Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
MM. július 18. 3 Szombat Szarvasmarhákat is hizlalnak a közös társulásban Száz százalékra teljesítette féléves tervét a kunágotai tsz sertéstársulás Az év első felében kiválóan dől goztak a kunágotai tsz sertéstársulás állatgondozói. Ennek eredményeként a tervezett 300 hízott sertést június végéig leszállították, s ezzel 100 százalékra teljesítették első félévi tervüket. A hat tsz-ből álló társulásban a kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet hizlal a legtöbb sertést. Az idén összesen 2400-at ad át az államnak. A társulás egész évi terve 6600 sertés átadása A telepet tovább fejlesztik, az idén főleg a járulékos beruházásokat valósították meg. Felépült az új irodaház, melyben munkáspihenőt is létesítettek. A munkáspihenő rövidesen vízvezetéket is kap, hogy a dolgozóik megfelelő körülmények között tisztálkodhassanak és pihenhessenek. Elkészült az egész telepet körülvevő kerítés és építik a 32 vagonos magtárt is. A 800 méteres bekötőút földmunkáit 400 méteres szakaszon elvégezték. Év végére a kövesút is elkészül. A társulás az idén hizlalt először szarvasmarhákat. Július 16Befejezték az aratást, hétfőn kezdik a cséplést a körösújfalui Rákóczi Tsz-ben A kőrösújfalui Rákóczi Termelőszövetkezetben 915 hold aratni- való várt betakarításra. Ebből 592 hold búza, 273 árpa, valamint más növény. A tsz tagjai egyöntetűen és aktívan vettek részt az aratási munkában. Így vált lehetővé, hogy egy nap 60—70 aratópár is dolgozott, és 542 hold termését vágták le kézi kaszával. Négy- százhetvenhárom hold gabonát pedig aratógéppel és kombájnnal vágtak le, illetve csépeltek el. Július 17-én a tsz összes gabonáját learatták. A tagság többsége vasárnap is dolgozott. A cséplést július 20-án, hétfőn kezdik meg. án 21 szarvasmarhát adtak át belföldi fogyasztásra, és az elmúlt héten pedig 24 kiváló minőségű hízott szarvasmarhát szállítottak exportra. Ez volt az első szállítás erről a telepről. A dolgozók között többen kiváló eredményeket értek el a hizlalásban. Különösen kitűnt Pócsik Zoltán, aki tavaly is az elsők között szerepelt, ugyanis a rábízott sertések közül minimális volt az elhullás és lényegesen nagyobb a hizlalási eredmény, mint a telep más területén. Dicséretet érdemel a szarvasmarha-hizlalda brigádvezetője, Os- gyán György is, akinek irányítása alatt jó eredményeket értek el a telep dolgozói. Különösen kitűnt Lantos Béla háromtagú brigádja, ugyanis ők szállították exportra a szarvasmarhákat K. J. Egy nagy teljesítményű, szovjet gyártmányú űj tisztítógépet kapott az ÖRKI rózsás! üzemegysége. A gép óránként 40—45 mázsa kombájnnal aratott terményt tisztít meg, de alkalmas arra is, hogy vetőmagot tiszitíttassanak vele. Az új géphez egy ötletes tolószerkezetet készítettek az üzemegység vezetői és szakemberei. A vontatóról leömlesztett terményt ezzel a tolószerkezettel tolatják a tisztítógép kanál rendszeréhez, amelyből aztán tisztán, fúvószerkezeten kerül ✓ a mag raktárba. A pé§*legmető A Sarkadi Cipészipari Ktsz első helyiségében feltűnően fiatal, keskeny arcú férfi veszi át a javításra szánt lábbeliket vagy adja ki a már megjavítottakat. Mozdulatai; udvarias, halk beszéde feltűnik annak, aki nemcsupán a munkát nézi, hanem a munka mögött az embert is. Ha átad egy-egy megtalpalt vagy megfejel cipőt, néhány találó szóval el is mondja az üzletfélnek, hogy mit végeztek rajta a részleg dolgozói, miért került annyiba amennyibe került, sőt még azt is megjósolja, hogy körülbelül meddig tart. — Véletlen az, hogy éppen ebbe a szakmába kerültem. Édesapám meghalt a második világháborúban, édesanyám másodszor is férjhez ment. Nevelőapámnak a lábbeiikészítés a szakmája, ő beszélt rá engem is. Kitanultam a felsőrészkészítést, később az alja munkát, s mind a kettőből szakmunkásvizsgát tettem, kitűnő eredménnyel. Persze, volt nekem más álmom is — de kinek nincs! Szerettem volna képzőművészeti egy gyors aláírás és pecsét, segy elakadt üggyel máris kevesebb, egy olyan emberrel pedig több lenne, akiben a gyors intézkedés csak erősíti a meggyőződést, hogy a mi világunkban komolyan veszik az emberek gondját, baját. Száz és száz ügyet el lehetne intézni a tanácsházán, s nem kellene tovább kanyarogtatni az aktákat a járáshoz vagy a megyéhez is. Nehéz volna megszámolni, hány esetben dönthetne egy-egy vállalat olyan ügyekben, mely végül a tröszt vagy a minisztérium magasába emelkedik „elbírálás végett”, mert odalenn nem sikerült megállapítani: kinek a dolga a mondat végére odafenni a pontot. Nem csupán a paragrafusok akadályozzák az ilyen stílusú ügyintézőket abban, hogy önállóan és felelősséggel percek alatt döntsenek; ez csak könnyen tet- tenérhető védekezésük. Az ok legtöbbször másban, kJsebb-nagyobb emberi gyengeségekben kérésen - dó. Aki ugyanis minden lehetsé ges alkalommal azon töpreng, hoigy az eléje kerülő ügy vajon kinek a dolga, az vagy gyáva ember, aki fél a felelősségtől, vagy bizonytalan és önállótlan, vagy pedig egyszerűen csak lusta, akinek semmi sem drága, legkevésbé az idő; aki jobb megoldásnak tartja a törődés és a fáradozás helyett „áthelyezni” a gondot egy másik szobába. De lehetnek más okok is. Például az emberi sorsok, gondok iránti közöny; ez viszont teljesen méltatlan a szocialista közösség dolgait bármilyen szinten intéző közalkalmazotthoz. Kinek a dolga? Néhány hivatalnok, aki hosszasan és buzgón keresi a választ erre a kérdésre, az elfecsérelt idő alatt tíz ügyet is elintézhetne, megnyugvást teremthetne, tiszteletet ébresz'enc hivatala iránt, ahelyett, hogy a packázással eljátssza az önmaga és az általa képviselt munkahely tekintélyét. Csak egy kis emberség kell és nagyobb felelősségtudat. Hiszen a mi társadalmunkban van egy íratlan szabály, az emberiesség, amely a tisztségviselők lelkiisme- ■etére apeliá; és arra int, nrsgy a e gondod 4n gondom is legyen. Kék esdi Gyula gimnáziumba kerülni. Gyulai tanáraim javasoltak is, sőt felvételi vizsgán is részt vettem, ahol felvételt nyertem, de hát, néha az élet közbeszól egy-egy ember pályájának kialakulásán. — Hány éves? — Huszonhárom vagyok. — És máris tizenöt ember „parancsnoka”. Nem szép ez? — Szépnek szép, nem is panaszkodom, de valahogy úgy érzem, több van bennem. Gyermekkoromban ért egy súlyos baleset, leestem a cseresznyefáról, s eltörött a hátgerincem. Csodával határos módon gyógyítottak meg a Gyulai Megyei Kórházban, majd később egy fiatal sportorvos tanácsára — aki maga rajzolta illusztrációkat adott ót megfelelő kisérőszöveggel — gyógytornásztam, s most — nevetve fordul meg, mintegy manöken — láthatja, egészséges vagyok. — Azt hallottam, a megyei KISZ-bizottságon, hogy nemcsak a munkáját látja el rendesen, hanem az ifjúsági mozgalomban, a társadalmi munkák szervezésében is tevékenykedik. — Ez csak természetes. Fiatal vagyok, feleségem is az — szeretünk a fiatalok között lenni. Márpedig, ha az ember ott van és szükség van szerény tudására, úgy érzem, kötelessége segíteni azokon, akik igénylik azt. — Beszélgetésünk elején említette, hogy nyolc általánost végzett. Szépen, választékosán beszél. Szokott olvasni sokat? — Amikor csak időm van rá, mindig lapozgatok, főleg fotószak- könyveket, de modern szépirodalmi könyveket is. — Nem gondolt arra, hogy esetleg felsőbb iskolákat is végezzen? — 1956-ban fölvettek a bőripari technikumba, de az ellenforradalom következtében ebből semmi sem lett, most azonban ősszel biztosan tovább tanulok: gimnáziumi érettségit akarok szerezni. — Nálam nélkül levél sem rez- dül — teszi utána tréfásan, mosolyogva, s ezzel megelőzi következő kérdésemet. Majd rövid gondolkodás után ismét mosolyogva szól: — Hát igen... 1961 óta, amikor már elég felnőttes lett a külsőm, munkásőr lettem, most is az vagyok. T, F. íme, egy másik nagyszerű ötlet: ugyancsak az üzemegység vezetői és műszaki szakemberei eszeltek ki egy pótkocsi-billentőt. Sínvasakat hegesztettek össze, tetejét bedeszkázták, s így a ráálló pótkocsiról a gabona jó része leomlik, más részét pedig könnyűszerrel, szinte pillanatok alatt tudják lecsúsztatok ullUlllllltlUHMIIIHIIIIIIIHIIIIIIMIlllllllllllllMIHIIIIIIIIIIllllllMIIIIIIIIIIIIHIIIIIIimillllilllllllllllllllHIIWIlllWmillllMIIMIIIIHflMIIIIHII Bolgár vegyszert kapott megyénk Ebben az évben több olyan kártevővel találkoztak megyénk szakemberei, amelyek a korábbi években csak szórványosan fordultak elő. Ilyen többek között a somkóró bagolypille hernyója is. A hazai növényvédőszer -üzemek nem számítottak arra a nagy kártételre, amelyet e veszedelmes lárva okoz. Több szövetkezetben a lent letarolta, helyenként már a lucernásban is igen sokat találtak. Mivel speciális vegyszer szükséges a somkóró bagolypille lárvája elleni védekezésre, a földművelésügyi kormányzat Bulgáriából THIODÁN nevű szert vásárolt. Ez a kártevő Bulgáriában már hosszabb idő óta pusztít, s ellene a THIODÁN bizonyult a leghatásosabbnak. A THIÓDÁN-t repülőgépen szállítják Budapestre, s innen gépkocsival viszik a felhasználó helyre, történetesen Füzesgyarmatra, a Vörös Csillag Tsz-be, ahol a kapáslucemóra permetezik. (Holdanként másfél kiló vegyszert oldanak fel 309 liter vízben.) A THIODÁN méhkímélő^ szer. A Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat a kapáslucernák mentésére térítés nélkül adja a vegyszert. A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR gépészmérnököt keres azonnali belépésre. ✓ Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen A GYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN.
