Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
196t. Június i< 5 Csütörtök Értekezett a megyei furdőfejlesztési albizottság Egységes kezelés — A termálvíz jobb kihasználása — Camping létesítése — Nagyobb propaganda Miért nem volt Ünnepi Könyvhét Sarkadkeresztúron A közömbösség nem jó tanácsadó Az elmúlt héten a megyei tanács községpolitikai állandó bizottságának fürdőfejlesztési albizottsága ülést tartott Békéscsabán, melyen a megyei fürdők jelenlegi állapotát, fejlesztésük lehetőségeit, irányításuk és az üzemelés szervezésének problémáit tárgyalták. Megállapították, hogy bár a felszabadulás óta, de különösen 1945 után nagyobb arányú fürdőépítkezés indult megyénkben, azok jelenlegi száma — ösz- szesen 22 fürdő 27 medencével, 211 káddal — és területük, állapotuk nem elégíti ki a fürdőkultúra iránti rohamosan megnőtt igényeket. Nem elégítheti ki már azért sem, mivel a közművesítésben a megyék közt az utolsó helyen állunk, s ez kihat a fürdő- élere is... A tennivaló tehát sok, s a legelső kívánalom az, hogy legalább azok a fürdők, mélyek karbantartásával a helyi tanácsok nem tudnak megbirkózni — például a gerendási vagy a mezőbe- rényi — egységes kezelés alá kerüljenek — állapították meg a fürdőfejlesztésd albizottság ülésén. Szükséges volna, hogy a megyei egészségügyi osztály felülvizsgálja a fürdők területén lévő termál kutakat, mélyek 40—90 Celsius fokos vizet szolgáltatnak, s gyógyhatásúk jelentős. Felhasználásukat ésszerűbbé, gyógyhatásúkat ismertebbé tehetnénk. Kívánatos lenne az ilyen fürdőkben szakorvos beállítása, súlyfürdő, iszappakolás, gyógymasszázs, ivóvízkúra bevezetése. Megoldásra vár sok helyen a . wm>nHnn,.annHiaImllnnnIam Mi tilos a piacon? Mezőberényben, a piactér bejáratánál három vasrúdra függesztett tábla hívja magára a figyelmet, melyek mindegyikén az alábbi sorok olvashatók: „Piaci napokon a közönség között kerékpárt vezetni tilos." (Két tábláról a „tilos” már eltűnt.) Aki olvassa, bizonyára gondolkodóba esik. Miért kell olyat megtiltani, aminek az elkövetése képtelenség? Mert, ha legalább két közönség lenne, akkor érthető. Fennállhat a veszélye annak, hogy a kettő között valaki kerékpárt vezet. De csak egyetlen egy piaci közönség létezik. Bűvész legyen a talpán, aki ezt ilyen viszonyok között megteszi. Furcsa lenne, ha például az erdőben való kerékpárvezetés tiltó szövegét így fogalmaznák meg: „Az erdő között kerékpárt vezetni tilos". Pedig lényegében ez sem különbözik az előzőtől. Vezethetünk kerékpárt az emberek között..., illetve a mezőberényi piacon ez tilos. így már mindenki tudja, mikor követ el szabály- sértést. közlekedés javítása, parkok létesítése és gondozása, kabinok, öltözők stb. építése, fürdőmester, úszómester, egészségügyi személyzet, gondnok stb. kiképzése és alkalmazása. Pris- kin Gyula, a vízmű vállalat igazgatója közölte az értekezleten, hogy a fürdők szakszerűbb üzemelése érdekében az Országos Vízügyi Felügyelőség oktatási osztályával megbeszélték: 1964— 65-ben szerveznek egy fürdő-üzemvezetői tanfolyamot megyénkben. Érdemes lenne néhány nagyobb strand mellett — elsősorban Gyulán és Gyopároson — az Idegen- forgalmi Hivatal bevonásával campingeket kiépíteni s a fürdők fejlesztésével párhuzamosan meghonosítani a vízisportot a Körösökön — javasolták az értekezleten. Az ülésen foglalkoztak azzal is, hogy a falusi lakosság számára olyan nyári tisztálkodási zuhanyfürdőket létesítsenek, amelyek aránylag élég olcsón kivitelez- hetők. Végül megállapították, hogy a megyei fürdőket évről évre többen veszik igénybe, és jelentős a hazai, részben pedig a külföldi idegenforgalom is, annak ellenére, hogy a propaganda egészen minimális. Szükséges lenne a fürdők népszerűsítésének fokozása újsághirdetések, prospektusok, képeslapok stb. által, mivel egyes fürdőink kapacitása elbírná a nagyobb forgalmat is. A megyei fürdőélet távolabbi fejlesztésénél, az új beruházásoknál elsősorban Gyopáros jöhetne számításba, mert ott minden adottság megvan ahhoz, hogy egy országos viszonylatban is kitűnő üdülőtelep létesüljön. (Jelenleg azonban Gyopáros addigi állandó fürdővendégei is más üdülési lehetőség után néznek, mivel a különböző tanfolyamok rendezésével, a szállodahiánnyal tavaly elüldözték az évek óta ott nyaralókat. Az idei állapotokra, a rossz kooperációra jellemző, hogy a strand már kinyitott, de a vendéglő még nem.) A termálforrások kihasználásánál Végegyháza került megemlítésre, mert ott a nagy vízhozamú kutak mellett egy óriási terület is rendelkezésre áll egy jelentős tömeget befogadó strand építéséhez — állapították meg a fürdőfejlesztési albizottság ülésén. Nem érdektelen foglalkozni a fürdők fejlesztésével anyagi szempontból sem — bár a füdőkultúra igényeinek kielégítése természetesen nem anyagi hajtóerő sürgette feladat —, hiszen még a meglévő viszonyok között is tavaly 600 ezer forinttal volt több a fürdőkből származó bevé- ! tel a kiadásnál. A megyei tanács községfejlesz■ tési állandó bizottságának für- : dőfejlesztési albizottsága az érte- ! kezleten elhangzottak kiértékelése S után a fürdők üzemeltetéséről, ■ fejlesztéséről tett indítványait a : végrehajtó bizottság elé terjeszti ■ intézkedési terv kiadása végett. P. A. Hz első jelentések közlik: az idei Ünnepi Könyvhéten mintegy tíz százalékkal több könyv fogyott el, mint tavaly. Szép eredmény: igazolja felnövekvésünket, igényeinket. Pedig az időpont sem volt valami jó: kinek van pénze elseje előtt annyi, hogy könyvet vásároljon? Kiderült, hogy sokunknak volt pénze és ötlete is: félretettünk néhány könyvcsemegét, és kiváltottuk ezen a héten. írók is jöttek körünkbe, jól érezték magukat. Az olvasóval találkozni mindig élmény, az íróval találkozni ugyanúgy élmény. Közös volt az örömünk. És ebben a közös örömben, a könyv egy teljes heti ünnepén ki gondolt arra, hogy olyan község is akad, ahol senki sem vette észre, hogy Ünnepi Könyvhét van, ahová nem jutottak el az új könyvek, ahol nem volt ünnepi könyvárusítás? Elnézést, hogy ezúttal erről írunk. A negatív példáról. Arról, hogyan nem szabad. Arról, hogy miért nem volt Ünnepi Könyvhét a csaknem háromezer lakosú Sarkadkeresztúron ? — Nyemcsok Irénke foglalkozik könyvárusítással mint bizományos, különben ő a téxtilrészleg felelőse — mondja Buzi Sándor boltvezető, a földművesszövetkezet keresztúri boltjában, az egyetlen helyen, ahol könyvet árusítanak ebben a községben. (Kiegészítésül azonban meg kell jegyeznünk, hogy van még egy bizományos, “Kiss Gábor pedagógus, 6 azonban hetek óta szabadságon van, és járnak ide könyvügynökök is, nem rossz eredménnyel, ahogy ezt később Novák Ernő általános iskolai igazgatótól hallom.) Nyemcsok Irénkére azonban vámom kell: Sarkadra utazott és a fél tizenegyes busszal érkezik. Addig körülnézek a boltban. Nyilván, itt a könyvárusítás — ha akarják, ha nem — tizedrangú, vagy talán huszadrangú feladat. Mezőmegyer, Békés megyei értelemben, nem nagy község, de annál nagyobb benne a kulturális élet. Rég kinőtte az öreg, korszerűtlen, kevés helyiségű művelődési otthont. A tanácsházától nem messze, 1 100 000 forint költséggel másikat, korszerűt emelnek rövidesen. Az egykor vágóhídnak. majd raktárnak és darálónak használt, rozzant házat, melynek helyén állni fog, már le is bontották társadalmi munkáHa jobban megnézzük, nem is feladat, mert Irénke csak bizományos, és hogy kap egy polcot az üzletben, ahová a könyveket teheti, nem több, mint jóakarat a bolt részéről. Sokan megfordulnak az üzletben, jönnek a vevők: cipőt, ruhaanyagot, élelmiszert kérnek és kapnak. Könyvet senki sem kér... Irénke késik tíz percet, de aztán tíz percnél tovább beszélgetünk. — Nem kaptam semmiféle utasítást, hogy könyvhét lesz és pakoljak ki — szabadkozik. — Tavaly szóltak, plakátokat is küldtek, akkor a bolt egyik kirakatát szépen berendeztem könyvekkel, forgalom is volt. Nyemcsok Irénke a sarkadi könyvesbolt bizományosa. Nem keresték a könyvhét előtt, bár kapott néhány könyvet, persze azt nem tudja, hogy új kiadású- ak-e vagy régiek? Tehát ott kell folytatnom „a szálak gombolyítását”, hogy a sarkadi járási könyvhét-előkészítő bizottság (Képíró Sándor járási könyvtáros mondja, hát — hogy úgy mondjam — velem együtt csodálkozva) nem is tervezett semmiféle „rendezvényt” vagy más „megmozdulást” Sarkadkeresztúr- ra, a könyv ünnepén. Ez odáig rendben is van, hogy betartották az irányelvet: író—olvasó-találkozót, irodalmi estet csak ott, ahol erre igény van, és eleve megalapozott a siker — de hogy a könyvárusítást is kifelejtsék a programból, ez enyhén szólva túlzás; eltúlzott félremagyarázása helyes elgondolásoknak. Lehet, hogy a sarkadi földművesszövetkezeti könyvesbolt vezetője és szervezője ebből indult ki, amikor Keresztúri teljesen kihagyták a számításból és előfordulhatott az, hogy ma, 1964-ben, Békés megye sarkadi járásának egyik községében a könyv ünnepét senki sem Rendezte meg, könyvet senki sem árusított (ez az igazság!) és nem is vásárolt. (A bolt polcán túlnyomórészt az Olcsó Regénytár köteteit láttuk tóval, miként azzal járulnak az új megépítéséhez is a község lakói. A tervrajz szerint az épületben nagyterem színpaddal, továbbá könyvtár, olvasóterem, ruhatár, raktár mozi veti tőfülke és egy tágas előcsarnok lesz. A régi művelődési otthont pedig megfiatalít.iák s abban működnek majd a különféle szakkörök. így adódik megyénkben az a páratlan eset, hogy egyetlen községnek két művelődési otthona is lesz. ronyba halmozva, könyvheti könyvet egyet sem.) — Tavaly vagy két napig sátorban árusított itt a sarkadi könyvesbolt — hallom többektől —, az idén nem jöttek. — Az iskola udvarán is csinálhattak volna egy sátort — mondja az igazgató — a mi gyerekeink szeretik a könyveket, a kiszesek is szívesen beálltak volna árusítani, hogy a pedagógusokról ne is beszéljek... Persze így utólag köny- nyű okosnak lenni, de ezt még- egyszer nem engedhetjük meg magunknak. (Széttárja a kezét.) Nekünk azonban annyi dolgunk van ... Év vége közeledik. — Tavaly a hangosan beszélőbe is bemondtuk, hogy könyvvásár lesz — emlékezik vissza Horváth Sándomé tanácstitkár — most nem szólt senki erről. — A sarkadi könyvesboltnál kell keresni a hibát — állítja Novák Ernő igazgató. — Az utóbbi években lanyhult a könyvpropaganda. Én tíz éve Fancsikán, tanyai iskolában tanitottam. Akkor oda is kiért a könyvesbolt „keze”. Sok-sok könyvet eladtunk a tanyasiaknak. Most van ilyen? Nem hiszem, ha még Keresztúr is kimaradt a számításból. Később az iskola igazgatói irodájában ülve majdnem belebonyolódunk a keresztúri kultúra más ügyeibe. Azt vitatjuk, hogy meddig és milyen kultúrmunkát lehet csinálni egy kocsma melletti nagyteremben, amit hiába neveznek „művelődési otthonnak”, ha a söntés vendégei hat féldeci után oda is betérnek, sztornírozható a kulturáltság. Egy kimutatás is a kezembe kerül: a tantestületben 13 előfizetője van az Aranykönyvtár-és az Én Könyv- táram-sorozatnak, majd azt is lejegyezhetem, hogy a községi népkönyvtár vezetője, Patkás Zsuzsika, május elsejével félfüggetlenített lett, és (ezt csak félhivatalosan tudom) az épülő új pártházban a községi könyvtár is helyet kap! — Fejlődünk, ez vitathatatlan. Éppen ezért ezerszeresen bosszantják az embert ilyen baklövések, mint ez a könyvhét ügye. Tényleg hihetetlen: Sarkadkeresztúron nem volt Ünnepi Könyvhét! — csóválja a fejét az igazgató, és bosszúságának a tanítási óra végét jelző csengő sem vet véget. Az udvaron nyüzsgő gyereksereg, napfény, vidámság. — A könyvtár olvasói között sok a fiatal, a mi tanulóink. Némelyik olyan könyvmoly, hogy az ember meglepődik: hát sohasem játszanak? É rtük is érdemes lett volna megrendezni a könyvhetet; mert a legszebb eredményre is árnyékot vet egy-két ilyen közömbösségből fakadó melléfogás. Sass Ervin A TERMELŐSZÖVETKEZETEK a termelési tervük szerint biztosításra feladott hozamokat a KEDVEZŐ TERMÉSKILÁTÁSOK ALAPJÁN felemelhetik, s így jégverés esetén magasabb kártérítésben részesülnek. Á hozamfelemelési bejelentést — AMÍG A TERMÉST JÉGVERÉS NEM ÉRTE — az Állami Biztosító fiókjai bármikor elfogadják. Község, melynek két művelődési otthona lesz e—rOr. : i X
