Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
1061. július 22. Szerda Ebben az évben 3 millió 680 ezer forintot fordítanak a Szarvasi Gépjavító Állomás fejlesztésére. Többek között egy háromhajós szerelőcsarnok, egy járműmosó, üzemi konyha és étkezde, oktató- és kultúrterem épül. Kondoroson nyolc géppel Szarvason a Táncsics Tsz fejezte be elsőnek az aratást Mint már lapunkban közöltük, a szarvasi járás termelőszövetkezetei közül elsőnek a békés- szentandrási Ifjú Gárda Tsz fejezte be az aratást. Néhány nappal később, e hét végéig a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet is végzett ezzel a munkával. Ezt elősegítette az is, hogy korábban négy kombájnnal dolgoztak, s a békésszentandrási Ifjú Gárdából az aratás befejezése után átcsoportosították a gépeket, s a Táncsics Tsz-ben így két kombájnnal több dolgozik. Az itt levő kombájnok ezután az önménykúti Egyetértés, a Petőfi és a kondorosi Lenin Termelőszövetkezetben folytatják a munkát. A héten a békésszentandrási November 7 Tsz is befejezi a munkát, és az itt dolgozó gépeket átadják a Rákóczi Tsz-nek. Békésszentandráson a tavalyi 9—10 mázsás holdanként! búzatermés-átlaggal szemben az idén átlagosan 12 mázsa termett holdanként. Vannak olyan termelőszövetkezetek a járásban, ahol kézi aratók és aratógépek egyáltalán nem dolgoznak. Minden munkát a kombájnok végeznek el. A békésszentandrási Rákóczi és Zalka Máté, valamint a szarvasi Dózsa Tsz-ben együttesen 10 kombájn vágja a gabonát. Az aratási munkákban a szarvasi Táncsics és a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet halad az élen. Kondoroson július 16-án nyolc cséplőgép kezdte meg a munkát. Ezek búzát csépelnek, ugyanis az árpát mindenütt kombájnnal taAugusztus l-re befejezik a cséplést a battonyai Május I Tsz-ben karították be. A járásban összesen az idén 32 cséplőgép dolgozik majd. Folyamatosan tart, és jobban megszervezték az idén a termelőszövetkezetek a kambájmszal*- ma lehúzását. Az előző években a termelőszövetkezetek nem törődtek ezzel jelentőségénék megfelelően. Az idén már megváltozott a helyzet és mindenütt az aratás után megkezdték a szalmalehúzást is. Ebben példát mutatnak a békésszentandrási termelőszövetkezetek, valamint a szarvast Táncsics és a kondorosi Dolgozóik Tsz. Újkígyósi (sz-tagok A battonyai Május 1 Termelő- szövetkezetben Szerb János főag- ronómus tájékoztatott bennünket az aratásról. A főagronómus elmondotta, hogyha az időjárás megengedi, augusztus l-re befejezik a cséplést. A termelőszövetkezetnek 1827 hold kalászosa volt. Ezt mind kombájnnal vágják. Az előző évekhez hasonlóan a termésátlag is jöl alakult. A cséplés gyors befejezését a kombájnosok lelkiismeretes munkájának is köszönhetik. Különösen kiemelkedik Nemcov Szilárd, aki naponta átlag 400 mázsát ereszt le a gépén. Az aratással egyidőben szorgalmazzák a szalmalehúzást, a tarlóhántást és a nyári szántást is. Ezenkívül mintegy 150 hold tarló- vetésük is van, ami már szépen kikelt. tart s még csaik húszat gyárt gépiparunk rendszeresen, sorozatban; köztük több igen fejlett, korszerű gyártmány van. Ez a minősítés vonatkozik például a vasbetonalj- gyártó berendezésre, a félautoma- tikus vákuumformázóra. A korszerű szakosított gyártmányok közé sorolható a csávázógép, a szuper centrifuga, valamint több vegyipari gép. A szakosított gyártmányok egy részénél az érdekéit üzemek még adósak a műszaki korszerűséggel. A szakosításból eredő kötelezettségek teljesítése szempontjából a legnagyobb a lemaradás a szerszámgépiparban, ahol a gyártmányfejlesztés 1960 után lelassult s ez a szakosított géptípusok kialakításánál is megmutatkozott. (A magyar iparra szakosított szerszámgépek mintegy felét most fejlesztik, s ezek közül kettőnek a