Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-16 / 139. szám

1*64. Június 16. 3 Keid Aratás előtt Gyulaváriban Befejezték a nyári gépszemléket a gyomai járás tsz-eiben (Tudósítónktól) Még néhány nap és megkezdő­dik a gabona betakarítása. A nyári mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a gyomai járás mezőgazdasági osztálya — június 5-től 11-ig — a járás valamennyi tsz-étoen felmérte az erő. és mun­kagépek technikai, balesetvé­delmi és tűzrendésze ti felkészült­ségének biztonságát. A szemle nem volt könnyű a járásban, hiszen csaknem 200 erő- és 580 nyári használatú munka­gépet kellett megvizsgálni. A reg­geli órákban az erőgépeket — hogy ki ne essenek az egész napi munkából —, a nap többi szaka­szában pedig az arató-, cséplő- és más munkagépeket vizsgálták. Az idei gépszemle tapasztalatai sze­rint a nyári munkákra sokkal jobb a felkészülés, mint az elmúlt évben. A legjobbnak azonban mégis abban a nyolc szövetkezet­ben mondható, ahol a helyi és a gépállomás által kihelyezett mű­szaki vezetők együttesen irányí­tották a gépek javítását. A szövet­kezetinek 80 százalékában, példá­ul a hunyai Hunyadi, az endrődi Dózsa és Űj Barázda, az ecsegi Egyetértés, a gyomad Zöld Mező Tsz-ben már gépparkot alakítot­Fejlődik a tehenészetük A csorvási Petőfi Termelőszövetke­zet tehénállománya az elmúlt eszten­dőben a kedvezőtlen elhelyezési vi­szonyok,- a kemény hideg tél miatt ugyancsak leromlott, s igen alacsony volt a tejhozam, mert kellő taikar- mánymennyiség sem állt rendelke­zésre. A közös gazdaság tagjai okul­tak a veszteségből és korszerűsítet­ték az istállót, leváltották a gondo­zói gárdát, megteremtették a takar­mányozási feltételeket. Az eredményt mi sem bizonyítja meggyőzőbben, mint az, hogy jelenleg az elmúlt év hasonló Időszakához képest három­szorosára növekedett a tejhozam, s további emelkedés várható. A szövet­kezet vezetői gondoskodtak arról; hogy ösztönző premizálási rendszert dolgozzanak ki a tehenészek számára is. talk ki. A gépek tárolására újabb csővázas színeiket építenek a hu­nyai Hunyadi, endrődi Dózsa, dé- vaványai Aranykalász Tsz-ben. A tűzeseteik megelőzésére tett felszerelések is kielégítőbbek, elíogadhatóbbak a tavalyihoz ké­pest. A munkavédelmi szempont­ból kifogásolható, hogy több tsz javítóműhelyében még mindig rosszak a villamos és más gépi berendezések* balesetvédelmi fel­szerelések. A járás területén a legjobb fél­készültség mutatkozott a hunyai Hunyadi Tsz-ben, ahol 21 eró. és 71 nyári használatú munkagép teljesen kész állapotban, leápol. tan várja a nyári munkáik meg. kezdését. Hasonló a felkészülés az ecsegi Egyetértés és a gyomai Zöld Mező termelőszövetkezetekben. Nagyobb hiányosság mutatkozott a gyomai Üj Élet Tsz-ben, ahol a felkészültség teljes hiányában újabb gépszemlét kellett elrendel, ni a bizottságnak. Dobi János Jelentős eredmények a vegyszeres gyomirtásban Megyénkben befejezéshez köze­ledik a különféle gyomirtó vegy­szerek alkalmazásának időszaka. A szántóföldi kultúrák közül a termelőszövetkezetekben 96 761 holdon őszi búzát, 7414 hol­don őszi árpát, 2881 holdon ta­vaszi gabonát és 11 653 holdon ku­koricát vegyszereztek. A 110 000 holdas vegyszerezési tervet lénye­gesen túlteljesítették. Számottevő ez az eredmény annál is inkább, mert a múlt esztendőben a közös gazdaságokban összesen 60 000 holdnál csak valamivel nagyobb területen irtották a gyomot a ké­mia eszközeivel. Az állami gazdaságokban kiter­jedt a gyomok vegyszeres