Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

19M. július 16. 3 Csütörtök A szálastakarmánv-hiány megszüntetésére 30—32 ezer hold másod- és tarlévctésre lenne szükség Frankó Jánosnak, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya főállattenyésztőjének tájékoztatója Nagybánhegyesi levél a szövetkezeti demokrácia helyzetéről Megyénk közös és háztáji gaz­daságai évek óta az igen jelentős abraikhiány mellett szálas takar­mányból sem tudták az állatállo­mány szükségletét kielégíteni. A múlt esztendőben szénából 1200, zöldtakarmányból pedig — szilázs és csalamádé — 1700 vagon hi­ány mutatkozott. A korábbi évek a nagy szárazság miatt nem ked­veztek a másodvetéseknek, ugyan­akkor a tsz-ek technikai felké­szültsége, szakember-ellátottsága sem állt a mai színvonalon. Ezek miatt lényegében nem is hozha­tott kellő eredményt a másodveté­sű növények termesztése. Az idén más a helyzet. A tava­lyinál jobb a szakember-ellátott­ság, s már eddig is igen sok szö­vetkezeti gazda fejében megfor­dult a kedvező idő láttán a má­sodvetések sikerességének gondo­lata. A háztáji gazdaságokba is csak e lehetőség jó kihasználá­sával juthat több takarmány. Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Frankó Jánost, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztályá­nak főállattenyésztőjét. Kértük a takarmánytermesztés lehetőségei­nek jó kihasználására adjon taná­csot, mondjon véleményt. — A termelés további jó szer­vezésével csökkenthetö-e a tsz-ek és a háztáji gazdasá­gok szálastakarmány-gondja? — Megyénk szövetkezeteiben az állatállomány számottevően gyarapodot már a múlt esztendő óta is. Néhány hónappal ezelőtt a tsz- ekbe 3028, a háztáji gazdaságokba pedig 155 vemhes üszőt továbbí­tottunk. A közösben gyarapodott a tehénállomány is, ugyanakkor kocából 7700-al tartanak többet a tsz-ek és a háztáji gazdaságok, mint egy évvel ezelőtt. Véleményem szerint az állatte­nyésztők igen sokat tesznek az állatállomány termelési színvona­lának tartására, növelésére. El kell azonban valamit mondanom: az állatállomány gyarapodásával eddig nem minden esetben tar­tott lépést a takarmánytermesz­tés. Nem a terület nagyságát te­szem szóvá, hanem a termelés Kiváló mezőgyáni baromfitenyésztők A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet if­júsági munkacsapata híres ba­romfitenyészetéről. Legutóbb új­szerű csirkeetetőt terveztek a fiatalok. A lényege az, hogy a csirkék és egyéb szárnyasok a szemes takarmány válogatása, fel- csipegetése közben nem tudják kiszórni a magot az etetővályú­ból. Pocsékba, kárba egy szem se megy. A sarkadi járás KlSZ-bizottsá- ga megbízta Juhász János elvtér- sat, a járási parasztifjúsági mun­katanács elnökét, hogy terjessze be az új, gazdaságos etetőt, mint újítást, hogy mielőbb országosan is alkalmazhassák. A mezőgyániak kiváló baromfi- tenyésztését az jellemzi a legjob­ban, hogy az idén állományuknak mindössze 0,05 százaléka hullott eL színvonalát. A megyei és a járási szerveknek az eddigieknél foko­zottabban kellene a takarmány­termesztéssel törődni. A hozamok növelésére — az új vetőmagnor­mákat, a műtrágya-adagokat, az öntözést és a betakarítás gépesíté­sét — az eddigieknél hatékonyab­bá lehetne tenni. Megítélésem szerint a gazdaságok egész komp­lexumát figyelembe véve minden lehetőségünk megvan a szálasta- karmány-gond könnyítésére, vég­leges megoldására. A szövetkezeteknek a kedvező időt a eddigieknél is bátrabban kellene a tarlóvetések lehetősé­gére fordítani. A