Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

•t BW. június 6. 2 Szombat A Biztonsági Tanács megbélyegezte a Kambodzsa elleni agressziót A partraszállás napja A teheráni konferencián, 1943 decemberében az angolok és az amerikaiak „véglegesen és visz- szavonhatatlanul” megígérik a a szovjet vezetőknek, hogy a második frontot — amelyet már többször és több dátumra ígértek — legkésőbben 1944. május 1-ig megnyitják. Ám csak 37 nappal az „utolsó dátum” után, 1944. jú­nius 6-án hajnalban érkezett meg a cirkálók és torpedórombo­lók kíséretében 6482 szállítóhajó a La Manche-csatorna franciaor­szági partjához. A hajóágyúk tűz alá vették a parti erődítménye­ket, percenként 200 tonna tüzér­ségi lövedék verte a Westwall, a nácik „atlanti fala” állásait. Hit- lerék nem hitték él, hogy sike­rülhet, maga Hitler kijelentette: „Az angolok és amerikaiak nem maradnak 9 óránál tovább a kontinensen.” Az atlanti falról azonban már a partraszállás napján vagy leg­később á második napon kiderült, hogy alig több blöffnéL Mindenfelől PÁRIZS Párizsba érkezett George Ball amerikai külügyminiszter-helyet-' tes. Ball a francia kormány tag­jaival folytat majd tanácskozáso­kat a délkelet-ázsiai helyzetről. NEW YORK A New York-iak százai tüntettek az ENSZ dél-afrikai küldöttsége ellen. Azt követelték, hogy bo­csássák szabadon a Dél-Afrikában bebörtönzött hazafiakat és a Ver- woerd-kormány hajtsa végre- az Apartheid-politika megszünteté­sét előirányzó ENSZ-határozatot. WASHINGTON Stikker, a NATO közeljövőben távozó főtitkára búcsúlátoga.ást tett csütörtökön Johnson amerikai elnöknél. VARSÓ A krakkói nemzetközi rövid- film-fesztiválon bemutatták Hers- kó Anna Kézenfogva és Szabó István Te című alkotását. A len­gyel kritika az első nap bemuta­tott filmjei között a legjobbnak jelölte meg a két magyar kisfil- met. LONDON A londoni fellebbvrteli bíróság szokatlan módon ítélt meg 1093 font kártérítést Gordon Durban 44 éves kereskedő javára, aki au­tóbaleset során súlyos sérülést S a német fasiszták nemcsak, hogy nem akarták elhinni a nyu­gati szövetségesek partraszállását (az angol—amerikai kémelhárítás számos megtévesztő „adatot” jut­tatott el Hitlerekhez, amelyekkel ködösítették a tervezett partra­szállás helyét és idejét) — hanem katonailag minden lényeges erőt a Szovjetunió ellen vetettek be. 1944 tavaszán 320 náci hadosz­tályból 210 a Szovjetunióban, 24 a Balkánon, 22 Magyarországon, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban viszont összesen csak 50 hadosztály állomásozott, a többiek elszórva védték a dá­niai, norvégiai partokat. S a „nyu­gati bástya” hadosztályai között a legtöbb olyan volt, amelyet az OKW (Oberkommando der Wehr­macht) Utasítása szerint bete­gekből állítottak össze, a 70. had­osztály például csupa gyomorba­josból állt... Június 17-én, Hitler Margival falu mellett fogadta Rommelt, Normandia parancsnokát, aki — mindenről szenvedett arcán, emiatt nem tudja ajkát csucsorítani, s képte­len feleségét „kellő módon meg­csókolni”. Megaw bíró *ndoko- lásában kijelentette, hogy „a csó- kolási akadály megfosztja a fel­perest az élet egy kellemességé­től". WASHINGTON . Reza Pahlevi iráni sah és fele­sége csütörtökön az esti órákban magánlátogatásra Washingtonba érkezett. A sah Rómából jöyet, út­ját rövid időre megszakította New Yorkban. Miközben az iráni ural­kodópár egy órát töltött a légiki­kötő épületében, a nemzetközi re­pülőtér előtt hatvan iráni diák tüntetett ellene. A tüntetők a kö­vetkező feliratú táblákat vitték: „Le a sahhal! Bocsássák szabadon a nemzeti front vezetőit!” A sah iráni művészeti kiállítást nyit meg