Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

1964. június S4. 3 Szerda Csakis a jobbat! Mi legyen a sorsa Békéscsaba szennyvizének? kás vagy éppen a kút közelében van. A néhány napos feikál-kom- poszt kezelése talán nem rejt köz­egészségügyileg olyan veszélyt, mint a szennyvíz? De igen! A szennyvíz felhasználását mégis meg kell oldaná, mert különben tízezrek egészsége forog kockán. Békéscsaba szennyizét megvizs­gáltatták és öntözésre az előírá­sok betartásával igen alkalmas­nak találták. Egyáltalán mitől fél­nek egyesiek? Az óvórendszabá­lyok megtételétől? Igaz, ez mun­kába, fáradságba kerül! A szennyvíz elöntözéséről egy — ma már anekdotává vált törté­nettel is szolgálhatunk. Még a tsz- szervezés időszakában az egyik jobb módú, a szövetkezetbe lépés szándékától magát távol tartó em­ber cukorrépatáblájára eregette éjszakánként a Bánya ES a Bé­késcsabán itt-ott összeszedett szennyvizeit, hegy a gazdaság jus­son a tönk szélére és akikor majd­csak tsz-be lép az illető. Amíg a tsz-ben akkoriban 110—120 má­zsa répa termett, addig ez a pa­raszt holdanként 250 mázsa répát szállított a gyárnak. Hát ettől fél­ni kell!? Manapság, amikor az öntözéses gazdálkodáshoz korszerű gépek rendelkezésre állnak, akkor a szennyvíz felhasználása a népgaz­daságnak csakis hasznot hozhat! Helyes lenne, ha végre az ér­dekéit fedek zöldasztalnál vitatnák meg az igen jó kezdeményezés zárt körzetben! gyakorlati kivite­lezését, mert ezt kívánja minde- nekfelett a két város és Békés község lakosságának közegészség- ügyi érdeke. Dupsi Károly Sáskaj ár ás Mezőhegyesen Képes híradó a szeghalmi járásból Serényen dolgoznak a tagok a I nek. Képeinken néhány pillanat- szeghalmi járás termelőszövetike- felvételt adunk a járás termelő zeteiben. A hagyma és borsó sze- szövetkezeteiből, désénél a családtagok is besegíte-| A vésztői Béke Termelőszövetkezet fiataljai szedik a zöld­hagymát. A tsz a Békéscsabai Konzervgyárnak szállítja a hagymát. Jó termést ígér a vésztői Béke Termelőszövetkezet Bánkúti— 1021-es búzája. ÉÉiSis Magasra nőtt a napraforgó a körösújfalui Rákóczi Termelő­szövetkezetben. Képünkön a járási tanács vezetői a napra- forgótábiáhan. ■A szeghalmi Petőfi Termelőszövetkezetben már befejezték a lucernaszéna behordását. Képünkön a betakarított 80 vagon szé­na utolsó kazlait rakják. A nyári gépszemlék eredményéről tanácskoztak Szarvason A megyeszékhely vízellátása egy igen lényeges tómát vet fel: a szennyvíz-elhelyezés megoldását. Békéscsabára naponta csaknem ötezer köbméter víz érkezik a la­kosság és az üzemek ellátására. Ennek túlnyomó része szennyvíz­ként kerül a csatornahálózatba, az ülepítőtelepre, majd az Élővíz- csatornába. A szennyvíz útjának folyamata tulajdonképpen ez len­ne. A csatornaművek tartják is ezt a sorrendet, csakhogy a várost keresztül-kasül szelő csőhálózat naponta nem 3000 köbméter szennyvizet továbbít az ülepítő­télepre, hanem ennél jóval töb­bet. A lefektetett csövek anyagán és a kisebb repedéseken egy igen tetemes mennyiségű talajvíz is ke­veredik a városi szennyvíz közé. Békéscsabán ma még a hozzá­értő emberek körében igen jelen­tős vita tárgyát képezi a szenny­víz további sorsa. Az egészség- ügyi szervek, mint farkas' a tűz- től, félnek a szennyvízgond kö­rülményeink közötti legolcsóbb