Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
KÖRŐSTÁJ Mit valósítottunk meg az iskolareformból? kulturális melléklet Tanulmányok a mai falu ró A z országgyűlés 1961 " októberében fogadta el első szocialista iskolatörvényünket. Létrehozásé, ban pedagógusok, szülők és a társadalom legszélesebb rétegei vettek részt. Közel egymillió állampolgár — köztük Békéscsaba társadalma is — részt vett a tervezet vitájában. Jelentős könyv társadalmi valóságunk jobb megismeréséhez cialista ország irodalmában hoz, és ismertetik a falusi Alig van olyan téma, ami olyan sok embert érdekelne, mint a mezőgazdasági termelés és a parasztság átalakulása. Ugyanakkor ennék a folyamatnak a részleteit és különböző társadalmi, gazdasági kihatásait tételesen kevesen ismerik. A megnövekedett érdeklődés és a valóság té- nyeinek hiányos ismerete közötti ellentmondás mindig sok félreértés és hibaforrás okát képezheti, de különösen akkor, ha olyan társadalmi átalakulással kapcsolatos, amely milliók sorsát közvetlenül érinti. A Tanulmányok a mai faluról című könyv hazánkban — sőt a többi szóNÉZŐPONT Kedves Olvasó, légy szirtes jöjj most velem, és együttesen kopogtassunk, be a néhai való tisztes és nagyszerű egri remetéhez, Gárdonyi Gézához, a hajdani néptanítóhoz, aki végül az egész nemzet nagy tanítója lett. Kérdezzük meg az öregurat, vagy még inkább velünk levő szellemét, mit szól ahhoz a hírhez, hogy országszerte, ha még nem is mindenütt, de már sok magyar faluban, gimnáziumok épülnek? Gárdonyi, a titkok titkainak ismerője, nyilván letenné hosszú szárú pipáját és álmodó, átható, mindent látó szemével ránk nézne és azt mondaná: „Tudtam. Bíztam én mindig a mi népünkben. Azért írtam le oly nagy szeretettel »Az én falum« minden egyes sorában a tisztességet, alkotásvágyat és a lyék könnyeiben jövőt.” Így szólna. Mi pedig rábólintanánk. Az egy szobából álló és az egy szobában hat osztálynyi egybezsúfolt kisdiáksereg iskolája végképpen álomköddé foszlik. Elszáll a szomorú mesékkel, szürke pára lesz belőle a múlt egének legsötétebb peremén. És az élet napjából vagy ha úgy jobban tetszik: a felszabadult népi alkotóerő nagy fényességeiből — falusi gimnáziumok nőnek ki az új kultúrából. Bizony, izgalmasabb mese ez, mint az, amit A Jodis — az első kísérlet arra, hogy tudományos igényességgel, sokoldalúan összegezze és rögzítse ennek a nagy társadalmi átalakulásnak a különböző oldalait és hatását. A könyv hét tanulmányt foglal egybe. E tanulmányok többségét tudományos életünk kiemelkedő képviselői számvetés során készítették akkor, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának filozófiai munkaközössége feleletet keresett arra a kérdésre: milyen szociológiai ismereteink vannak a mai falu társadalmában végbement változásokról? A kötetben két olyan tanulmány is található, amelyek már a számvetés után készülték és az átalakulási folyamat egy-egy részletproblémáját elemzik. Az írások sorát Erdei Ferenc akadémikusnak, az MTA főtitkárának A mezőgazdasági népesség gazdasági, társadalmi viszonyainak alakulása a felszabadulás után c. tanulmánya nyitja meg. Erdei Ferenc a mezőgazdasági népesség gazdasági és társadalmi viszonyait az országos adatok és területi differenciálódás szerint elemzi. A változások irányának és fomáinak összegezésénél sokoldalúan bizonyított új elméleti általánosításokig jut el. Hegedűs András, az MTA szociológiai kutató csoportjának igazgatója „A mai falu és a falusi munka- viszonyok szociológiai vizsgálatáról” szóló tanulmányában a faluszociológia néhány alapvető fogalmát és problémáját majd a falusi munkaviszonyok változásait elemzi. osztályvezetője A parasztság létszáma, jövedelme és fogyasztása című munkájában a statisztika eszközeinek félhasználásával rajzol képet az átalakuló parasztságról. Szántó Miklós, az MTA szociológiai kutató csoportjának munkatársa és Fukász György docens, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője közös tanulmányt készítettek A kulturális, művelődési viszonyok fejlődését és problémáit. Kiss