Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

1961. június 24. 2 Szerda Összecsapások Kongóban Albertville A nyugati hírügynökségek meg­erősítik azt a jelentést, hogy június 19-én a kongói hazafi­as erők elfoglalták Albert- villet, Észak-Kaitamga székhelyét. A felkelő egységek a támadás idején a város külterületein meg­semmisítették az Adoula-fele kor­mány csapatok egyik hadtestét és jelentős mennyiségű szállítóesz­közt, fegyverzetet és lőszert zsák­mányoltak. A nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy az észak-katangai Luaíaba folyótól keletre eső te­rületeken már nem tartózkodnak kormánycsapatok. E hírek szerint Albertville elestekor az Adoula —Mobutu-féle csapatok rébzint elmenekülték, részint tömegesen álltak át a felkelők oldalára. Mint az AP jelentéséből kitű­Inik. a kongói légierők kötelékei (értsd: a T—28-as, amerikai piló­ták vezette vadászbombázók) bru­tális támadásokat hajtottak végre az elmúlt napokban kivubeli falvak ellen, amelyek a felszaba­dítók kezére kerültek. Bukavu városából SOS felszólítások ér­keztek a Vöröskereszt-központba, hogy küldjenek a sebesült asz- szonyoknak és gyermekeknek gyógyszer-ellátmányt. Az ország keleti részén, a fog­va tartott Gizengához hű tarto­mány székhelyén, Stanleyville- ben a keddre virradó éjjel parti­záncsoportok vakmerő támadást intéztek egy katonai tábor ellen, és a raktárból lőfegyvereket zsákmányoltak. A rendőrség a város környékén lévő falvakban razziákat tartott. (MTI) A „fekete Alekszej Szagyilenko alhad­nagy röviddel a háború kitörése előtt a breszti erődben teljesített szolgálatot, mint utász szakasz­parancsnok. A háború vihara egy partizánegységhez sodorta, s ott a partizánokat műszaki kiképzésben részesítette. Bajtársai 154 ellensé­ges vasúti szerelvényt és két pán­célvonatot robbantottak fel az ő irányításával. A breszt—koveli vasútvonalon mindössze két éj­szaka alatt 31 fasiszta szerelvény és egy páncélvonat repült a leve­gőbe; ( Később Szagyilenko, mint egy kisebb partizánosztag parancsno­ka, a szlovákiai hegyek közé, mé­lyen a fasiszta hadsereg mögé ke­rült. Az osztag ereje napról nap­ra nőtt. Oroszok, ukránok, szlová­kok, csehek, magyarok harcoltak vállvetve Szagyilenko egységében, amelynek létszáma rövidesen hét­ezerre emelkedett. S bár Szagyi­lenko csak kapitányi rangban volt, a hitleristák biztosra vették, hogy tábornok vezényli a velük szemben álló partizánokat. Mivel úgy hallották, hogy Szagyilenko fekete hajú, fekete bajuszú és mindig fekete bőrkabátban jár, el­nevezték „fekete tábornoknak”. Egy ízben a partizánok az „Edelweiss” („Havasi gyopár”) ez­reddel kerültek szembe. Szagyi­lenko elhatározta, hogy tőrbe csal­ja a németeket. Amikor a német menetoszäop beért egy mélyedés­be, a hegyoldalakból tűz alá vet­ték. Csaknem három napon át folyt a harc. A völgyből csak egy maroknyi hitleristának sikerült e!_ menekülnie. A „fekete tábornok” pedig to­vább irtotta az ellenségét. Egyszer a partizánegységnek elfogyott a pénze. Most mi lesz? Egy közeli nagyobb városban a fasisztáknak bankjuk volt. Szagyilenko úgy ha­tározott, hogy onnan szerez pénzt. A megbeszélt napon hetvenhat német egyenruhába bújt partizán öt teherautóval bement a város­ba. Az oszlop élén haladó sze­mélygépkocsiban egy „Gestapo- ezredes” ült. A menetet két pán­célgépkocsi zárta be. A teherau­tók megálltak a város főterén, a bank előtt. A partizánok lezár­ták a szomszédos utcákat. A „Gestapo-ezredes” benyitott a bankigazgató irodájába és fel­mutatott egy pecsétes írást, amely szerint — a szovjet hadsereg előrenyomulása következtében — a bankból minden értéket el kell szállítani a birodalmi bankba. A partizánok ily módon hárommii­tábornok“ lió koronára tettek szert. Ez olyan vakmerő akció volt, hogy a hitle­risták nem is hittek a bankigaz­gató szavainak és a partizánok támogatásának gyanújával agyon­lőtték. A német parancsnokság a há­rommillió korona elvesztése után egymillió korona vórdíjat tűzött ki a „fekete tábornok” fejére. Amikor Szagyilenko egyszer né­hány partizán kíséretében Tiszo- vec városában járt, megpillantott egy ilyen hirdetményt. Ceruzát vett elő és nagy betűkkel ezt írta a plakátra: „Keveslem az összeget! Én. is érek