Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
1964. június 26. 5 Péntek Pedagógus írja: Néhány szó a tanyai diákotthonról Milyen időjárásra számíthatunk a napokban ? A tanév befejeződött. Iskoláink bezárták kapuikat. Most* a tanév befejezésekor nem árt számba venni mindazt, ami az új intézményben a munkát előbbre vitte, megkönnyítette és az eredmények kibontakozását elősegítette. Az 1961 októberében elfogadott reformtörvény ragyogó célt jelöl meg: a szocialista iskola megteremtését. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg, jó néhány lépést tettünk már feléje és ennek az útnak egyik lépcsőfoka a gyulai tanyai diákotthon megteremtése. Évek óta problémát jelentett a tanyai iskolák körzetesítése, amely Gyulán megnyugtató megoldást nyert a diákotthon létrehozásával. Elértük azt a célt, hogy a várostól távol eső felső tagozatos tanyai gyerekek is szakszerű oktatásban vegyenek részt- Azokat a tanulókat helyezték itt el, akiknek otthona az autóbusz-és a vonatmegállóktól távol esik, így lehetetlen volt számukra bejárni a városi iskolákba. Visszaemlékszem arra az őszi vasárnapra, amikor először jöttek a gyerekek új otthonukba szüleik kíséretében. A legtöbben mindjárt feltalálták magukat. Érdeklődéssel csavargatták a vízcsapokat, megtapogatták a szép fehér matracos ágyakat, megcsodálták a függönyöket. A nagyobbak a tv-t, rádiót és lemezjátszót vették körül. A szülők is elégedetten szemlélték gyermekük új környezetét, de emellett a kérdések zömét záporozták a nevelők, a gondozónők felé. A gyerekek várakozáson felül hamar megszokták az új körülményeket és otthonuknak érezték a kollégiumot. Nagy eseményt jelentett számukra a közös étkezés. Az asztalfelelősök lelkesedéssel látták el feladatukat, ellenőrizték az étkezést, hiszen késsel, villával enni nem volt könnyű dolog. Étvágyuk azonban nem csippant meg, a „repetánál” sort álltak az ízletes főzelékekért. Hamar hozzászoktak a közös tanuláshoz is, állandó felügyelet mellett napi három órát tanultak. A kikérdezés után szabad foglalkozás volt, r?Vétkezésükre állt a könyvtár és sokféle játék. Az iskolákkal szorosan együttműködve dolgoztunk, ami a tanulmányi eredmény jó színvonalán is meglátszik. A kollégium mindennapi életében új élményt jelentettek a közös mozi- és hangversenylátogatások, a közös szalonnasütések a kollégium udvarán. A szülői értekezleteken minden gyermek szülei megjelentek. Elmondták, mennyire elégedettek gyérmekük elhelyezésével, kár, hogy nem hamarabb létesült a kollégium. Az a bizalom, amellyel vezetőink és az egész társadalom felénk fordul, további erőfeszítésekre, még jobb eredmények elérésére kötelez bennünket. Enyedi János igazgató, Gyula Egy hétig váratott magára, aztán mégiscsak megérkezett a csapadékos nyári időjárás. Rajkai Ödönnel és dr. Berkes Zoltánnal, a Meteorológiai Intézet vezető munkatársaival az idei Medárd viselkedéséről beszélgetünk. — A Medárd-nappa! kapcsolatos néphitnek valóságos természeti alapja van. Az európai szárazföld felett felmelegedő levegő felszáll, s alatta betör, majd egy ideig uralkodóvá lesz a hűvös tengeri légáramlat. Nálunk általában kétféle módon jelentkezik: vagy hűvös, szeles, kevés csapadékot hozó az időjárás, s ez az igazi Medárd, vagy pedig meleg marad a levegő, úgyszólván mindennapra jut csapadék, s kevesebb a szél. Az idén ez utóbbi történik. A levegő csak most kezd hűvösödni, mert a tengeri szél szabályos beáramlása eddig nem volt meg. Jól mutatja ezt a középhőmérséklet alakulása. A legkevesebb meleget — 17 fokot júniusban — a húszas években mérték, , Az évtizedek átlagos középhö- mórséklete 20 fok körül van; most viszont nálunk eddig 23 fok a júniusi érték. A csapadékosság az idén nem éri el az 1924. esztendeit, amikor 211 millimétert mértek. Ennek most körülbelül a felére számíthatunk, 100 milliméter körül. Ez a mennyiség nem kedvezőtlen a mezőgazdaságra, sőt határozottan hasznos, hogy a hét eleji zivatarok most már a szabolcsi száraz területeket is öntözték. Ikrek a Klapka utcában... A meleg megszorult a békéscsabai Klapka utcában, de itt legalább csönd van. Az utca végén két gyerek felnőttesen kerékpárja mellett áll, beszélgettek, aztán az egyik meggondolja magát... Csönget... s máris porzik utána az út. Mikor a kiskaput benyitom, először az eresz alatt kihúzott madzagot látom meg, amin fehér zászlóként lobogtatja a szél a pelenkákat. — Eljött? >— A gyerekeket szeretném látni. — Most alszanak, már várom haza az anyjukat is, még reggel elment a kórházba... o Alacsony szoba. Bent két vaságy, a szoba közepén egy kerek asztal, mellette két szék, a fal mellett régi, festett barna szekrények, s a tűzhelyen melegszik a víz. — Most volt kint a védőnő és azt mondta, hogy az öthetes gyerekek korukhoz képest nagyon szépen fejlettek, tiszták és jól tápláltak. Meg is nézheti mindenki —mondja özvegy Steigerwald Istvánná. —■ Kap nyugdíjat? — Én nem. Házakhoz járok mosni. — De a lánya — a gyerekeik anyja — az dolgozik valahol? — Nem, ő sem dolgozik. Tavaly a tsz-be jártunk, elég jól lehetett keresni... ha meggyógyul, újra dolgozik, de hát az ikreket császárral szülte, s a gyógyulás nehezen megy. A városi tanács egészségügyi osztályán megígérték, hogy majd segítenek elhelyezni. De addig?... Nyűik a kapu, karján kiskunná val bejön egy fiatal nő, kezét ott tartja hasán, s időnként arca fájdalmasan megrándul. Néhány perces beszélgetés után megtudom, hogy özvegy Steigerwald Istvánné és lánya Erzsébet miért ebben az egy szobában lakik. A ház tulajdonosa, E. J., az elmúlt években mindent megmozgatott, hogy megszabaduljon lakóitól. A városi tanácsnál K. F-né technikussal elintéztette, hogy az udvaron lévő keresztépületet, amelyben egy jó állapotban lévő szoba, konyhás, kamrás lakás volt, életveszélyessé nyilvánítsanak és lakóit onnét egy üres szobába pakolják át. A lakást, amire lebontási engedélyt kért, még ma sem bontotta le. Miért ne ártson ott, ahol tud, azoknak, akiket nem védett ebben az esetben senki... — Legalább kimeszelnék ezt a szobát... — mondom az asz- szonynak. — Egy picit erősödjenek még a gyerekek, aztán majd megpróbálunk rendet csinálni. © A fiatalasszony lepakolta a gyerekeket újra a vaságyra, aztán kiáll velem a ház elé, a szőlőlugas alá, s ott beszélgetünk. — A gyerekek apja? — Körülbelül a múlt év augusztusa óta ismerem. Nekem Wégnemak mutatkozott be, házasságot ígért. Csak mikor megszülettek a gyerekek, akkor derült ki, hogy nem is úgy hívják. — Most mi lesz? — Hát a pontos nevét már megtudtuk. A bíróságon jegyzőkönyvet vettek fel. Azt mondják, majd fizet gyerektartást. — Mennyit keres az ikrek apja? — Talán 1200 forintot. De felesége és egy gyereke is van. © — És mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Mintha lavinát indítottam volna el. A nagyanyából, s a lányanyából is feltör a sírás. És szinte egyszerre mondják: — Nem adjuk őket — a lányanya hozzáteszi: — Nem akartam megszülni őket, de most már megvannak, most már nem tudok róluk lemondani... Gondolom, mindazoknak, akik majd az ikergyerekek sorsával foglalkoznak, nehéz perceket kell átélniük. Rövid látogatásom arról győzött meg, hogy a nagymama és a lányanya is szinte betegesen ragaszkodik a két kisgyerekhez és ez érthető is. Az anya megr szenvedte világraj öttüket, s a körülmények, amelyek idáig juttatták a családot, nemcsak tőlük ered. Ha nagyon keresnénk, vétkest is találnánk, aki özvegy Steigerwaldékat idáig juttatta: mert vajon az a technikus, aki bontási engedélyt adott a rossz szándékú háztulajdonosnak, nem vétkes-e a jelenlegi lakáskörülményekért? De nemcsak a lakás- gond nehezíti helyzetüket, hanem a mindennapi kenyér gondja is. Gondolom, ezen lehet segíteni. A városi tanács egészségügyi osztálya eddig is tett a családért, de tett már értük a kórház és a körzeti orvos is. Most a nőtanács és más társadalmi szervek segítsége is elkelne ebben a Klapka utcai kis szobában, hogy az ikrek soha ne érezzék, hogy elhagyták őket! Dóczi Imre — Hogyan alakult az utóbbi napok időjárása, a jégesők milyen mértékűek? — Az elmúlt időben a naponta többször megújuló zivatart az okozta, hogy Északnyugat-Euró- pából hideg levegő áramlott be az amúgy is zivataros levegőjű Kárpát-medencébe. Az egész ország területén nagy mennyiségű csapadék hullott. A Bakonyban, Somogy megyében, Kaposvár környékén, a Duna—Tisza közének nagy részén, a Jászságban, a Mátrától északra, Miskolc környékén 50—60 milliméter eső esett. Sajnos, több helyen jég is verte a határt. A többi között Szentgott- hárd, Körmend, Zalaegerszeg, Tihany, Mennye, Heves, Hejőbába, Kehida, Szentantalfa jelentett jeget. — Milyen időjárás várható a jövőben? — Előreláthatólag nem húzódik el július végéig az esős idő, s nem ismétlődik meg az 1940-es és 52- es eset, amikor augusztusban tombolta ki magát Medárd. A következő időszakban valószínűleg megszilárdul az időjárás. Nappali felhőképződések lesznek, néhány hfelyen esővel, zivatarral. Mérsékelt északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a Dunántúlon 8—12, másutt 12—15 fok körül lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23—28 fok között alakul; vagyis a közeli napokban nem várható nagyobb felmelegedés. Látogatott a strandkönyvtár a gyulai Várfürdőben „Stílusos” öltözékű fiatalember lép be az ajtón; vizes fürdőnadrág, hanyagul vállra vetett törülköző, körülnéz, majd így szól a fehér köpenyes fiatal nőhöz- — A fiatalasszonyt akarom kikölcsönözni ... A különösnek ható -kérés nem vált ki nagyobb meglepődést, s nem is teljesíthetetlen, hiszen a gyulai strandkönyvtárban Fekete Gyula: A fiatalasszony című műve is megtalálható... Guricza Elememével, a fenti epizód női szereplőjével, a könyvtár vezetőjével beszélgettünk. Elmondja, hogy a könyvtárban szépirodalmi, ifjúsági művek, útleírások egyaránt megtalálhatók, s a strand nyitvatartásának ideje alatt a fürdőzők rendelkezésére állnak. — Mely művek iránt legnagyobb az érdeklődés? — A magyar klasszikusok: Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond műveit keresik leginkább az olvasók. De sikerük van a folyóiratoknak, főleg az irodalmi lapoknak. Könyvtárunkban az Élet és Irodalomtól a Nagyvilágig minden irodalmi lap megtalálható. — Kik látogatják a könyvtárat? — Főképpen diákok és a nők. — A férfiak nem? — ök ultiznak. A strandkönyvtár propagandacélokat is szolgál — mondja a könyvtáros —, mert amint az eddigi példák mutatják, azok a fürdőzők, akik itt megkedvelik az olvasást, a strandszezon befejeztével rendszeresen is felkeresik, s állandó olvasóivá válnak a járási könyvtárnak. Rövid beszélgetésünk ezzel véget is ért, hozzáfűzni csak annyit lehet, hogy aki a gyulai Várfürdő gyönyörű parkját, s kellemes vizű medencéit gyógyulási vagy pihenési céllal felkeresi — kösse ösz- sze a kellemeset a hasznossal, látogasson el a strandkönyvtárba, ahol a szép és a szórakoztató irodalom legjavában válogathat. b.máté Egyrészes bikini és akiknek nem keli New Yorkban egy különleges szenzációkra éhes divatszalon olyan női úszóruhákat hozott forgalomba, amelynek egyetlen tartozéka a csöppnyi bikininadrág: felső részük nincsen. Ez a sajátos divathóbort, amelynek — akár hisszük, akár nem — akadtak követői, futótűzként terjedt különböző országokban és mindenütt heves vitákat, szinte viharos megnyilvánulásokat vált ki. Minthogy Amerikában kezdődött, érthető módon megkérdezték a hollywoodi filmcsillagoktól: hogyan vélekednek a merész újdonságról? íme, néhány válasz: Vivien Leigh: „Japánban a nők felsőrész nélküli fürdőruhában fürdőznek a tengerben, mért ne tehetnők mi ugyanezt Californiában? Javaslatom az lenne: szabjunk korhatárt!” Debic Reynolds: „Nem hiszem, hogy ez a divat elterjedne: a valóság csak ritkán közelíti meg a férfiak képzeletét. A legtöbb nő korántsem olyan gyönyörű, hogy megengedhesse magának a leleplezést.” Kim Novak: „Véleményem szerint viseljünk mindent vagy semmit.” Connie Stevens: „Megfelelő alak és kellő pimaszság kell hozzá. Én mindenesetre az idén távoltartom a férjemet a strandoktól!” A Michigan-tó partján, Chicagóban már letartóztattak egy szőke szépséget, aki a bikininadrágján kívül, mindössze szájrúzst viselt.