Albert egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem statisztikai tanszékének vezetője Vizsgálatok a falusi fiatalságról c. tanulmányában annak a vizsgálatnak az anyagát dolgozta fel, amelynek során falusi származású egyetemi hallgatók felkeresték volt általános iskolai osztálytársaikat, és felmérték, mi lett belőlük, hogyan alakult a sorsuk. A kötetben helyet kapott Zsamóczai Sándor Az ag- rárért elm iség helyzetéről című tanulmánya is. Ebben a munkában arra a kérdésre keres feleletet, hogy milyen a mezőgazda- sági értelmiség gazdasági, társadalmi helyzete és megítélése, és milyen feltételek kialakítása szükséges ahhoz, hogy a szakemberek munkája kellően érvényesüljön. A mai faluról szőlő tanulmányok sorát A falu politikai viszonyainak és a parasztság politikai tudatának vizsgálatáról c. tanulmány zárja be. Csizmadia Ernő, Wirth Ádám, Zsamóczai Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának elméleti területen dolgozó munkatársai közös munkájukban, a falusi politikai viszonyok és a politikai tudat vizsgálatának formáival és helyzetével; e vizsgálatok fontosságával, a falu politikai viszonyait meghatározó tényezőkkel foglalkoznak. * A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet tényei, elemzései, következtetései elősegítik az átalakuló falu valóságának megismerését és ezzel csökkentik a szubjektív eredetű megítélés fogyatékosságait. Az iskolatörvény megalakulása óta közel három esztendő telt el. Helyesnek látszik tehát annak számbavétele, hogy mit valósítottunk meg az elmúlt három esztendő alatt? Ahhoz, hogy felmérjük az eredményeket, szükséges felidéznünk a törvény négy alapelvét, amelyek a következők: 1. Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Az iskola készítse elő tanulóit a termelő- munkában való részvétel, re. 2. Magasabbra kell emelni a korszerű, természettudományos, általános és szakmai műveltség színvo. nalát. 3. Iskoláinkban a szocialista világnézet és erkölcs alapján igazi hazafiakat, jellemes állampolgárokat kell nevelni, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, akik odaadással szolgálják a szocializmust, a népek testvériségének ügyét. Védik és építik, államunkat. 4. Végül növelnünk kell mind az iskolások, mind a termelőmunkában részt vevő továbbtanulók létszámát, fokozatosan előkészítve a kötelező középfokú oktatás megvalósítását. Először a negyedik *■ alapelv megvalósítására irányuló munkánk eredményéről számolok be. Megemlítem, hogy — mindenekelőtt a szülök segítségével — tanulóink iskolába járása rendszeressé vált. Mulasztó tanulónk csak betegség miatt van. Igazolatlan mulasztás a legritkább esetben történik. Az 1963/64. tanévben a 755 tanulóból mindössze két tanuló mulasztott igazolatlanul egy-egy alkalommal. Emellett azt is elmondhatjuk, hogy gyerFiladelfi Mihály: LIGETBEN Régi illatok csapnak felém, kamasz-kiáltás rugdal a szívemen, repülök pillangók szárnyain, s kitárt ablak minden gondolatom... Csak néha ejt meg már az ámulat, de az a kamasz — az én első arcom — ott búikál minden ritka mosolyomban. az Pöhö- ; módszertani csillogói tisztázza, Mód Aladárné, a Központi Statisztikai Hivatal fődin gyerek élt át a nagy varázslóval. Izgalmasabb, mer azt a mesét csak álmodták, de ezt — éltjeim, m.) falu kulturális viszonyainak vizsgálatáról címmel. Írásukban módszertani útmutatást adnak a műveló- 5 dósi viszonyok vizsgálatá« Csodálkozás, te égi ajándék! Te ősatyák bennünk alvó kincse! Kristályszerkezet bár az értelem, csodálkozni vágyom újra meg újra... 1 mekeink pontosak az iskolában való megjelenésben is. Számos alkalommal megtörténik már, hogy háromnegyed nyolckor valamennyi tanulónk benn ül az iskola padjaiban. Közös törekvésünk, hogy'a közeljövőben valamennyi Vili. osztályt eredményesen elvégző gyermekünk tovább tanuljon. E tanévben kereken 100 tanulónk járt VIII. osztályba. Valamennyi elvégezte azt, bukás nem történt. Mind jelentkezett to. vábbtanulásra. A beiratkozások alkalmával középiskolába 57, iparitanuló-isko- lába 31 nyert felvételt. (A