Washingtonban. MIAMI Az amerikai hadügyminisztéri­um hivatalos nyilatkozatát megcá­folta a miami „Castro-ellenes nemzetközi brigád”. Csütörtök es­te közleményt adott ki, amely sze­rint május 25^én valóban átre­pült Kuba felett egy repülőgé­pük, amely „röplapokat és gyógy­szereket” szórt le s aztán vissza­tért Floridába. (MTI) nyíltan megmondotta, hogy az angolszász invázió sikerrel járt. A június 6-i első ejtőernyős és partraszállt egységek után hat hét alatt 326 000 katonát, 54 000 járművet és 104 000 tonna fegy­vert és hadianyagot, élelmiszert szállítottak át a csatornán az an­golok és amerikaiak. Attól a pil­lanattól kezdve, hogy Sainte Ma­rie Eglise falucskában leszálltak az angolok első siklórepülőgép­pel szállított csapatai, tehát jú­nius 6-tól június 18-ig hetven ki­lométer szélességben és a parttól 12—15 kilométer mélységben megszilárdították állásaikat a partraszállók. Június 22-én meg­kezdődik a normandiai partraszál­lás egyik legfontosabb haditette: Cherbourg ostroma. Ugyanezen a napon a szovjet hadsereg, ígére­téhez híven, olyan hatalmas of- fenzívába kezd, amely egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy a nácik a keleti frontról akár egy had­osztályt is elvonjanak: megindul a nagy támadás a front északi szakaszán, a finnországi náci erők ellen, a Baltikumban, dé­lebbre Vityebszk és Gomel kö­zött s még a Visztula tájékán is. Az első nagy rohammal több mint 400 kilométerre űzi maga előtt a szovjet hadsereg Hitler hadait. Az invázió támogatást kap az Európa-szerte küzdő partizánok­tól; egész Franciaországban rob­bannak a hidak, a vasútvonalak, az ukrán és lengyel partizánok egész körzeteket szabadítanak fel, Jugoszláviában, Görögország­ban egyetlen nap sem telik el a nácikra mért súlyos partizáncsa­pás nélkül. Amikor augusztus 20- án kitör a párizsi felkelés, az amerikaiak egyik éke már 25—30 kilométerre áll a francia főváros­tól... Húsz esztendeje most a június 6-i partraszállásnak, annak a hadműveletnek, amelyet bizony sok ígérgetés után elég későn hajtottak végre a nyugati szövet­ségesek. Való igaz azonban, hogy a partraszállás — együtt a szovjet hadsereg harcaival — olyan ütést mért Hitlerre, amelyet az már nem heverhetett ki. Majd tizen­egy nehéz, súlyos véráldozatokat követelő hónap kellett még ah­hoz, hogy végleg megsemmisítsék a fasizmus utolsó fegyveres erőit. Az első nagy csapások, a Moszk­va alatti, a Volga-parti csata után a normandiai partraszállás hozta közelebb“ az emberiség szá­mára a szabadságot, a fasizmus bukását. (g. m.) New York A Biztonsági Tanács csütörtö­kön este befejezte az Egyesült Ál­lamok és Dél-Vietnam ellen be­nyújtott kambodzsai panasz vitá­ját. A Biztonsági Tanács határo­zatot fogadott el, amely elítéli a kambodzsai területek ellen elkö­vetett fegyveres akciókat és java­solja, hogy Kambodzsának fizes­senek kártérítést. A határozat in­dítványozza, tegyék meg a szüksé­ges lépéseket a további határsér­tések megelőzésére, majd felhívja a világ valamennyi országát, tart­sák tiszteletben Kambodzsa sem­legességét és területi sérthetetlen­ségét. A határozat előirányozza továbbá, hogy ENSZ- szakértői cso­portot küldjenek Dél-Vietnam és Kambodzsa határvidékére. A határozati javaslatot Marok­kó és Elefántcsontpart küldöttsé­ge terjesztette elő. Fedorenko szovjet küldött felszólalásában rámutatott, hogy a határozat he­lyenként indokolatlanul enyhe hangnemben szól az agresszió szervezőiről. Viszont tény — mu­tat* rá —, hogy a határozat meg- bélyegzi az Egyesült Államok és Brüsszel A Közös Piac Végrehajtó Bi­zottsága négypontos levelet inté­zett a tagállamok külügyminiszte­reihez