irtása. Az őszi búza vetésterületből 17 105, az őszi árpából 6333, tavaszi gabonából 653, kukoricából pedig 11 734 holdat vegyszereztek. Amíg a múlt esztendőben a le­gelőkre alig jutott Diconirt, addig ebben az évben 5652 holdon pusz­tították ki a gyomot. Négyezer kísérleti parcellán zöldéit a kukorica-hibrid Szarvason Hazai alapanyagból nemesítik az új szemes cirkot A szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet tudomá­nyos kutatói azon fáradoznak, hogy öntözéses termesztésre új ta­karmányféleségeket nemesítsenek. Közismert már számos szarvasi nemesítésű fű, több silókukorica­fajta és egyéb takarmány megfe­lelő körülmények között, magas termésátlagot ad. A kutatók most többek között új kukorica- és szemes cirokfajták előállításán fá­radoznak. A kukoricából és silókukoricá­ból 4000 kísérleti parcellán zöl­dellnek a hibridek. Csupán sze­mes kukoricából 500 hibridet pró­bálnak ki. Arra törekszenek, hogy gépi betakarításra alkalmas, bő­termő fajtákat állítsanak elő s al tenyészidő ne legyen egyforma, mert a korai és középkorai faj­tákkal sokat könnyíthetnek az őszi betakarításon. A szikes talajon is jól díszlő, bőtermő szemescirok-nemesítés- ben szintén születtek már jó ered­mények. Az országos fajtakísérlet­re bejelentett SZC—1 szemes ci­rok például felveszi a versenyt a legjobb külföldi fajtákkal. Korán érik, bőtermő és kombájnnal is aratható. Szemes cirokból egyéb­ként 32 hibridet próbálnak ki Szarvason. A kutatók nagy érde­me, hogy az új fajták nemesítésé­hez hazai alapanyagot használnak s ezzel igen jelentős valutát taka­rítanak meg. A. R. mi jár, s követelik azt úton-út- félen, mások jogainak rovására. Azt hiszem, kézenfekvő a követ­keztetés, hogy például a munká­hoz való jog éppen a munka kö­telességének gyakorlásából szü­letett meg. Abból, hogy milliók dolgoztak és dolgoznak új mun­kalehetőségek megteremtéséért. Az erkölcsi érzék teljesen híján van, aki évekig él bűnös módon lopásból, csalásból, s egyszerre azzal az igénnyel lép fel, ami­kor már ezt az életformát egyébként sem folytathatja, hogy ő meg akar javulni, s neki ehhez ilyen meg olyan munkale­hetőségre van szüksége. Tett azért valamit, hogy ez a lehető­ség megszülessen? És az emlí­tett lakásigénylő? Helyére tett három téglát is a nagy munka- lázban? Amíg mások a kelő nappal kezdték rakni a falat, fé­sülni a kendert, fejni a tehenet, ő söntéspultnál könyökölt, fél- decizett az eltékozolt lakás árá­ból. S az ilyen embereknek most nemcsak jogok, hanem extra­jogok kellenének! Mindenkit megelőzve tessék nekik lehető- * séget adni, hogy dolgos polgá­rok lehessenek, hogy fedél le­gyen a fejük felett, hogy hibáik, társadalom elleni vétkességük ellenére se érje őket semmi hát­rány! Ilyen igényekre minden jóérzésű ember fejet ráz. Mert a munka társadalmában csak az követelhet, aki tesz valamit a közös asztalra. És valahogy így vagyunk a demokráciával is.' Az emberek meghatározó többsége örül an­nak a közéleti légkörnek, amely honossá vált nálunk, kedvére Vein és kedvet ad munkájához, közhasznú igyekezetéhez. Arra igyekszik felhasználni, hogy al­kotókészségét még teljesebben kibontakoztassa, munkája árán még jobban boldoguljon. De van egy töredék, amely fonák módon gondolkodik. Azt mondja magá­ban: ha itt demokrácia van, sza­badabban lehet élni, több az el­nézés, nagyobb a megbocsátásra hajló készség, széles kaput lehet nyitni az alantasabb ösztönök­nek is. Jobban lehet üzérkedni, kupeckedni, bátrabb kézzel le­het a közös vagyonhoz nyúlni, merészebb nyelvvel lehet politi­zálni a rendszer ellenében. Pol­gári értelemben fogják fel a de­mokráciát, miszerint az arra jó, hogy a ravaszabb, az erőszako­sabb nagyobb részt tudjon kiha­sítani a jóból. Mi a nagyobb de­mokrácián a jó emberi tulaj­donságok nagyobb szabadságát értjük. A huligánkodás, a fene- gyerekeskedés nem fér meg eb­ben a kategóriában, sem az élősdiség, sem a kártékonyság. Milyen demokrácia is lenne az, amelyben nyíltan versenyezhet­ne a teremtő jószándék és a bűnös kártevés, a humanizmus és a kíméletlen embertelenség, a becsületes munka és a leg­szemtelenebb élősdiség? Nem konokság, nem értetlen­ség és türelmetlenség ez még­sem. A megtévedtek jó szándé­kát úgy vesszük, mint szembe­fordulást cselekedetükkel, s megadjuk a szükséges segítséget számukra, hogy beilleszkedje­nek a tisztességes, dolgos élet­be, de a jog hangosait, a szemte­len pimaszokat visszautasítjuk. Azt sem engedjük meg, hogy egyesek kijátsszák a társadalmi jóindulatot, s a szemünkbe ne­vessenek. Semmilyen türelem nem vég­telen, semmilyen megbocsátás nem örök. Az mindig a megvál­tozott embernek szól, s a válto­zás mértékének függvénye. A bizalom előleg, amely addig jár, amíg derék munkával és jogai­hoz meg kötelességeihez illő életformával pontosan törleszti részleteit, az akinek szól. Erköl­csi kölcsön tehát, amitől erköl­csi kamatot várunk. Hiszen ná­lunk a jognak és a demokráciá­nak nemcsak betűje van, hanem kötelező erejű szelleme is. Ben­nük foglaltatik a sokat idézett humanizmus, áthatja ezeket a fogalmakat a megértés, a segítő­készség, a jóindulat. S jóllehet, jogrendszerünk nem különböz­tet meg ilyen és olyan embere­ket, a társadalom átlagpolgárai­ra méri a jogokat és a köteles­ségeket, a demokráciát' és a fe­gyelmet, az előbbiek gyakorlá­sára és idézésére csak olyanok hivatkozhatnak meggyőződéssel, akik az utóbbiakkal is rendben vannak. ✓ Sz. Simon István A vári határban is magasra nőtt a búza. A Fertődi— 293-as hazai nagy terméshozamú fajta átlagos magassága éléri a 130—140 centit. Ez a szövetkezet azonban egy olyan magasra nőtt búzatáblával is dicsekedhet, mely túlnőtte a 160 centit. Részben ez­ért, részben pedig a szövetkezeti tagság korossága miatt tartanak itt a nyár legnagyobb erőt köve­telő munkájától. Nagy területen termelnek búzát. Az ősszel 1962 holdba vetettek ke. nyérgabonát. Félezer holdnál va­lamivél több az őszi árpájuk, 109 hold a borsójuk és 258 hold a ken. derük. Ennyi munka jut a nyári időszakra. A 707 szövetkezeti gaz. da között jóval többen vannak a hatvanévesek, mint a 30—40 év közötti korosztályba tartozók. A fiatalok közül 130-an az állatte­nyésztésben, harmincán az öntö­zőbrigádban, negyvenen a kerté­szetben, harmincán a szállításnál, húszán pedig az épftőbrigádban vannak foglalkoztatva. Hogy kik aratnak majd, ma még csak kör­vonalaiban látják. Sokféle gondolat megfordult a betakarításról a ve­zetőség között azóta, hogy meg­tudták: hét kombájnt és egy ara­tógépet kapnak. Boros Péter fő- agronómus gyors számvetést csi­nált. A hét kombájnnal és az egy szem aratógéppel igen kiváló tel- jesítmónyszintet érnek el, ha na­ponta 80—83 holdról takarítják le a termést. Ezzel a munkatempóval az összes aratáshoz 35 munkanap­ra lesz szükségük. Vagyis, ha Gyu­laváriban a gépekre várnak, akkor augusztus 10-e körül vágják majd az utolsó rendet. Harmincöt munkanap hosszú idő. Ebben a faluban is kót-három hét alatt kellene befejezni az ara. tást. Csakis ez esetben tudnák a szempergést a lehető legkisebbre szorítani meg több időt keríteni a további munkákra, a cséplésre, a kenderbetakarításra, s nem utol. sósorban a szalmalehúzásra, a tar. lóhántásra, az istállótrágyázásra és a nyári mélyszántásra. A szövetkezetben keresik a módját, hogyan tudnának minél több aratópárt már az első aratási naptól kezdve munkába állítani. Az üzemegységekben átfogó szer­vezéshez láttak. Ez idő tájt 100— 120 aratópárra gondoltak, akik majd számba jöhetnek. A tsz-gaz. dák többsége azonban szívesebben engedné át a gépinek ezt az igen nehéz munkát, minthogy kaszál­jon, markot szedjen meg csépel­jen. Jó gép a kombájn, küldjenek hétnél többet — mondták — az nyűjjön, ne pedig az ő derekuk. A gyulavári tsz több gépiét a miatt az egyszerű ok miatt nem kapihat, hogy nincs. Így hát a gépiek mel­lett a kézi erőnek is jelentős ki­terjedésű aratnivaló jut. Az aratás előkészítésének időszakában — a tények alapján — bizony nem éppen megnyugtató Gyulaváriban a helyzet. A 35 nap mégiscsak sok a 2500 hold gabona betakarí­tásához. Sok, igen sok gabona el­pereghet, különösen egy kiadós eső után, amikor a pelyvalevelek kinyílnak. Ha szóródik a szem, elsősorban az övéké hull értékte­lenül. Tavaly 50 forintnál is töb­bet ért egy munkaegység. Ha az idén a lehető legkisebb veszteség­gel takarítják be a termést, akkor a tervezett munkaegység értékét jól megalapozzák Ha 2—3 hét alatt be tudnák takarítani a ka­lászosokat, 20—25 vagon búzával többet értékesíthetnek! A betakarítás jelentős erőpróba elé állítja a gyulaváriakat. A munka gyors befejezésére mód és lehetőség van. A lucernakaszálás a legjobb példa erre. Több száz holdon egyik napról a másikra rendre került a termés. Amikor pedig esőfelhő gomolygott az égen, a falu fiatalja, öregje a táblán termett s csirkézte, bog- lyázta, hordta a lucernát. Vala­hogyan ilyen ambícióval kellene csinálniuk a búzaaratást is, bár a tsz-ben sok az egyéb munka. Épí­teni kellene két 50 férőhelyes lóistállót, a százas tehénistállóra, a borjúnevelőre azonnal szükség lenne. A szállítás sem maradhat el, de a kertészeti termékeket is szedni kell a konzervgyárnak. Ez mind sürgős és fontos munka. De azért az araitás sem alábbvaló. A sa­ját maguk és az ország kenye­rét érés után nem hagyhatják 35 napion át az időjárás viszontag­ságainak kitéve. Éppen a munka elhúzódásának megelőzésére a Lenin Hagyatéka Tsz-ben is el kellene dönteni, hogy amikor a kenyérgabonáról van szó, néhány napra hagyják abba az építke­zésit. A gépiek 2~3 hetes teljesít­ményéből maradó gabonára szer­vezzék meg a kézi aratást. Az épí­tőbrigád, az állattenyésztésben és a segédüzemágakban dolgozok, mint 10—15 évvel ezelőtt, úgy most is, hozzájárulhatnak a be­takarításhoz. Fel kellene osztani a szövetkezetiek között a kézi kaszára jutó területet, hogy az­zal az egy-egy holddal — ami jut — néhány nap alatt ki-ki a ma­ga népies családjával megbirfcóz- hassék, úgy. ahogyan a lucerna betakarításánál ennek tamújelét adták. Dupsi Károly IDEJÉBEN SZEREZZE BE csempekály háj át, esempetűzhelyét és gáztűzhelyét A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLD- MUVESSZÖVETKEZET SZAKÜZLETEI­BEN. NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK A GYULAI VASBOLTBAN CSEMPEKÁLYHÁK, CSEMPETÜZHELYEK, GÁZTŰZHELYEK ; ELEK, DOBOZ, GERLA, SZABADKÍGYÓS ÉS GYULAVÁRI SZAKÜZLETEIBEN CSEMPEKÁLYHÁK, CSEMPETÜZHELYEK. 102310

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents