Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-03 / 154. szám
' TSM. július 3. 3 Péntek Megkezdték a 12 lakásos társasház építését Orosházán Orosházán, a Veres József utcában új, 12 lakásos társasház építését kezdte meg az Orosházi Építőipari Ktsz. nwHiHiiiMiiiHuuituiimiiiuiiHmmiimimiiimimmiimiiiimHiiiimimiiiiiimuiuüimHiiiimimiNimimmiiHmmiiimiiimmimiiiimi Új szolgálati lakások agronómusoknak Kilenc vasvázas szín a kombájnszérűn — Még mindig anyaghiánnyal küzd a Czégény-brigád Hogyan tovább? Az általános iskolát végzettek továbbtanulása A mezőgazdasági szakmunkásképzésben szorít a cipő A Munkaügyi Minisztérium Év közben igen jelentős összeggel emelték a sarkadi járás termelőszövetkezeteinek beruházási tervét. A korábbi 14 855 ezer fo- rintról 16 187 ezer forintra szaporodott az elkölthető összeg, mert hat új szolgálati agronómusi lakás építéséhez kaptak engedélyt. Ebből Biharugrán kettőt, az oká- nyi Alkotmányban, és Petőfi Tsz- bem egyet-egyet, a mezőgyánd Magyar—Bolgár Barátság Tsz- ben egyet, a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-bem szintén egyet építenek. A sarkadi járás terven felül három vasvázas színt is kapott. Ebből egyet Biharugrán, a másikat Körösnagyharsánybain, a harmadikat pedig a zsadányi Búzakalász Tsz-ben állítják fel. Az eredeti tervben hét, tehát összesen tíz vasvázas színje lesz a járás szövetkezeteinek. A tízből jelenleg kilenc a kombájnszérűkön áll. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz-ben a betonmunkát a lö. szín szonyítva — az 1960. évi 35,3 százalékról 41,2 százalékra emelkedett. A megye ötéves terve szerint a jövő évben az általános iskolát végzetteknek csaknem a fele középiskolába fog jármű A közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek száma 1949 óta csaknem kétszeresére emelkedett. Érettségizettek Egyetemi, főszáma iskolai oklevelet szerz. száma 1949 6 58« 2 187 1960 10 941 3 994 1963 12 450 4 050 Az 1963—64-es tanévben a középiskolák esti és levelező tagozatán 5600 felnőtt tanult az I—IV. osztályokban, akiknek száma több mint kétszerese az 1960. évinek. Az esti és levelező tagozaton tanulóknak 46 százaléka munkás- és parasztfoglalkozásúi A népművelési helyzet fejlődését jellemzi, hogy a lakosság a kulturális és szórakozási intézményeket nagyobb mértékben vette igénybe, több újságot, folyóiratot vásárolt. Jdlentősen emelkedett a rádió, és a televízió-előfizetők száfelállításához szintén elvégezték, a vasszerkezet azonban még mindig nem érkezett meg. A sarkadi járásban általában jelentős az épületanyag hiánya. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben egy 100-as, a körösnagy- harsányi Egyetértés Tsz-ben ötvenes, az okányi Petőfi Tsz-ben 50-es, a mezőgyánj Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben ugyancsak 50 férőhelyes tehénistállót építhetnének terv szerint. A sarkadkeresztúri istállóban — ezt házi kivitelben a Czégény-brigád készíti — ablakmagasságig ér a fal. Téglahiány miatt immár két hónapja áll a munka. A mezőgazdasági osztály számításai szerint csupán a házi kivitelben készülő épületekhez 400 ezer, a vállalati és ktsz kivitelezésben felvállalt munkákhoz ugyancsak 400 ezer tégla hiányzik. Emiatt félő, hogy a vállalt határidőre nem tudják az épületeket átadni. könyvállományt 246 ezerről 412 ezer kötetre emelték, az olvasók száma 42 ezerről 66 ezerre emelkedett. A könyvtári olvasók 80 százaléka községi lakos volt. Az utóbbi években igen megnőtt az érdeklődés a különböző újságok, folyóiratok iránt. ELŐFIZETŐK SZAMA EV VÉGÉN 1959 1963 N épszabadság 22 770 25 117 Népszava 3 204 4 003 Magyar Nemzet 692 815 Békés m. Népújság 10 933 17 142 Népsport 1 868 2 070 Nők Lapja 15 942 16 814 Magyar Rádió és Tv 16 973 21 386 1963-ban a Népszabadságból 8, a Népszavából 19, a Békés megyei Népújságból 58 százalékkal többet vásároltak, mint 1960-ban. Három év alatt növelték a színházi előadások számát és az előadásokat is többen látogatták. Egy előadásra 1960-ban 311, 1963-ban 331 látogató jutott. A mozielőadások számát