Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

W64. június 6. 3 Szombat Nyár eleji séta egy szépen gondozott kertészetben Rekordtermést ad a földieper Szabadkígyóson Felejthetetlen élmény egy rö­vid nyár eleji séta a Szabadkí­gyós! Tangazdaság szépen gondos zott kertészetében. Szabadföldi zöldségtermesztés 190 holdon lát­ható. Amerre a szem ellát, hara­goszöld növények, gyommentes táblák tárulnak elénk. A paradi­csomtáblák messzire sárgulnak a rengeteg virágtól, a legkorábban kiültetett bokrokon dió- és jérce- tojás nagyságnyi paradicsomok dicsérik a kertészek hozzáértő, jó munkáját. A paprikatáblákon i,talpig” virágba borultak a bok­rok s egy-egy tövön 13—15 kis paprikát vagy megtermékenyült virágot számolhatunk meg A szakemberekkel való beszél­getésből kiderült, hogy a szapo­rító ládákban keltetett paradi­csompalántákat már a télen hét­szer-hét centi méternyi távolságra ültették szét a hollandágyakban, s így megerősödött növényállo­mányt ültethettek a szabadföld­be. A paprikapalántákat gyep­kockába tűzdelték s így ültették ki később, amint az időjárás en­gedte. Ezért lesz korán nagy tö­megű zöldség. Paprikát 35 holdon termelnek. Egy holdra 32 ezer palántát ültettek el. A tavalyi módszer szerint tövenként két da­rab paprikát korán értékesíthet­nek exportra, a többi termést pe­dig saját konzervgyárukban tar­tósítják. Ezzel a módszerrel ma­gas jövedelemhez jut a tangazda­ság, az ott dolgozó diákok pedig sokat tanulhatnak. Meglepően szép látvány a földi­epres kertjük is. Hazai fogyasz­tásra már naponta 3—i mázsa óriás szemű, korán érő Surprine fajtát értékesítenek. Ezenkívül érik a Svédországból kapott öt földieperfajta s ezek termését Békéscsabán mélyhűtik, ezután Svédországba szállítják. Az eper­tábla messzire piroslik a sok érett gyümölcstől. Ilyen rekord- termésre földieperből senki nem emlékszik errefelé. Igen ügyesen használják ki a palántanevelő hollandágyakat is. A palánta-előnevelés ugyanis mindössze 3—4 hónapot igényel. A szabadkígyósiak a szabadba ki­ültetett palánták helyén uborkát, paradicsomot ültettek. Már sze­dik az uborka első terméseit s pár nap múlva pirul a paradi­csom is. így kétszeres hasznot hoz a több ezernyi üvegfelület területe. A nyár eleji séta megnyugtatja a látogatót, hogy méltó helyre került a SZOT és a Miniszterta­nács Vörös Vándorzászlaja. A kertészetnek ugyanis minden év­ben nagy szerepe van a tangazda­ság jó eredményeiben, Ary — Az évtized eddigi legsúlyosabb tavaszi kánikulája Szarvason A Kárpát-medence középpont­ját a szarvasi térségre becsülik. Ezzel magyarázható, hogy itt a legkevesebb a csapadék. A fel­hők akár keletről, nyugatról vagy délről érkeznek, víztartalmuk igencsak megcsappan. Az ÖRKI meteorológiai állomásán rendsze­resen figyelik az időjárást. Ebben az évben kevésszer mértek sok csapadékot, A téli időszakban mindössze 142 milliméter esőt ka. pott — hóval együtt — Szarvas környéke. Az időjárás okozta csapadék­szegénységet Szarvason és kör­nyékén nagyarányú öntözéssel pótolják. Az ÖRKI 17 600 holdas gazdaságában terv szerint 6900 holdat öntöznek. A jelenlegi szá­razság új helyzet elé állította a gazdaság vezetőségét, s az esőz- tetőberendezések és a felületi ön­tözőtelepek fokozott kihasználá­sával 8100 hold öntözését irányoz­ták elő. A legelők és a lucematábláik öntözésére a korábbi éveikben növedékenként egyszer öntöztek. Most meg kell ismételniük az ön­tözést, mert csak így tudják elér­ni a kívánt hozamot. A gazdaság­ban működő esőztetőbe rendezé­sekkel egy helyre 60 milliméter­nél kevesebb csapadékot nem ad­nak. A párolgás és szivárgás kö­vetkeztében 30—35 százalékos veszteséggel számolnak. A talajba kerülő víz egy-egy öntözés alkal­mával 40—42 milliméterre be­csülhető. Ettől a mennyiségtől már jól fejlődnek a növények.* ^ Növekedett az állatállomány J or őré nem le»» süldőhiány a tss-ekben Eredménnyel járt az állatte­nyésztés fejlesztésére tett erőfe­szítés. A megye vezető szervei azt a célt tűzték ki, hogy a szarvas­marha-, a sertés- és a baromfi- tartásban a törzs- és a haszonál­latok nevelése magasabb színvo­nalra kerüljön, mint a szövetke­zeti. szervezés kezdeti időszaká­ban volt; Az 1960. évi 98 712 szarvasmarha 1964. március 31-ig 107 360-ra nőtt. A tehénállomány 45 518. A különféle kocaakciók is ered­ményt hoztak. Március végén a megye szövetkezeteiben és a ház­táji gazdaságokban 44 351 kocát találtak a statisztikai adatgyűj­tők. Ugyanakkor 1960-ban mind­össze 31 981 koca volt. A megye ossz sertéslétszáma 2402-vel több, mint 1960-ban. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a koca­létszám további növelésére újabb erőfeszítést tesz. Még két és fél— háromezer előha&i kocát juttat­nak a háztáji gazdaságokba, s ezzel év végére 46 ezerre nő a ko­calétszám. Ez a sertéstörzs képes annyi malacot nevelni, hogy a süldőhiány a termelőszövetkeze­tekben és az állami hizlaldákban — megyén belül — véglegesen megoldódjon. •Baromfiból is többet fart a me­gye. Tyúkféléből 135 ezerrel, ka­csából 34 és fél ezerrel, pulyká­ból 17 és fél ezerrel van több, mint 1960-ban. A megyei tanács kevesebb az 1960. évinél, de amennyiben az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezetben és Békés- szenfandráson kialakítják a Raj- nad-lúdtörzset, úgy a következő évben 'a liba tenyésztése is meg­haladja majd az 1960. évi szintet. A nyugati országokban közked­velt gyöngyös-törzs is — főként a termelőszövetkezetekben — ki­alakulóban van. Jelenleg 50 ezer­nél is több gyöngyöst tart a me­gye tanácsi szektora. ségszerű az új dolgozók felvétele, például nyugdíjasok pótlásá­ra is. Ezek az esetek azonban a munkahelyüket cserélő dolgozók számához viszonyítva elenyésző. A felesleges váltást el­sősorban az önkényesen és a hoz­zájárulással kilépők okozzák. Gyakori az olyan eset, amikor a kilépni szándékozónak nincs el­fogadható indoka és mégis meg­kapja a vállalat hozzájárulását. A felesleges létszámmozgás za­varja a termelés folyamatossá­gát, mennyiségi és minőségi ká­rokat okoz és a termelési költsé­gek növekedését idézi élő. Az újonnan belépő munkavál­laló a kezdeti időben általában alacsonyabb munkateljesítmény- nyel dolgozik, mint aki huzamo­sabb ideje van munkahelyén. Ez a lemaradás több üzemben vég­zett vizsgálatok tapasztalata alap­ján sok esetben a 30 százalékot is eléri. A munkahelyét változtató legtöbb dolgozó nem gondol «ar­ra, hogy új üzemében a begya- korlási idő heteket, sokszor hóna­pokat is igénybe vesz. Ezért so­kam elkeseredetten tapasztalják, hogy a remélt Magasabb jövede­lem helyett hosszabb-rövidebb ideig a korábbinál alacsonyabb lesz a keresetük. Az alacsonyabb kereset mögött szükségszerűen alacsonyabb termelés van, így a vállalatot is komoly termelési ki­esés sújtja. Ez a termeléskiesés, csak egy fő váltásra számítva évente több ezer forint kárt je­lent Az egész ipart tekintve, százmilliókat. Vagy lássuk a má­sik komoly gondot: a minőség ügyét. Bizonyos, hogy azok a munkavállalók, akik huzamosabb ideje egy munkaterületen dolgoz­nak, jobban tudják teljesíteni a minőségi követelményeket is. A munkahelyüket gyakran változ­tató dolgozóknak is sok közük van ahhoz, hogy gyakran minő­ségileg hibás termékek kerülnek ki a gyárakból. Nem is beszélve a selejtes termékék gyártáséról, ahol a