Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

MM. fúnhis 11. 5 Csü törté Harminc százalékkal emelkedett a betétállomány forintösszege az OTP gyomai járási fiókjában Egyszerűbben nagyszerűbb lett volna A Balaton kornyékén matatják be műsorukat a békési járási művelődési ház öntevékeny tagjai Tíznapos Balaton körüli útra indulnak július 17-én a békési járási művelődési ház művész- együtteseinek öntevékeny tag­jai, jutalomként, az elmúlt év­adban végzett jó munkájukért. „Egy kosár humor” — ez a címe műsoruknak, melyben a táncklub, a színjátszó csoport s táncdalénekeseivel a tánczene­kar szórakoztatja majd a néző­ket a Balaton környékén, mivel ott is sor kerül fellépésükre, összesen nyolc alkalommal. Többek között Tapolcán, Szigli- geten és Badaosonytördemicen lép fel majd a 16 szereplő, aki­ket díjtalanul visz el erre az útra a művelődési ház. PROSPEKTUSOK KÖZÖTT LAPOZUNK a szép, kertes csa­ládi házban. Autócégek kártyái — a se vége, se hossza amerikai ko­csiban két álomszőke lány és há­rom cowboy gitározik — fűző- és melltartó-hirdetések. A Florida szépségeit propagáló képeslapon rózsaszín madarak, távolabb na­rancsliget. Festék ízű amerikai álomélet vetül elénk a hirdetések­ből. Kissé túl színes és cukrozott ez a világ ahhoz, semhogy kívána­tosnak tűnjön. A Niagara vízesést rejtett reflektorok a szivárvány különböző színeire festik, s ettől a világ legnagyobb zuhataga város­ligeti mutatvánnyá törpül. Fényképek. Férj — ifjabb Ko­vács András — feleség, kislány. Kovács András bácsinak, a békés­csabai kórház nyugdíjas gépkocsi- vezetőjének fia 1956-ban ment ki Kanadába... Esküvői kép. A bé­késiek Amerikában is egymásra találhatnak: bizonyítja ez a há­zasság. Mrs. András Kovács ugyanis magyar és almáskama- rási. A fiatalasszony szülei még 1928-ban vándoroltak ki, de a bi­zonytalan jövő miatt gyermekü­ket akkor itt hagyták a megyé­ben a nagymamánál. Szűkös évek, majd a háború jött azután, s a gyerek nagylánnyá serdült, mire szülei után utazhatott. A házas­pár kislánya most 4 éves. Idős Kovács néni rózsaszín szalagot őriz: ezzel kötötték át azt a csok­rot, amellyel unokájuk az isme­retlen távoli országból jött nagy­papát és nagymamát várta egy fél évvel ezelőtt, magyarul kö­szöntve őket, mert a legkisebb Kovács három nyelven beszél, magyarul, angolul és franciául. AZ IDŐS BÉKÉSCSABAI HÄ- ZASPÄR kanadai élményei még frissek, hiszen mindössze két hete jöttek vissza a féléves látogatá­sukról. — Hogy él a fiuk és családja? .— kérdezem, miközben Kovács bácsi tüzet ad a menüettet zenélő öngyújtóból. A Kanadában lakó gépkocsive­zető az ottani átlagember fizeté­sét kapja, a kisember életét éli. Felesége nem dolgozik, Házat, ko­csit vettek részletre. Ha a férfi hazajön a munkából, estig a tv-t nézik, mely többnyire cowboyfil- meket sugároz. Néha elmennek moziba, vasárnap pedig kirándul­nak az Ontario-tóra. Társaságuk magyarokból áll, hiszen Kanadá­ra leginkább jellemző a nemzeti­ségi kolóniák zártsága. (A lengye­lek, németek, magyarok, angolok Az OTP gyomai járási fiókja nem az egész járás, hanem három község dolgozóinak áll a rendel­kezésére. Gyoma, Endrőd és Hu- nya lakosai helyezik el pénzü­ket ebben a fiókban vagy vesz­nek fel építési és egyéb kölcsö­nöket. — A tavalyi év végéhez, a de­cember 31-i helyzethez viszonyít­va szívesen nyilatkozom, ha a mostani betétállományokról kell beszélnem — válaszol első kérdé­sünkre a fiók vezetője. — A múlt óv végén 20 millió 300 ezer fo­rint kamatozott a három község dolgozóinak. Erről 3846 titkos ta­karékkönyv összeadott eredmé­nyének összege tanúskodik. — És most? — Május végi adattal tudok szolgálni... 