viszont csökkentették és a látogatottság is romlott. Egy mozielőadásra 1960-ban 173, 1963-ban csak 146 látogató jutott. Az utóbbi években a rádió és a televízió további szaporodása útegyik szobájában várakozva találkoztam egy fiatallal. Kezében a kitűnő rendű nyolcadikos bizonyítvány, szavaiban a dilemma: hová menjek, mit tanuljak? Arról már döntött, hogy ipari tanuló lesz, csak éppen szakmát nem vá. lasztott még. S amikor a tisztviselőnő a telefonkagylóért nyúlt, hogy felhívja a vállalatot, a fiú kísérője — talán bátyja lehetett — megjegyezte: „De azután szeretne tovább tanulni. Érettségizni. Előbb azonban keresethez akar jutni...” V E sorokat olvasva, bizonyára akadnak, akik így gondolkodnak: milyen kár ezért a fiúért, hogy nem tanulhat tovább... Továbbtanuláson ugyanis sokan még ma is csak a középiskolai továbbtanulást értik. Holott továbbtanul az a fiatal is, aki ipari tanulónak megy, azaz szakmát tanul. Mindenki tovább tanulhat De valóiban tovább tanulhat-e az idén mindenki, aki akar, az általános iskolát végzettek közül? Olyan időpont ez, amikor már mérleget készíthetünk erről, de ugyanakkor ezrével vannak olyan fiatalok, akik még nem választottak. Módunkban áll tehát meg. győzni, segíteni őket, tanácsot adni nekik és szüleiknek. Az idén 156 ezer diák végzett az általános iskolákban. A középiskolákba felvett tanulok száma 68 ezer, a következő megosztással: gimnáziumba 43 ezer, szakközép- iskolába 14 ezer, technikumba 11 ezer, gyors, és gépíró iskolákba 140 tanulót vettek fel. Az iparita- nuló-férőheiyek száma országosan (figyelmen kívül hagyva az érettségizetteknek fenntartott he_ lyeket) 67 ezer. A számok tehát azt mutatják, hogy a végzett általános iskolai diákok és a továbbtanulókra jutó férőhelyek köréhez juthatott el a kultúra; a televízión keresztül mind többen láthattak színvonalas művészeti, sport- és más eseményeket. Rádióelőfizetők Televízió- száma előfizetők száma I960 végéit 96 713 1 975 1963 végén 108 617 13 658 Az előfizetők számának — különösen a tv-élőfizetőkének — jelentős növekedése is jellemzi a kulturális körülmények javulását. Ugyanakkor részben utal a jövedelmek kialakult szintjére is, ami lehetővé tette, hogy 1963-ban a családoknak körülbelül 80 százaléka rádió- és körülbelül 10 százaléka tv-előfizető. Végeredményben — ha nem is minden vonatkozásban egyenlően — további előrehaladás történt a lakosság anyagi, szociális, kulturális helyzetében. 1964-ben és a jövő évben is további jelentős lépést teszünk a második ötéves terv teljesítése felé. A tervben kitűzött feladatok teljesítése lesz az alapja, hogy valóra váljon a lakosság életkörülményeinek további javulásaTóth Károly a KSH megyei igazgatóságának csoportvezetője száma nagyjából azonos. Figyelembe keli ugyanis vennünk, hogy az általános iskolát végzettek egy része gyenge képességei miatt — legalábbis egyelőre — nem alkalmas a továbbtanulásra. Ök a 4—6 órás foglalkoztatásban helyezkednek el s később betanított vagy segédmunkások lesznek. Hogyan lehetséges, hogy egyelőre ezrével vannak betöltetlen iparitanuló-hélyek, azaz a fiatalok egy része nem él a továbbtanulás lehetőségével? A problémának megvan a maga fővárosi és vidéki jellege. Budapesten aránylag magasabb számban igényel az ipar utánpótlást, s így átmenetileg bizonyos fokig csökkenteni kellett a közép, iskolába felvehetők számát. Így a középiskolákba fel nem vett diákok egy része ipari tanulónak jelentkezett: sajnos, csak egy része. A fővárosban még ma is ezrével tudnának felvenni diákokat ipari tanulónak. Vidéken lenne ugyan élég jelentkező, ott azonban felvételüknek korlátokat szab a vidéki iparitanuló-otthonok férőhelye. Számolni kell tehát azzal, hogy sajnos, a legnagyobb utánpótlást igénylő vasipari és építőipari szakmák/ban betöltetlenül maradnak helyek, s a munkaerőutánpótlás ezekben a szakmákban továbbra is nagy gondot jelent majd. Tízezer helyeit háromezer Vidéken a mezőgazdasági szakmunkásképzésben szorít a cipő. Tízezer mezőgazdasági szakmunkás tanuló felvételére lenne