és ebben aggodalmát nyil­vánította ki amiatt, hogy nem si­került megállapodni az egységes gabonaárak kialakításában. A levél arra figyelmezteti a tagországokat, hogy a megegyezés hiánya a Kennedy-menet tanács­kozásainak összeomlását eredmé­nyezheti. A Közös Piac Miniszteri Taná­csa szerdán nyugatnémet nyomás­ra elhalasztotta döntését, és újabb határidőt (december 15-ét) jelölt meg. A miniszteri tanácsnak ed­dig az időpontig kell kialakítania saigoni bábkormányának agresz- szív ■ cselekedeteit. Félreismerhe­tetlen a javaslat szerzőinek az a törekvése is, hogy védelmezzék Kambodzsa semlegességét és te­rületi sérthetetlenségét. A szovjet küldött indítványozta, hogy a határozat 5. cikkelyéről tartsanak külön szavazást. Ez a cikkely ugyanis azt javasolja* hogy ENSZ-csoportot küldjenek Dél-Vietnam és Kambodzsa határ- területére. A Szovjetunió — han­goztatta Fedorenko — nem támo­gathatja azt a pontot, hiszen a helyszínen már más szerv tevé­kenykedik — a nemzetközi meg­figyelő és ellenőrző bizottság, amelyet az 1954-es genfi értekez­let határozata értelmében hívtak életre. A határozati javaslat 5. pontjá­ra kilenc küldöttség szavazott. A Biztonsági Tanács két tagja — a Szovjetunió és Csehszlovákia — tartózkodtak a szavazástól. Ezt követően a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta Marokkó és Elefántcsontpart határozati ja­vaslatát. (MTI) a gabonaárak „harmonizálására” vonatkozó egységes''Iftláspontját. A végrehajtó bizottság rámutat arra, semmi sem biztosítja, hogy december 15-ig bármilyen ered­mény is születik, hiszen ilyen ha­táridők már a múltban is voltak, de nem tartották be őket. Leg­utoljára tavaly decemberben ha­tározta el a miniszteri tanács, hogy április végéig dönt a gabo­naárakról. A határidőt ezután ki­tolták június végére, most pedig december 15-re. „Legyünk őszin­ték — mutat rá a levél — újabb hat hónapi habozási időt akartak, (a miniszterek) biztosítani maguk­nak.” (MTI) Miért kerül sokba a „munkaerő-hullámzás" a népgazdaságnak? A szocializmus építése, a nép­gazdaság nagyarányú fejlesztése megszüntette hazánkban a mun­kanélküliség veszélyét. Ma már egyre nagyobb mértékű a munka­erő hiánya. A munkalehetőségek növekedésével mind gyakoribbá váltak a vállalatoktól való ki- és belépések. Sok szó esik manapság arról, hogy a munkaerő-hullám­zás — a munkahelyeken egymást felváltó munkások igen magas száma — nagy kárt okoz a nép­gazdaságnak és érzékenyen érinti közvetlen a dolgozókat is. Vállalatainknál rendelkezésire állnak azok az adatok, amelyek­ből a munkaerő-hullámzás mér­tékét — egy adott időszakra — meg lehet állapítani. Ezek a szá­mok sok helyen igen szomorú ké­pet mutatnak. A vállalatok egy részénél a kilépett és újonnan felvett munkások száma meg­egyezik, tehát a felvételeket ki­zárólag a kilépők pótlása tette szükségessé. Találkozunk olyan esetekkel is, ahol a kilépett mun­kások száma meghaladja az újon­nan felvettek számát, mert csak részben találtak pótlást. A vállalatoknál kilépések és be­lépések — egy év alatt — több százezer esetben fordulnak elő. Vagyis több százezer azoknak a munkásoknak a száma, akik egy év alatt különböző munkahelye­ken „váltják egymást”. Vannak nagy számmal olyanok is, akik egy év alatt többször cserélnek munkahelyet. Az észlelhető munkaerő-hullám, zásnak csak kisebb hányadára van elfogadható ok. Indokolt a váltás pl., ha a termelés érdeké­ben az üzemek egymás közt meg­állapodnak a munkások áthelye­zésében vagy — ritkább esetben — a munkások cseréjében. Szűk­A Közös Piac Végrehajtó Bizottsága megbékélésre szólítja fel a tagállamokat

Next

/
Thumbnails
Contents