Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-05 / 130. szám

1964. június 5. 2 Péntek tegnap és ma KGST-szakemberek Szarvason Az öntözéses felszerelések kísérletében a magyar gyártmányú EMA-gépek kiváló összehasonlítási alapot adnak Jemen Biztató Jemenben végre megkezdőd­hetett az új élet építése. Jogos a kérdés: egy évezredeken át tel­jes elmaradottságban tartott nép vajon megértette-e a változás lé­nyegét, rokonszenvezett-e a szá­mára olyan gyökeresen új rend­szer célkitűzéseivel? Helyettünk válaszoljon a Neue Züricher Zei­tung című konzervatívan polgá­ri svájci lap néhány hónappal a forradalom után Jemenben járt riportere, aki így írt: „Akármelyik városban jár az ember, szinte rázúdulnak az olyan benyomások, amelyek a radikális változás népszerűségét tükrözik. Fiatalok és öregek, férfiak és nők üdvözlik egymást és az idegeneket, örömtől égő arccal, így kiáltva: »Jumhu- riya/« Köztársaság...” Bár a forradalmi vezetés ener­giájának jelentős részét hosszú időt át lekötötte a külső-belső el­lenséggel szemben vívott harc, a legfontosabb, a békés építés gi­gászi munkája haladéktalanul megkezdődött. Szalal nem túl­zott akkor, mikor úgy nyilatko­zott, hogy kormánya „szinte nul­láról indul”. Olyan dolgokat kel­lett megteremteni, amelyek min­den továbblépés előfeltételei és amelyek Jemenben addig egy­szerűen nem léteztek. Mondot­tuk, hogy az országban az egyet­len írott jogforrás maga a mo­hamedán Szentkönyv, a Korán volt. Mindenekelőtt alapokmányt kellett adni a köztársaságnak. 1962. október 31-én kihirdették a Jemeni Arab Köztársaság ideig­lenes ' alkotmányát. Évezredes sötétséget oszlatott el — egyelőre csak jogilag — ez a létfontossá­gú dokumentum. A törvény tel­jes szigorát kilátásba helyezve megszüntette a rabszolgaságot. Deklarálta minden állampolgár törvény előtti egyenlőségét, el­ítélte a Jemenben addig termé­szetesnek számított faji megkü-i lönböztetést, politikai szabadság- jogokat biztosított valamennyi lakos számára és hosszú távon cé­lul tűzte ki a társadalmi igazsá­gosság megteremtését. Az ideig­lenes alkotmány törvénybe ik­tatta, hogy öt esztendőn belül meg kell tartani — először Je­men történetében — az általá­nos választásokat. Nemzeti egységfr°nt-p°litika Ugyanilyen sürgős feladat volt a korszerű igazságszolgáltatás megalkotása. Az imámok és föl­desurak teljesen önkényes, az esetek jó részében hangulatuk­tól függő ítélkezését szétzúzta a forradalom és helyére — egye­lőre választott népbírókból — kiépítették egy korszerű jogszol­gáltatási hálózat alapjait. Á nagybirtokosok és elsősor­ban a királyi család tagjainak palotáiban megalakultak az új hatalom szervei. A külföld ha­marosan megértette, mit értett Szalal tábornok azon, amikor azt ígérte, hogy kabinetje lesz Je­men első dolgozó kor­mánya. Ennek 22 tagja van, 13 miniszter és 9 miniszterhelyet­tes. A katonai csúcsszervet, amely a forradalom utáni első hetekben a legfőbb hatalom le­téteményese volt, a törzsek és a társadalmi rétegek képviselőiből álló, tehát össznemzeti „köztár­sasági végrehajtó tanáccsá” bő­vítették ki. Megalakították a nemzeti egységfront-politika tö­megszervezeti formáját, a Jeme­ni Haladó Uniót, amelynek elnö­kévé egyhangú lelkesedéssel az államfőt, Szálait választották meg. kezdet Még folyt a harc az amerikai­ak és szaúd-arábiaiak által tá­mogatott monarchisták éllen, amikor a jemeni fővárosban már lázas munka folyt az or­szág gazdasági életének meg­tervezett fellendítésére. Az Egyesült Arab Köztársaság 40 tagú szakértő csoportjának közreműködésével nekiláttak, hogy a nehézkes és elavult Má­ria