Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
mi. július 15. Szerda így jó az élet A I meg a Gyulai Cetörzsgárdából h^ntipari 68 .... I faragó Üzemi Val3131111 __I laiat Álb János 10 t agú szocialista brigádja. — Mit mondjak róluk?... Meny- nyiségileg és minőségileg is jó a munkájuk. Fegyelmezettek. Máshol megtörténik, hogy fizetés után egyenként vagy együtt felöntenék a garatra, de ebben a brigádban ilyen még nem fordult elő. Otthon is rendben van minden, hazaadják a keresetüket. -.. Szóval, derék emberek. Ezek az elismerő szavak Tokaji Ferenc megbízott művezetőtől származnak, aki a pályafutását tíz évvel ezelőtt kezdte a vállalatnál. Sókat tanult, tapasztalt, van ítélőképessége. Betoncsöveket, kútgyűrűket, járdalapokat, kerítéselemeket készítenek a telepen. Erő kell ehhez a munkához. Rövid nadrágban dolgoznak, fejükön sapka, de a nagy hőségben így is kigyöngyözik a verejték a bőrükön. Csokoládé- barna arcukból fehér fogsor villan elő, amikor mosolyra fakadnak. Mert az életnek vannak derűs percei is. Legutóbb, amikor futballmérkőzést játszottak a vállalat dolgozói... A brigád szervezte. Az idősebbek „oroszlánként” küzdöttek a fiatalokkal, végül mégis „elbuktak”. Kellemes emlék, most is élénken az emlékezetükben él. Sokat mulattak. A nagy sportesemény sörözéssel zárult beiknek 60—70 is jutott. Most sem hátrálnak meg ettől. Sokszor előfordul baleset a telepen. A beton könnyen lehorzsolja az ember ujjáról a bőrt... Az egész brigád elvégezte a Vö- röskereszt-tanfolyamot. Bármi történik, mindenki tud elsősegélyt nyújtani; A művelődés sem marad ki A brigád nemegyszer tart biliárdversenyt. Kellemes szórakozás és ilyenkor ugyan_________ csak sör a tét. De m áskor is összejönnek a vállalat kultúrtermében. Mindenki a családjával, így a legkellemesebb. Akkor jöttek rá, amikor a Szocialista brigád cim elnyerését célul tűzték. Azelőtt nem is gondolták, hogy így is lehet. Ebben a légkörben megismerték egymás gondját, baját. Mert ilyen is akad az életben. Sipaki József brigád- tag például házat akar építeni. Igaz ugyan, hogy még a kezdetinél tart: vályogot készít. Sok kell (>előle, hogy egy egész házravaló legyen. Az egyik munkaszüneti napon aztán mindnyájan megjelentek nála dolgozni... Csak barátságból. Kurta János azonban további Segítséget helyez kilátásba: — Ha szükség lesz rá, akkor Ismét megyünk. A városi tanácsnak 10—10 óra társadalmi munkát ajánlottak fel Szakmába vágó feladat végrehajtására. Tavaly a 10 árából töba programjukból. A jó filmeket, színdarabokat együtt megnézik. Legalábbis közösen, előre megváltják a jegyet és mindenki megy a családjával. Ha kedvük támad, utána valamelyik vendéglőben még tovább szórakoznak. Legutóbb igen nagy élményt jelentett számukra a várszínház megnyitó előadása, az Hernani. Legtöbben 30—35 év körüliek, csak Kollarik János idősebb. Már 61 éves is elmúlt. A munkája alapján azonban őt sem gondolná az ember többnek harmincötnél. Serényen, fürgén, fiatalosan dolgozik. A forrón tűző nap sem gátolja ebben. Pedig éppen elég oka lenne a fáradtságra. Tizennégy éves kora óta maga keresi a kenyerét. Nem válogathatott, ami jött, az csinálta. Volt már sok minden: gazdasági cseléd, napszámos, kubikos, tehénpásztor, kapált, aratott, csépelt, fát vágott, kutat épített és nem is lehet felsorolni, hogy még mi mindent kellett vállalnia, hogy a létét fenntartsa. Néhány éve került a vállalathoz és Álb János brigádja szívesen fogadta. Ha már annyi máshoz ért, körvnyen elsajátítja a betoneleim-gyártás tudományát is. Nem is csalódtak benne. Abban az időben tűzte célul a brigád a szocialista cím elnyerését. Kollarik János nemcsak buzdította őket, hanem hamarosan ö maga járt elől jó példával. — Valamikor, még a húszas években kezdtük meg a Bika-tó feltöltését. Ki gondolhatta, hogy egyszer ide kerül az a telep, ahol én negyven év múlva dolgozni fogok? Abban az időben —amikor béremelésit követeltünk —, sokszor kardlappal fogadtak, mi meg ásóval védekeztünk. Ma