Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
1964. július S. 4 Vasárnap Örömük és gondjuk: az EXPORT A megyei exportbizottság három hónapjáról Lengyel meghívásra Rzeszowhan, Mielecben, Stolowa Wólában és Przemyslben versenyeznek a csabai Balassi-táncklub legjobbjai Három (hónap nem hosszú idő egy bizottság életében, különösen akkor, ha olyan ágas-bogas tevékenység ista pólósára hivatott, mint az exportálás. Márpedig a hiegyei pártbizottság mellett létrehozott bizottságnak ez a feladata. Tizenkét tagja kevés szemponttal, még kevesebb tapasztalattal, viszont annál több tennivá- gyásra hangoló ambícióval kezdett el munkálkodni. Hogy kevés a tapasztalat és nincs lépteket terelő, igazító ösvény az érthető, hiszen országszerte többé-kevésbé egyszerre alakultak meg ezek a bizottságok az idei év tavaszán, az MSZMP Központi Bizottságának szorgalmazására. Minden kezdet nehéz De kezdeni el kell valahogyan a munkát. Mindenekelőtt a célt kell érteni, látni; a feléje való közeledés útját-módját felmérni, kiformálni már könnyebb. A cél, a feladat nem más, mint az üzemek, vállalatok exportjának számbavétele, a tervekhez való igazodás ellenőrzése, a mennyiség mellett a minőség ellenőrzése, a használhatóság és a termékek értékét rontó apró, bosszantó hibák megszüntetése. Első olvasásra nem tűnik gazdagnak ez a feladat-repertoár, ám egy kis meditáció után rájön az ember, hogy itt nem lehet lazsálni, papírformának maradni, mert rendkívül sok „húron” kell játszani, rengeteg gond eloszlatásán keli fáradozni. Az exportáló üzemek, vállalatok eleddig is kaptak segítséget a pártbizottságoktól, ha kértek, ezután viszont még többször kopogtatnak, hisz, tudják: van egy „illetékes szerv”, amelyik kész segíteni, patronálni... S az a megyében van, közel hozzájuk, könnyen kapcsolatot lehet teremteni vele. Különösen a fővárosi központú üzemek reménykednek: ha akadozik az anyagellátás, ha nem veszik figyelembe a „lentiek” véleményét, akkor tanácsot, támogatást kapnak ettől a bizottságtól. Nincs ok megnyugvásra Létrehozása annál is inkább üdvös volt, mert évről évre gyarapodik megyénk exportja, sokasodik az öröm is, de a gond is. Mindent összevetve, tavaly már 812 millió forintot ért az exportált termékek sokasága. Hogy mit küldtünk ki, mivel jelentkeztünk a nagyvilágban? Szép keletje volt a kötöttárunak, a vágott baromfinak, tojásnak, konzervnek, gyulai kolbásznak, a mirelit- készítményeknek, a gyümölcsnek, cukornak s még jó néhány terméknek. Már a felsorolásból is kiderül, hogy exportunk túlnyomó része (pontosan 69,5 százaléka) élelmiszer volt. A mezőgazdasági export 16,6 százalékot, egyéb ipar (nyomda, textil, kosár, cukor, tanácsi, szövetkezeti, házi) 13,9 százalékot tett ki. Hasonlóképpen alakul a helyzet az idén is. Mindez fémjelzi azt, hogy megyénk ipara és mezőgazdasága tisztességgel dolgozik, termékeivel nem vall szégyent a külföldi piacokon. öröm ez, de nem ad okot megnyugvásra, még kevésbé elbizakodottságra. Régi mondás, igaz mondás az, hogy százszor köny- nyebb elveszteni — rossz minőségű áruval, késedelmes szállítással — egy piacot, mint visszaszerezni. A piacért mindennap meg kell vívni a harcot, s ebben a harcban a minőség, olcsóság súlyosan esik latba. A hírnév jegyében