prototípusát — a koordináta fúrógépről és a menetköszörűről van szó — az idén készítik el.) E rövid áttekintésből is kitűnik, hogy gépipari üzemeink — tisztelet a kivételnek — még nem érzik át kellően a gyártmányszakosítással járó felelősséget. Igaz, hogy a termelés szakosításának megkezdésekor csak az ezzel együtt járó gazdasági előnyöket haa^jsúlyoztuk, s az érem másik oldaláról, a felelősségről alig-alig esett szó. A szakosításnak ugyanis nemcsak az a célja, hogy valamennyi KGST-országban elősegítse az illető termékek gazdaságosabb termelését. Az előbbitől elválaszthatatlan feladat az is, hogy nyisson szabad utat a termékek műszaki fejlődésének, korszerűségük világszínvonalon tartásának. E kettős funkció szerves egységet alkot, mert a gyártásszakosítás gazdasági előnyei nem érvényesülhetnek a műszaki színvonal emelése nélkül. Korszerűtlen terméket nem szívósén vásárol senki, ha pedig kevés a megrendelés, nem lehet szó nagy sorozatú gyártásról. A gyártásszakosítás eredményessége tehát az üzemekben dől el. Ott alkotják meg és állítják elő a korszerű termékeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a KGST-or- szágok iparának műszaki színvonalát gyarapítsák. Ez az általános feladat a már szakosított gyártmányoknál olyan kötelesség, amelyért a gépipar üzemei felelősek nemcsak a magyar népgazdasággal, hanem a KGST-orszá- gokkal szemben is, amelyek számítanak a ránk szakosított fejlett gyártmányokra s amelyek velünk szemben hasonló kötelezettségeket vállaltak. Garamvölgyi István Nagy sürgés-forgás volt július 20-án, hétfőn reggel Békéscsabán, az IBUSZ-iroda előtt. Két hatalmas Ikarusz-busz és magángépkocsik egész karavánja fogadta magába azt az utassereget, melynek úticélja Bulgária volt. A személygépkocsikkal indulók a testvéri ország bebarangolására vállalkoztak, a festői tájak, régi és új városok, történelmi emlékek érdekelték őket. Legérdekesebb céllal azonban a két autóbusz indult. Hetvennégy termelőszövetkezeti dolgozót vitt két hétre Bulgáriába. Egytől- egyig olyan tsz-tagok, akik szövetkezeteik kertészetében dolgoznak. Űrprogramjukban szófiai és várnai mezőgazdasági kutatóintézetek és tangazdaságok szerepelnek. A világhírű bolgár zöldség- és gyümölcskertészetet tanulmányozzák. Közöttük van az újkí- gyósi Aranykalász Tsz két tagja is, akik jó munkájuk jutalmául kerültek a tanulmányi kirándulás résztvevői közé. Szemlélet dolga is Áprilistól aratásig megfordult néhány tsz-vezető a járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztályán: szemes abrakból zöldhitelt kértek. Mivel a tartalék- készletből futotta, meg is kapták a szemes abrakot. Azóta fel takar many ózták: bízott sertést, tejet, tojást, vágóbaromifit és vágómarhát szállítottak a felvásárló szerveknek. Az áruért járó összeget felvették. És most, ezekben a napokban, amikor a zöldhitel visszaadása mindjobban szóba kerül, egyesek még a gondolattól is viszdyognak. ..Kevés árpa termett, s mi lesz a közössel — vetik fel —, ha a zöldhiteit visszafizetik?” Annak idején a tsz-eknek jókor ment és jól is esett az állam támogatása. A kényszerhelyzetből megfelelően kilábaltak. De most, amikor a kapott termény visszaadását az állami szervek sürgetik, a szóban forgó gazdaságok töprengenek: mi is legyen tulajdonképpen a zöldhitellel: visszafizessék-e vagy húzzák, halasszák a törlesztést? A felsőbb szervek korábban a megye rendelkezésére bocsájtot- tak egy bizonyos tartalék takarmánymennyiséget. Ebből időközönként a megyei szervek odn juttattak, ahol éppen a legna gyobb szükségét látták. Így a tavaszi zöldhitel visszatérülése nem az állam magtárába keriii hanem azokba a tsz-ekbe, ah o' az állatállomány termelésének megőrzése létkérdés. Nos, ezen kellene néhány zöldhitelt kapót: szövetkezetnek elgondolkozni > és a tavasszal jókor érkezett segítséget most úgy meghálálnia, hogy annak minden kilóját kapja vissza az állam. A kölcsönt és a hitelt még mindenkor vissza kellett fizetni. Ez a kötelesség, az adott szó becsülettel való teljesítése! Szervezett és jó gazdálkodás mellett egyik tsz-ben sem maradnak takarmány nélkül, mert a megyei szervek a tavasszal és a későbbiek során rendelkezésre álló készletből segítenek a bajbajutottakon. A kapott kölcsönt mindenféleképpen vissza kell fizetni, meri az újabb zöldhitel adására csak akkor lesz mód és lehetőség, ha a jelenlegi kintlevőségek a megye tartalékkészleteibe visszaérkeznek. —sik. A szarvasi Dózsa Tsz befejezte a cséplést A szarvasi járás termelőszövetkezetei közül elsőnek a szarvasi Dózsa jelentette, hogy július 21-én befejezte a cséplést. A szövetkezetben négy kombájn dolgozott s kiváló munkát végzett Benkó János, Zima András, Fülöp Károly és Miloszrdni András kombájnos, valamint segítőtársai, összesen 1200 hold kalászost takarítottak be, ebből 830 hold búza. Terven felül vetettek a tsz-ben 35 hold őszi keveréket, s csupán ennek a cséplése van hátra még. A termelőszövetkezet eddig ösz- szesen 46 vagon búzát és 10 vagon árpát szállított a terményforgalmi vállalat raktáraiba. Ezerhétszáz hold kukoricát címereznek le összesen a diákok és ipari tanulók A héten táborzárás A Mezőhegyesi Állami Gazdaság peregpusztai üzemegységében július 8-án, a Hidasháti Állami Gazdaság csárdaszállási üzemegységében július 13-án, a Felsőnyomási Állami Gazdaság kereki üzemegységében július 10-én, a Pusztaszőlősi Állami Gazdaságban július 13-án kezdték meg a diáklányok, diákfiúk, ipari tanulóik a kukorica címerezését. összesen 787-en szakítottak ki nyári va-, kációjükból két hetet, hogy segítséget nyújtsanak a kukoricatermelő gazdaságoknak. Mezőhegy eBaromfitenyésztő mintaközségeket szerveznek A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának kezdeményezésére ismét felújítják a baromfi- tenyésztő mintaközségeket. Ebben az évben 642 500 csibét adtak Űjkígyós, Füzesgyarmat, Mu- rony, Kétsopromy, Mezőmegyer, Körösnagyharsámy, Kunágota, Kondoros, Csorvás és Hunya háztáji gazdaságaiba. A mintaközségek baromfiállományát elsősorban a tojástermelésre állították be. Hampshiere tisztavérben és sárga-magyar Hampshiere keresztezéséből származó utódokkal látták el a min- taközségeket. Egyedül Kunágo- tám a helyi lakosság köréből egyesek szóvá tették a keresztezett fajtát. Pedig a keresztezett törzsállomány árutojásitermelésre kiváló — bebizonyították a szakemberek —, mert lényegesen több a tojáshozama, mint a parlagi magyar fajtáé. A következő években újabb községeket akarnak bekapcsolni a mintaközségek sorába. sen 468 diáklány, a kereki üzemegységben 112 diákfiú, Csárdaszálláson 170, Pusztaszőlősön pedig 37 ipari tanuló dolgozik. Mezőhegyesen átlagosan 2,4 ka- tasztrális hol<j, Csárdaszálláson 2 hold, Kerekiben 1,8 hold kukorica címerezése jut egy fiatalra. Pusztaszőlősön utócímerezést végeznek az ipari tanulók. Munkájukért mindenütt fizetést kapnak a táborozok, keresetük 3—4—500 forint között ingadozik. A táborozás lassan a végéhez közeledik, ezen a héten minden táborból hazaindulnak a fiatalok. Mezőhegyesen tegnapelőtt került sor a munka szemléjére. Ho- vorka János peregpusztai irodavezető telefontudósításában elmondotta, hogy ezerszáz hold kukorica címerezését fejezték be a fiatalok. Tizennégy munkanap alatt 400—500 forintot kerestek úgy, hogy* szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoztak. (pallag) A MEZŐHEGYESI CUKORGYÁR gépészmérnököt keres azonnali belépésre. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen A GYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN.