Terézia tallérok helyett fo­kozatosan új pénznemet vezes­senek be. Amikor megalakult Jemen első Nemzeti Bankja és kibocsátotta az ország saját va­lutáját, a jemeni rialt, a szaúd- arábiaiak és — Adenen keresz­tül —az angolok pénzhamisítástól kezdve más manőverekig a valu_ tafronton is megindították tá­madásukat a fiatal köztársaság ellen. Ezt persze titkosnak szán­ták és mind Londonban, mind Riad ban, Szaúd király fővárosá­ban kínos meglepetést okozott az illetékeseknek, amikor a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lap leleplezte ezt a mes­terkedést... A gazdasági gépezet beindítá­sára EAK-jemeni közös vegyes társaság alakult, 200 ezer font alaptőkével. Szovjet szakértők utaztak Jemenbe, ahol,— mint erről a Novoje Vremja hírt adott — tanulmányozták az ország ed­dig teljesen kihasználatlan lehe­tőségeit. Fiatal jemeniek kaptak ösztöndíjakat a Szovjetunió egyetemein és parasztok indul­tak tanulmányútra szovjet szov_ hozókba és kolhozokba. Emellett — ugyancsak beha­tó szovjet segítséggel — megte­remtették az ország első szak­oktatási intézményét, a mező- gazdasági főiskolát. Áltálában: a legsürgősebb és legfőbb fel­adat ebben az elmaradott or­szágban a mezőgazdaság hoza­márak fellendítése volt. Első lé­pésként kisajátították a királyi mammutbirtokokat, amelyek a művelésre alkalmas terület több mint egyharmadát tették ki és amelyek jó része addig parla­Havi keresetünk összegét a vál­lalatnál állapítják meg és ott is kapjuk kézhez. Mégis — a válla­lat tulajdonképpen csak a kifi­zetőhely. A kereset forrása sok­kal mélyebbről fakad: a nem­zeti jövedelemből. Mert a kereset nemcsak egy pontosan meghatározott pénzösz- szeget képvisel, hanem egy ke­vésbé pontosan körülírt árumeny- nyiséget is. A pénz túlnyomó ré­szén ugyanis árukat vásárolunk: élelmiszert és ruházati cikkeket, mosószert és könyvet. A pénz a háztartásban elég gyorsan vala­milyen fogyasztási cikké változik át. De erre az átváltozásra akkor kerülhet csak sor, ha annyi fo­gyasztási cikk található az üzle­tekben, amennyit a kereseteken meg lehet vásárolni. Nem vehe­tünk többet, mint amennyi az áru, és nem lehet kevesebb az áru, mint amennyi a vásárlóerő. Ha ez nem így volna, súlyos za­varok keletkeznének az ellátás­ban. A sokféle fogyasztási cikk, amelyet egy év folyamán meg- I vásárolunk, mind benne van a Í nemzeti jövedelemben, ami tulaj­gon volt. Reális tervet dolgoztak ki a Tyihama-sivatag öntözőhá­lózatának felépítésére, állami mezőgazdasági csúcsbizottságot szerveztek, amely — a lehetősé­gek arányában — gépekkel, mű­trágyával igyekszik ellátni a földműveseket. A vásznon kitárul a világ A forradalomig kizárólag a Korán biflázásából álló papi ok­tatásit világi iskolák hálózatával helyettesítették, ez azonban az azóta eltelt kis időt tekintve, egyelőre csak keret, amelyet a következő esztendők során kikép. zett tanerőknek kell tartalom­mal megtölteniük. Az imámok Jemenjében tilos volt a filmve­títés, most Szanától Taizzig min­denütt mozik épülnek. A vász­non már kitárult a földkerekség egyik legelzárkózottabb országá­nak lakói előtt egy technikai és társadalmi csodákkal teli vi­lág... Az egyik első intézkedés az ingyenes egészségügyi hálózat bevezetése volt. Szovjet orvosok a szovjet hatalom megalakulá­sa óta dolgoztak önfeláldozóén Jemenben, eddig is a hála és a szeretet vette körül őket, de szá­muk az utóbbi időben megsok­szorozódott. Ok tették intézmé­nyessé a jemeni orvosképzés alapját: egyelőre felcserek kine­velését. Ez óriási segítség lesz az egymástól távol eső falvak egész­ségügyi állomásainak kiépíté­séhez. Megindult