Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

mi. július 15. Szerda így jó az élet A I meg a Gyulai Ce­törzsgárdából h^ntipari 68 .... I faragó Üzemi Val­3131111 __I laiat Álb János 10 t agú szocialista brigádja. — Mit mondjak róluk?... Meny- nyiségileg és minőségileg is jó a munkájuk. Fegyelmezettek. Más­hol megtörténik, hogy fizetés után egyenként vagy együtt felöntenék a garatra, de ebben a brigádban ilyen még nem fordult elő. Ott­hon is rendben van minden, ha­zaadják a keresetüket. -.. Szó­val, derék emberek. Ezek az elismerő szavak Tokaji Ferenc megbízott művezetőtől származnak, aki a pályafutását tíz évvel ezelőtt kezdte a válla­latnál. Sókat tanult, tapasztalt, van ítélőképessége. Betoncsöveket, kútgyűrűket, jár­dalapokat, kerítéselemeket készí­tenek a telepen. Erő kell ehhez a munkához. Rövid nadrágban dol­goznak, fejükön sapka, de a nagy hőségben így is kigyöngyözik a verejték a bőrükön. Csokoládé- barna arcukból fehér fogsor vil­lan elő, amikor mosolyra fakad­nak. Mert az életnek vannak de­rűs percei is. Legutóbb, amikor futballmérkőzést játszottak a vállalat dolgozói... A brigád szer­vezte. Az idősebbek „oroszlán­ként” küzdöttek a fiatalokkal, vé­gül mégis „elbuktak”. Kellemes emlék, most is élén­ken az emlékezetükben él. Sokat mulattak. A nagy sportesemény sörözéssel zárult beiknek 60—70 is jutott. Most sem hátrálnak meg ettől. Sokszor előfordul baleset a te­lepen. A beton könnyen lehor­zsolja az ember ujjáról a bőrt... Az egész brigád elvégezte a Vö- röskereszt-tanfolyamot. Bármi történik, mindenki tud elsősegélyt nyújtani; A művelődés sem marad ki A brigád nem­egyszer tart biliárdversenyt. Kellemes szórakozás és ilyenkor ugyan­_________ csak sör a tét. De m áskor is összejönnek a vállalat kultúrtermében. Mindenki a csa­ládjával, így a legkellemesebb. Akkor jöttek rá, amikor a Szocia­lista brigád cim elnyerését célul tűzték. Azelőtt nem is gondolták, hogy így is lehet. Ebben a lég­körben megismerték egymás gondját, baját. Mert ilyen is akad az életben. Sipaki József brigád- tag például házat akar építeni. Igaz ugyan, hogy még a kezdet­inél tart: vályogot készít. Sok kell (>előle, hogy egy egész házravaló legyen. Az egyik munkaszüneti napon aztán mindnyájan megje­lentek nála dolgozni... Csak barátságból. Kurta János azonban további Segítséget helyez kilátásba: — Ha szükség lesz rá, akkor Ismét megyünk. A városi tanácsnak 10—10 óra társadalmi munkát ajánlottak fel Szakmába vágó feladat végrehaj­tására. Tavaly a 10 árából töb­a programjukból. A jó filmeket, szín­darabokat együtt megnézik. Leg­alábbis közösen, előre megvált­ják a jegyet és mindenki megy a családjával. Ha kedvük támad, utána valamelyik vendéglőben még tovább szórakoznak. Leg­utóbb igen nagy élményt jelentett számukra a várszínház megnyitó előadása, az Hernani. Legtöbben 30—35 év körüliek, csak Kollarik János idősebb. Már 61 éves is elmúlt. A munkája alapján azonban őt sem gondolná az ember többnek harmincötnél. Serényen, fürgén, fiatalosan dol­gozik. A forrón tűző nap sem gá­tolja ebben. Pedig éppen elég oka lenne a fáradtságra. Tizennégy éves kora óta maga keresi a ke­nyerét. Nem válogathatott, ami jött, az csinálta. Volt már sok minden: gazdasági cseléd, nap­számos, kubikos, tehénpásztor, kapált, aratott, csépelt, fát vá­gott, kutat épített és nem is le­het felsorolni, hogy még mi min­dent kellett vállalnia, hogy a lé­tét fenntartsa. Néhány éve került a vállalat­hoz és Álb János brigádja szíve­sen fogadta. Ha már annyi más­hoz ért, körvnyen elsajátítja a betoneleim-gyártás tudományát is. Nem is csalódtak benne. Abban az időben tűzte célul a brigád a szocialista cím elnyerését. Kol­larik János nemcsak buzdította őket, hanem hamarosan ö maga járt elől jó példával. — Valamikor, még a húszas években kezdtük meg a Bika-tó feltöltését. Ki gondolhatta, hogy egyszer ide kerül az a telep, ahol én negyven év múlva dolgozni fogok? Abban az időben —ami­kor béremelésit követeltünk —, sokszor kardlappal fogadtak, mi meg ásóval védekeztünk. Ma mindennap barátként érkezünk. Arra büszke Kollarik János, hogy végül mégis tagja lehet egy brigádnak, amely a szocialista cí­met vele együtt vívta ki. — összefogunk, segítjük egy­mást, mindent megbeszélünk. Így érdemes lenne még sokáig élni és dolgozni — mondja megható- dottan. De elérkezett a nyugdíjazás ideje. Még néhány hónap, és már csak mint vendég jár be a telep­re. Vagy talán megengedik, hogy 3 óra, még tovább dolgozzon? Legalább amennyit lehetővé tesz a törvény a nyugdíjasoknak... Délután vége a munkaidőnek. Megmosdanak, átöl­töznek és indulnak _________haza a munkások. C sak K. Szabó Ferenc és egy má­sik társa megy Álb Jánosékhoz. Két malacot kell hazaszállítani. Ma éppen nekik van szükségük segítségre. Pásztor Béla Elkészült a zsadányi általános iskola két új osztályterme A napokban adták át rendelte­tésének Zsadányban a meglevő négytantermes általános iskola mellé épített két új osztálytermet. A munkákat a Békés megyei Ta­nács Építőipari és Tatarozó Vál­lalata 1963 augusztusában kezdte el. A költségek mintegy 339 ezer forintot tettek ki, melybő] állami támogatás 239 ezer forint volt, s az építési munkákra községfej­lesztési alapból 100 ezer forintot biztosítottak. Negyven káddal bővítik a fürdőt Gyopároson A nyári hónapokban sokaknak nyújt felüdülést, szórakozást, pi­henési lehetőséget a gyopárosi fürdő, melyet még megyénk tá­volabbi részeiből is többen felke­resnek. Bizonyára nagy örömet jelent látogatóinak, hogy a fürdő bővítésére egymillió forint állami beruházási hitelt biztosítottak. Ezen összegből kerítést készíte­nek és megkezdik egy 40 kádas fürdőnek az építését, amelyet jö­vőre adnak át rendeltetésének. A tervek készítéséhez már hoz­záfogtak a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozói. Százötven évvel ezelőtt indult el az első gőzmozdony 150 évvel ezelőtt, 1814. július 15-én indult el útjára először a világon a mai értelemben vett gőzmozdony első típusa egy amerikai szénbányában. E mozdony szerkesztője és építője George Stephenson volt. Mint ismeretes, vaspályán történő szállítás gondolata már 1767- ben kezdett kialakulni, egyelő­re még csak lóvontatással. Ez a vontatási forma közel 50 éven át egyeduralkodó volt a vasút történetében. A XVIII. század végén, a gőzgép feltalálása nyo­mán egyre több feltaláló foglal­kozott a gőzgépnek a közleke­dés vonalán történő alkalmazá­sával. Kísérleteiket azonban nem koronázta siker. Említésre méltó Trewithick gőzmozdo­nya, melyet 1803—1804-ben épí­tett. Bár ezek a mozdonyok még nem váltak be, de betöltötték az úttörés feladatát s felkeltet­ték az érdeklődést az új vonta­tási mód iránt és sok feltalálót ösztönözték a gőzmozdony kifej­lesztésére. Az évek során Tre­withick neve a feledés homá­lyába merült, s így a gőzmoz­dony több úttörőjének sorsában osztozott. Egészen más pályát futott be azonban az angol szár­mazású George Stephenson (1781—1848), aki mint egy szén­vasút gépkezelője kezdte és dús­gazdag gyár- és bányatulajdo­nosként végezte életét, miköz­ben neve világhírűvé vált. 1814. VII. 15-én megépült és elindított mozdonyát tekintjük a világ első működő gőzmozdonyának. Stephenson ezután mozdonyát állandóan igyekezett tökéletesí­teni s hatásfokát növelni. Majd 1823-ban Newcastleban moz­donygyárat alapított. Mindenekelőtt megállapított tény, hogy hírnevének és gaz­dagságának alkotó képessége nem egyedüli forrása, mert nem kis mértékben járult hozzá az a jelenség, hogy a hatalmas mértékben iparosodó Angliában a szállítási probléma égetővé vált. A rossz országutakon a szállítás költséges és hosszadal­mas volt, a víziutak túl voltak terhelve. Ez volt a rugója an­nak, hogy vasútvonal épült 1825. évben Stokton és Dar­lington között, mely vonalon azonban még lóvontatás is volt. Majd 1830. szeptember 15-én nyílt meg a Liverpool és Man­chester közötti vasútvonal, me­lyet kizárólag gőzvontatásra rendeztek be. Ez időtől számít­juk tulajdoniképpen a vasúttör­ténetét. Ezen a vonalon Ste­phenson „Rocket” (rakéta) nevű mozdonya 31,55 tonna súlyt 35 km/ó sebességgel továbbított. A Rocket egymaga, terhelés nélkül az 1829-ben Rainhill mellett meg­tartott versenyen 58 km/ó se­bességet ért el, mely abban a korban igen nagy sebességnek számított. Az új gőzüzemű vasút ügye abban az időben hatalmas el­lenállásba ütközött a csatorna- tulajdonosok, a közúti vámbér­lők és a földbirtokosok miatt. Valóságos rágalomhadjáratot indítottak a vasút ellen azon a címen, hogy a kazánok felrob­bannak és megölik az utasokat, ha ez nem is történik meg, ak­kor a nagy sebességtől elmebajt kap, aki utazik, de az is, aki nézi, a vonattól megrémült te­henek nem adnak tejet, a füst megöli a madarakat stb. Sőt, fegyveres támadás is indult a vonalat őrző vasutasok ellen. Mindezek ellenére az új gőz- vontatási mód diadalmaskodott a régi lóvontatású vasút felett. Gazdasági előnye folytán szerte a világon megindította a vasút­építés munkáját, s a kapitaliz­mus kialakulásának előmozdí­tója lett. (Magyarországon sok politikai és gazdasági küzdelem után 1846-ban Pest és Vác kö­zött nyílt meg az első gőzvon- tatású vasútvonal.) Az utóbbi évtizedekben a vil­lamos és Diesel-mozdonyok gaz­daságosabb üzeme és nagyobb teljesítménye következtében a gőzmozdony háttérbe szorult, de még mindig nagy számban megtalálhatók a vasúti vonala­kon. 150 évvel feltalálása után örökíti meg alkotójának, Ge­orge Stephensonnak nevét a technika történetében. Lófci Béla mérnök a TIT Műszaki Szakosztályának titkára A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 ÉVES KORIG MÉLYSZINTI BÁNYAMUNKÁRA. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsa igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN; 990 ÍTÜMTOB (foHta^UfzuA hiweféttty) — Ilyen hírrel mindig szíve­sen látott vendég vagy — rázta meg az őrnagy Ditró kezét. — Sherlock Holmes kismiska hoz­zád! Aranka! — kiáltott a fele­ségének. Géza van itt. Főzzél nekünk egy jó erős feketét. Jó? És hozd be, légy szíves, a név­napi dáridóból megmaradt tör­kölyt is. Ünnepelünk. Aztán izgatottan fordult ismét a köpcös nyomozóhoz. — Eszerint az öregúr nem is sejtette, hogy mekkora port vert fel a Mukátorával? És hogyan jött rá erre a biorejgésre, vagy micsodára? Mi a magyarázata a test nélküli alakoknak? Miként tudja megcélozni azt a pontot, ahová a televíziós készülékekre bevetíti a Mukátor-képeket? Mi­ért nem szabadalmaztatta a ta­lálmányát? Ditró — szokásától eltérően — röviden, tömören tájékoztatta felettesét. Még a tacskóról is mindössze annyit mesélt, hogy csodaszép, okos kis állat, a ko- torékborzebek csoportjába tar­tozik, és a lábai is csak azért görbék, hogy ügyesebben áshas­sa ki a rókát odújából. Ettől a kitérőtől eltekintve, a friss él­mény hatása alatt, valóban a lényeges dolgokra korlátozta be­számolóját. Nem feledkezett meg az opálfényű rudacskákról sem. — De hiszien ez óriási! — ug­rott fel székéből az őrnagy és lelkesülten rohant fel s alá a szobában. — Lomtárba kerül az egész daktilos2kópia... Ha csak a mi szakmánk szemszögéből nézzük... Mondd, milyen ember ez a Hókai Felicián? — Én nagyon megszerettem. Azon túl, hogy lángész, minden tekintetben olyan, mint akármi­lyen más bogaras öregúr, akit sok keserű csalódás ért az élet­ben, aki elvesztette valamennyi hozzátartozóját, nincs rendben a gyomra, magas a vérnyomása és senki sem viseli gondját. Magá­nyos fa. Nem iszik, nem dohány, zik, nem kártyázik. Egyetlen szenvedélye a híradástechnika... Négy világnyelvet tanult meg, hogy lépést tarthasson a szak- irodalommal. Gyerekkora Ctta rádióamatőr, a megszállottaknak abból a nemes fajtájából, ame­lyik saját gyönyörűségére barka, csői és még csak eszébe sem jut, hogy újításait, találmányait ér­tékesítse. Ami pedig a természe­tét illeti... Nézd, egy óra hosz- szat beszélgettünk, ezalatt há­romszor utasított ki a lakásból. Felfortyan, csapkod, kiabál min­den apróság miatt. Nem tűr semmiféle ellenvetést. Azt állí­totta például, hogy nem szereti az embereket, mert azok egymás farkasai. Még idézte is a latin közmondást. Közbevetettem,

Next

/
Thumbnails
Contents