Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-05 / 130. szám
I9®4. június 5. 3 ■ Péntek Nagy Imre mindössze három éve traktoros, első ízben versenyzett, s sem kis meghatódottsággal fogadta a harmadik helyezésért járó férfikerékpárt. A megyei szántóverseny legjobbjairól A járási szántóversenyek első, második helyezettjei, szám szerint húszam, álltak rajthoz. Minit minden mérkőzésein, itt is nagy volt az izgalom és a druk- koiás is. A traktorosok eléggé nehéz talajon mérték össze erejüket, a versenyre nem a legalkalmasabb helyen. De a traktorosok bebizonyították, hogy ilyen földet is jól meg tudnak szántani. Többen megkérdezték, hogy mi szükség van a száimtóversenyak megrendezésére? Hagyomány ez és jó alkalom arra, hogy ilyenkor megünnepeljük kiváló traktorosainkat. De sok tanulsággal is jár a szemlélőiknek is, mert látják, hogy a versenyein mire képesek a traktorosok és mit lehet tőlük követelni egész évben. A véletlen folytán a megyei versenyen csak egy vett részt a világszerte elismert D—4—K, magyar gyártmányú traktorból. tási alapot. Márpedig a nemzeti jövedelem évi kiadós növelésére annál is inkább szükség van, minthogy ennek csak kb. a kétharmadát fogyaszthatjuk el, míg egyharmiadát a termelés korszerűsítésére és bővítésére fordítjuk: gépekre, építkezésekre, anyag- és árukészletekre, egyszóval: felhalmozásra. Az életszínvonal és a nemzeti jövedelem között még szorosabb az összefüggés, mint az egyéni jövedelmek és a nemzeti jövedelem között. Az életszínvonalnak ugyan a reálkereset a legfőbb tényezője, de mégis csak az egyik tényezője. Az életszínvonal növekedése nemcsak a keresetek emelkedésétől és az árak csökkenésétől függ, hanem attól is, hogy a különféle társadalmi szolgáltatások hogyan fejlődnek. Ezek értéke ugyan nem kerül tapintha- tóan a borítókba, de akár a borítékban van, akár ezen kívül — a fedezetet egy helyen találjuk meg: a nemzeti jövedelemben. Hogy mennyit fordíthatunk évente kultúrára és nevelésre, egészségügyre és lakásépítésre: ez megint csak attól függ, hogyan emeli a termelőmunka, a nagyobb gazdaságosság , a nemzeti jövedelmet és benne azokat az alapokat, amelyből életszínvonalunk tényezői merítenek. Még a munkaidő megrövidítése is a nemzeti jövedelem növelésének a problémája, hogy ti. a kevesebb időráfordítás ; mellett se csökkenjen sem a béralap, sem a fogyasztási alap. Manapság sok szó esik nálunk az anyagi ösztönzésről és az anyagiasságról. A vitában sokan esnek át a ló valamelyik oldalára: van, aki azt szeretné, ha a napi munkájára is külön ösztönöznék, j mások viszont akkor is anyagias-1 ságot emlegetnek, amikor az újí-1 tó kézhez veszi az általa elért* megtakarítás néhány százalékát. | Az ilyen szélsőséges álláspon- i tok szem elől tévesztik az egyé- f ni jövedelmek szoros Összefüggő-f sét az általános jólét forrásával:« a nemzeti jövedelemmel. Mert j aligha lehet anyagiasságról be- I szélűi, ha az egyéni teljesítmény | alaposan megnöveli a nemzeti jö- j vedelmet, amelyből a jutalmaz?.- jj sa fakad. Aki többet ad bele, ai j joggal várhat a maga számára :s j többet a nemzeti jövedelemből. í A nemzeti jövedelem állandó J emelése nem valami elvi követel-« rnény, hanem az egyéni jövedel-j mek emelésének egyetlen járha-! tó útja. Amikor tehát az ötéves! terv a nemzeti jövedelem 36 szá-j zalékos emelését írj a elő vagy j amikor 1980-ra a nemzeti jövede-g lem megnégyszerezését tervezzük! — mindez egyúttal az egyéni jö-J vedelmek kiadós emelésének a í programja is. Ádám Lászlói Cseresznyés István, a gyulai Aranykalász Tsz traktorosa, jószerivel az elnök, Papp Péter biztatására állt starthoz a járási és a megyei versenyen. Mindössze két éve traktoros s bár munkájáért sok dicséretet kapott, az elnök jobban bízott a sikerben, mint ő maga. Negyedik helyezése, 20 traktoros közül, szép teljesítmény. Az izgalmas verseny után Har- sányi Márton, a Mezőberényi Gépállomás traktorosa (kabátban) a második helyezett, jó kedvvel gratulál az első helyezettnek, Kurucza Jánosnak, a Szarvasi Gépállomás traktorosának. Kurucza János már hat ízben versenyzett s az öt második és harmadik díj mellé most elsőt is szerzett. Harsányi Márton már 14 éve traktoros, de valamilyen oknál fogva most állt először starthoz. Érdemes volt! Nem elég csak a rutin Hogyan lehetséges az, hogy a megye 182 termelőszövetkezeti elnöke közül 69-nek nincs semmilyen szakmai képzettsége? Ráadásul akad olyan tsz-elnök is, aki még az általános iskola nyolcadik osztályát sem végezte el. Ma már ez megengedhetetlen. Ami jó volt tizenöt évvel ezelőtt, az ma nem elég. Rutinból, a több éves gyakorlatból nem lehet megélni. Az egyesülések során jó néhány, több ezer holdas szövetkezet jött létre. Ezek irányítása egyre nagyobb szakmai tudást, szervezési