annyit, mint Hitler!” S alá­írta: A „fekete tábornok”. Alekszej Szagyilenko a fasiszta megszállók ellen végrehajtott ha­ditetteiért számos szovjet és cseh­szlovák kitüntetésben részesült. Nemrég megjelent Front a front mögött című könyvében olyan eseményeket vetett papírra, ame­lyeknek ő maga is közvetlen részt, vevője vagy szemtanúja volt. Szagyilenko hű képet fest és me­leg szeretettel emlékezik meg par­tizántársairól, akik között szép számmal voltak magyarok is. G. G of man a Szovjetunió Hőse Párttitkárok írják a júniusi tanácskozásokról Patronáljuk A végegyházi pártszervezet ve­zetőségének júniusi ülésén a köz­ségi KISZ-szervezet munkáját ele­meztük. A beszámoló és értékelés az 1963 júniustól idáig tantó tevé­kenységre terjedt ki. A községi KISZ-szervezet 66 ta­gú. Vezetősége rendszeresen fél • évre előre összeállított munkaterv alapján dolgozik. A vezetőségi és taggyűlések megtartásával nincs különösebb baj. A fiatalpk erre az évre 1030 óra társadalmi munkát vállaltak. Ed­dig 520 órát dolgoztak. A nem tsz- ben dolgozó kiszisták a 200 órát az aratási munkákkal teljesítik. Szép kezdeményezésnek számít az is, hogy a nyolc osztállyal még nem rendelkező KISZ-<tagokat ta­nulásra kötelezik. A télen és a tavaszon kulturális vetélkedőket rendeztek az iroda­lom és a művészetek megszerette­Készülünk az új a fiatalokat tésére, röplabda-csapatot szervez­tek, mely az idén bekerült a me­gyei bajnokságba. A pártvezetőség hiányosságként állapította meg egyrészt azt, hogy nem fordítanak elég figyelmet az alapszervezetben a politikai neve­lésre, képzésre, másrészt azt, hogy lassan halad a KISZ-építés, nem foglalkoznak eléggé a szervezeten kívüli ifikkel. A vezetőség elhatározta, hogy egy tagját megbízza a KlSZ-szer- vezet patronálásával. A KISZ- segítő pártvezetőségi tag — Ar- nóczky József elvtárs — eljár a KISZ-szervezet vezetőségi ülései­re, taggyűléseire, segíti a politikai oktatás szervezését és minden probléma megoldásából kiveszi ré­szét. Mészáros János párttitkár oktatási évadra Hruscsov keddi programja Svédországban Stockholm N. Sz. Hruscsov szovjet minisz­terelnök kedden délelőtt tárgya­lásokat folytatott Erlander svéd miniszterelnökkel. A két kormányfő előzőleg már találkozott egymással Stockholm­ban. Hétfőn a szokásos udvarias- sági látogatás helyett mintegy öt- venperces megbeszélést folytattak. A megbeszélés napirendjén első­sorban gazdasági kérdések szere­peltek: a svéd iparnak a Szovjet­unióba irányuló szállításai. Hrus­csov elmondotta — s ezt később, esti beszédében is hangoztatta —, hogy a Szovjetunió kész nagy át­mérőjű acélcsöveket vásárolni Svédországtól. A délelőtti tárgyalások után délben a szovjet kormányfő az egyik stockholmi szállodában vil­lásreggelit adott Erlander tiszte­letére. Még az újságírók körében is visszatetszést keltenek azok a túl­zott biztonsági intézkedések, ame­lyeket a svéd rendőrség Hruscsov körül foganatosít. Állítólagos ve­szélyre hivatkozva — ennek a veszélynek azonban mindeddig kevés tanújelét lehetett látni — szinte mesterségesen elzárják a szovjet kormányfőt nemcsak az újságíróktól, hanem természete­sen a svédektől is. Jellemző a biztonsági intézkedések túlzott mértékére, hogy hétfőn este a svéd kormány fogadására még a pénzügyminisztert és a nemzeti bank elnökét sem akarták been­gedni, mivel otthon felejtették meghívójukat. A két magasrangú svéd vezető csak nagy iiggyel-baj- jal juthatott el a bankettre. Mikojan indonéziai tartózkodása Djakarta A Mikojan vezette szovjet parlamen­ti küldöttség liétfőn délután látoga­tást tett Subandrio első miniszterel­nök-helyettesnél és külügyminiszter­nél, valamint Leimena és Saleih mi­niszterelnök-helyetteseknél. Mikojan és az indonéz államférfiak őszinte, baráti beszélgetést folytattak. Ezt követően Mikojan és a szovjet küldöttség tagjai az indonéz parla­mentbe látogattak el. A parlamentben folytatott beszélgetés során a felek le­szögezték, hogy a két ország parla­menti képviselőinek érintkezése fontos a kölcsönös megértés és az együttmű­ködés erősítése szempontjából. (MTI) Az új pártoktatási évad előké­szítését a Politikai Bizottság feb­ruári határozata szellemében kezdtük meg Nagyszénáson. Első­rendű feladatunknak