felhasznált anyag és mun­ka is kárba vész azáltal, hogy a munkadarabot a munkafolyamat egy bizonyos szakaszában — a gyakorlatlanság miatt — hozzá nem értő módon munkálták meg. Üzemi szakemberek véleménye szerint az újonnan belépett mun­kavállalók 10—15 százalékkal több selejtet gyártanák, mint a régi gyakorlott dolgozók. A ter­meléskiesés értékéhez tehát hoz­zá kell számítani az osztályos és selejtes termékekből származó veszteségeket is. Tovább lehet még sorolni azo­kat a károkat, amelyek­nek együttes összege — egy munkahelyet változtató dol­gozóra vetítve — az iparban meg­haladja évenként az ötezer forin­tot. Ennek népgazdasági hatása pedig kétmilliárd forint. Kimon­dani is döbbenetes. Ekkora vesz­teséget még, ha nagyon gazda­gok lennénk sem engedhetnénk meg magunknak. El kell, hogy gondolkodjon ezen minden felelősséggel dolgozó munkás és gazdasági vezető. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vállalatoknál, a munkahelyeken a vezetés színvonalának emelésé­vel, a jó üzemi légkör megterem­tésével a dolgozókkal szemben tanúsított emberséges bánásmód­dal, a munkafegyelem szigorítá­sával, a szociális juttatások igaz­ságos elosztásával olyan körül­mények megteremtése szükséges, ami az ináokolatlanul munkahe­lyet cserélők számának lényeges csökkentéséhez vezet. Ezt kíván- ‘a meg tőlünk a népgazdasági és az egyéni érdek egyaránt. Dr. Magyar Lajosné Testvéri barátság a brnoi és a Szarvasi Gépállomás dolgozói között (Tudósítónktól) kony takarmány kerül a kör­Évekkel ezelőtt bensőséges nyékbeli termelőszövetkezetekbe, testvéri barátság szövődött a a brnoi gépállomásra látoga- csehszlovákiai brnoi és a Szarvasi toknak szembetűnik, hogy milyen Gépállomás vezetői és dolgozói kö- sok ott a fiatal. Szerződött ipar zött. Ezt kölcsönös látogatások, tanulója jelenleg 80 van, emellett tapasztalatcserék s néhány eset- egy ipari szakiskolát is tart fenn. ben egymás segítése is bizonyítja, ahol jelenleg kétszáz fiatal ta- A brnoi gépállomás 356 dől- nulja meg a gépkezelést és szere- gozója és 80 ipari tanulója kettős lést. A saját utánpótláson túl, a nagy jelentőségű évfordulót ünne- termelőszövetkezeteknek is né­péi az idén: Csehszlovákia felsza­badulásának 20. és a gépállomás megalakulásának 15. évforduló­ját. Csak természetes, hegy a brüni traktorosok meg akarták osztani a nagy ünnepeket szarvasi barátaikkal, akik közül jelenleg nyolcán utaztak ki. A viszont- látogatás sem marad el: július 6-án 72-ep jönnek át Magyaror­szágra a brnoi gépállomásról. Egyébként a brnoi gépállomás is hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt 15 évben, csakúgy, mint minden a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Megalakulásuk­kor, 1948-ban mindössze 10 trak­toruk volt, jelenleg pedig 152 van s a körzetükben lévő 64 termelő- szövetkezet több mint 21 ezer hektár földjét munkálják meg. Nem is akárhogyan, hiszen min- tggépállomás címet, őt ízben pe­dig a kormány és a szakszerveze­tek központi bizottságának vörös zászlaját nyerték el. A gépállomásnak a mieinktő1 eltérően sokkal szerteágazóbb e tevékenysége. Külön részleg fog lalkozik az állatférőhelyek gépe sítésével, s ezt a részleget vil­lanyszerelő és karbantartó bri­gáddal - is bővítik. A brnoi gép­állomás működtet egy folyékony takarmányt gyártó üzemet is, ahonnan naponta öt vagon folyé­velnek szakembereket: az idén mintegy ezer ifjú látogatja a gépállomás által szervezett gé­pészképző tanfolyamokat. A fia­talokat, akik közül néhányat képeinken bemutatunk, elmélet­ben és gyakorlatban is jól felké­szítik a termelőmunkára. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents