Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-09 / 133. szám
MM. június 9. 3 Kedd Naponta 6—8 vagon tavaly kazalozott kondort szállítanak a Szegedi Rostklkészítő Vállalat mezőhegyesi üzemébe A Szegedi Rostkikészítő Vállalat mezőhegyesi üzemében április 1-én kezdődött meg a kenderáz- taéás, ami október végéig tart. Az állami gazdaságokból és a tisz- ekből a múlt évben kazalozott kender beszállítása folyamatosan történik. Június végéig naponta 6—8 vagon érkezik a gyárba. Az idén a tavalyinál több kender termesztésére kötöttek szerződést az állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyek a vállalat kezdeményezésére már a vetés előtt termelési versenyt indított tak. Ennek célja a holdanként! Mezőgépészeti napok Békéscsabán A gépállomások gépjavító vállalatokká szervezése újszerű feladatok élé állította megyénk gépé. szeti szakembereit. A termelőszövetkezetekben használatos gépek javítási, karbantartási technológiáját el kellett készíteni, s ennek alkalmazása a gyakorlatban hol több, hol kevesebb eredménnyel, hiányossággal járt. Ily módon a gépjavító állomások műszaki gárdája nagy tapasztalatra tett szert, s előre meg tudja határozni azokat a feladatokat, amelyek a gépek karbantartásával kapcsolatosak. A mezőgépészeti napokat, amelyeket Békéscsabán június 24-én és 25-én a Technika Házában tartanak, a gépjavításban és karbanEgyenként 9,8 forint tiszta jövedelem a Lohman-féle csibékből Kaszálásra is jut Hárman kezelik a fő vízkivételi telepet: Varjú Vilmos a feleségével és Nánási Lajos. Amikor szükséges, tíznaponként 120 műszaki órán át is üzemeltetik a gépeket. A kondorosi Lenin Termelőszövetkezet még a télen szerződést kötött a Bábolnai Állami Gazdasággal s onnan vásárolja a Lohman-féle naposcsibéket. Ebben az esztendőben ugyanis 98 ezer csirkét akarnak felnevelni s több lesz a haszon, ha gyorsan növő fajtával foglalkoznak. A Lenin Tsz vezetőinek a számítása jól bevált: a napokban elszállítottak egy tizenháromezer darabból álló csirkefalkát. összesen 2,35 százaKöztársaság vagy más szocialista volt gyarmati, illetve félgyarmati ország. Széles a skála e két véglet között is: a jelentős nemzeti tőkésosztállyal, néha már kialakuló monopoltőkés körökkel is rendelkező, szabályos kapitalista rendben élő államoktól (pl. India), egészen a kapitalista úttól elforduló, attól tudatosan távolodó országokig, mint Algéria, Mali, Ghana stb. Már e néhány példa — a különböző jellegű országok, amelyek egyes típusait olyan példáikkal jeleztük, mint Dél-Viet- nam, India, Algéria vagy a Vietnami Demokratikus Köztársaság is mutatja, milyen sokféle az imperialista gyarmati sorból felszabadult országok arculata. Világos ezért, hogy a nemzetközi politika szempontjából sem lehet közébük egyenlőségjelet tenni; sorsukban annyi különbség mellett a közös elsősorban az, hogy egykor gyarmati—félgyarmati rendben éltek. Ütjük azonban egyelőre erősen eltér egymástól; ennek megfelelően szerepük és helyük a nemzetközi osztályharcbán is különböző s nehéz lenne az egyes országok szerepét egységesen meghatározni. A folyamat azonban, amelynek során felszabadultak a gyarmati uralom alól, egységes világtörténelmi folyamat: történelmünknek a szocialista világrend kialakulása melletti második Í0Q jelentősebb folyamata. De termésátlag növelése és a minőség javítása. A kender betakarítása augusztusban kezdődik, melynek egy részét a mezőhegyesi üzembe szállítják, a többit a gazdaságokban kazalozzák. A Mezőhegyesre érkező nyersáru nagy része október végéig — a fagyok beálltáig — áztatásra kerül. A kiáztatott kendert megszárítják, kazalba rakják és télen folyamatosan feldolgozzák: törik, tilolják. így a gyár 230 fizikai dolgozója részére egész évben biztosított a munka. tartásban elért eredmények továbbfejlesztésére hozták elsősorban létre. A mezőgépészeti napokat a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezetének a szakosztálya és a Gépállomások Megyei Igazgatósága szervezi. Az előadók sorában olyan műszaki emberek állnak, mint Csillag Nándor, a Földművelésügyi Minisztérium Gépállomás: és Gépkísérleti Főigazgatóságának helyettes vezetője, Badár Bálint, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főmérnöke, Ágoston Béla, a Szarvasi Gépállomás főmérnöke és Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója. lékos elhullással nevelték fel őket. Kilenchetes korukban elérték a 115 dekás átlagsúlyt. Egy kiló csirkehús előállítására 3,26 kiló takarmányt használtak fel. Kiszámolták, hogy a kiváló minőségű csirkék darabonként 9,8 forint tiszta hasznot hoztak a szövetkezetnek. A fertőtlenített ólba már megérkezett az újabb naposcsibeszállítmány. jük egymástól e két történelmi folyamatot, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy másik oldaláról tekintve e két folyamat egyazon történelmi eseménysorozatnak, az imperializmus bomlásának, két része. A gyarmati rend felbomlásának folyamatát gyakran szokták azzal jellemezni, hogy míg a második világháború előtt a föld lakosságának mintegy ‘fele élt gyarmati országokban, ma a gyarmatok lakossága a föld egész lakosságának már csak nem egészen két százalékát teszi. Sokatmondó szám ez. Valóban, alig múlt el néhány év — két évtized sem — a második világháború óta, s hol vagyunk már mégis attól az időtől, amikor Nagy-Britanmia még teljes joggal dicsekedhetett, hogy a föld lakosságának, s területének is egynegyede angol. A gyarmati rend bomlásának folyamatát szinte nem is lehet jelentőségében eléggé nagyra becsülni. Mégis hiba lenne e változások .túlbecsülése; helytelen az a szemlélet, amely a gyarmati rendet már-már teljesen a múlténak tekinti. Vaskos hiba lenne ugyanis azt hinni, hogy egy ország a formális függetlenség birtokában már kiszakadt az imperializmus bűvköréből. Vagyis, ha azt hinnők, hogy most csak a föld lakosságának mintegy két százaléka maradt az imperializmus karmaiban az elmaradt teAz aszály aratott leginkább évről évre a többnyire szikes ecsegfalvi földeken mindaddig, amíg a községbeliek nem tömörültek szövetkezetbe, s hozzá nem láttak az öntözéshez. Ma már 700 hold szántót, 800 hold rizst és 290 hóid legelőt öntöznek. Mondani sem kell, hogy évről évre mind magasabb terméseredményeket takarítanak be. Jól példázza ezt a legelőgazdálkodás is. A korábbi években június elejére, derekára szánté le- pörkölődött a legelő. Most nemcsak 360 közös és háztáji tehénnek, növendék szarvasmarhának jut egész éven át bőséges legelő, hanem egy részét meg is kaszálhatják. Mégpedig ugyan vastag rendeket vágott Adamik Gábor, Majoros József, Takács Antal és a többiek is. Holdanként 20—24 mázsa jó minőségű fűszóna kerül kazalba, boglyába- a közösben és a háztájiban. Egyszerű eszközökkel, barázdá- san öntöznek az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben. A fő vízkiivételi területeken. A valóságban az imperializmus is alkalmazkodik az új helyzethez. Ezért gazdasági és egyéb módon igyekszik minél több „függetlenné” vált, elmaradt országot minél erősebben befolyása alatt megtartani. Segítik ebben többek között hagyományos és régóta kiépített gazdasági kapcsolatai s maga az a tény, hogy az elmaradt országok termékeinek a gyarmati korban az imperialista országok voltak jóformán egyetlen felvevői, illetve közvetítői. Az elmaradt világ és a szocialista tábor országai közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok azonban gyorsan növekednek. Egymaga a Szovjetunió mintegy hárommiiliárd rubel értékű, előnyös feltételekhez kötött hitelt nyújtott. De erejükhöz mérten hitelekkel, szakemberekkel, üzemek létesítésével és ezer más módon siet az elmaradt volt gyarmati országok segítségére a szocialista tábor többi országa is. Az elmaradt országokból a szocialista országokba irányuló kivitel szintén gyorsan nő. 1953- tól 1960-ig évenként átlag 23 százalékkal emelkedett a hitel az elmaradt országokból az európai szocialista országokba. Az ázsiai szocialista országokba irányuló kivitel pedig évi 15 százalékkal nőtt. S bár e felfutás figyelemreméltó ütemű, és mutatja a szocialista országokkal való kapcsolatok gazdasági jelentőségét, ez nem homályosíthatja el lepan két hatalmas motor emeld ki a vizet, egyenként és percenként 460 litert. A legelőt 50 hoiugyanakkor azt a tényt, hogy a szocialista országok az elmaradt országok külkereskedelmében 1961-ben még csak alig több mint 5 százalékkal szerepeltek. Az eddigi gyors növekedés azonban biztosíték arra, hogy ezek az arányok idővel erőteljesen változnak majd. A volt gyarmatok holnapi történelmében a legfőbb szerepet maga a felszabadult nép játssza. A nemzetközi erőviszonyok gyors változása kezükbe adja sorsuk kialakításának lehetőségét. S ahogyan e népeknek döntő részük volt már a függetlenség kivívásáért folyó, sokszor fegyveres harcokban — mint Vietnamban, Algériában, Kubában, Kenyában, Jemenben, Indonéziában és másutt — ugyanakkora lesz a szerepük ez országok társadalmi rendjének kimunkálásában. S ha az imperializmus ma még erősen befolyásolhatja is sok ország politikáját, helyzete alakulását, két évtizede gyorsuló bomlása egyre inkább gátolja őt abban, hogy egykori pozícióit megőrizze. S ahogyan elvesztette már gyarmatai zömét, s azok megszűntek országuk korlátlan birtokai lenni, úgy veszít el egyre több országot mint gazdasági függvényt és szövetségest is, és növeli ezzel a szocialista tábor szövetségeseinek számát a nemzetközi, imperialista-ellenes osztályharcban. Dr. Kende István egy qjzalkaszon a 130 közös tehén és 80 növendékállat 20 napig is talál legelnivalót. No persze, nemcsak az öntözés hatására, hanem azért, mert minden áraszJó élesre feni a kaszát Majoros József, s földig borotválja a dús füvet. tás előtt műtrágyát szórnak ki, egész évben összesen négy mázsát holdanként. FIGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Bp. XXL kér. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19—21. azonnal felvesz budapesti és Pest megyei munkahelyeire kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint ezek mellé férfi segédmunkásokat t Továbbá kubikos munkaerőket szentendrei, csepeli és gödöllői munkahelyekre. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 4903 das szakaszokra osztották, s egyAdamik Gábornak a 21 éves fia segített kaszálni, a két kisebbik, Zsiga és Erzsébet pedig gyűjteni. amíg egyrészt megkülönböztet