tartjuk az oktatás színvonalának emelését, a propagandamunka javítását, ezen túl a párttagság politikai és ideo­lógiai kérdésekben való tisztánlá­tását. Az oktatás szervezésénél foko­zottan ügyelünk a szervezett és la­zább oktatási formák arányának betartására. Az Üj Élet Tsz-ben falusi téli tanfolyamot, a Vörös Hajnal Tsz-ben, a községi és föld­művesszövetkezeti alapszervezet­ben az Időszerű kérdések tanfo­lyamát szervezzük meg. Gazdaság- politikai tagozat (mezőgazdasági) terveink szerint a Lenin Tsz-ben, a Dózsa Tsz-ben és a gépállomá­son indul. A járási pártbizottság támogatásával egyéves mar­Moszkva Valentyina Nyikolajeva-Tyeres- kova kislányával együtt, kedden, elhagyta a szülészeti klinikát. Az orvosi jelentés szerint Tyereskova kitűnően érzi magát. A szülést kö­vető második napon már látogató­kat fogadott. xizmus-leninizmus esti középisko­lát szervezünk. Propagandistáknak a politiká­ban legképzettebb elvtársakat szeretnénk megnyerni, pedagógu­sokat és pártiskolai végzettséggel rendelkező kommunistákat. A községben öttagú oktatási bi­zottságot alakítunk ki. A hallga­tókkal ez a bizottság alaposan elbe­szélget az oktatás kezdete előtt, minden kommunistát és érdeklő­dő, jelentkező pártonkívülit a képességéhez mérten oszt be vala­melyik oktatási formába. Azt sze­retnénk elérni az idén, hogy a párt­vezetőségi tagok és pártcsoportve­zetők már a marxizmus-leniniz- mus első évfolyamának és az esti középiskolának anyagával ismer­kedjenek. Mórocz János párttitkár Valentyina és Andrijan kislá­nya, Lenocska jól érzi magát, nyu­godt, jól alszik. Súlya 3,5 kilo­gramm. Születése óta négyszáz grammal gyarapodott. Az űrhajós házaspár továbbra is igen sok üdvözlő levelet és táv­iratot kap. (MTI) Tyereskova elhagyta a kórházat Testvéri együttműködés KGST-erőművek népgazdaságunk szolgálatában A Béke nemzetközi villamos távvezeték — amely az év vé­géig hét országot kapcsol egy­be, s teljesítménye eléri a 40 ezer megawattot, — szinte a KGST-államokat összefűző ba­ráti szálak jelképévé vált. A nagyfeszültségű nemzetközi táv­vezeték, amely az Északi Jeges­tengertől a Fekete-tengerig, a szovjet Nyugat-Ukrajnától az NDK-ig terjed, számtalan előnyt jelent az együttműködésben részt vevő országoknak. Ha mondjuk nálunk véletlenül üzemzavar folytán hirtelen le­áll valamelyik erőmű — nemré­gen előfordult hasonló eset, s a fogyasztó tudomást sem vett ró­la, — a baráti országok áram- fejlesztő gépei másodpercek alatt pótolják a kiesést. Az egyes or­szágok teherelosztói állandó és közvetlen telefonösszeköttetés­ben állnak a prágai nemzetközi diszpécser-központtal, amely sza­bályozza a villanyáram országok közötti szüntelen áramlását. Kisebb tartalék — nagyobb üzembiztonság Az áramlás lehet több irányú. Ismeretes, hogy a villamosener- gia-fogyasztás nem egyenletesen oszlik meg a nap különböző sza­kában. S mivel a villanyáram nem tárolható és raktározható, a teljesítményeket, az erőműberu- házá^okat a napi várható csúcs- fogyasztáshoz kell méretezni. A munkakezdések s az esti köz- és lakásvilágítási igények stb. nem pontosan egyidőben jelentkez­nek a különböző országokban, ezért lehetőség van az időlegésen felesleges teljesítmények odairá- nyítására, ahol éppen megnöve­kedett a fogyasztás. Így a nem­zetközi kooperáció révén a na­gyobb rendszer keretében vi­szonylag kisebb teljesítmény­tartalék mellett is nagyobb az üzembiztonság. A fokozott biz­tonság abból adódik, hogy egy- egy ország váratlanul meghibá­sodott gépeinek pótlására ren­delkezésre áll az egész nemzet­közi rendszer együttes tartaléka. Az elméleti számítások és a ta­pasztalati adatok szerint körül­belül egy-másfél százalékkal csökkenthető a biztonsági telje­sítmény-tartalék, ami összessé­gében szerényen számolva 400 megawattot jelent, (összehason­lításképpen közöljük, hogy a leg­korszerűbb tiszapalkonyai erő­művünk 200 megawatt teljesít­ményű, beruházási költsége pe­dig kétmilliárd forint.) Az egyirányú villamos energia áramlásának különösen nagy a jelentősége és főként a perspek­tívája. Fogyasztók mindenütt egyformán vannak, s a technika és a kultúra fejlődésével egyre növekszik a fogyasztás mértéke az üzemekben és a háztartások-

Next

/
Thumbnails
Contents