megyében 30—32 ezer hold másod- és tarlóvetéssel lényegében többé-kevésbé meg tudnánk oldani a szálastakar- mány-hiányt. Haatsz-ekben késő őszig lenne zöldtakarmány, akkor csak a télies idő beálltával kelle­ne a szérűskertek takarmánykész­letét igénybe venni. — Az eddigi jelentések május végéről, július első feléről 10—12 ezer hold másodvetés- ről adnak számot. Jelenleg, július közepén milyenfajta növények vetését javasolja? — Mindenekelőtt a Martonvá- sári—40-es rövid tenyészidejű ku­koricát ajánlom csalamádénak. A holdanként elvethető 40 kiló mag jó minőségű zöldtakarmányt ad. Érdemes még a napraforgó, bor­só és a borsós-csalamádé vetésé­vel is foglalkozni. Ha a tsz-ek — már ahol erre mód van — meg is öntözik a másod- és tarlóvetése­ket, akkor holdanként 80—100 mázsa zöldtakarmányt is nyerhet­nek. — Van-e elegendő vetőmag ezekhez a munkákhoz? — Az állam évről évre jelentős mennyiségű vetőmagot tartalékol Pár éve valamelyik napilap­ban népszerű ismertető cikkso­rozat jelent meg folytatásokban a kibernetikáról. Elhatároztam, hogy szorgalmasan végigolva­som, hogy legalább valamit is konyítsak ehhez az új, nagysze­rű tudományághoz. Bevallom őszintén, nem lettem okosabb tőle, de a befejezés utolsó mondatai mélyen beleta­padtak emlékezetembe. Majd­nem szóról szóra tudom. „S ha ezek utón, kedves olvasó, belené­zel kedves kutyád szemébe és onnan barátságot, hűséget vélsz kiolvasni, úgy tudd meg, hogy tévedsz! Kutyád életműködése nem több, mint a fentebb ismer­tetett „kibernetikus teknősbéka”, amelyik megy a fény és hang után ...” Forgattam fejemben a szava­kat, csalódva és elkeseredve, mint az a gyerek, akit felvilágo­sítanak arról, hogy nem a Mi­kulás hozza az ajándékot! Odahívtam kedves állatai­mat, és mélyen belenéztem. a szemükbe. És onnan azt véltem kiolvasni, hogy ők is őszintén szeretnek engem... De nem folytatom tovább! A kutyabará­tok még majd közbevágnak, hogy az semmi, az ő kutyájuk így meg úgy! Inkább egy tyúkról mondok történetet, bebizonyítva, hogy a közismerten „tyúkeszű” tyúkok se egyforma jellemmel bírnak. a másodvetésekhez. Így az előbb említett Martonvásári—40-es hib­rid kukoricából megfelelő a kész­let, ami azt jelenti, hogy a tsz-ek vetőmag-igénylésének minden to­vábbi nélkül eleget tudunk ten­ni, de nincs hiány napraforgó- magból és borsóból sem. Az élelmes tsz-vezetők a má­sod- és tarlóvetéshez szükséges vetőmagról már gondoskodtak. Előfordul azonban olyasmi is, hogy egynémelyik szövetkezet megfeledkezett a vetőmag igény­léséről, és csak ezekben a napok­ban vetődött fel a másodvetés gondolata. Mi úgy szerveztük a munkát, hogy két-három nap alatt ezekbe a tsz-ekbe is kijut­hat a vetőmag, különösen akkor, ha az igénylők a MEZÖMAG Vál­lalat járási telepein személyesen veszik át az árut. Ahogyan járom a megyét, azt tapasztalom, hogy a tsz-ek jó ré­sze megfelelően kihasználja az időt és a technikai felkészültséget a mind több tarlóvetéshez. A lö- kösházi Haladás Tsz-ben a múlt héten egy nagy őszi árpa tarlóba vetettek silókukoricát. A vetést csőkutakból nyomban meg is ön­tözték. Dobozon, a mezőkovács­házi Üj Alkotmány Tsz-ben és még több helyen a kedvező idő­járás hatására már kelésben van­nak a tarlóvetések, kielégítően fejlődnek a takarmánykeverékek után vetett másodtermények. Biz­tatóak ezek a jelek, s arra en­gednek következtetni, hogy az idén a tsz-ek és a háztáji gazda­ságok takarmányellátásában a tavalyinál jobb eredményre szá­míthatunk — fejezte be nyilatko­Köztük is van türelmes, jósá­gos anyatermészetű, „aki” békén tűri, hogy csintalan csibéi csip­kedjék taraját, szakállkáját. He­tek múlva is hagyja, hogy nagy kamaszai hátára másszanak, szárnya alá bújjanak, a legjobb falatokat csőréből vegyék ki. És vannak ledér, könnyelmű tyúk­nők, akik már a kotlás idején is hiszterizálnak, fel-felugrálva, to­jást törve a fészekben. S ha mé­gis kiköltenek, ütik, verik, ha­lálra kínozzák gyenge gyerme- kecskéiket. Az a tyúk, amelyiknek törté­netét elmesélem, nemcsak hogy ideges, hisztérikus nőszemély volt, de még falánk is. Hárman ültek a zizegő szalmáskosarak­ban a kamrában. Két igaz szívű anyajelölt és ő, a Fehér Farkú. Így neveztük világosbarna tol­lát díszítő fehér faroktolláról. Két napig megbecsülte magát, harmadikon azonban törött tojás volt alatta. Lemosni az ép tojá­sokat, friss szalmát alá tenni; ez a teendő ilyenkor. Csináltam másnap is, a harmadikon is, de már élve a gyanúval: ez eszi a tojásokat! Egy reggel, amikor már csak 15 volt a 23-ból, látom, hogy csőrén és szeme körül to­jáshéjak tapadnak. Csupasz ha­salja is bekenve véres tojással. Egyszerre rájöttem, tényleg eszi A nagybán hegyesi pártszerve­zet vezetősége legutóbbi ülésén napirendre tűzte a szövetkezeti demokrácia helyzetének, a há­rom tsz alapszabály szerinti mű­ködésének vizsgálatát. A tartalmas tanácskozásról Kiss József községi párttitkár tudósította lapunkat. Leveléből kiderül, hogy a szö­vetkezeteik tagsága jól megállja helyét a munkában, s ennek eredményeképpen évről évre emelkedik jövedelme, munka­kedve. 1960-ban, az első zár­számadáskor a Zalka Tsz tag­sága 42 forintot, tavaly már 49 forint 50 fillért, a Kossuth Tsz tagsága négy éve 37 forintot, a legutóbbi zárszámadáskor már 57 forint 20 fillért, az Aranyka­lász Tsz tagsága 1960-ban 34 fo­rintot, tavalyi munkája után vi­szont 53 forint 54 fillért kapott egy munkaegységre. A pártvezetőség szerint ezek­nek az eredményeknek a ki­munkálását hathatósan elősegí­tette az alapszabályhoz igazodó vezetés, az adottságok egyre jobb kihasználása, a szövetkezeti de­mokrácia erősödése, a tagság öntudatának formálódása, fejlő­dése. Az elkövetkező időben ezeket az eredményjavító tényezőket tovább kell Nagybánhegyesen is tökéletesíteni, csiszolni. Külö­nösen a tudatformálást szüksé­ges előtérbe állítani, a szövetke­zeti demokráciát kell betartani, illetve betartatni. Ami a közgyűlések megtartá­sát, eredményességét illeti: bő­ven akad tennivaló. A szövetke­zetek vezetői rendszeresen tájé­koztatják a tagságot, kérik vé­leményét, a határozatok végre­hajtásáról mindig beszámolnak, ám sokan nem nagy ambícióval kapcsolódnak bele az egész gaz­daságot érintő kérdések megvi­tatásába, hanem személyi prob­lémával fecsérlik el az időt. A zárszámadási és terv jóváhagyó közgyűlés kivételével a többi a tojást! Hiába tettem eléje vi­zet, hiába vettem le kétszer is naponta etetni, őnagysága csak csemegézett a tojásból. Iszonyúan mérges lettem. Egy ronggyal mo­sogattam a hasát és szidtam ék­telenül. Egy barna tollcsomónak vélt tojáshajat úgy megrántot­tam, hogy vele jött a bőre is. A bőr alól kikandikólt a vastag, aranysárga háj. Nem vérzett, de fájni fájhatott, mert nagyot rú­gott, úgy, hogy körme beleakadt a friss sebbe és végighasította azt. Ott, ahol éppen a begye volt, amely kiszakadt. Ijedten tettem a borító alá, várva hogy össze­rogy és elpusztul. De nem. A haspók Fehér Farkú nekiesett az odakészített kukoricának, víz­nek és hozzálátott a kosztolás­hoz. S