készséget, rátermettséget kíván. Az utóbbi a legtöbb tsz-elnöknél megvan, hiszen bizonyára azért választotta a tagság a tsz élére, de ez a rátermettség csak akkor válik igazán gyümölcsözővé, ha megfelelő szakmai ismeretekkel párosul. Nem lehet behunyt szemmel járnunk, látni kell: a fejlődés megköveteli, hogy szövetkezeteink élén nagy gyakorlattal rendelkező, magas szakmai tudású vezetőgárda álljon. Számtalan példa bizonyítja ennek szükségességét. Több szövetkezetünk fellendült, amikor kiváló képességű és szakmai tudású vezetők kerültek oda. Ugyanakkor, ahonnan hiányzik a szakmai ismeret, ott rosszul megy a gazdálkodás, s a legtöbbször elégedetlenség uralkodik a tagság körében. Sürgősen változtatni kell ezen, ha azt akarjuk, hogy a gyenge szövetkezetek is megerősödjenek. Egy érte'szleten hangzott ei ez a szenvedélytől átfűtött felszólalás. A hozzászóló ostorozta azokat a tsz-elnököket, akik még mindig a régi módon# akarnak irányítani, akik semmibe veszik a tanulást, a szakmai tudást. Ha pedig sikerül rábírni őket arra, hogy vegyenek fel egy-egy szakembert, annak a munkáját nemhogy elősegítenék, inkább gátolják. Jó néhány olyan elnök is van a megyében, aki egyáltalán nem hajlandó tanulni, úgy érzi elég a tapasztalata, gyakorlata. A felszólalónak igaza van. Bár egyre több azoknak a száma, akik felismerték a szakmai tudós jelentőségét és egyetemeken, főiskolákon, mezőgazdasági középiskolákban vagy másutt szerzik meg ismereteiket, a statisztika mégis azt mutatja, hogy kevés a szakember szövetkezeteink élén. Lássuk a számokat. A 182 termelőszövetkezet közül — az 1963. évi kimutatások szerint — mindössze hét élén áll egyetemet végzett elnök. S itt mindjárt olyan tsz-t is megemlíthetünk, mint a békésszentandrási Rákóczi, amelynek az egy év alatt elért eredményei ékesen bizonyítják, hogy a szakmai tudás, a vezető képzettsége milyen változást idézhet elő egy közös gazdaság fejlődésében. — A tsz eredményeiről már többször is beszámoltunk lapunkban. Középiskolai végzettsége tizenhárom elnöknek van, a zsámbéki iskolában 75 végzett, a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamom száz elnök vizsgázott. A számok így önmagukban jó képet adnának, ha csak összeadnánk őket. A valóság viszont az, hogy néhány tsz-elnök több képesítést is nyert, s a hatvanki- lenc, akinek semmilyen szakmai képzettsége nincs, valóban ott van szövetkezeteink élén. Ezenkívül 36 olyan szövetkezetünk is van, melynek elnöke csak hat elemit végzett, s azóta, hogy az iskolapadot elhagyta semmilyen szakmai oktatásban nem vett részt. A legtöbb ilyen elnök a szeghalmi járásban van, de jócskán találkozunk velük máshol is. üz agronómusok kézpettségéről már kedvezőbb képet kapunk. Hetvennyolc végzett egyetemet, főiskolát, ezeknek növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti vagy éppen öntözési képzettségük van. A középiskolai tanulmányokat 216 agronómus végezte el, s köztük jó néhányan több szakmából is képesítést szereztek. A brigádvezetők képzettsége ennél sokkal rosszabb. Szinte elenyészően csekély azoknak a száma, akik tanulnak. Hozzávetőlegesen számítva mindössze hét-nyolc százaléka az össz- létszámnak. Pedig ma már elengedhetetlenül szükséges képeznie magát annak a brigádvezetőnek is, akire egy-kétezer holdnyi terület megmunkálásának, a termés betakarításának szervezését bízták. Nem szólva az emberekről, akik az irányítása alá tartoznak. Hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy kellő szakmai tudás nélkül jól lehessen irányítani. Kasnyik Judit Mezőgazdasági munkások az üdülőtelepeken Veteránokat is üdültetnek A MEDOSZ megyei bizottsága ebben az évben is nagy gondot fordít a, mezőgazdasági dolgozók nyári üdültetésére. A múlt évi 813 felnőtt-beutaló helyett ebben az évben 862-őt kaptak a MEDOSZ- alapszervezetek. Ebből 23 családos. Szanatóriumi üdülést huszonegyen, belföldi hajókirándulást huszonkilencen, külföldi csereüdülésre tizenegyen, hajókirándulásra pedig harminchétén utazhatnak. Az Országos MEDOSZ Központ IBUSZ-szal külföldi utakat is szervez. Megyénkből 36-an vehetnek ezen részt. A gyermek- és a tanulőüdülte- ‘és ebben az évben a múlt évinél lényegesen több lesz. Eddig kaptak 33 gyermek-gyógybeutalót és még ugyanennyit várnak. A SZOT üdülőtelepein 131 gyermek kap nyári üdülésre helyet. Az önköltséges üdültetés tanulóknak és gyermekeknek szintén meghaladja a százat. A MEDOSZ-alapszerve2etek tagságának 7,5 százaléka üdül az idén. A nyári időszakban, a föld- munkásmozgalom veteránjait is üdültetik, ugyanakkor gondoskodnak a jól végzett szakszervezeti munka üdültetéssel való jutalmazásáról és a szocialista brigádtagok csoportos üdültetéséről is. Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe segédmunkásokat vesz fel. 98719
