Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
BW. Június 4. 3 Csütörtök Újra éledőben Szilikátipari szakemberek tanplmányűtja a Szovjetunióban és Finnországban A Tégla- és Cserépipari Tröszt 32 szakembere számára — az IBUSZ közreműködésével — tanulmányutat szervezett a Szovjetunióba és Finnországba május 20-tól 31-ig. A tanulmányúton megyénkből Berki László, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója, Lányi Frigyes főmérnök és ZsoJ- táros László a központi gépjavítóműhely vezetője vett részt. A csoport Moszkvában, Lénin- grádban, Helsinkiben és Lahtiban járt, több építőanyagipari üzemben tett látogatást. A tanulmányúiról a szakemberek rövidesen beszámolót tartanak a Szildkátápa' ri Tudományos Egyesület Békés megyei tagjai és az érdeklődők számára, a Technika Házában, Békéscsabán. Fiatal nyárfasor között vezet az út a főépülethez. A díszes homlokzaton felirat: Dambegyházi Állami Gazdaság. Az épülettől balra takaros kertek, házak sorakoznak. Valóságos falu alakul itt ki. Asz- szonyok beszélgetnek a házak előtt, gyermekek játszadoznak, futkároznak körülöttük. Halk gépzümmögés szűrődik ki a magtárból s az emeletről jövő könnyed kacajjal vegyülve ér hozzánk. Lányok dolgoznak ott fent. Hegedűs Vince magtárossal beszélgetünk. Tizenkét éve él itt,' ismeri a gazdaságot, fel tudja mérni tehát fejlődését is. Néhány éve a Mezőhegyesi Állami Gazdasághoz csatolták, s ez idő alatt nagyon visszaesett. Egy éve ismét önálló. 1963 eredményeit már lemérték, ezek alapján az idén gyors fejlődésnek indult. — Amott két százas istállót alaaz igazgató. — A fejlődés most sokkal gyorsabb, mint két évvel ezelőtt volt, amikor még Mezőhegyeshez tartozunk. A központba még egy százvagonos magtár építését tervezzük, és a megyéiben elsőnek mi kezdtük egy gépszerviz felépítését. Nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen anyagi alap alig volt ehhez, de ma már ott tartunk, hogy egy-két hónap, múlva kész lesz. A szervizben szinte futószalagszerűen javíthatják majd a gépeket, s még arra is gondoltaik, hogy az üzemanyagot itt vehessék fel a traktorosok. Törpe benzinkutat állítanak fel az épület végén. A javítóberendezése korszerű lesz. Irigylésre méltó helyzetet teremt ezzel a gazdaság az itt dolgozó szerelőknek, gépkezelőknek. Ami pedig a legfontosabb: a gépek javítása gyorsabbá és folyamatosabbá válik. Üj házak sora a gazdaságban. falu nevét viseli. Dombegyházi Er- — Sokszor nevettünk barátnő- zsebet a lánykori neve. immel a meglepett arcokon, amáA bemutatkozás után az asz- kor valahol a nevemet és a lak asszonyka kissé zavartan, de mo60- címet kérték — mondja. — DombÚránként több millió liter mesterséges csapadékét kap a szarvasi ŰRKI öntözésre kijelölt területe A szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben 1964- ben összesen 8 ezer 200 hold földet öntöznek. Főleg kukorica, lucerna-, cirok, és legelőterületekre juttatják el mesterségesen a szükséges csapadékot. A terület 80 százalékán esőztető öntözőmódot alkalmaznak. Jelenleg 17 saját ön. tözőberendezés működik. Óránként több millió liter mesterséges csapadék hull a kijelölt területre. Egyébként az öntözés haszna máris lemérhető. Az öntözött lucerna például az első kaszálásból 18—20 mázsás holdankénti szénatermést adott, a szárazműveléses terület pedig ennek a felét. Hasonló az eredmény az öntözött legelőn is. A kapásnövényekből csak ősszel látni pontosan az öntözés hasznát. * S A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatkozik — hanem a műszaki, adminisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre, hanem a felsőbb irányítószervekre, minisztériumokra is. Kádár János elvtárs mondotta ej a munkafegyelemről szólva azt a tréfát — ,.szomorkás történetet” —, amely szerint mikor egy járókelő megkérdezte az egyik főhatóságunk portását, hányán dolgoznak a minisztériumban, rövid gon. dalkodás után azt felelte, hogy kb. a fele. S ha ebben a tréfában természetesen sok is a túlzás, mégis sok benne az igazság is. Hogy menynyire, azt egy belső vizsgálat, illetve számítás bizonyítja. Eszerint az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumban a büfében és ebédlőben eltöltött idő — természetesen a félórás ebédidőn felül — kb. 100 dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. Az említett, néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésé, nek mekkora tartalékát jelenti a munkafegyelem emelése: a mun. kában való pontosabb megjelenés, a munkában töltött idő intenzívebb kihasználása. Minden munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek elsőrendű feladata, hogy — kitartó egyházi Erzsébet, Kisdombegy- ház, Erzsébet utca, válaszoltam a kérdésre. Nem akarták éUiimni. Sokszor azt hitték, tréfálok. Pedig így van. Erzsébet utcában laktunk. A tanácselnök adta ezt a nevet, ugyanis négy Erzsi lakott a környéken. „Legyen hát az Erzsik utcája” — mondta a tanácselnök, amikor a névadás volt. Határjárásra invitál az igazgató. A cukorrépa mellett elhaladva, mosolyogva nyugtázza dicséretünket. Lányok, asszonyok tarka serege színesíti a kukoricatáblát. Kapálnak. Élénk csivitelés hangzik, zajos a fogadtatás. póznak — mutat Vince bácsi a magtár mögé. — Jövőre pedig újabbak kerülnek melléjük. Ösz- szesen hat ilyen épül. Szükséges is, mert 1965-re már 600 tehenünk lesz. Ha egy év múlva kijönnek, nem ismernek rá a környékre, olyan gyorsan változik itt minden. A főépület előtt Kovács Ferenc igazgatóval és Dékány Károly fő- agronómussal találkozunk. — Valóban így van. — mondja munkával — állandóan javítsák üzemükben a munkafegyelmet Sok gazdasági vezető azonban meglehetősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert a feladat népszerűtlen, hanem azért, mert nehéz megértetni a munkásokkal, hogy egy percet késni vagy a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben, akkor, amikor f szerszámra, anyagra való várás nem perceket, de órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent bele” munkatempóját a tétlenség, az üzemen belüli munkanélküliség időszaka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva dolgoznia. És megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzemszervezés, a modern termelési eljárások — szalagszerű termelésnek stb. rendkívül megnehezítik a munkafegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabályozza a munkatempót, hanem azért is, mert azok a munkások, akiknek nem kell munkájuk közben anyagra, szerszámra hosszú időket várakozni, hanem minden kérés nélkül, automatika. Kapálják a kukoricát. — Igazgató elvtárs! Panaszunk van — mondja egy beszédesebb Az ebédlő felől ínycsiklandozó lyogva mondja el, hogy édesapja asszonyka. — Nem visz haza a te- illat árad. A konyhában már kész választotta a falu nevét családi herautó, mindig korábban letesz az ebéd. Innen is, onnan is csoportosan jönnek az emberek. Bedő Sándorné és társai ügyesen mozognak az asztalok között. Hozzáír a párolgó húslevest, majd a pörkölttel megrakott tányérokat. — Hagy mondjak egy érdekességet •— szól asztal társunk. — Bedő- né az egyedüli a községben, aki a san, idejében biztosítják számuk-J ra a tempós munka összes feltété, j leit, másként néznek a büfében el. í töltött negyedóráikra, mint azokra,! akik, ha „megfeszülnének” az| igyekezettől sem tudnák — rajtuk j kívül álló okok miatt — a napi 8 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. j A munkafegyelem és a munka- í szervezés ilyen összefüggéseit I azért is fontos elsősorban vizsgál-jj nunk, mert nálunk — szocialista ? országban — nem élhetünk a mun-! kásák fegyelmezésének olyan | drasztikus eszközeivel, mint a f tőkés vállalatoknál. Mi nem akar- r hatunk, de nem is akarunk olyan fegyelmi rendelkezéseket hozni, hogy hány cigarettát szívhat el egy munkás és kivel beszélhet munka közben egy mérnök. Éppen ezért még a kapitalista üzemeknél is fontosabb a mi számunkra, hogy a munkafegyelem növelésére a termelés jobb megszervezésével ösztönözzünk, olyan munkafeltételeket és körülményeket teremt- - ve, amikor a lógás nagyon feltűnő dolog és amikor ez nagyon érez- hetően hátráltatja a termelés megszokott ütemét. Az ilyen termelésszervezet minden agitációnál jobban segíti elő a munkásokban annak az önkéntes szocialista munkafegyelemnek a kialakulását, mely alapvető feltétele a szocializmus felépítésének. úr. Garam József Magasra nőtt a kender. névvé. bennünket és kénytelenek vaasszony. gyünk gyalogolni. Tessék már segíteni! Az igazgató megígéri: intézkedik. A kézi kapálás mellett hat Szu- per-Zetorral is dolgoznak, összesen 1676 holdon termelnek kukoricát az idén a gazdaságban. Esteledik.’ ‘‘A. központi istálló mellett szénával megrakott pótkocsis vontató halad el. A szárítóba viszi a takarmányt. Bent megkezdték a fejést. A magtár zaja elcsendesedett, hazamentek a lányok. A közeli büfé ajtaja pedig kinyílt, egy-egy pohár sörre betérnek az emberek. Az ebédlő előtt fiatalok csoportja. Estére színjátszó- és táncpróba lesz. Egy fiú harmonikát hozott. Csendesen játszik. Először mélabús melódia kap szárnyra, aztán vidámabb. Később belevegyül a lányok dala is. Az idillikus kép sokáig Msér okon hazafelé. Kasnyik Jud Fotó: Kocziszky László
