Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

l!WJ4. június 26. 4 Péniefc II politikai és kulturális nevelő munkáról tanácskozott a békéscsabai városi Mi akadályozza a munkát? írta: M. Olsevszkij AZ igazga tó odaszól a titkárnőjének: — Hívja ide, ké­rem a helyettesemet! — Ma nincs bent. Otthon készül a be. számolóra. — Miféle beszámo­lóra? — Amelyet a teké- zők kerületi találko­zóján fog elmondani, ö a szakosztály titká­ra. — Vagy úgy... Ak­kor kérem a tervosz- tályvezetőt. — ö most éppen a zászlót lengeti. — A zászlót lenge­ti? Miféle zászlót és kinek? — A labdarúgók­nak. Ugyanis ő a taccsbíró. — Hm... Hol a fő­mérnök? — ö... ő éppen ge­relyt vet. — Lehet, hogy a fő­gépész sincs a he­lyén? — Bizony, éppen ma balösszekötőt ját­szik az intézet csapa­tában. — Hol a beszerzési osztály vezetője? — A telepen tartóz­kodik. Most veszi át a tollaslabda-ütőket. — Van-e egyáltalán valaki, aki a munka­helyén tartózkodik? — Igen. ön, én, a kapus, a takarító­nők... — Hát hol vannak a munkatársak? — A sportünnep­ségre készülődnek. — Értem... — Igazgató elv­társ... — Mit óhajt? — Kosárlabdacsa* padunknak ma igen fontos edzése van... — No és? — Szeretnék elmen­ni valamivel előbb. — Jó, menjen. —' Köszönöm... — Várjon csak egy percet!..: Mielőtt el­megy, közölje min­denkivel, aki a he­lyén van, hogy három órakor értekezletet tartok. Témája: „Mi akadályozza az inté­zet normális munká­ját?” Világos? — Világos. Három órára mindenkit ösz- szehívok az értekez­letre. — Háromra? Vár­jon csak... Háromkor a városi sakkosztály vezetőségi ülése lesz nálam. (Ford.: Dosek Lajos) Ilyen is van... Sokszor a fotóriporteri munka — hivatásnak Is nevezhetnénk — is életveszélyes helyzeteket teremt. Képünk: helikopter hí­ján így születik a „madártávlati” kép. A százeves kisvasút Á békéscsabai városi pártbi­zottság csütörtökön kibővített ülést tartott, amelyen a résztve­vők megvitatták a végrehajtó bi­zottságnak a politikai és kulturá­lis nevelő munka helyzetéről és feladatairól szóló jelentését. Such János elvtársnak, a városi párt­bizottság első titkárának meg­nyitója után Vrbovszki György elvtárs tett szóbeli kiegészítést a jelentéshez, amely részletesen elemzi a politikai és kulturális tevékenység helyzetét. A párt helyes politikája alapján, a VIII. kongresszus határozatai­nak végrehajtása során eredmé­nyesen fejlődik a város ipara, mezőgazdasága, kedvezően ala­kul a lakosság foglalkoztatása, életszínvonala, gyarapodik politi­kai, általános és szakmai művelt­sége — állapítja meg a végrehajtó bizottság jelentése. — Békéscsaba az utóbbi években fejlett nagyü­zemi mezőgazdasággal rendelkező ipari várossá vált. Űj létesítmé­nyekkel gazdagodott, mint példá­ul a hűtőházzal, a konzervgyárral. A jelentés behatóan elemzi a városi pártbizottság termelést irá_ nyitó tevékenységét. Eszerint a pártbizottság termelést irányító, politikai nevelő munkáját ered­ményesen látja eh Tevékenységé­nek középpontjában a gazdasági szervező munka és az emberek ne­velése, megnyerése áll. Az ipar és a mezőgazdaság teljesíti az ötéves terv évenkénti feladatait. Az ipar termelési értéke 1960-hoz képest három év alatt 28 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban az 1963-as esztendő volt a leg­kiemelkedőbb, amikor az ipar 16 százalékkal termelt többet az elő­ző évinél. A tapasztalaitok sze­rint azonban az elmúlt évék so­rán több olyan intézkedést is tették, amelyek — mint például a sok túlóra, a szállítási korlátozá­sok miatti többletköltség — ron­tották a gazdasági mutatókat. A jelentés megállapítja, hogy a termelékenység emelésére hozott párthatározatot nem teljesítették. A termelés növekedését csak 36,2 százalékban eredményezte a ter­melékenység, 63,8 százaléka a létszámnövekedésből adódott. E kedvezőtlen arány magyarázata, hogy a műszaki színvonal és a technológiai folyamatok nem fej­lődtek kellően, a meglévő beren­dezéseket sem használták ki jól, valamint a munkafegyelemben is előfordultak kisebb-nagyobb fo­gyatékosságok. A műszaki színvo­nal ugyan egyes üzemekben — a Kner Nyomdában, a tégla- és cserépipari vállalatnál, valamint a kötszövő iparban — jelentősen emelkedett, de ez még nem álta­lános. Különösen nagy a lemara­dás az anyagmozgatásban és a rakodás gépesítésében. Nagy gon­dot okoz az is, hogy a jelenlegi adottságok mellett a szakember- képzés az egyes iparágak területén még nem kielégítő. Ez elsősorban az építő-, a vas- és az élelmiszer­iparra vonatkozik. Az üzemelés közbeni rekonst­rukciók miatt egyes vállalatok­nál átmenetileg romlottak a mun­kafeltételek, a folyamatos ter­melésben zavarok keletkeztek. A sok munkást közvetlenül érintő ipari átszervezés kezdetben a ter­melésre is kiható bizonytalansá­got teremtett, mint például a ru­hagyárban, a felvonógyárban. Mindez néhány üzemben hozzá­járult a szervezetlenség kialaku­lásához, átmenetileg rontotta a dolgozók hangulatát, nehezítette a pártszervezetek politikai nevelő munkáját. A város ipari munkásságának tudatában, a szocialista életforma kialakuláséban végbement válto­zások azonban a nehézségek eile-, pártbizottság nére is kedvezőek. Ezt tanúsítja az is, hogy a dolgozók mintegy 80 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben. Számottevő erőt képviselnek a szocialista munkabrigádok, amelyek szinte az ipar minden területén létre­jöttek. A szocialista brigádok és az e címért versenyző kollektívák hatékonyan segítik a termelési feladatok végrehajtását, a minősé, gi előírások betartását, az export, tervek teljesítését. Az exportter­mékek mennyisége az elmúlt há­rom évben több mint kétszeresére növekedett és jelenleg megközelí­ti a 300 millió forintot. Figyelem­re méltó eredmény ez, ha számí­tásba vesszük, hogy az ötéves terv előirányzata több mint fél- milliárd forint. A kötöttárugyár 1960-hoz képest csaknem három­szorosára növelte exporttermelé­sét. A konzervgyár, a hűtőház, a BARNEVÁL is jó minőségiben és a váraikozásnak megfelelően telje­síti exporttermelési kötelezettsé­geit. A lakosság életkörülményeinek javítását, az ipar további fejlődé­sét segítik a második ötéves terv beruházásai. Az ipartelepítés üte­me azonban az építőipar múlt évi lemaradása miatt nem kielégítő. A párt és a kormány határoza­tainak megfelelően a megyeszék­hely mezőgazdaságában az át­szervezés után a termelőszövet­kezetek gazdasági, politikai meg­szilárdítása került előtérbe. A tsz-ek az utóbbi két-három esztendőben gazdaságilag és poli­tikailag tovább erősödtek. Nőtt a fel nem osztható alap, javult a gazdálkodási eredményük. Ezt tá­masztja alá a tavalyi zárszám­adás is. Az egy dolgozó tagra ju­tó átlagjövedelem ugyanis a ter­vezett 14125 forinttal szemben 15 967 forint lett. A termelőszövetkezeti gazda­ságok anyagi helyzetének javulá­sa és a tsz-pártszervezetek mun­kája, nyomán változik a szövet­kezeti parasztság gondolkodás- módja. A növekvő felelősségérze­tet mutatja, hogy. mind többen fellépnek a gazdálkodásban ész­lelt hibák, fegyelmezetlenségek és a hanyagul dolgozók ellen. Fejlődött a szakmai vezetés is. Egyre kevesebb a tagok jogainak megsértése és a vezetők hozzá nem értéséből bekövetkezett hi­ba. A szövetkezeti gondolat erő­södését bizonyítja az is, hogy1 ál­landóan nő a rendszeresen dol­gozó családtagok száma. A közös­ségi szemlélet fejlődése tette le­hetővé, hogy megfelelő politikai előkészítés után, három tsz egye­sítésével létrejöhetett a méretei­ben és taglétszámában már je­lentős nagyüzemi gazdaság: a Lenin Tsz. A közös gazdaságok pártszervezeteinek politikai mun­kája egyre inkább a terméshoza­mok emelésére és a termelés ered­ményességének fokozására irá­nyul. A városi párt-végrehajtóbi­zottság értékelése részletesen elemzi a pártszervezetek és párt- szervék tevékenységét, valamint a kulturális nevelő munka helyze. tét. Megállapítja: a pártszerveze­tek az elmúlt években ideológiai­lag és szervezetileg tovább erő­södtek, tekintélyük növekedett. Emelkedett a párttitkárok és ve­zetőségi tagok politikai és szak­mai műveltségi színvonala. A vá­rosi pártbizottság hatékonyabb irányító munkájának következté­ben a pártszervezetek következe­tes harcot folytatnak a jobb- és baloldali nézetekkel szemben. Amint a jelentésből kitűnik, az, elmúlt években fejlődött a város lakosságának általános, szakmai és kulturális műveltsége. Az általá­nos és középfokú oktatásban részt vevő felnőttek száma évről évre növekszik. Az 1963/64-es ok­tatási évben a számuk több mint háromszorosa volt az 1960/61-es évinek. Több százra tehető azok­nak a száma, akik különböző szak- tanfolyamokon tanulnak. Ennek kedvező hatása néhány éven belül érezhető lesz majd a szakember- utánpótlásban. A közoktatás egészséges fejlődé, séban jelentős szerepe van a pe­dagógusoknak. A nevelőik törek­szenek az oktatási reform célki­tűzéseinek megvalósítására. Mun­kájukra egyre jellemzőbb a szo­cialista pedagógiai céltudatosság, amely mindinkább a tanulók élet­re, a termelőmunkám való elő­készítésére irányul. Fejlődik a ne­velők politikai, ideológiai egysé­ge. * Az iskolán kívüli népművelés szervezetileg és tartalmilag is to­vább fejlődött. Népszerűek és lá­togatottak az egyes foglalkozási ágaknak megfelelő előadások és akadémiák. A párt irányításával a kulturális tömegmunkába egy­re jobban bekapcsolódik az ér­telmiség. Nagy része egyetért és helyesli a párt politikáját és e területen is támogatja végrehajtá­sát. Közreműködnek a dolgozók szakmai, kulturális, egészségügyi, jogi oktatása, felvilágosítása mel­lett a gazdasági és társadalmi problémák megoldásában is. A vita részvevői sok tapaszta­latiról, helyes kezdeményezésről szóltak, egyúttal több olyan ja­vaslatot is tettek, amelyek meg­valósulásával még eredményeseb­bé és színesebbé válna a politikai és kulturális nevelő munka. Nem véletlenül került előtérbe szinte valamennyi felszólalásban, hogy most már nagyobb erőfeszítéseket szükséges tenni az emberek tuda­tának formálására, az üzemi mun­kásság, a termelőszövetkezeti pa­rasztság szakmai tudásának gya­rapítására, a lakosság kulturális igényeinek jobb kielégítéséire. A megváltozott körülmények új módon vetik fel a szakmunkás- utánpótlás, a rpunkaerőszükséglet biztosítását. Ez azonban csak az eddiginél nagyobb tervszerűség- gePérhető el. Javaslat hangzott el, hogy a megyeszékhelyen a mun­kára nevelés hatékonyabb elősegí­tésére létesítsenek központi poli­technikai műhelyt. Amint a vita összefoglalójában Vrbovszki elv­társ elmondotta: ez már folyamat, ban van. A tanácskozáson szóba került a szocialista brigádmozgalom hely­zete. Elhangzottak olyan vélemé­nyek, s ezen érdemes elgondol­kodni, hogy a kollektívák munká­jának értékelésénél túl kell már nézni a számszerű mutatókon. Vagyis nem elégséges csupán a termelésben elért eredmények összegezése. A megítélésnél az is legalább annyira fontos, hogy ele­mezzék: mit tesznek a brigádok a szocialista embertípus kialakításá­ért, hogyan fejlesztik politikai, szakmai és kulturális műveltségü­ket. Ehhez azonban nélkülözhetet­len a társadalmi és gazdasági ve­zetők segítsége. A kultúra és a népművelés iránti közömbösség szemlélete bizony még gátolja a fejlődést. Ahol pedig a vezetőt csak a terv számadatai érdeklik csupán, ott háttérbe szorul ez a fontos tevékenység. Megszívlelendő a tanácskozás álláspontja: a politikai és kulturá­lis nevelő munka csak akkor lesz hatékonyabb, ha ezt a tevékeny­séget sehol sem tekintik másod-, avagy harmadrendű feladatnak. P. P. A délkelet-angliai Towistoque nevű kisvárosban és környékén száz éve közlekedik egy helyiér­dekű vasút. Valamikor teherszál­lításra használták, amikor a város kikövezéséhez a köveket szállítot­ta. Midőn feladatát befejezte, meg kellett volna szüntetni. De ekkor megalakult a vasút barátainak társasága; a társaság tagjai a tag­sági díj fejében ingyen utazhat­nak a vasúton, a jegyek eladásá­ból származó összeget a 12 kilo­méter hosszú pálya, a kocsik és a kis mozdony fenntartására fordít­ják és még ma is szolgálatot tel­jesít. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KŐMŰVES, FESTŐ-MAZOLÖ SZAKMUNKÁ­SOKAT, KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUN­KÁSOKAT vesz fel békéscsabai és Békés megye területén levő munka­helyekre. Vidéken lakó dolgozóknak munkásszállást, napi egyszeri étkezést biztosítunk. Kereseti lehetőség teljesítmény­bérezés alapján. Érdeklődni: írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 98785

Next

/
Thumbnails
Contents