Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-25 / 147. szám
1964. június 25. 2 Csütörtök A megye egészségügyi távlati terve „Montenegro ezredes“ letartóztatása Maúrid A CIFRA spanyol hírügynökség kedden este közleményt hozott nyilvánosságra. Eszerint a hatóságok letartóztatták a legendás hírű „Montenegro ezredest”, igazi nevén Andres Ruiz Mar- quezt, aki állítólag összeköttetésben állta száműzetésben működő haladó szervezetekkel és pártokkal. Azzal vádolják, hogy az elmúlt hónapokban Madrid utcáin több mint harminc riasztóbombát robbantott fel. (MTI) Kongói Elisabeth vilié A kongói hazafias erők a jelek szerint szilárdan tartják magukat Albertvilleben, Észak-Ka- tanga fővárosában. A tartomány közigazgatása a forradalmi erők kezében van. Albertvilleben az élet mindinkább visszatér a rendes kerékvágásba. Az Észak-Katanga fővárosában létesített kongói bank ismét megkezdte működését és a vasútvonalakon is megindult a forgalom. Az Albertvilleben maradt európaiaknak nem esett bántódá- suk — írja az AFP. Az ENSZ határozata Brit-Guayana függetlenségéről A szovjet szakszervezetek központi tanácsának plénuma Moszkva Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a szovjet szakszervezetek központi tanácsának 4. plénuma. A plénumot Viktor Gri- sin, a tanács elnöke nyitotta meg. Az értekezleten a következő kér. déseket vitatják meg: „A találmányok, az újítások, illetve tudományos-műszaki munkaközösségek javaslatainak a termelésben való alkalmazása megjavításával ösz- szeíiiggő intézkedések”; „A lakosság ellátásának további javításáról szóló 1962 augusztusi párt- és kormányhatározat végrehajtásának helyzete”. (MTI) A Paris Presse szerdai számában közli Csőmbe volt katangai diktátor nyilatkozatát. Csőmbe nyilatkozatában hangoztatja, kész arra, hogy visszatérjen Kongóba. A Pravda szemleírója megemlékezik Kongó függetlenségének negyedik évfordulójáról. Hangsúlyozza, hogy a fiatal afrikai állam jelenleg igen nehéz időket él át. Az országban kialakult feszült helyzetért teljes mértékben az imperialista hatalmakat és az új- gyarmatosítókat terheli a’felelősség. (MTI) Egészségügyi szervezetünk fejlődése hazánkban elmaradt a szocialista építés egyéb ágazataihoz viszonyitva. S ez az aránytalanság még inkább kibontakozott a szocializmus alapjainak lerakásakor, amikor máról-holnapra gyakorlatilag az ország egész lakossága biztosításra jogosulttá vált. Ezért a távlati terv feladata, hogy megállapítsa a szükségletet kórházakban, egyéb egészségügyi intézményben, orvosokban, egészség- ügyi dolgozókban és korrigálja az aránytalanságot, biztosítsa a lakosság magas színvonalú egészség- ügyi ellátását. 1961. június 5—14-én a szocialista országok egészségügyi miniszterei az akkor szokásos évi értekezletüket Budapesten tartották és napirenden az egészségügy 20 éves távlati terve volt. A kálanc- napos értekezleten sokoldalúan megvitatták a feladatokat és mélyrehatóan kidolgozták az egészségügy mennyiségi és minőségi fejlesztésének irányát, nor. matíváját. A miniszterek értekezlete alapján hazánk viszonyaira is rendkívül sok elemzés történt cikkekben, előadásokban és egyéb formában. Mindezen előzmények után sem látszott könnyűnek a dolga annak az orvosokból és egészségügyi dolgozókból álló kollektívának, mely a párt megye- bizottságától azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki megyénk egészségügyének 20 éves távlati tervét. A tudományos szempontok, a számok, mutatók általában adva voltak ugyan, de megyénk sajátosságaira kellett azokat alkalmazni. Itt számba kellett venni az adott lakosságszámból kiindulva 1980- ig a várható népmozgalmi, vándormozgalmi körülményeket, az ipar várható telepítési terveit, szerkezeti alakulását, ugyancsak a mezőgazdasági termelésben bekövetkező viszonyokat és így tovább. Ezeket az elveket mérlegelve a kollektíva úgy döntött, hogy elsősorban a kórház vonatkozásában dolgozza ki megyénk igényének megfelelő távlati tervet. Nem. csak azért, mert a kórház az egészségügyi csúcsintézmény, amely lépésről lépésre magában foglal minden egészségügyi akciót (amelyek esetleg ma még külön vonalon haladnak), de azért is, mert kórházi ellátottságunk a leggyengébb pontunk és országosan a megyék sorában is utolsó vagy utolsó előtti helyen állunk. Az Egészségügyi Minisztérium az általános távlati terv alapján a tervhivatalnak 10 000 lakosra 90 általános ágyigényt jelentett be. A kollektívánk további országos mérlegelés, illetve egyéb megfontolás alapján 70 körüli ággyal tervezett, de ez is azt jelenti, hogy megyénknek a távlati 20 éves terv folyamán 6 új, 400 ágyas típuskórházat kellene kapnia, vagy más méretű kórházat azonos ágy- összlétszámban. Már ebből is látható, mennyire leküzdhetetlen jelenleg a kórházi zsúfoltság. Pedig ma még úgy vagyunk, hogy csak az megy kórházba, akinek nagyon kell. A tervezés folyamán természetesen számolt a kollektíva azzal, hogy fejlődésünk alőbbreha- ladtával kisebb megbetegedés esetén is igénybe veszik a kórházat. Valóban, ha megfelelő számú modem kórházunk lesz, nem a lakásban ápoljuk kisebb betegség esetén sem az embereket, hanem szakszerű viszonyok melletti ápoláshoz ragaszkodunk kórházakban. Ennek megvalósítása nem köny. nyű, hiszen a kórházfejlesztés anyagilag ágyanként 180 000 forintos beruházást jelent, országosan több milliárd forintot. Végső fokon tehát a népgazdaság teherbíróképességén múlik a tervek elfogadása, illetve kivitelezése. Tekintve, hogy kórházi elmaradottságunk igen nagy, ezért jogos az a kívánság, hogy először egy szintre kell hozni a megyék kórházi ellátottsága átlagát és akkor lehet szó arról, hogy a kórház- építést helyes arányban osszák szét a megyék közt. Elgondolások szerint — amennyiben ez az ország teherbíróképességót nem haladja meg — a lemaradottság behozására a következő tervszakban a már elhatározott szeghalmi mellett a megye székhelyén, Békéscsabán egy báziskórház építését kezdenék meg. Természetesen nem szabad megfeledkezni a meglevő kórházainkról sem. Ezek jól működnek, de feltételeik több vonatkozásiban, igen kedvezőtlenek. Ezeken javítani kell. Kidolgoztuk a gyulai és a békéscsabai kórház rekonstrukciós tervét. A terv véleményem szerint jó és aránylag nem is kíván nagyobb beruházást, de az állapotokon sokat javítana. Az erőltetett ágyfejlesztés a meglévő intézményekben sok esetben a kórházkultúra rovására történt. Több helyen a szociális létesítmények egészein elmaradottak. Mondani sem kell, hogy a korszerűsítést a közeljövőben szeretnénk megoldani. A kórházon kívüli betegellátás intézményei — a rendelőintézet és a körzeti orvosi hálózat — a fejlődés folyamán előreláthatóan sok változáson megy át, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Már ma is felvetődik, hogy az orvostudomány részleteiben olyan hatalmasan fejlődik, hogy az általános orvos fogalma lassan idejétmúlt lesz és törekszünk arra, hogy már alapellátásban szak. orvosi szolgáltatást nyújtsunk. Ennek útjára tulajdonképpen már ma rátérünk. Városban bizonyos számú általános körzet mellé megkezdtük a gyermekkörzeti, illetve nőgyógyászkörzeti státusok megszervezését, azonkívül új kulcsszámú állást hoz ki a minisztérium: a járási gyermekorvost. Jelenleg megyénkben három rendelőintézet működik a három városban és egyes járási székhelyen egy-egy szakorvos. A jelenlegi szakorvosi órák száma 453. Ez megfelel 75 orvosnak. A távlati terv szerint még 1050 óra szükséges, ami azt jelenti,, hogy az idetartozó gyógyítási (illetve gondozási) feladatokat nem 75, hanem 250 orvos végzi. Természetesen, ha a szakorvosi feladatok egy részét bevisszük az alapellátásba, az óraszám módosul. Külön kiemeljük a fogászatot, melynek megnyugtató ellátásához a jelenben rendelkezésre álló 234 órához még 588 órát kell szervezni (3—5000 lakosra egy fogorvos). A járóbeteg-ellátáshoz is intézmények kellenek, amelyekben helyet kapnak a szakorvosok és a körzeti orvosok. Távlati tervünk szerint Békéscsabán a rendelőintézet kapacitását a jelenleginek kb. kétszeresére volna szükséges növelni, Gyulán új és Orosházán korszerűsített rendelőintézetet volna szükséges létrehozni. Ezenkívül minden járási székhelyen, valamint 10 000 lakossal bíró községben létre kell hozni modem rendelőhelyiségeket A körzeti hálózat a távlati terv szerint 50 orvossal bővül. Eszerint megyénkben 200 körzeti orvosra van szükség. Távlati tervünk kiterjed az üzemegészségvédelmi szolgálatra is. Itt a feladatunk a meglévő hálózatot erősíteni, illetve az újonnan létesülő üzemekben folyamatos egészségügyi szolgálat megszervezése. Anya- és csecsemő, védelem mindinkább fejlettebb fokot ér el egészségügyi téren. Az új kórházak létrehozása mellett a szülőotthonok várhatóan kisebb jelentőségűek lesznek. A csecsemőotthon férőhelyét távlati tervünk szerint a jelenlegi kétszeresére kell emelni. A bölcsődék fejlesztését a terv a lakosság várható alakulásához mérten határozta meg. A távlati tervet a beruházás nagysága szerinti sorrendben ismertettem, nem fontossági szempontból. A gyógyítás mellett nyilván a közegészségügyi, járványügyi feladatok sem maradnak ki, sőt bizonyos megfontolás alapján előre is hozhatjuk, hiszen nagyon sokfajta betegség ki sem alakul, ha a közegészség-járványügy jó hatásfokkal dolgozik. Viszont az előbbiekhez képest a fejlesztése ezen intézménynek beruházási szempontból a népgazdaságra alig megterhelő. A társadalom szocialista szerkezetben történő átalakulása a szocialista gondolkodás területén sok problémát felszív. Itt a szociális otthonok bizonyos bővítése, valamint a gondozási feladatok meghatározása lesz napirenden. Megyénk távlati terve része az országos tervnek, azzal harmonikus és nagyvonalú, megoldja a magas színvonalú szocialista egészségügyi ellátást. Ezekben a napokban' még folynak a növényápolása munkák járásunk — a mezőkovácsházi járás — területén, úgy, mint az ország különböző részein. Tsz- eink nagy erőfeszítéseket tesznek a gyors befejezés érdekében annál is inkább, mert ezekkel a munkákkal egyidőben lázas készülődés, tanácskozások folynak és intézkedések történnek a nyári, aratási és cséplési, betakarítási munkák jó megszervezése és idejében való elvégzése érdekében. Termelőszövetkezeteink részletes terveket dolgoznak ki, megállapítják a sorrendiséget, számba veszik az aratásra, csép- lésre váró területet,'kijelölik a kombájnra, aratógépre, kiska- szára váró táblákat, beosztják az embereket, mindenkit szak- képzettségéhez és erejéhez méltó helyre igyekeznek állítani, ahol legeredményesebben tudja segíteni a sürgős betakarítási munkákat. Az 1964-es gazdasági évben az aratási, cséplési munkák idejében és minőségileg való elvégzése a szakvezetőktől, de a tsz- pártszervezetektől is jobb szervező munkát, körültekintőbb és nagyobb felkészültséget igényel, mint az előző években, annál is New York Az ENSZ 24-es bizottsága (a gyarmatosítás felszámolásának kérdéseivel foglalkozó bizottság) 18 szavazattal három ellenében, három tartózkodás mellett elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felszólítja Nagy-Brdtannia kormányát, hogy azonnal tűzze ki Brit-Guayana függetlenné válásának időpontját. A határozati javaslat — amely ellen Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália szavazott inkább, mivel járásunk területén a kalászosok területe az előző évekhez viszonyítva nagyobb a Minisztertanács rendelete alapján. Ezenkívül számolnunk kell azzal az örvendetes ténnyel, hogy kalászosaink a jó ápolás következtében jól fejlődtek, így több szem és több szalma vár betakarításra, illetve összehordásra, és ez nagyobb szállítási kapacitást is igényel. Hogyan néz ki ez gyakorlatban, a számok tükrében járásunk területén? Aratásra és cséplésre vár: hazai búza 9235 katasztrális hold, szovjet nagyhozamú 18 626 kh, őszi árpa 6957 kh, tavaszi árpa 1672 kh, zab 608 kh. összesen 37 098 katasztrális hold. Ennek a munkának elvégzésére rendelkezésünkre áll 79 különböző típusú kombájn, sajnos, jelentős része régi típusú, és így teljesítménye korlátozott. Hasonló a helyzet az 57 aratógéppel kapcsolatban is. Ezért míg 1962-ben a terület 15,5 százalékát, 1963-ban az aratásra váró terület 12 százalékát kellett kézi erővel learatni, az idén a terület mintegy 20 százaléka vár kis- kaszás aratásra, nagyobb gépállás esetén ennél több is. — egyben a béke és a nyugalom helyreállításának szükségességét hangsúlyozza és követeli a politikai foglyok szabadon bocsátását. A nyugati hírügynökségek jelentései arról is beszámolnak, hogy a brit hadsereg egységei átvették Brit-Guayana fővárosának ellenőrzését a helyi rendőrségtől, hivatkozással a .„súlyosbodó” helyzetre. Mint ismeretes, a brit hatóságok önkényes akcióik indokolásánál „faji zavargásokra” hivatkoznak. (MTI) Ezen túl egyidőben szükséges gondoskodni a 87 cséplőgéphez a brigádok megszervezéséről, a szalmalehúzás, magtisztítás, tarlóhántás, másodvetés és egyéb más munkák elvégzéséről, valamint a megfelelő tárolóhelyek, kombájnszérűk elkészítéséről. Ezeknek a teendőknek az elvégzése magában is nagy feladat. Gyors és igényes munkára van szükség ahhoz, hogy a szem- veszteséget a minimálisra oid- juk csökkenteni, gyorsaságot követelnek a nagy őszi betakarítási, szántási-vetési munkák is. Ha az aratás-oséplési munkák valamely okból elhúzódnak, ez késlelteti az őszi munkák idejében való elkezdését, ráadásul az aratás után el kell végezni olyan munkákat is, mint a trágyakihordás, hagymaszedés, kendervágás és nyári mélyszántás. Ezek a tények beszédesen megcáfolják azt a régi konzervatív szemléletet, hogy ráérünk, mert az aratás, cséplés és az őszi munkák megkezdése között úgynevezett uborkaszezon, egy-két heti pihenőidő lesz. A mi javaslatunk az, hogy minden rendelkezésre álló erőt az ararás, cséplés megkezdésétől teljes kapacitással foglalkoztatni kell. a gépieket két műszakban kell üzemeltetni, gondoskodni megfelelő műszaki gárdáról, még abban az esetben is, ha a tsz-től távol dolgozó szakembereket kell hazahívni. A kézi aratást és cséplési munkát végző emberek pedig a teljes műnkékor. Farkas Ernő megyei főorvos T sz-pártszervezeteínk és a nyári munkák I
