Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-17 / 140. szám

3 Szerda NM. 17. Külön agronómust bíztak meg a szemveszteség állandó ellenőrzésével Késztetés tervet dolgoztak ki a betakarítás folyamatosságának biztosítására a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet­be*. Az intézkedési tervben a saöveifckeaet igazgatósága amellett foglalt állást, hogy a hét kom­bájnt csoportosan, egymástól a le­hető legkisebb távolságra lévő táblákon üzemeltessék. Az aratá­si munkákat Boros Péter, a szö­vetkezet főagronómusa irányítja. A 2,5 ezer hold. gabona betakarí­tásában az intézkedések megtéte­lére elsősorban ő jogosult. A betakarítási terv jóváhagyá­sakor a szövetkezet igazgatósága állást foglalt amellett is, hogy K. Nagy Ferencet, a tsz egyik agro- nómusát bízzák meg a kombáj­nok munkájának ellenőrzésével. K. Nagy Ferenc a szemvesztesé­get tanulmányozza. Amennyiben a szemveszteség a megengedett­nél nagyobb, a hiba elhárítására a szövetkezet vezetői a helyszínen intézkednek. A gyulai járás négy termelőszövetkezete százötvenezer pecsenyekacsát nevel az idén Az állami gazdaságokban, de különösen a termelőszövetkezetek­ben az idén rohamosan nőtt és még tovább növekszik az áruba- romfi-nevélés. A sok éves tapasz­talat, az egyre jobb szakikáderkép- aés, a baromfineveléshez szüksé­ges technikai, műszaki, gazdasá­gi feltételek javulása érleli most gyümölcsét. Csupán négy termelőszövetke­zet, a gyulai Erkel Tsz, a gerlai Magvető Tsz, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz és a kétegyházi Béke Tsz összesen nem kevesebb, mint 150 ezer pecsenyekacsát ne­vel, hogy azt kellő időben és terv szerinti mennyiségben átadja a BARNEVÁL-nak. A termelőszövetkezetek közül az idén a gerlai Magvető Tsz érte el a megyében a legjobb átlagsúlyt kacsában. Az 56 napos kacsák át­lagsúlya nem kevesebb, mint 2,57 kilogramm. Beszélgetés vezetőivel az és a Rengeteg a munka a gyomai Győzelem Tsz hétezer holdas szántóföldjén. Jócskán akad még kapálnivaló a 3122 hold növény­ben, közben kaszálni kell az 1330 hold lucernát és egy jó hét múl­va aratni a 130 hold borsót meg a 2937 hold kalászost. Arról be­szélgettünk a szövetkezet elnöké­vel, Cserép Mátyással és Tan Sándorral, a íőmezőgazdás&zal, hogy meg tudnak-e idejében bir­kózni a sok feladattal? A választ sok részlet elsorolá­sával adták meg. Az 1630 hold ku­korica megkapta az első kultivá- torozást és kézi kapálást, s most már hozzálátnak a másodszori ka­páláshoz. A napraforgót már két­szer megkultivátoroziták, ugyan­csak kétszer kapálták a 134 hold burgonyát, befejezéshez közeledik a 167 hold cukorrépa mélykapá­lása. A terv az, hogy a kukoricát kétszer kultivátorral és kétszer kézi erővel kapálják. Azonban az igazgatóság úgy határozott, hogy a fogatosok annyi egy százalékot kapnak a kukorica össztermésé­ből, ahányszor megekézik. Há­romszori, négyszeri ekézésnél ez a termés négy százalékát, azaz je­a gyomai Győzelem Tsz aratásról, a növényápolásról nyári talajmunkáról VAW\AAArtAW\AWW\WAWVW/WWWWWVWVWWWWVWWWVW\AWVNA GÉPSZEMLE ELŐTT A kevermesi Lenin Termelőszö­vetkezet gépparkjában néhány nappal ezelőtt nagy volt a sürgés forgás. Minden évben igen gondo­san készülnek az itt dolgozók a nyári nagy betakarítási munkára, s a gépék javítását a lehetőségek­hez mérten mindig időben fejez­ték be. A gépszemléken a legtöbb­ször dicséretet kaptak jó munká­jukért. Amikor ott jártunk, ugyancsak igyekeztek, hogy a gép- szemlére minden rendben legyen. Katonás sorrendben álltak már a kijavított kombájnok, aratógépek az udvaron, s a traktorosok, sze­relők már csak a géppark csinosí­tásán dolgoztak. Képeink a szem­le előtte, készülődésről adnak szá­mot. K. J. Fotó: Kocziszky László Szikszai Sándor traktoros a kijavított gépek „árnyéká­ban” festi a diszitőkarókat. Szalai István és Zámbó István traktoros salakból, kavicsból igen szép emblémákat alakí­tott ki a géppark bejáratánál. Természetesen segítség is akadt. lentős mennyiségű kukoricát je­lentene, csak az a baj, hogy sok a fogatosok elfoglaltsága. Előre­láthatólag aratás közbeni gazoló kapálásra sem lesz idő, annak el­lenére, hogy kézi erővel csak a táblák sarkait akarják levágni, hogy nekiforduilihassanak a gépek. Tizenhat nap alatt learatnak Arra a kérdésre, hogy rendelke­zik-e a gyomai Győzelem Tsz annyi géppel, hogy a csaknem háromezer holdat időre learassák, a szövetkezet vezetői azt válaszol­ták, hogy igen. öt kombájnnal, négy gépi vontatású és tizenöt ló- vontatású aratógéppel látnak hoz­zá. A termelés szempontjából hát­rányos az, hogy a szövetkezet földjeinek egy része — a póhalmi és előhakni határrészen — szikes, az aratás szempontjából azonban előnyös, mert ezeken a földeken nyolc nappal előbb érik a gabona, mint a jobb minőségű keselyősi föl­deken.. Azt mondják a szövetkezet vezetői, hogy mire a jobb földeken beérik a gabona, akkorára Póhal- mon learatnak s ha eső nem lesz, 16 nap alatt befejezik az egész ha­tárban. Az aratás a nyárnak csak egyik nagy feladata. Ehhez kapcsolódik a kombájnszalma-lehúzás, a gabo- nakeresztek behordása, a trágyá­zás és a talajmunka. A szövetke­zet vezetői úgy döntöttek, hogy vásárolnak egy szalmabálázó gépet, amely a kombájnok után haladva bepréseli, összekötözi a szalmát. Azt is elhatározták, hogy a jó­szágtartó szövetkezeti gazdáknak kiadják a szalmajárandóságukat, s leginkább bálázott állapotban, mert így sok időt megtakarítanak. Nem kell sem méricskélni, sem viliázni, először szekérre, vonta­tóra, aztán pedig kazalba. Azok­kal a szövetkezeti gazdákkal, akiknek nincs állatállományuk úgy egyeztek meg, hogy szalma­járandóságukat kifizetik azon az áron, ahogyan a cellulózagyár át­veszi, száz forintért mázsánként. A feltétel csak az, hogy annyi te­rületen kötelesek térítés nélkül keresztbe rakni az aratógépek után a gabonát, amennyi terület­ről összejön a teljesített munka­egység szerinti szalmajárandóság. A fentiekből ítélve a szalmabe- takarítás nem okoz gondot, elég gyors ütemű lesz a gyomai Győ­zelem Tsz-ben. De gyors ütemű lesz 600 hold tarló megtérítése is istállótrágyával, azért, mert a sa­ját és a gép ál lomási trágyaszórókat két műszakban két markolóval rakodják majd. Éjjel-nappali műszakban akarják megoldani a talajelőké­szítést az ősziek alá 1337, a tarló- hántást 763, s a mélyszántást mintegy 800 holdon. A talajmun­ka túlnyomó többségét a gépállo­más vállalta, s előreláthatólag jut idő arra is, hogy 1600 holdra alap­műtrágyát szórjanak ki. Mind az aratás, mind a szalma- lehúzás és a talajmunka meg­gyorsításának szempontjából úgy döntöttek, hogy egy-egy táblába csoportosítják a kombájnokat, a gépi és a lóvon tatású aratógépe­ket. Ezzel nemcsak a szalmabálá­zóknak, a műtrágyaszóróknak és az ekéknek igyekeznek minél na­gyobb szabad területet biztosítani, hanem a talajjavítóknak is. Ara­tás után ugyanis közvetlenül fel­szántanak 40—50 centiméter mé­lyen egy 250 holdas táblát, ame­lyet a talajjavítók megdigóznak. Azért szántják fel digózás előtt, hogy egy részét már az ősszel be­vethessék, más részét pedig majd a tavasszal betelepíthessék bor­sós lucernával. Az elmondottak alapján körültekintőnek látszik a nyári munkák megszervezése a gyomai Győzelem Tsz-ben. Egyelőre a cséplőmunkacsapatok összeverbuválása okoz gondot. A szövetkezetben alig akad 18 és 30 év közötti munkaerő. Ezért úgy határoztak, hogy a gépállomás ál­tal szervezett külső emberekből álló, munkacsapatokkal csépeltei­nek. Igen ám , de ez idő szerin t a gépállomás nem sok sikerrel to­borzott. A szövetkezet elnöke azonban nem borúlátó. Azt mond­ja, hogy az aratás utáni ötödik napon hozzálátnak az aratógépek­kel levágott gabona behordásához. Lehetőleg asztagba raknak min­dent, s ha a gépállomásnak nem sikerüli megfelelő számú cséplő- munkacsapatot toborozni, akkor elcsépelik saját erőből. K. I. Negyvenezer csirkét nevelnek az idén a gyulai Aranykalász Tsz-ben Szép eredményeket érnek el a ba­romfinevelésben a gyulai Aranykálász Termelőszövetkezet baromfigondozói. Az első szállítmányt nemrég adták át. A nyolchetes csirkék 98—100 dekás súlyúak voltak, a kilenchetesek pe­dig 1,10 kilogrammosak. Eddig össze­sen hatezer darabot szállítottak le. Az elhullás mindössze három százalék és egy kilogramm hús előállításához 2,95 dekagramm tápot használtak fel. Az idén év végéig összesen 40 ezer csirkét adnak át. A MEDGYESEGYHÁZA és vidéke körzeti föld­művesszövetkezet SZAKÜZLETEI A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! Keresse fel Ön is szaküzleteinket VÁSÁRLÁSAIVAL! RUHÁZATI, KULTUR- ÉS EGYÉB IPARCIKKEK BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉKA ÁLL MINDENKOR RENDELKEZÉSÉRE! Vásárlási könyvecskéjét feltétlen hozza ma­gával, mert szövetkezeti tagjaink visszatérí­tésit kapnak. x

Next

/
Thumbnails
Contents