Az egyik célkitűzése a bizottságnak éppen az, hogy rendszeresen szemmel tartsa a minőségi normák betartását. Vizsgálódik, noszogtat, figyelmeztet. Mindezt a hírnév őrzése jegyében teszi, igen tüzetesen. De nemcsak erre vállalkoztak tagjai, akik között pártmunkások, üzemvezetők, közgazdászok, szakemberek vannak. Első összejövetelükön programot dolgoztak ki. Eszerint állandóan figyelemmel kísérik az exportfeladatok teljesítését vállalatonként. Utánanéznek annak, hogy az országos vállalatok esetében a központi vezetés kikéri-e a megyei telephely véleményét az exportról. Az első tapasztalatok azt igazolják, hogy nem. Megvizsgálják az anyagellátást, az importanyagok felhasználását (nem ritka a pocsékolás), s azt, hogy milyen lehetőség van import-pótló belföldi anyag beszerzésére. Igen jó elgondolás az, hogy a bizottság kapcsolatot teremt a minőségellenőrző hatóságokkal, időközönként jelentést kap, kirívó esetekben azonnali telefon-híradást. Ugyancsak gyümölcsöző kapcsolatra törekszik a vasúttal, ahol elég sok gond van az exportáruk kezelésével, továbbításával. Különösen az élelmiszerek szállítására használható vagonok kiállítását, tisztaságát reklamálják az ü;3mek, vállalatok. Ezen lehet változtatni. Kölcsönös alapon A bizottság máris elősegítette azt, hogy a MÉK-nek a feldolgozó vállalatok — a tömeges gyártásra szerződött cikkekből — primőr árut adjanak át exportálásra. A kölcsönt persze visszaadja a MÉK a tömegesen jelentkező áruból. Ezzel a „húzással” jól jár a MÉK is, a feldolgozó vállalat is, nemkülönben a termelőszövetkezet! Egyelőre előfordul, hogy az üzemek, vállalatok nem ismerik éves, féléves, vagy még jobban bontott exporttervüket, elsősorban az országos vállalatok telephelyei. Akkor szállítanak, ha szólnak nekik, s ha van mit. Az exportbizottság arra törekszik, hogy a felettes szervekkel megértesse: az export biztosítása és folyamatos ellenőrzése érdekében a telephelynél, gyáregységnél szükség van a lebontott tervre. A programban fontos helyen szerepel az új cikkek exportlehetőségének szüntelen fürkészése. Magyarán: a piackutatás, az igények kutatása. Itt sokat segíthetnek a tudományos egyesületek megyei csoportjaiban munkálkodó szakemberek. Anyagi ösztönzés Eddig talán senki sem vizsgálta azt megyénkben, hogy milyen anyagi ösztönzés segíti, vagy akadályozza az export alapanyagok termelését, a termékek előállítását. Itt nincs minden rendben. Csak egy példát: a Békéscsabai Konzervgyár jó valutáért Angliába küldi a csemegeuborkát. Szerződik a tsz-ekkel, de nem kapja meg a szükséges mennyiséget. A tsz-tagok anyagi ösztönzésével van hiba, ugyanis egy tag ugyanannyi munkaegységet kap egy mázsa csemegeuborka leszedéséért, mint egy mázsa saláta-uborkáért, holott az előbbiért 450, az utóbbiért 30 forintot kap mázsánként a tsz. A bizottság javasolni fogja, hogy az exporttermékek előállítóit, a munkásokat jobban ösztönözzék anyagiakkal is a terv teljesítésére, a minőségi munkára. Hogy minél eredményesebb tevékenységet produkálhasson a bizottság, albizottságokra rétegeződért. Az egyik albizottság az élei-, miszeripar, a másik a mezőgazdaság, a harmadik az egyéb ipar exportját tartja figyelme középpontjában. Ily módon minden terület konkrét gazdát kapott. Az első félévi exporttevékenységet már fel is mérte a három albizottság, hamarosan megtartandó ülésén elemzi a pozitív, negatív jelenségeket, kialakítja második félévi vizsgálódási körét. A rajt sikerült Három hónap nem hosszú idő az életében, csakis a tájékozódásra elég, a feladatok végiggondolására. Ezt megtette a bizottság, jó rajtot vett. Pal lag Róbert A tudomány megállapítása szerint a hang olyan mechanikai rezgés, amelyet az emberi fül érzékelhet. A tudomány megállapítása szerint — továbbá — a hang terjedési sebessége annak a közegnek anyagi minőségétől, hőmérsékletétől függ, amelyen áthalad. Valamint a nyomástól. A tudomány megállapítása szerint — mindezek alapján — száraz levegőben, nulla Celsius fok mellett, 760 higanymilliméter nyomás esetén, a hang 332 métert tesz meg másodpercenként. A tudomány fentebbi megállapítása — kizárólag a tudomány iránti őszinte tisztelet tart vissza attól, hogy erősebb kifejezést használjunk — egy nagy marhaság! Mert a hangok terjedelmes csoportjának, a beszédhangoknak sebességét ugyan milyen Hogy is kezdődött? Előző évben az ipari tanulók országos táncversenyén egy balassista táncospár első díjat nyert és jutalomüdülésként nyáron a Balaton mellett töltöttek két hetet. A maguk és a vendégek szórakoztatására, no meg, hogy „formában maradjanak”, bemutatták tudásukat. A végén egy idegen férfi lépett hozzájuk, bemutatkozott, mint a rze- szowi vajdaság (járási) művelődési otthonának igazgatója, Ludwig Stein és elragadtatással mondta: — Ragyogó volt! Mi még találkozunk, barátaim! Ez év februárjában egyidőben két levél érkezett Lengyelországból, a rzeszowi vajdaságból a Művelődésügyi Minisztériumba és Békéscsabára, melyben szeretettel meghívták a csabai Balassi-táncklub 8 legjobb társastánc-párját négy lengyel városba (Rzeszow, Mielec, Stolowa Wola, Przemysl) a július 5-től, mától július 12-ig tartó táncversenyre. A balassisták a „B” és „C” osztályban mérik ösz- sze erejüket az ottani mezőnnyel: slow-fox, qick-stepp, bécsi keringő, rumba, cha-oha-cha és paso-doble műfajban. Versenyen kívül bemutatják a csárdást, twistet, charlestont és a rumba-bolerót. Megtanulták a polkát, a testvéri Békésen, az I. sz. általános iskolában július elsején, a háztartási ismeretek és gyakorlatok tantárgy oktatói számára kísérleti tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamon — amely egy négy évig tartó képzés első évének anyagát öleld fel — 25 pedagógusnő vesz részt, a megye valamennyi járásából. • Puy Istvánná, megyei szakfelügyelő vezeti a tanfolyamot. mértékben befolyásolja az áteresztő közeg? Vagy a hőmérséklet? Vagy a légnyomás? Semmilyen mértékben! Az emberi hangok terjedési sebessége — ez gyakorlatilag, empirikus eljárással bármikor bizonyítható — egyetlen körülménytől függ. Attól, hogy miről van szó. Egy értekezleten elhangzó termelési utasítás például lassabban jut el az érdekeltekhez, mintha csiga-postás vinné. Ezzel szemben, ha az emberi hang olyan hírt tartalmaz, amelynek érdekessége maximális, megalapozottsága minimális, és ezen felül még kárörömre is módot nyújt — ilyen feltételek közre- játszása esetén az emberi hang terjedési sebessége fitymáló mosollyal szárnyalja túl akár a fényét is. Hasonló akusztikai jelenség lengyel nép nemzeti táncát is, ebben sem akarnak szégyent vallani. A Balassi Művelődési Otthon tánctermében 3-án, pénteken este, a városi tanács művelődésügyi osztálya és a városi KlSZ-szerve- zet képviselője, valamint a szülők előtt Szathmári Lajosné, a művelődési otthon igazgatója búcsúztatta meghatottan az útrakelőket, lelkűkre kötve, hogy úgy viselkedjenek, táncoljanak, ahogy szocialista hazájuk kultúrköveteihez illik. A 16 fiatal, Nyíri Lajos tánctanár (akit egyébként, mint ismert szaktekintélyt, a lengyelek felkértek a zsűri bizottságban való rész, vételre) és a másik kísérő, Knyi- hár János, a csabai szlovák gimnázium igazgatója, a városi tanács autóbuszán az állomásra hajtattak. Érkezésük lengyelországi úticéljukhoz július 5-én, hajnalban lesz, és már aznap megkezdik versenyzésüket. Sok szép népi hímzést, fafaragást és hasonló ajándékokat vittek magukkal vendéglátóik részére. A táncegyüttes ruháit (szmokingokat, női táncestélyit) a városi tanács készíttette, ezzel lepte meg őket. Békéscsaba városi tanácsa és a Balassi Művelődési Otthon augusztus derekára viszontlátoga- tásra várja lengyel vendéglátóit, a rzeszowi vajdaság társastáncosait. —hr— A tanfolyam eddigi három napja alatt máris jó eredmények mutatkoznak, a résztvevők szívesen foglalkoznak feladataikkal. Békésen a közeljövőben egyhetes tanfolyam kezdődik a mezőgazdasági gyakorló kertvezetők számára, és 3 napos az alsó tagozatos gyakorlati foglalkozás új módszereinek elsajátítására is. volt tapasztalható a Mukátorral kapcsolatban. Bár adósait közvetlenül csak néhányan élvezhették, másnap már tudott róluk az egész főváros. Történetünk kezdete óta öt ízben jelentkezett újólag az ismeretlen. Már az elsővel frenetikus hatást ért el. Azon a gyászos emlékű szerdai napon történt, amikor a ragyogó technikával, lelkesen és harcos felfogásban küzdő magyar labdarúgó-válogatott bal- szerencsés körülmények között 5:1 arányú vereséggel vonult le a pályáról. A kleindorfi együttes ugyanis tartalékosán állt ki. Tulajdonképpen kézilabda-csapat volt és csak a helyszínen derült ki, hogy focizniuk kell. A mérkőzést előkészítő levélváltás során valami fordítási hiba Közömbösség Összefut a tömeg. Hosszú percekig tart, amíg kiderül mi történt a vasútállomás várótermének homályos sarkában. Részeg ember... Trágár kiabálás. Ketten lefogják az újra meg újra nekirugaszkodó embert, nekimenne mindenkinek... a világnak. Imbo- lyog, kapálódzik és ömlik belőle a szinte habzón bor gőzös oktalan gyalázkodás. Már sír is... Borostás arca eltorzul — lassan oszlik a tömeg, nem túlságosan érdekes a látványosság. Néhányan csípős megjegyzéseket tesznek, egy asz- szony sajnálkozik: hogy milyen fiatal a szerencsétlen... Azt is hozzáteszi, hogy tudja Isten, miért ihatja el az eszét az ilyen...? ö csak káromkodik, egyre kevesebbet lehet szavaiból érteni. Egy padra bukik — elhúzódnak mellőle. Kábültan dadog, csak annyit érteni szavaiból: „...annyit, amennyit akarok... mert, mert jogom van inni...” Es senki sem kérdi, hogy ki hagyta vagy hol hagyta ennyire „érvényesíteni” ezt a jogát, melyik kocsmában, italboltban szolgálták ki! —We— Máimmát „JnracL, Akusztikai bevezető után — általános helyzetjelentés Kísérleti politechnikai tanfolyam kezdődött Békésen