felnőttek esti iskolája az előző tanévben indult. E tanévben a 29 beiratkozott VIII. osztályosból 27 eredményesen vizsgázott.) A törvény másik alapelve megkívánja, hogy fűzzük szorosabbá iskolánk kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Ez alapelv megvalósításának célja, hogy tanulóink megszeressék s tudatosan végezzék az életkori sajátosságaiknak megfelelő termelőmunkát. Gyermekeinknek a városi tanács által létesített új politechnikai műhelyben tartjuk az ipari gyakorlati foglalkozást. Hogy mi mindent tanultak meg ott az anyagismeret, a munkafogások elsajátítása és a munkatermékek elkészítése során, annak bizonyítékai a részben hasznosított, részben megőrzött alkotások, amelyek munkaszeretetüket példázzák. A termelőmunkára való előkészítést szolgálták azok a gyakorlatok, amelyeket tanulóink a tanítás nélküli munkanapokon a Petőfi Termelőszövetkezetben végeztek. A munka megbecsülésének érzése mélyült el gyermekeinkben akkor, amikor fásítottak, virágot gondoztak, amikor az üzemekben — kötöttárugyár, konzervgyár, forgácsolóüzem stto. — látogatást tettek. A törvény következő ” alapelve megkívánta a korszerű, természettudományos, általános, szakmai műveltség emelését. Gyermekeink általános műveltségének emelkedését egykét számadattal tudnám a legjobban érzékeltetni. Az új tanterv alapján végzett alkotó munkánk eredménye, hogy a 755 tanulónkból 110 tanuló átlageredménye ötös; mindössze 11 tanulónk bukott meg. A hétszázöt- venöt tanuló tanulmányi átlageredménye 3,88. E számszerű eredmény mögött az húzódik meg, hogy gyermekeink folyékonyabban, helyesebben, értelmesebben olvasnak; szebben, lendületesebben, gazdaságosabban írnak; számolási készségük fejlettebb; földrajzi tájékozottságuk világosabb, határozottabb. A természettudományos tárgyak tanítása közben megismert jelenségeket a maguk természetes okaival támasztják alá, mindenféle misztikus magyarázat nélkül. E téren különösen sok segítséget kaptunk a szülőktől, akik törekedtek arra, hogy a gyermekek otthoni napirendjét betartassák, s gyermekeik otthoni munkáját ellenőrizzók. Persze, van még tennivaló bőven — hogy csak egyet említsek: ott, ahol tv van a lakásban, ritkán törődnek azzal, hogy a gyerek időben pihenni térjen. A tv-nézés okozta fáradtság aztán másnap, az iskolában károsan jelentkezik. Igyekeztünk eleget ten1 ni a törvény harmadik alapeivének is. Fő törekvésünk volt gyermekeink szocialista hazaszeretetre nevelése, a hazai táj, a dolgozó nép, a Szovjetunió, a szocialista országok megismertetése, megszerettetése. Ennek érdekében kirándulásokat szerveztünk. Megnézték tanulóink a szarvasi Arborétumot, nyolcadik osztályosaink országnéző kiránduláson vettek részt. A különféle üzemek megtekintése úttörő expedí- ciós túrán történt. Leveleztek tanulóink szovjet pionírokkal, 36 tanulónk tevékenykedett a bélyeggyűjtő szakkörben. A nevelési terv segítségével még számos jellemvonást igyekeztünk gyermekeinkben megalapozni. Mélyí. tettük tanulóinkban a felnőtték és az egymás iránti tiszteletet, a szülők szere- tetét, tiszteletéit. Jólesik visszagondolni az anyák napja előtti napokra, amikor iskolánk minden tanulója lázasan készült az édesanyák megajándékozására. Gyermekeink egymást is szeretik, segítik egymást a tanulásban. Nevelőikkel, felnőttekkel szemben általában tisztelettudók, udvariasak. Sajnos, azonban nálunk is van egy-két féktelen magatartásé gyermek, aki bomlasztja a közösséget. E tanulók kezdeményezik a verekedéseket, a kiabálásokat, ajtócsapkodást, folyosón való szaladgálást. Ugyancsak ezek azok, akik utcai viselkedésükkel megbotránkoztatják a dolgozókat. Nem köszönnek, visz- szafeleselnek. Nevelésük a pedagógusok mellett az úttörők feladata is. \/ égezetül arról az ál- ” landó segítségről, támogatásról szólok, melyet kerületünk pártszervezetétől, népfrontszervezetétől kapunk. Ez — és a szülőkkel egyre jobban elmélyülő kapcsolat — az eredmények további gazdagodását jelenti majd az új tanévben is. Csete Józsefné a békéscsabai III. sz. ált. iskola igazgatója
