Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-15 / 164. szám
1964. július 15. 5 Szerda Az üzemi szakszervezetek feladatairól Várható időjárás .., Az ember egyik kedvenc reggeli szórakozása az, hogy meghallgatja a rádióban az időjárásjelentést. Ha a prognózis beválik, mélyen hallgat róla mindenki. Ha azonban nem válik be, akkor megindul a viccelődések áradata a „kétbalkezes” meteorológusokról... Az időjárás alakulásával kapcsolatos érdeklődés kielégítése céljából Balatonfüreden nyilvános meteorológiai jelzőállomást szereltek fel. Ennek az elmés, laikusok által is „használható” készüléknek a segítségével mindenki megtudhatja, milyen idő várható. A készülék nemcsak a pillanatnyi adatokat közli, — a meleg hőfokát, az adott légnyomást stb. —, hanem prognózissal is szolgál. Hasznos dolog ez a gépi meteorológus a kirándulóknak, a nagyobb vízi túrára indulóknak. És ha a gép téved? Nos, nem szabad tévednie. A gép azért gép, hogy pontós legyen, hogy „gépies” megbízhatósággal teljesítse a kötelességét. És ha mégis téved? Hát akkor alkalom nyílik rá, hogy az időjárás alakulásával elégedetlen ember ne csak a élő meteorológusokat szidja. hogy a Mukátor tevékenysége nem ezt bizonyítja. Rámkiabált, hogy ne oktassam, kikéri magának, kész skandalum, szép kis nevelést kapnak nálunk a rendőrök, hogyan kell viselkedni az idősebbekkel, tűrhetetlen magatartás, de ő majd megmutatja stb, stb. A végén persze szépen összemelegedtünk, mert amilyen hamar dühbe gurul, olyan gyorsan le is csillapodik. — Mit is mondtál — szólt közbe elgondolkozva az őrnagy —, hol lakik?... A Kokilla utcában, ugye? A Lánchíd budai hídfőjénél?... Te! Az 1-es autóbusz tíz perc alatt odavisz. Még ma meg akarok ismerkedni vele. Szocialista államunk nagyon fontosnak, nélkülözhetetlennek tartja a szakszervezetek tevékenységét. Azt, hogy minden munkahelyen mozgósítsák a dolgozókat a tervfeladatok megvalósítására, neveljék a dolgozókat szocialista módon dolgozni, élni és gondolkodni; ellenőrizzék a törvények betartását, védjék a dolgozók érdekeit. Beleszólnak a szakszervezetek a gazdasági szervek tevékenységébe, részt vesznek a munkaviszony szabályozásában, a törvények meghozatalában, végrehajtásuk megszervezésében. Önálló döntési jogkörrel is rendelkezzen az üzemi szak- szervezeti bizottság! Elsősorban a társadalombiztosítás, az üdülés és a munkásvédelem területén. A szakszervezeteket megilleti az a jogkör, hogy ellenőrizzék a dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó törvények megtartását. A szakszervezetek ellenőrzési jogkörükben, ha hibákat észlelnék, felhívhatják a felelősök figyelmét a hibákra, határidőt szabhatnak meg azok kijavítására, és ha a határidő eredménytelenül telik el, joguk van az egyez, tető bizottsághoz panaszt benyújtani, a felettes hatóságokhoz feljelentést tenni, súlyosabb esetekben az ügyészséghez fordulni. A szakszervezetek, amikor a dolgozók érdekében jogaikkal élnek, sohasem feledkezhetnék meg arról, hogy a dolgozókat kötelezettségeik teljesítésére neveljék, mert az igények kielégítésének ez az egyetlen reális alapja. A termelés mai fokán nem nélkülözhető a megfelelő szakmai képzettség. Nem elcsépelt mondás az, hogy a társadalmi termelési folyamatban minden dolgozó egy kerék. Feladata, hogy az összműködést képességeihez mérten elősegítse. Ebből a szempontból nézve a szakmai képzés nem öncélú, hanem egyenesen szükségszerű. A továbbképzés szükségességét még az a tény is alátámasztja, hogy napjainkban a munka minősége nem minden területen kielégítő. A minőségromlást nem lehet megmagyarázni az esetleges norHókai Feliciánnal is meg a Mu- kátorral is. Nehogy azt hidd, hogy puszta kíváncsiságból, bár a jelen esetben még ez is érthető lenne. Nemcsak erről van szó! Koleszárék teljesen csődbe juépp ma délután jelentette, hogy valamennyi felszedett szál megszakadt. Pokoli ügyesen konspi- rálnak ezek a csirkefogók! De ha az öreg varázslót megkérnénk, hogy kölcsönözzön nekünk egy- kettőt azokból az opálos fényű gyufákból?! Negyvennyolc óra alatt megtudnánk, hogy ki az or. gazdájuk!... Vedd a kabátod, gyerünk! (Folytatjuk) mával vagy egyéb tényezőkkel Lehetséges, hogy a termelés bizonyos szakaszában ezek a tényezők is közrejátszanak, de nem ez a döntő. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a valóban jó szakembereknél a munka minősége volt és marad az első. A szakszervezeti aktivisták feladata elsősorban az, hogy a dolgozókkal megértessék az oktatás jelentőségét és szükségességét. A továbbiakban meg kell keresni a vállalat profil-jellegének legjobban megfelelő oktatási formákat. Ehhez ki kell válogatni az üzem legrátermettebb szakkádereit. Az oktatást össze kell kapcsolni a vá llalati szakkád érképzés távlati fejlesztésével. Minden vállalatnak érdeke, hogy az üzem törzsgárdája rövid időn belül a legmegfelelőbb képzettséggel rendelkezzék. Egy pár szót a szocialista munkaverseny helyzetéről is érdemes szólni. A vállalatoknál folyó szocialista munkaverseny a szakszervezet és a gazdasági vezetés helyes irányítása következtében mind szervezetileg, mind tartalmilag egyenletesen fejlődik. A fejlődés tartalmi vonatkozásai összefüggnek a szervezeti erősödéssel. A verseny mindinkább a vállalati terv- feladatok teljesítését segíti elő — egyre kevesebb mechanikus, bürokratikus vonással. Vállalataink gazdasági és mozgalmi szervei egyre többször folyamodnak közvetlen segítségért a dolgozókhoz, olyankor is, amikor veszélyben a tervteljesítés vagy olyan nagy lemaradást kell pótolni, mint amilyet az elmúlt kemény tél is okozott... Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vállalatok az éves tervüket teljesítsék, s a legjobb eredményeket elérő dolgozók 10 százalékát jutalmazzák „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel, illetve oklevéllel. A címek odaítélését eldöntő termelési tanácskozásokat jól kell megszervezni. Külön vizsgálni kell a munika- verseny és az újítómozgalom kapcsolatát. A társadalmi munkások, a szocialista brigádok áldozatos munkája, minden időben hajtóereje, nélkülözhetetlen feltétele a tervek teljesítésének, a dolgozók nevelésének, érdekeik védelmének és a jobb munkára való mozgósításnak. Ma már eljutottunk odáig, hogy dolgozóink érdekeinek következetes védelme elsősorban — a zavartalan munka elősegítése. Dolgozóink élet- és munkakörülményeinek javítása terén is vannak még tennivalóink. Fejlesztenünk kell a vállalatoknál a teljesítmény-bérezés formáit. Áttérni az újra — nem könnyű. Sok objektív és szubjektív nehézséget kell leküzdeni. Különösen nehéz megváltoztatni, újjal felcserélni egy megszokott bérezési formát, j Ilyenkor a dolgozók élénk érdeklődése, vitatkozása, bíráló megjegyzései teljesen érthetőek — hiszen keresetükről és ezzel együtt reálbérük alakulásáról, életszínvonalukról van szó. Ebből a szempontból tehát az új bérezési forma bevezetése politikai kérdés is, azt éppen ezért csak nagy gonddal és körültekintéssel szabad kezelni. Komoly intézkedéseket kell tenni az indokolatlan, szükségtelen .túlórázások ellen; különös figyelemmel a „fekete” túlórák, törvénytelen csúsztatások megakadályozására és azok jogellenes elszámolására. Éberen kell őrködnünk a dolgozóink élet- és munkakörülményeit érintő rendelkezések megtartásán. Tovább kell javítanunk az üdültetési munkánkat. A bizalmiak bevonásával érvényesítenünk kell még jobban az üdülés jutalom-jellegét. Fokozottabb gondot kell fordítanunk vállalatunknál az üzemegészségügyi helyzet megjavítására közös erőfeszítéssel, s a gazdasági vezetéssel. Tovább kell fokoznunk az egészségügyi félvilágosító munkánkat. Fontos szerepe van a szak- szervezeti bizottság gazdasági és nyilvántartási felelősének az alapszervezeteknél, ök látják meg a beérkezett elszámolások és névsorok alapján legelőször, hol van visszaesés, hol jelentkeznek gondok. Ha a tagnyilvántartás naprakész — és ezt meg kell követelni a nyilvántartás vezetőjétől —, az szb rendszeresen tájékozódhat a bizalmiak munkájáról, és név szerint havonta figyelemmel kísérheti az elmaradókat. A gazdasági felelős pedig azonnal jelezheti — egészen a szakszervezeti csoportokig — a bevételek kedvező vagy kedvezőtlen alakulását. Szükséges, hogy a szakszervezeti bizottság az szb- ülésen, de külön is, sűrűn beszámoltassa a két tisztségviselőt munkájáról és a vállalatnál kialakult helyzetről. Természetesen, a szervezettségi és tagdíjmunka az egész szakszervezeti bizottság kollektiv feladata. Helyes módszer, ha minden szb-tag felelős egy-egy területért, az ott tevékenykedő bizalmiak segítéséért, az esetleg több hónappal elmaradó vagy még szervezetlen dolgozókkal való foglalkozásért. Fontos az is, hogy a szakszervezeti bizottság kialakítsa az újonnan belépő dolgozókkal való foglalkozásnak a vállalatnál legjobban alkalmazható módszerét. A lényeg az, hogy az adott területen dolgozó bizalmi azonnal értesüljön az új belépőről. Az ilyen gyakorlat hiányában fordul élő nem egy helyen, hogy a felvételt nyert dolgozó belép ugyan az első napon a szakszervezetbe, de tagdíjat már nem fizet, s máris növeli az elmaradók számát. Az alapszervezetiek munkáján érezhető, hogy egyik-másik területen a vezetőség tagjai önállóan, eredményesen dolgoznák. Ott, ahol megértek erre aktivistáink, mind nagyobb önállóságot kell részükre biztosítani, hogy fokozottabban válhassanak területük gazdáivá. Ez természetesen az szb-tői is magas színvonalú ellenőrző és segítő tevékenységet követéi meg, ami meg is valósítható, ha a bizalmiaink és albizottságaink vezetői nagyobb önállóságot kapnak, és több operatív feladat ellátását vállalják magukra. Ha alapszervezetünk és bizalmiaink jól végzik munkájukat, őrködnek a törvényesség felett, törődnek a dolgozók ügyes-bajo6 dolgaival, ez érezteti hatását a szervezettség és a tagdíjfizetés terén is. A felsorolt feladatok, tennivalók nem könnyűek. Szükséges, hogy a felsőbb szerveink által kiadott határozatokat és rendéleteket tanulmányozzuk és azokat hajtsuk végre. Nagyon fontos még az is, hogy az elkövetkezendő időben sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a csoportértekezletek megtartására. Ladányi István a 8. számú AKÜV szb-titkára . Megváltozik-e a kulturális élet Gyulaváriban ? Az elmúlt években igen sok gondot, fejtörést okozott a község vezetőinek, hogyan oldják meg a fiatalság kulturális életét, hogyan tudják otthon tartani őket? Milyen programot biztosítsanak az adott lehetőségek között? Az igaz, hogy a programot még csak összeállították, de nem volt, aki megvalósítsa. Ha a feltételek ugyan lényegesen ma sem változtak meg, személyi vonatkozásban mégis komoly előrelépés történt. A község vezetői elhatározták, hogy függetlenített vezetőt állítanak a kultúrház élére Szabó Béla személyében, a könyvtárosnak pedig Szászfalvi Esztert nevezték ki. Amikor ott jártunk, mindkettőjüket nagy munkában találtuk, a a rövid beszélgetés során a következőket tudtuk meg: — A nyár folyamán még nem számíthatunk különleges változásokra —mondja Szabó Béla, az újdonsült kultúrigazgató. — Jelenleg a kultúrház tatarozása van folyamatban. Elmondta még, hogy a könyvtárat is sikerük új helyiségbe költöztetni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a kultúrházon belül kisebb átalakításokat Í6 elvégezzenek. Szeptembertől különben változatos programot akarnak megvalósítani. Szászfalvi Eszter könyvtáros legfőbb vágya az olvasómozgalom fellendítése. Most még leltároznak. A könyvtárban 2903 kötet van és 203 az állandó olvasók száma. ősztől sokrétű kul túréletet szeretnének, reméljük, hogy szándékuk nem marad eredmény nélkül. Mindenesetre a tények biztatóak, s az adott feltételek mellé most már az kell, hogy az új vezetők reálisan tervezzenek, s a község lakói pedig támogassák őket. Háló Ferenc Látnivalók özöne Szegeden Nagy a készülődés Szegeden a hagyományos szabadtéri játékokra. A megye és a város vezetői Thália odasereglő híveinek gondoskodnak sok egyéb látnivalóról is. Többek között július 24-én délelőtt 11 órakor nyílik meg az őszibarack-, a bor-, a növényvédelmi és a mezőgazdasági gép- kiállítás a Horváth Mihály utcai kamaraszínház nagytermében. Augusztus 6-tól 9-ig ugyanebben a helyiségben virágkiállítás nyílik, amely a legigényesebb trópusi és szubtrópusi dísznövény-változatokat, a hazánkban nagyüze- mileg termesztett szabadföldi, hajtatott, vágott virágok és a dísznövény-kötészet remekeit szemlélteti majd. Sambát tanítanak a papneveldében Brazília különböző szövetségi államaiból érkezett fiatal teológusok vesznek részt a Rio de Ja- neiró-i papneveldében egy különleges zenei tanfolyamon, ahol a sambát és más brazil népi ritmusokat tanítják, hogy alkalmazni lehessen őket az egyházi zenében is. Amaro Cavalcanti, az egyházzenei tanács főtitkára szerint, nem arról van szó, hogy ezentúl a brazíliai templomokban sambá- kat és egyéb népi dallamokat énekeljenek, de kívánatos, hogy az ország egyházi zenéje e népi ritmusok inspirációjára készülőik