szükség, köztük kétezer olyan tanulóra, akik a mezőgazdaságban alkal. mázott ipari szakmát tanulnának, s mind ez ideig csupán 3 ezer fiatal jelentkezett. Talán nincs elég fiatal vidéken? Vannak, csakhogy húzódoznak a mezőgazdaságtól, szívesebben választanának maguknak ipari szakmát, természetesen a városban. Probléma tehát bőven van. Számszerűen és országosan mindenki számára van hely, csak nem mindig ott, abban a szakmában, ^melyhez a fiatal vonzódik. Úgyis mondhatnánk: a népgazdasági és az egyéni érdek sok esetben nincs összhangban. Mit lehet tenni ilyen körülmények között? A szülők hiába várnak arra, hogy gyerekük majd csak bejut valahová, hogy helyet talál magának a városban vagy a városi gyereket, aki műszerész vagy autószeA gyulai József Attila Szanatóriumban július elsején másodjára vizsgáztak olyan kertészeti szakmunkások, akik gyógyulásuk után öt hónapon át bentlakásos tanfolyamon vettek részt. Pest, Szolnok, Csongrád megyéből és szűkebb hazánk volt betegei kö-. zül tizenhatan szereztek szakmunkás-bizonyítványt. A szanatóriumnak saját szabadföldi és üvegházi kertészete van. Az elméleti és a gyakorlati tudást Gedó Mihálytól, a Gyulai Állami Gazdaság főkertészétől szerezték. A vizsgabizottság előtt reiő akar lenni, mégiscsak felveszik az áhított szakmába. A józan, a reális megfontolás azt diktálja: éljenek a fiatalok a rendelkezésükre álló továbbtanulási lehetőséggel. A szülők gondoljanak sírra, hogy egy 14 éves gyerek még nem kiforrott, sem mint tehetség, sem mint ember. Megkedvelhet olyan szakmát, amelytől ma még viszolyog és kedvetlenül dolgozhat majd olyanban, amiről esetlég 14 éves fejjel azt tartotta: nincs annál szebb a világon. A gyerek érdeklődését lehet és kell is irányítani, befolyásolni. Nemcsak a népgazdasági, hanem a jól felfogott egyéni érdek is ezt kívánja. S mindenkinek, aki fiatalokkal foglalkozik, ezekben a napokban az a feladata, hogy jó szóval, meggyőzéssel, tanácsadással révbe vezesse azokat, akik még bizonytalankodnak, várják a jószerencsét. Jelentkezzenek a fiatalok ipari tanulónak! Azt sem szabad elfelejteni, hogy országunkban a továbbtanulásra minden életkorban és minden munkaterületen adva van a lehetőség. A szakmunkás beiratkozhat technikumba, gimnáziumba, sőt készül egy rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az iparitanuló-islkolát végzett szakmunkások két év alatt a szakközépiskolában érettségi vizsgát tehessenek. Az ipari tanuló-képzés eddig sem volt és a jövőben még kevésbé lesz zsákutca a továbbtanulás szempontjából. Ezeket is fontolóra kell venni azoknak, akik még nem döntöttek. Jobb ta. inácsot nem adhatunk a szülőknek, minthogy, miután már beteltek a középiskolai helyek, jelentkezze. nek gyermekeik ipari tanulónak. A városban a vasipari és építőipari szakmákban, falun a mező. gazdasági tanulóképzésből örömmel várják a fiatalokat. Semmi esetre se hagyják csellengeni, kallódni gyerekeiket, mert annak maguk a fiatalok látják kárát, hiszen a céltalanság, a tétlenség könnyen rossz útra csábítja őket. Éljenek tehát az általános iskolát végzett diákok a továbbtanulás lehetőségével, még akkor is, ha a választható szakmákhoz egyelőre nincs nagy kedvük. Régi igazság, hogy megszeretni csak azt tudja az ember, amit megismert. A megismeréshez pedig a tanuláson át vezet az út. Faragó Jenő — amelynek tagjai sorában olyan szaktekintélyek foglaltak helyet, mint Boros Lázsló, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főkertésze, Kispál Sándor, a Gyulai Kertészeti Technikum igazgatója, dr. Köszner Frigyes, a József Attila Szanatórium igazgató-főorvosa, Dévényi Mihály, a járási tanács agropropagandistája — igen jól vizsgáztak a hallgatók. A tizenhat vizsgázó közül nyolc Békés megyei; a békési, a sarkadi, az orosházi és a mezőkovácsházi járásból valók. mai A tanácsi közművelődési könyv- ján a lakosság mind szélesebb középiskoláikban továbbtanulók tárakban 1960—1963 között a aránya — az általános iskola VIII. osztályát végzettek számához viSzakmunkás-bizonyítványt szereztek