mindennap barátként érkezünk. Arra büszke Kollarik János, hogy végül mégis tagja lehet egy brigádnak, amely a szocialista címet vele együtt vívta ki. — összefogunk, segítjük egymást, mindent megbeszélünk. Így érdemes lenne még sokáig élni és dolgozni — mondja megható- dottan. De elérkezett a nyugdíjazás ideje. Még néhány hónap, és már csak mint vendég jár be a telepre. Vagy talán megengedik, hogy 3 óra, még tovább dolgozzon? Legalább amennyit lehetővé tesz a törvény a nyugdíjasoknak... Délután vége a munkaidőnek. Megmosdanak, átöltöznek és indulnak _________haza a munkások. C sak K. Szabó Ferenc és egy másik társa megy Álb Jánosékhoz. Két malacot kell hazaszállítani. Ma éppen nekik van szükségük segítségre. Pásztor Béla Elkészült a zsadányi általános iskola két új osztályterme A napokban adták át rendeltetésének Zsadányban a meglevő négytantermes általános iskola mellé épített két új osztálytermet. A munkákat a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata 1963 augusztusában kezdte el. A költségek mintegy 339 ezer forintot tettek ki, melybő] állami támogatás 239 ezer forint volt, s az építési munkákra községfejlesztési alapból 100 ezer forintot biztosítottak. Negyven káddal bővítik a fürdőt Gyopároson A nyári hónapokban sokaknak nyújt felüdülést, szórakozást, pihenési lehetőséget a gyopárosi fürdő, melyet még megyénk távolabbi részeiből is többen felkeresnek. Bizonyára nagy örömet jelent látogatóinak, hogy a fürdő bővítésére egymillió forint állami beruházási hitelt biztosítottak. Ezen összegből kerítést készítenek és megkezdik egy 40 kádas fürdőnek az építését, amelyet jövőre adnak át rendeltetésének. A tervek készítéséhez már hozzáfogtak a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozói. Százötven évvel ezelőtt indult el az első gőzmozdony 150 évvel ezelőtt, 1814. július 15-én indult el útjára először a világon a mai értelemben vett gőzmozdony első típusa egy amerikai szénbányában. E mozdony szerkesztője és építője George Stephenson volt. Mint ismeretes, vaspályán történő szállítás gondolata már 1767- ben kezdett kialakulni, egyelőre még csak lóvontatással. Ez a vontatási forma közel 50 éven át egyeduralkodó volt a vasút történetében. A XVIII. század végén, a gőzgép feltalálása nyomán egyre több feltaláló foglalkozott a gőzgépnek a közlekedés vonalán történő alkalmazásával. Kísérleteiket azonban nem koronázta siker. Említésre méltó Trewithick gőzmozdonya, melyet 1803—1804-ben épített. Bár ezek a mozdonyok még nem váltak be, de betöltötték az úttörés feladatát s felkeltették az érdeklődést az új vontatási mód iránt és sok feltalálót ösztönözték a gőzmozdony kifejlesztésére. Az évek során Trewithick neve a feledés homályába merült, s így a gőzmozdony több úttörőjének sorsában osztozott. Egészen más pályát futott be azonban az angol származású George Stephenson (1781—1848), aki mint egy szénvasút gépkezelője kezdte és dúsgazdag gyár- és bányatulajdonosként végezte életét, miközben neve világhírűvé vált. 1814. VII. 15-én megépült és elindított mozdonyát tekintjük a világ első működő gőzmozdonyának. Stephenson ezután mozdonyát állandóan igyekezett tökéletesíteni s hatásfokát növelni. Majd 1823-ban Newcastleban mozdonygyárat alapított. Mindenekelőtt megállapított tény, hogy hírnevének és gazdagságának alkotó képessége nem egyedüli forrása, mert nem kis mértékben járult hozzá az a jelenség, hogy a hatalmas mértékben iparosodó Angliában a szállítási probléma égetővé vált. A rossz országutakon a szállítás költséges és hosszadalmas volt, a víziutak túl voltak terhelve. Ez volt a rugója annak, hogy vasútvonal épült 1825. évben Stokton és Darlington között, mely vonalon azonban még lóvontatás is volt. Majd 1830. szeptember 15-én nyílt meg a Liverpool és Manchester közötti vasútvonal, melyet kizárólag gőzvontatásra rendeztek be. Ez időtől számítjuk tulajdoniképpen a vasúttörténetét. Ezen a vonalon Stephenson „Rocket” (rakéta) nevű mozdonya 31,55 tonna súlyt 35 km/ó sebességgel továbbított. A Rocket egymaga, terhelés nélkül az 1829-ben Rainhill mellett megtartott versenyen 58 km/ó sebességet ért el, mely abban a korban igen nagy sebességnek számított. Az új gőzüzemű vasút ügye abban az időben hatalmas ellenállásba ütközött a csatorna- tulajdonosok, a közúti vámbérlők és a földbirtokosok miatt. Valóságos rágalomhadjáratot indítottak a vasút ellen azon a címen, hogy a kazánok felrobbannak és megölik az utasokat, ha ez nem is történik meg, akkor a nagy sebességtől elmebajt kap, aki utazik, de az is, aki nézi, a vonattól megrémült tehenek nem adnak tejet, a füst megöli a madarakat stb. Sőt, fegyveres támadás is indult a vonalat őrző vasutasok ellen. Mindezek ellenére az új gőz- vontatási mód diadalmaskodott a régi lóvontatású vasút felett. Gazdasági előnye folytán szerte a világon megindította a vasútépítés munkáját, s a kapitalizmus kialakulásának előmozdítója lett. (Magyarországon sok politikai és gazdasági küzdelem után 1846-ban Pest és Vác között nyílt meg az első gőzvon- tatású vasútvonal.) Az utóbbi évtizedekben a villamos és Diesel-mozdonyok gazdaságosabb üzeme és nagyobb teljesítménye következtében a gőzmozdony háttérbe szorult, de még mindig nagy számban megtalálhatók a vasúti vonalakon. 150 évvel feltalálása után örökíti meg alkotójának, George Stephensonnak nevét a technika történetében. Lófci Béla mérnök a TIT Műszaki Szakosztályának titkára A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 ÉVES KORIG MÉLYSZINTI BÁNYAMUNKÁRA. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsa igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN; 990 ÍTÜMTOB (foHta^UfzuA hiweféttty) — Ilyen hírrel mindig szívesen látott vendég vagy — rázta meg az őrnagy Ditró kezét. — Sherlock Holmes kismiska hozzád! Aranka! — kiáltott a feleségének. Géza van itt. Főzzél nekünk egy jó erős feketét. Jó? És hozd be, légy szíves, a névnapi dáridóból megmaradt törkölyt is. Ünnepelünk. Aztán izgatottan fordult ismét a köpcös nyomozóhoz. — Eszerint az öregúr nem is sejtette, hogy mekkora port vert fel a Mukátorával? És hogyan jött rá erre a biorejgésre, vagy micsodára? Mi a magyarázata a test nélküli alakoknak? Miként tudja megcélozni azt a pontot, ahová a televíziós készülékekre bevetíti a Mukátor-képeket? Miért nem szabadalmaztatta a találmányát? Ditró — szokásától eltérően — röviden, tömören tájékoztatta felettesét. Még a tacskóról is mindössze annyit mesélt, hogy csodaszép, okos kis állat, a ko- torékborzebek csoportjába tartozik, és a lábai is csak azért görbék, hogy ügyesebben áshassa ki a rókát odújából. Ettől a kitérőtől eltekintve, a friss élmény hatása alatt, valóban a lényeges dolgokra korlátozta beszámolóját. Nem feledkezett meg az opálfényű rudacskákról sem. — De hiszien ez óriási! — ugrott fel székéből az őrnagy és lelkesülten rohant fel s alá a szobában. — Lomtárba kerül az egész daktilos2kópia... Ha csak a mi szakmánk szemszögéből nézzük... Mondd, milyen ember ez a Hókai Felicián? — Én nagyon megszerettem. Azon túl, hogy lángész, minden tekintetben olyan, mint akármilyen más bogaras öregúr, akit sok keserű csalódás ért az életben, aki elvesztette valamennyi hozzátartozóját, nincs rendben a gyomra, magas a vérnyomása és senki sem viseli gondját. Magányos fa. Nem iszik, nem dohány, zik, nem kártyázik. Egyetlen szenvedélye a híradástechnika... Négy világnyelvet tanult meg, hogy lépést tarthasson a szak- irodalommal. Gyerekkora Ctta rádióamatőr, a megszállottaknak abból a nemes fajtájából, amelyik saját gyönyörűségére barka, csői és még csak eszébe sem jut, hogy újításait, találmányait értékesítse. Ami pedig a természetét illeti... Nézd, egy óra hosz- szat beszélgettünk, ezalatt háromszor utasított ki a lakásból. Felfortyan, csapkod, kiabál minden apróság miatt. Nem tűr semmiféle ellenvetést. Azt állította például, hogy nem szereti az embereket, mert azok egymás farkasai. Még idézte is a latin közmondást. Közbevetettem,