26 millió 800 ezer fo­rint van bent nálunk. Ez harminc­közül az utóbbi számít a legelő­kelőbb kasztnak. Ha elbocsátás van egy gyárban, angol munkást a legritkább esetben küldenek el.) Egy fénykép ötven körüli embe­reket mutat. Régi, még a 30-as években kivándorolt Kanadások. Gyakran összejámak. Megvesz­nek egy láda sört s az ilyen esté­ket kitölti a magyarországi em­lékek felelevenítése... Egyikük moist intézi, hogy nyugdíját Ma­gyarországra utaltassa: haza akar jönni. Egyébként három Békés megyei is van ebben, a társaság­ban. ÚJSÁGOT MUTAT MOST Ko­vács bácsi. Kanadai Magyar Mun­kás. Szocialista, magyar nyelvű szakszervezeti munkáslap, mely rendszeresen tudósít az itthoni eredményekről is. A sorokat né­zegetve szíven üt a szó: „óhaza”. — S hogy érezték magukat idős Kovácsék Kanadában? A néni bizony — a viszontlátás örömét leszámítva — nem valami jól. Az utcán úgy érezte, elveszik az idegen hangzavarban, a gép­kocsiforgalom megrémítette. A tv műsora sem érdekelte. Leginkább azzal szórakozott, hogy a ház ab­lakából nézegette a szemközti anglikán templomot felkereső hí­vőket. „Idegen világ az.” Kovács bácsi már szívesebben érdeklődött a kanadai élet iránt. Bár néha — sofőr létére! — ő is azt hitte az utcán, hogy elszédül az autók tömegében, azért sok­felé elment. Elszórakoztatta, ho­gyan súrolják, kefélik tisztára a gépek öt perc alatt az autószer­vizben a kocsikat. Leült a rak­partra s elnézte, hogy nyílik meg a három kilométer hosszú híd egy-egy hajó közeledtére. Megtudta, hogy az országuta­kon dolgozó munkások azért öl­töznek olyan tarkán, hogy a nagy sebességgel haladó kocsikból már messziről észrevegyék őket. MÉG EGYSZER ELMENNÉ­NEK? Soha — válaszolják mind­ketten. — A nagy költség miatt sem, hiszen nem kis anyagi meg­terhelést jelentett az a fiuknak, meg aztán — mindenütt jó, de legjobb... szögezik le, miközben beülnek a házuk előtt parkírozó kis Trabantjukba, mely Békésre, a fürdőbe szállítja őket. „Idős vagyok már, fájnak az ízületeim” — magyarázza Kovács néni, és még egyszer hozzáteszi: „Ebben a korban már legjobb otthon”. 1 Azt hisszük, nemcsak ebben a tkorban... Padányi Anna százalékos növekedést jelent a múlt év végéhez viszonyítva... Megjegyzem érdekességként, hogy a betett összeg növekedése nem egyenes arányú a betétkönyvek számának növekedésével, ugyanis a könyvek száma 4286, tehát a növekedés itt 11,5 százalék a 30 százalékkal szemben. — Minek köszönhető, hogy szin­te a tervüknél is jobban növekszik a betétállomány? — Sok oka van ennek. Csak né­hányat említek: egyre több a bi­zalom az OTP iránt; a tsz-tagok lassan elfelejtik azt, hogy kupec- kedés, földvásárlás is létezett va­laha. Beteszik a 'pénzüket, mert tudják, hogy nálunk jó helyen van és „szaporodik” is... — Hogyan alakult az idén a kölcsönigénylés? — A legjelentősebbek az építési célokra felvett kölcsönök. Az idén 47 család igényelte támogatásun­kat házépítésre, s úgy gondoljuk, hogy augusztusra 60-ra emelke­dik. A múlt hónap végi eredmény: 1 millió 800 ezer forint. Persze ez fejlődésében akkor látszik prog- resszívnek, ha 1957 óta vizsgáljuk. Hét év telt el, s a számtani közép- arányos alapján kitűnik, hogy igen jelentős fiókunk előrehaladá­sa ezen a téren is. — Miből? — A hét év alatt nyolc és fél millió forintot igényeltek a ház­építő dolgozók, az idén pedig 1 millió 800 ezer forintot vettek fel házépítésre a három község dolgo­zói — fejezte be tájékoztatását Tandi Lajos, az OTP gyomai já­rási fiókjának vezetője. T. F, Nagyszerű dolog a vakáció­zok részére kibocsájtott diák­bérlet. Tehát amint elérkezik a nyári tanítási szünet, a múlt évihez hasonlóan, ismét ked­vezményesen látogathatják iskolásaink a mozikat. Nekik is, meg az uborkaszezont le­gyűrni akaró moziknak is jó ez. Persze többletadminiszt­rációval jár, de másként meg­oldhatatlan lenne az ilyesmi. Azaz vizsgáljuk csak meg egy kicsit azt az adminisztrá­ciót! Vajon arányban van-e a nyújtott kedvezménnyel? Nem kevés-e ahhoz mérten? Efféle rettegésre nincs ok, ki­méretett az bőségesen! Ha így van, akkor pedig nézzük csak, nem áll-e fenn túladagolás? A Békés megyei Moziüzemi Vállalat vezetősége a hatás­körébe tartozó minden mozi üzemvezetőjének a kedvez­ményes diákbérlet árusításá­ra vonatkozó feladatokkal kapcsolatban, 16 pontból álló körlevelet bocsájtott ki. Nem árt az ilyesmi. A pontok rö­videk, velősek, világosan ért­hetők, miért ne legyen kéznél a szöveg ahhoz, hogy mit, mi­ként lehet, szabad csinálni eb­ben az ügyben? Jelenhetett volna meg olyan körlevél is, mely ezt a mondatot tartal­mazza csupán: Idén nyáron is lesz kedvezményes! Lebonyo­lítása pontosan úgy történik, mint tavaly. Azóta azonban üzemvezetők változhattak, a módszerben is kisebb-na- gyobb átalakítások történhet­tek, jobb így, ahogy most csi­nálták. Ami biztos, az biztos. Véleményem szerint azon­ban az adminisztrációból, an­nak gondjából ki kellett vol­na hagyni magukat a kedvez­ményezetteket. Hadd élvezzék gondtalanul a nyarat és a mo­zizást! A mi mai gyerekeink a vakáció idején táboroznak, dolgoznak, üdülnek, hol ott­hon, hol más községben, já­rásban, sőt megyében. Minek nekik azok a megkötöttségek (pl. az 5. és 6. pontja a körle­vélnek)? Nem egyszerűbb len­ne csupán az iskola igazolását kérni, azután kiadni azt a bi­zonyos számú szelvényt, mellyel (a 18. korhatárú fil­mek kivételével!) azt a filmet tekintenék meg, melyik nekik tetszik és akkor, amikor ép­pen otthon vannak városuk­ban, községükben. Bürokrati­kus ízű feltételek és kötel­mek nélkül — gondoljunk csak magunkra — hamarabb és szívesebben vállalkozik az ember még a szórakozásra is. Az ásító nyári széksorok pe­dig a kelleténél több pecsét és határidőelőírások nélkül is szíves örömest befogadják a diáksereget. Vagy talán ez az akció kegy, nem pedig közön­ségtoborzás? — S — Az anyag regénye Növény, állat, ember Az örök anyag örök mozgása hozta létre, nagyon hosszú idő alatt, az élőlények beláthatatlan sokaságát, az egysejtűtől az embe­rig. A különbség oly nagy, mond­juk az akácfa, a szúnyog és az ember között, hogy nem csodál­hatjuk: sokáig csak a különbsé­geket láttáik. A múlt század két nagy vívmánya, a fejlődéstan és a sejt felfedezése teremtett alapot az élőlények egységes szemléleté­hez. A lánc Képzeljük el, hogy aránylag alacsonyan, helikopteren repü­lünk a föld felett, s lent egy itt- ott gubancos, több kilométer hosz- szú láncot láthatunk. Néhány vagy akár sok láncszem hiányzik közben, de azért egységes egész­nek fogjuk fel a láncot. Akik a fejlődéselmélet egyet, len helyes nézőpontjából tekin­tik az élőlények sokaságát, azokat nem tévesztik meg a hiányok, ezek különben sem a valóságban léteznek, hanem számunkra „vesz. ték” el. Esetleg csak egyelőre; még megtalálhatjuk, amint való. ban: szinte évente új leletek, fel­fedezések teszik összefüggővé a láncot. Ismételten hangsúlyozzuk: a lánc tekervényes, gyakran egy mellékága válik fontossá, másik ága zsákutcába jut — így nem sántít túlságosan a régi hasonlat. Az építőkő A múlt században kialakult sejttan lényege, hogy az élőlé­nyek többnyire sejtekből állnak, a sejt az élővilág alaki, működési és szaporodási egysége. A „több­nyire” megszorítás azért szüksé­ges, mert vannak még kisebb építőkövek is, de az élő anyag jellemző szerveződési formája a sejt. Régen (száz évvel ezelőtt) mechanikusan értelmezték a sejt szerepét: a ház téglákból, a szer­vezet sejtekből áll. Ez ma már hasonlatnak is tarthatatlan. Ház, amely egyetlen tégla „elszaporo­dásából” épül fel? Márpedig min­den sok sejtű — sok milliárd sej- tű! — szervezet egyetlen sejtből alakul ki, annak megsokszorozó­dása útján. Azután: a sejtekből, szövetekből, szervekből álló szer­vezet nem sejtek halmaza, hanem egységes egészként illeszkedik a környezetbe, alkalmazkodik hoz­zá, részben meg is változtatja. A növény, az állat, az ember ilyen élő sejttársulás1, Egymásra utalva? A növény látszik a legegysze­rűbb, „legszegényebb” élőlénynek. Helyhez kötött, idegrendszere nincs. De nincs is rászorulva az állatra vagy az emberre. A zöld növény a nap sugárzó energiájá­nak segítségével képes a szervet­len anyagokból összetett szénve­gyületeket (szénhidrátokat, zsíro­kat, fehérjéket) előállítani. Sem az állat, sem az ember nem ké­pes erre. Ha innen közelítjük meg a problémát, akkor is legendának bizonyul minden elképzelés a „teremtésről”. Előbb a növények­nek kellett elterjedniük a földön, hogy táplálékhoz jussanak a na­gyon egyszerű — a szervetlen anyaghoz, de még az egysejtűhöz képest is nagyon bonyolult — ál­latok. Akkor hát a növény semmitől sem függ a természetben? De igen: a naptól. Ez az égitest min­den élet energiaforrása a földön és esetleg más, a mi naprendsze­rünkhöz tartozó bolygón. Elég lett volna tehát a napot „teremteni” — ha a vallásos logikusok tudo­mányosak lennének. Csakhogy a nap nem keletkezhetett a „sem­miből”, hanem megvan a maga élete: sok milliárd évvel ezelőtt nem volt és sok milliárd év múlva nem lesz. A mindenség más tá­jain most és az idők végtelensé­géig más napok melegítik, éltetik a hozzájuk tartozó bolygókat. Sok tekintetben egymásra utal­tak az élőlények a földön. De vég. ső soron — közvetlenül vagy köz­vetve — valamennyi a naptól függ. Ilyen messzire vezet egy futó pillantás is az élők világára. Gyenes István Következik: Mit tud az agy? IDEGENBEN

Next

/
Thumbnails
Contents