a tervszerű kuta­tás az ország ásványi kincsei után, gátak, utak, cement-, cu­kor, és szövőgyárak épültek, Hodeidában erőmű falai emel­kednek. Mindez persze csak a kezdet kezdete. De túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy a forradalom óta már sokkal több történt eb­ben a sokpt szenvedett ország­ban, mint a királyi kényurak Jemenjében hosszú és véres év­századok alatt. Vége. donképpen nem más, mint az egész népgazdaság egy évi jöve­delme. Amit a népgazdaság a ma­ga munkájával egy év alatt tisz­tán megkeres. A nemzeti jövede­lem megoszlik egyéni jövedel­mekre és ez a tény már egyma­gában is bizonyítja, hogy az egyé­ni jövedelem nagysága végső so­ron a nemzeti jövedelem nagy­ságától függ. A gazdaságpolitika feladata, hogy minden évben eldöntse: mennyit juttat a nemzeti jövede­lemből a lakosság fogyasztási alapjába és mennyi kerüljön fel­halmozásra. 1962-ben 155 milli­árd volt az összes nemzeti jöve­delem és ebből 115 milliárd a fogyasztási alap. Ennyit lehetett szétosztani, mégpedig szocialista gazdaságunkban túlnyomórészt az egyéni munkateljesítmény alap­ján. De bármilyen is az elosztás módja: annál többet semmikép­pen sem lehet szétosztani, mint amennyi rendelkezésre áll — ahogyan a család összes kiadá­sainak a kereteit is a családtagok keresete szabja meg. A nemzeti jövedelem, vagyis az egy-egy évben előállított új érték Tegnap, június 4-én KGST- szakemberek látogattak Szarvasra. A küldöttségben Bulgária, Mon­gólia, Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia képviseltette magát. A KGST- küldöttséget Melnyikov, a titkár­ság megbízottja vezette. Hazánk Földművelésügyi Minisztériumát Járányi György osztályvezető kép­viselte. A magas rangú vendége­ket dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója fogadta. A KGST-tagállamok képviselői azért látogattak Szarvasra, hogy a kutatóintézet munkáját, eredmé­nyeit tanulmányozzák, különös tekintettel az öntözéses termesz­tésre. A szarvasi ÖRKI a KGST- tagállamok megbízásából külön kutatási programot állított össze az egyes országokban gyártott esőztető berendezések kipróbálá­sára. Sajnos, erre az időre néhány baráti államból még nem érkez­Nicosia Makariosz ciprusi elnök nyilat­kozatban válaszolt Kücsük alel- nök hozzá intézett levelére, Kü­csük levelében javasolta, hogy a Nicosiát kettéosztó határvonalon, az úgynevezett zöld vonalnál az ENSZ-csapatok védelme mellett tartsanak teljes minisztertanácsi ülést a kormány török minisztere, inek bevonásával. Makariosz kijelentette: „Dr. Kü­csük a múlt év decemberében el­hagyta alelnöki hivatalát és egy olyan felkelés élére állt, -amely­nek célja Ciprus állami létének megszüntetése és az ország fel­osztása. Kücsük ismételten nyilvá­nosan kijelentette, hogy nem kí­ván visszatérni a kormányba, minthogy véleménye szerint a kor­mány nem létezik és a Ciprusi Köztársaság meghalt. Néhány hó­nap elteltével Kücsük dr. most kezd rájönni arra, hogy az általa a Ciprusi Köztársaságról kiállított halotti bizonyítvány nem tükrözi nálunk kilenctized részben a ter­melő munka eredménye. Egyrészt a termelés mennyiségétől, más­részt a gazdaságosságától függ tehát elsősorban: mekkora az évi fogyasztási alap, vagyis mekkora lehet az egyéni jövedelmek egy évi összege. Minél több az áru, annál többet fogyaszthatunk. Mi­nél gazdaságosabban állítjuk elő ezt a több árut, minél kisebb rá­fordítással, korszerűbb techniká­val, nagyobb termelékenységgel — annál több jut a nemzeti jöve­delem páncélszekrényébe és on­nan a borítékokba. Nálunk másfél évtized átlagá­ban a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett évente. Jóval lassabban tehát, mint aho­gyan az ipari termelés növeke­dett ezen idő alatt. Mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy a mező- gazdasági hozzájárulása lassan fejlődik. De nem volt kielégítő az ipari termelés gazdaságossá­ga sem. Hiába nőtt a termelés egyes években akár 10—12 szá­zalékkal is, ha az önköltség ma­gas maradt és alaposan megnyir­bálta azt az összeget, amelyet az ipar a nemzeti jövedelembe adott. És még ma sem mondhatjuk el, hogy teljesen leküzdöttük az egy- ->1dalú mennyiségi szemléletet. Pedig ma már a nemzeti jöve­delem egyetlen százalékos növe­kedése is több mint másfél mil­tek meg az öntözés technikai fel­szerelései, így azokat kipróbálni nem tudták. Viszont a Szovjet­unióból, Csehszlovákiából és az NDK-ból a kísérleti alapul szol­gáló felszerelésék, berendezési tárgyak már üzemelnek is. Az öntözéses felszereléseket a gépkísérleti intézet is tanulmá­nyozza, hogy a gépek hatásfoka a nemzetközi színvonalat eléri-e. Az ÖRKI tulajdonképpen a gépek agrotechnikai értékét elemzi. A kutatóintézetben lévő különféle berendezések — nyugatnémet, osztrák, olasz, holland és angol — mögött a magyar gyártmányú EMA-felszerelések hatásfokban, agronómiái hasznosságban egyál­talán nem maradnak le. A KGST-szakemberekből álló küldöttség délelőtt az ÖRKI mun­káját tanulmányozta, délután pe­dig az üzemegységekbe látogatott a gyakorlati eredmények megte­kintésére. a való helyzetet és az állam élete és a ciprusi kormány léte nem az ő akaratának függvénye.” Maka­riosz nyilatkozatában hangoztatta, hogy Kücsüknek nyilvánosan ki kell nyilvánítania, hogy felhagyott a Ciprus felosztásáról szőtt tervei­vel, ha valóban vissza akar térni a vezetésbe. A ciprusi kormány visszautasí­totta azt a tiltakozó jegyzéket, amelyet hozzá a török kormány intézett a kötelező katonai szolgá­lat bevezetéséről szóló törvénnyel kapcsolatban. A ciprusi kormány válaszában hangsúlyozza, hogy fenntartja magának a jogot mind­azon intézkedések megtételére, amelyek biztosítják a szigetország védelmét és megvédik független­ségét. Feekin török külügyminiszter kijelentette, hogy kormánya tá­mogatja Kücsük ciprusi alelnök javaslatát a teljes ciprusi kor­mány ülésének a nicosiai zöld vo­nalon történő összehívására. (MTI) liárd forint értőket képvisel. Ez az összeg mintegy két és fél szá­zaléka az ország béralapjának és másfél százaléka a lakosság fo­gyasztási alapjának. Itt az ideje, hogy a gazdaságosság kérdését állítsuk mindenütt az előtérbe — mind az egyéni, mind a nemzeti jövedelem gyors növelése ezt kö­veteli. Az egyéni jövedelmeknek csak­nem a háromnegyede nálunk ál­landó jellegű kereset. A társa­dalmi juttatásokkal (nyugdíj stb.) együtt ez a tétel 1962-ben elérte a 91 milliárdot. A bér vagy a fi­zetés nem igazodik annak a vál­lalatnak a nyereségéhez, ahol az illető dolgozik — egyedül a nye­reségrészesedés kivétel. Ez azon­ban ma elég kis súllyal szerepel csak a keresetekben, m.aga a munkabér viszont — úgy tűnik — független a nyereségtől. Pedig nem az. Csak éppen nem a vállalati, hanem a nemzeti jö­vedelemtől függ, amelyet azon­ban a vállalatok nyeresége is táp­lál. Végső soron mindezek a nye­reségek befolyásolják a fogyasz­tási alapot is, a béralapot is. Tehát mindig a termelés, pon­tosabban annak eredményessége mondja ki a döntő szót a kere­setek lehetséges nagyságáról. Egyedül ez növelheti meg a nem­zeti jövedelmet és vele együtt mind a béralapot, mind a fogyasz­Ilarmat Endre A jövedelmek közös forrása Ciprusi jelentés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents