Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
Június 7. 3 Vasárnap Nagyüzemi házgyártás kezdődik Dunaújvárosban A házelemeket, a nagypaneleket és térelemeket a most épülő „házgyárban” készítik, s az elemeket a helyszínen összeszerelik. Az idén Dunaújvárosban 164 lakást építenek ezzel a módszerrel. A házgyári elemek sorozatgyártása megkezdődött. Az első elkészült „térelem” a felszerelt fürdőszoba és kívül a konyhafal gáztűzhellyel, mosogatóval, a beépített konyhaszekrénnyel. ■■HNMiHmiiuiiiiHiuiiimiiHiniHniintiiimiuiiuuiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiuiiiiiuiiiniiuiiiiiiiiiHHimiiimmnuiiiiimmiiiiiiiHiiiiiuiiiiiiiit.' Az aratás—cséplési munkák előkészítéséről és szervezéséről tárgyalnak a békéscsabai tsz-ek vezetői Nők a kapálnivaió a szeghalmi járásban Miért áll 18 kultivátor a gépállomás udvarán? A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és mezőgazdasági osztálya közös tanácskozásra hívta össze június 9-re a békéscsabai termelőszövetkezetek vezetőit. A tanácskozáson a tsz-elnőkök, párttitkárok, főagronómusok vesznek részt. Megbeszélik az aratással és csépléssel kapcsolatos tennivalókat. Az értekezletet a Kossuth Tsz központjában tartják. A szeghalmi járásban is kialakították tavaly ősszel a betakarítás és a búzavetés idején a községi felelősök hálózatát. Ezek az emberek természetesen nemcsak az őszi és a tavaszi vetés sikere mellett „bábáskodtak”, hanem segítenek most a növényápolás és a gabonabetakarítás gyorsításában is, szaktanácsokkal vagy egyes hiányzó gépalkatrész megszerzésével. A szeghalmi járási pártbizottság a tavaszi vetés befejezése óta most először hívta össze megbeszélésre a községi felelősöket. A megbeszélésen jelen volt és felszólalt Zalai György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A községi felelősök sorra beszámoltak arról, hogy mit tapasztaltak területük termelőszövetkezeteiben. A beszámolókból kiderült, hogy a szeghalmi járás valamennyi termelőszövetkezetében sokkal jobb . ütemben halad a növényápolás, mint tavaly ilyenkor. Láda András elvtárs, a járási pártbizottság titkára ezt azzal illusztrálta, hogy például tavaly ilyenkor a bucsai és a vésztői termelőszövetkezetekben csak imitt- amott lehetett egy-egy cukorrépát egyelő szövetkezeti gazdát látni, most viszont kora reggeltől sötétedésig csoportosan egyelnek, kapálnak családtagjaik segítségével. A bucsai BékeTsz-ben az egye- lés után befejezték a cukorrépa első mélykapálását, a napraforgó kapálását s rövidesen végeznek a kukorica első kapálásával is. A bucsai Alkotmány Tsz-ben is elég jól halad a munka, de még jobban a bucsai Kossuth-ban, ahol már hozzáláttak a kukorica második ekézéséhez, kultivá torozásához is. A füzesgyarmati szövetkezetekben is példásan halad a munka. A Vörös Csillagban 70 hold újravetésű cukorrépa egye- lése van folyamatban, viszont az Aranykalász Tsz-ben befejezték teljes egészében az 520 hold egye- lését. A munkába bevonták az állattenyésztőket is, s mivel idejekorán egyeltek, cukorrépájuk legszebb a járásban. Lemaradás — főleg a kukorica első kapálásával — csak néhány termelőszövetkezetben található. Ez is azért, mert egyes szövetkezetekben, többek között a vésztői Petőfi-ben és Kossuth-ban nem voltak hajlandók igénybe venni a gépállomás kultivátoralt. A munkaegységszervezésre való törekvés imiatt csak lófogattal akartak ekézni s emiatt a szövetkezeti gazdák és családtagjaik egy része napokig nem tudott kapálni, mert nem volt ekézett terület. Jellemző a munkaegységszerzési törekvésre, hogy jelenleg 18 kultivátor áll kihasználatlanul, erőgéppel együtt, a Körösladányi Gépállomás és üzemegységei udvarán. Zalai György elvtáns is, Láda András elvtárs is hangsúlyozta: a községi felelősök értessék meg a szövetkezeti' vezetőkkel és gazdákkal annak szükségességét, hogy ameddig csak lehet, dolgozzanak a kultivátörok a kapásnövényekben, főleg a kukoricában, mert az évről évre ismétlődő takarmányhiány csakis a többszöri kapálás következtében elérhető jó terméssel oldható meg. Ezzel kapcsolatban elhangzott az, hogy a körösladányi Dózsa vezetői az ütemesebb, gyorsabb munkára való figyelmeztetést azzal utasították vissza: tudják ők, hogy mikor mit kell csinálni. Azonban nem elég, ha csak tudják és nem csinálják. Az igazság ugyanis az, hogy eléggé lemaradtak a növényápolással, mert túlzottan nyugodtak voltak s későn kezdték meg a répaegyelést és a kukorica ekézését. Egyes szövetkezetekben pedig kiadták a jelszót, hogy amíg a lucerna betakarításra nem kerül, addig nem lehet kapálni. Az ilyen álláspont nemcsak a szeghalmi, hanem a gyomai és a szarvasi járásban is hátráltatta a növényápolást, hiszen köztudomású, hogy a lucer- nabétakarításhoz a szövetkezeti gazdáknak csak egy részére van szükség, a többiek családtagjaikkal együtt nyugodtan kapálhattak volna, ha a vezetők gondoskodnak a sorközök ekézéséről, kulti- vátorozásáról. Az is tapasztalat, hogy egyes szövetkezeti vezetők csak a lucerna betakarítására fordítottak gondot, de a kártevők, a bogarak és az aranka irtására annál kevésbé. A bogár is, az aranka is jelentős kárt okozott máris a lucemaállományban. Helyenként, például a körösladányi Üj Barázdában, nagy területen most már csak kiszántással lehet az aranka ellen védekezni. Zalai elvtárs is, Láda elvtárs is ismételten felhívta a szövetkezeti vezetők, a gazdák figyelmét a községi felelősök útján a még hátralévő cukorrépaegyelés és kapálás mielőbbi befejezésére, a lucernaszéna mielőbbi behordásá- ra, kazalozására, s arra, hogy amíg lehet ekéztessék és kultivá- toroztassák szövetkezeteink a napraforgót és a kukoricát. Annál is inkább indokolt ez, mert repedeznek a földek s mind nagyobb a talajban lévő nedvesség elpárolgásának és a gyökerek szakadásának veszélye. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a a táblákban foltonként jelentkező kapálatlan parcellákat mielőbb gyomtalaníttassák a szövetkezeti vezetők azokkal, akik elvállalták vagy ha azok betegek, akkor máshonnan szerzett munkaerőkkel, mert néhány egy-másfél holdas elhanyagolt parcella is lényegesen csökkentheti a termésátlagot. Új gépjavító műhelycsarnok épül Szarvason Anyaghiány miatt gyakran módosítják az átadási határidőt Háta hajlott, görnyedve jön ki a kisszobából. Talán a ránehezedő évek súlyától? Vagy a sok munkától roppant meg? Ettől is, attól is. — Hány éves, János bácsi? Hallgat egy kicsit, mintha messziről jönne a hang — a hallása már nem jó — aztán megszólal: — Nyolcszázhatvan- hatban születtem. Menynyit írnak most, fiam? Vár, figyel a válaszra, aztán némi gondolkodás után folytatja. — Hát, akkor 98 éves vagyok. öreg cseléd, mondanák róla azok, akiket ré. gén szolgált. Igen, az. A falu legidősebb embere. Annyira öreg, hogy csak a régi időkre emlékszik, a mai világ nem érdekli. Még azt sem tudja, mennyit írunk. A nagy világégésből is főleg csak az elsőre emlékszikde arra világosan. — Engem is behívtak katonának — mondja visszaemlékezve — szűk_ ség volt rám, pedig már nem voltam fiatal. — Aztán elkalandozik még régebbi időkbe. József fö_ herceggel való találkozóQiutoó sai, a nagy vadászatok, az urak szórakozásai élnek legjobban az emlékezetében. — József \ főherceg Bánkúira járt vadászni — mondja. — Kétcsövű puskát hordott. Én meg a táskáját vittem utána. Aranyos hintán járt— Egyszer meglátott egy vadmacskát, rálőtt, oszt a saját lábát találta— Ismét elhallgat, kutat emlékeiben. Ifjú érteiről, munkájáról mesél. — Hat hold földem volt, azon termett valami mindig. Nem sok. De otthagytam, elmentem kertésznek az urasághoz. A testvérem elbánt velem, ezért kellett otthagynom a földet. Neki volt lova, nekem nem. Kértem, dolgozzunk együtt. Rá is állt. Aztán felszántotta a sajátját, az enyémet meg úgy hagyta. Késő volt már, nem kaptam másik embert, aki szántson, ottmaradt hát a föld, nem termett semmi abban az évben. Lám, a régi sérelmek biítsl is milyen élénken élnek, no meg az évszámok. Ezekre feltűnő pontossággal emlékszik. A gyerekeiről beszél. — A Bözsi — az egyik lánya — tízben született. A Jóska anyja 1891-ben halt meg. Aztán másodszor nősültem. Veronika volt a neve. A lányaim jók és Veronika fia is. De Jóska nem volt hozzám soha jó akarattal, ö a legidősebb. Egyszer a vasútnál vagont raktunk ki még tizenhétben, mondtam vállaljuk együtt a munkát... Aztán ő vette fel a pénzt... nekem semmit nem adott. Nyolc vagon gabo_ nát raktunk ki... Már húsz éve is lehet, hogy meglátogatott. Nem akar az látni engem — fejezi be csüggedten és legyint hozzá egyet. Hídvégi János bácsi Kevermesen él a legifjabb lányával. A Jóska fia a megye egy másik községében, alig pár kilométerre. Mégis nagy a távolság, amely elválasztja őket egymástól. Vajon miért? Az idős ember életének utolsó éveit megszépítené a fiával való találkozás. János bácsi még jó egészségben él, maga borotválkozik, öltözködik, írni, olvasni nem tud, nem volt ideje megtanulni, hiába a hosszú élet. Pedig jól lát, még a rózsafüzér szálait is öss2xköti szemüveg nélkül. Ha otthon van, az elmúlt éveken tűnődik. Töredékeket, apró cserepeket rakosgat össze az ifjúkon évek emlékeiből, s amikor összegyűjt néhányat: mesél. Sokszor órákig is ömlik a szó, s ilyenkor felderül, meg- ifjodik maga is. A tsz tiszteletbeli tagja, segélyt kap. De a lánya tartja el, aki szeretettel gondozza idős édesapját. Mai életéről csak any- nyit mond a falu legöregebb embere, hogy jó neki így, megvan mindene, csak az egészség meglegyen, s akkor talán a századik születésnapot is megéri. A jubileum már nincs messze. Kasnyik Judit Vasbetongerendákból hangár típusú, 1200 négyzetméter alapterületű új gépjavító műhelycsarnokot építenek Szarvason. Az ÉM 22-es budapesti vállalata felállította a betonoszlopokat és elhelyezte a tetőszerkezetet. A műhely- csarnok körülfalazása, a műhelyrészek kialakítása az alvállalkozóé: a Békés megyei Építő és Tatarozó Vállalaté. Az új épületet már tavaly át kellett volna adni rendeltetésének. Azonban a gyakran előadódó anyaghiány miatt sűrűn módosították az átadás határidejét. Az építés üteme jelenleg kielégítő. Néha azonban még mindig előfordul a tégla és a folyami kavics hiánya. Amennyiben az anyagellátás folyamatosságát biztosítani tudják, az új műhelycsarnokot szeptemberre átadják rendeltetésének. Az építkezésre és a berendezési tárgyakra kettőmillió forintnál is többet költ a Szarvasi Gépállomás. Telekgerendási fiatalok Dobozon Ez év tavaszán a telekgerendás! Vörös Csillag Tsz és a dobozi Petőfi Tsz vezetősége elhatározta, hogy a két közös gazdaság KISZ-fiataljai időnként kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz. A megállapodást tett követte: június 6-án, szombaton a télekgerendási szövetkezet 35 fiatalja látogatott el Dobozra. Délelőtt a kiszesek megismerkedtek a Petőfi Tsz növénytermesztésével, állattenyésztésével és kertészetével. Ebéd után barátságos futballmérkőzést játszott a két KlSZ-szervezet futballcsapata, majd közös klubdélutánon vettek részt. A dobozi fiatalok vi- szontlátogatására a közeljövőiben kerül sor. A BÉKÉSCSABAI KERTÉSZETI ÉS KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT útépítő és parképítő részlegéhez segédmunkásokat és kubikosokat felvesz. Jelentkezés: BÉKÉSCSABA, Szt. István tér 7. földszint 87. 98729