amit megevett, már jött is ki belőle, mint a rossz telefon- automatából a bedobott tantusz. Elhatároztam, hogy beragasz­tom a sebet leukoplaszttal és egy rossz kosár alá dugtam. Másnap reggel azzal a biztos tu­dattal mentem ki, hogy hulla formájában találkozom a Fehér- Farkúval. Dehogy! Ült a szalmán és kotyogott, mikor felemeltem. A begye nyitva, ledobta a kötést, a víz, a kukorica kifolyt belőle. Hívtam a férjem, jöjjön, üsse agyon, úgyis elpusztul. Nem vál­lalkozott rá. Bántott a lelkiismeret nagyon, gyűlés látogatottsága hiányos. A pártvezetőség felhívta erre a gazdasági vezetők és alapszerve­zeti vezetők figyelmét, s kérte őket, hogy igyekezzenek változ­tatni a helyzeten. A szövetkezetek vezetőségei munkaterv alapján dolgoznak, a kollektív vezetés biztosítva van. Néha ugyan előfordul, hogy az elnök vagy a szűkebb vezető­ség kénytelen hatásköri túllépést elkövetni, de ez csak abban az esetben fordul elő, ha gyorsan kell dönteni valamilyen vásár­lásról, vagy építkezésről. Utó­lag mindig tájékoztatják a tag­ságot a döntésről. A pártvezetőség megállapítása szerint a választott szervek el­lenőrzéseiket, üléseiket ötletsze­rűen, hiányosan tartják meg. Az ellenőrző bizottságok rendelkez­nek ugyan munkatervvel, de nem az alapján teszik dolgukat A konkrét munka sok esetben a bizottság elnökére marad, mert egyes tagok népszerűtlen­nek tartják az ellenőrzést. A pártvezetőség javasolta, hogy az ellenőrző bizottságok főképpen a tervteljesítések ellenőrzésével, a határozatok végrehajtásának kontrolálásával, a vagyonvéde­lemmel foglalkozzanak, de ne hunyjanak szemet más rendel­lenesség felett sem. Persze to­vábbra is nagyon szükséges az ellenőrző bizottsági tagok sze­mélyes példamutatása. A szociális, fegyelmi és va­gyonvédelmi bizottság nem so­kat hallat magáról. A vezetőség javasolta, hogy mindegyik bi­zottság készítsen munkatervet, s igazodjon hozzá. A tsz vezető­ségének egyik tagja rendszere­sen patronálja ezeket a bizott­ságokat. Végül a pártvezetőség arra kérte a szövetkezetek vezetőit, hogy foglalkozzanak többet a tagsággal, tájékoztassák, fogad­ják meg az okos javaslatokat, kezdeményezéseket — a szövet­kezet érdekében. s elhatároztam: bevarrom a be­gyét. A műtétet gondosan előké­szítettem. A legvékonyabb varró­tűbe fehér cérnát fűztem, gör­csöt a végére és varrni kezdtem a meleg, puha húst. A páciens kimeredt szemmel nyögött a ré­gi nylonkabátban, amibe becsa­vartam. Hat öltés, hatszor ment rajtam végig a hideg, a gyom­rom háborgott az iszonyú szag­tól, de csak véghezvittem, amit akartam. Még klorocid kenőcs­csel is körülkentem a varrást, aztán vissza a kosárba! Másnap reggel vizit. A páci­ens él, darát eszik és vizet iszik rá, amiből még egy kevés kifo­lyik. Másnap már semmi baj, negyednap szélnek eresztem, füvet legel és fürdik a porban. Este az ülőn alszik a többiekkel, csak még egy kissé kotyog. És három hét múlva, miután két kakassal is udvaroltatott magá­nak, diadalmasan bemászott a ládába, ahová régebben is járt tojni. Mikor véletlenül bekuk­kantottam a fáskamrába és meg­ismertem a Fehér Farkát, eskü­szöm, a tekintetünk összevillant. „Krá-krá! krá. —dalolta diadal­masan — élek, és örülök, hogy megszabadultam az anyaság gyötrelmeitől...” Így van ez hát az állatvilág­ban is. ök is elmondhatják, mint mi is: nem vagyunk egy­formák, nem vagyunk gépek, kibernetikus csodabogarak. Huszár Istvánná zatát Frankó elvtárs. Dupsi Károly Csak állatbarátoknak!

Next

/
Thumbnails
Contents