és leggazdaságosabb megoldásától: az élöntözéstől. Amióta a vita tart, a Lenin Tsz — ahol a szennyvizet élöntöznók — meg­tette a szükséges előkészületeket. Szivattyúkat állított fel a derítőte. lep szomszédságában. Csakhogy ezek üzemibe állításához a KÖJÁL engedélye is kell. Ez pedig napja­inkban késik! Ugyanakkor a szennyvíz egyre gyarapszik, s néha csupán 2—3 napi ülepítés után jut az Élővíz-csatormába. Mivel a mikroszkopikus lények nem csupán a víz folyásával egy irányban tartanak, hanem eljut­hatnak Békéscsaba, Gyula térsé­gébe is, annál is inkább, mivel a víz­ügyi igazgatóság nem tudja há­romnaponként az Élővíz-csatornát kiöblíteni, így valóban igen ve­szélyes helyzet alakulhat ki. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság szakemberei hosszabb, rövi- debb ideig tanulmányozták Bé­késcsaba — és mindjárt tegyük hozzá Gyula — szennyvízfelhasz- nálásámak megoldását: az edöntö- zést ajánlják. Igen ám, de a mi megyénkben egyes vezető szakte­kintélyek félnek ettől! A világ két legfejlettebb ipari államában, a Szovjetunióban és az USÁ-ban is gondot okozott a szennyvíz felhasználása. Mindkét államban ma már öntözéssel vet­nek véget a városok környékén felgyülemlő szennyvíznek. A le­ban egyaránt. Nem mindenütt gazdaságos viszont a villamos energia termelése. Hazánk, mint energiahordozókban szegény or­szág, rendszeresen áramot im­portál a Barátság távvezetéken keresztül. Tavaly a szovjet nyu. gat-ukrajnai rendszer 100 me­gawatt teljesítménnyel segítette a magyar szükségletek kielégíté­sét, jövőre már 200, 1970-ig pe­dig 560 megawattra növekszik áramimportunk. E célból üze­mel 1962 óta a 220 kilovoltos távvezeték, 1966-tól pedig majd a 400 kilovoltos. Erőműért — villamos energia Az áramimport sajátos köz- gazdasági formák között is tör­ténhet. Az iparilag fejlett Cseh­szlovákia erőművet épít például az olajban és földgázban gazdag Romániának. A beruházási esz­közök értékét ezután Románia villamos energiában fizeti vissza a csehszlovák partnernek. Az el­képzelések szerint több KGST- ország összefogásával közös be ruházásokkal is építenek erő­vegőnek — különösen, ha napfény is járja — és a talajnak különle­ges víztisztító hatása van. Olyan növényeket öntöznek városi szennyvízzel, amelyek nem köz­vetlenül kerülnék a lakossághoz. Jóllehet, ott is voltak szószólói és ellenlábasai ennek az azóta leg­jobbnak bizonyult módszernek. Közegészségügyi szemszögből az öntözés veszélytelenebb, mint a szennyvíz két-három napi ülepí­tés utáni Élővíz-csatornába enge­dése. Vagy Békés, Békéscsaba, Gyula, és az Élővíz-csatorna szomszédságában levő más telepü­lések százezernél is több lakosa nem érdemli meg a védelmet? Vízügyi szakemberek keresik a szennyvíz-felhasználás megoldá­sát. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság intézkedése a szennyvíz­öntözés szervezéséről azért is bír óriási jelentőséggél, mert kimozdí­totta a holtpontról mindazokat a szervákét, amelyek eddig csak csűrték, csavarták a dolgot. Csak­is a vízügyi igazgatóság határoza­ta alapján és után kerül Békés­csaba dolgainak élvonalába a szennyvíz-felhasználás ügye, ame­lyet most már minél hamarább meg kell oldaná! A település köz- egészségügyének ez a tulajdon­képpeni érdeke! Ha ez a módszer máshol bevált, miért ne válna be Békéscsabán is? Vagy mi nem ezen a földön élünk? Csupán az egészségügyi előírások fokozott figyelembevételét kellene előtér­be helyezni! Ha a talaj víztisztító szerepét egye­sek tagadják, akkor Békéscsabán igen sok családi házból — meg máshonnan is — ki kellene köl­töztetni az embereket, mert az emésztőgödör, a szemétdomb a la-, A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság egyik lucernatábláján, amely határos a szomszédos Román Nép- köztársasággal, néhány nappal ezelőtt olasz sáskákat fedeztek fel. A jó étvágyú állatok nekiestek a 130 holdas maglucemásnak sabban jelentős kárt tettek. A gazdaság vezetői csakhamar felfigyeltek és intézkedtek a sás­kajárás megakadályozására. Érte­műveket az energiahordozókban és vízben bővelkedő területeken. Előkészületek folynak például egy nagy energetikai kom­binát létesítésére Lengyelország­ban; Igaz, a közös beruházásokhoz előre gondoskodni kell az anyagi eszközökről (a közös bankon keresztül átszámítási rubelben, illetve erőművi berendezések formájában), viszont az együt­tes vállalkozásban részt vevő or­szág 20—25 évre előre számol­hat a hozzájárulásával arányos mértékű teljesítménnyel. Az ilyen közös beruházások nem­csak a termelőerők ésszerű elhe­lyezésére nyújtanak lehetőséget, hanem olyan hatalmas, korszerű erőművek építésére is, amelyek­nél nagymértékben csökken a fajlagos beruházási költség, a gőzfogyasztás, az üzemet kiszol­gáló dolgozók száma. Magyar, szovjet vagy német áram? Valamely országban gyártó e .művi gépegységek nagyságé nak is csupán a gyártás teehni­sítették a Földművelésügyi Mi­nisztériumot és a Tarhosi Nö­vényvédő Állomást is. Közben re­pülőgépről HCH vegyszert szórtak a területre. Később a porozást Ra- pidtox-géppel megismételték. A fertőzés rendkívül nagy volt. Négyzetméterenként 300—400 sás­kát találtak. A vegyszerezés jónak bizonyult, mert a sáskák tovább­terjedését megakadályozták. kai lehetősége és az ország te­herbíró képessége szab határt a nemzetközi rendszer keretében. Korábban egy kis ország bizton­ságos energiaellátása nem tette lehetővé 150 vagy 300 megawat­tos magas termelékenységű, jó hatásfokú, korszerű gépek alkal­mazását, mivel üzemzavar ese­tén ezek kiesése nemzeti keretek között nem volt pótolható. Jö­vőre viszont a Béke nemzetközi távvezeték rendszerében bizton­sággal üzembe helyezhetjük Bán- hidán a magyar gyártmányú 100, illetve Százhalombattán a szov­jet 150 megawattos gépegységet. Ha munkahelyünkön bekap­csoljuk a munkagépet, vagy oda­haza a televíziós készüléket, ma már nem tudjuk eldönteni, hogy itthon, Ukrajnában avagy eset­leg az NDK-ban termelt áram hozza-e azt működésbe. A hatal­mas Béke nemzetközi villamos távvezetéket szüntelenül táplál­ják a KGST-országok erőművei. S így van ez rendjén: az össze­fogás, meghatványozva az erő­ket, valamennyi részt vevő or­szág javára válik. Kovács József Megyénk gépállomásain és ter­melőszövetkezeteiben befejezték a betakarítási gépek szemléit. A já­rási tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak gépesítési előadói jú­nius 23-án, Szarvason megbeszé­lést tartottak a szemlék eredmé­nyéről. A gépesítési előadók szarvasi megbeszélése kiterjedt az őszi és téli gépjavítás szervezésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents