Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

MM, május IS. 3 Péntek Minél többet, minél olcsóbban A kaszaperi Lenin Tsz tavaly 1308 hízott sertést, 102 hízott marhát és 18 226 baromfit értékesített. Erre az évre egyesü­lés következtében megnövekedett a szövetkezet földterülete, természetesen az ez évi értékesítési terv is. Hízott sertésből 1850-et, hízott marhából 150-et, baromfiból pedig 45 ezret értékesítenek. A szövetkezet rendelkezik megfelelő hízósertés- alapanyaggal. A fialási átlag kocánként 15,7 volt az elmúlt évben. Ennyi az idén is lesz. Azonban, amíg tavaly a nyolche­tes malacokat átlag 14, most az idén 16,5—17,5 kilogrammos súlyban választották le. Képünk a szövetkezet könyvelésében készült, ahol Major Miklós főállattenyésztő összehasonlítja az állattenyésztési adatokat. Javul! az adatszolgáltatás minősége Egyre kedvezőbbek“ az önköltségek a sarkadi járásban Néhány évvel ezelőtt a sarkadi járás termelőszövetkezetei is hozzákezdtek a termelésre fordí­tott anyagi eszközök alapos szám­bavételéhez, a termelés költségei­nek elemzéséhez. Amíg 1963-ban hat, addig az idén 21 tez-ből már 15 készít önköltségszámítást. A járási tanács mezőgazdasági osztályán ezekben a napokban dolgozzák fel az 1963. évi költség- alakulásokat. Sokat javult az adat­szolgáltatás minősége, az eddig felülvizsgált zsadányi Dózsa, sar­kadi Lenin, biharugrai Felszaba­dult Föld és az okányi Petőfi Tsz vezetőinek, könyvelőinek jó mun­kája révén. Még 1962-ben több adat torz képet adott az egyes üzemágakról, 1963-ban az önkölt- ségsizámító munka sokoldalúvá vált, ennek következtében a meg­bízhatósága is nőtt. Az okányi Petőfi Tsz-ben egy kiló süldőt 12,91 forint, egy kiló hízottaertést pedig 14,6 forint felhasználásával állítottak elő. A takarmánygabo­na mázsánként 117,22 forintba, a kukorica pedig 152,44 forintba ke­rült. A zsadányi Dózsa Tsz-ben egy kiló élősúly süldő 14,9, a hí­zott sertés pedig 15,17 forint rá­fordítást igényelt. A sarkadi járásban általában kedvező a hízó sertés és a vágó­marha önköltsége, ugyanakkor a tejtermelés önköltsége még min­dig magas. A zsadányi Dózsa Tsz- ben többek között egy liter tejet 3,29 forintból, a sarkadi Leninben pedig 4,26 forintból állítottak elő. toztatta a nemzetközi erőviszo­nyokat, új erőt adott a nemzeti felszabadító, antiimperialista mozgalmaknak, támasza lett a gyarmati elnyomás alól felsza­badult népek harcának a nem­zeti függetlenségért, a társadal­mi haladásért, új távlatokat nyitott a monopóliumok uralma ellen, a dolgozók jogaiért és ér­dekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelem­ben. A nemzetközi munkásosztály saját vívmányának, megvaló­sult reményének, minden anti­imperialista erő bástyájának, védelmezőjének és erőforrásá­nak tekinti a szocialista világ- rendszert és annak központját, a Szovjetuniót. A népek feled­hetetlen történelmi tapasztala­taik alapján tudják, hogy a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok emelnek gátat az ellenfor­radalom imperialista exportja elé, hogy joggal számíthatnak a szocialista országok gazdasági és politikai, tudományos és tech­nikai, s ha kell, fegyveres, ka­tonai támogatására az imperia­listák ellen, a nemzeti függet­lenségért, az önálló nemzeti fej­lődés feltételeinek megteremté­séért és megvédelmezéséért ví­vott harcban. A népek százmilliói szabadul­tak fel az imperialista gyarmati elnyomás alól. Megnyílt előttük az önálló nemzeti fejlődés útja. S mind több függetlenné vált ország ismeri fel, ha felemelke­dés útján akar járni a szocializ­mus felé kell haladnia. A fej­lődés nem kapitalista útja, a nemzeti demokratikus állam megteremtése, a munkás- és pa­raszttömegek elemi társadalmi, gazdasági és politikai követelé­seinek megvalósítása szükség­képpen a szocializmus felé mu­tat. S ez az út, a fejlődés nem kapitalista útja, a jövő szocia­lista távlatai azért váltak reá­lissá, mert merőben új nemzet­közi erőviszonyok alakultak ki, mert vilógtörténelmileg bebizo­nyosodott, hogy a szocializmus­ban valósulnak meg a dolgozó osztályok történelmi igényei, mert a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás útját járó népek támaszkodhatnak a szo­cialista világrendszer őket segí­tő és védelmező erejére. A Kínai Kommunista Párt vezetőinek politikája és csele­kedetei a szocialista világrend- szer egységét bontják meg, pró­bálják szem.be állítani Latin- Amerika, Afrika és Ázsia nagy Kutassuk a kukorica-termelés legjobb módszereit Legfontosabb takarmán ynövé- nyümknek, a kukoricának legfon­tosabb munkálataim kerül sor a közeid napokban. Mivel a kukori­ca kapálása egy időre esik a sok más növény ápolási munkálatai­val, ezit a munkacsúcsot kell a leg­jobban megoldaniuk közös gazda, ságainknak. A KGST-ben részt vevő orszá­gok kukorica termesztési szakem­bereinek 1958. évi budapesti ta­nácskozása már javasolta, hogy hazánkban vizsgálják meg a szak. emberek (talaj- és klimatikus adottságok szerint) a kukoricák kapálásának, illetve vegyszeres gyomirtásának leghatásosabb módszereit. A KGST-ben részt vevő országok szakembereit is an­nak a problémának a megoldási kulcsa érdekelte, hogy melyik az a módszer, amelyikkel a legkisebb költséggel, a mezőgazdasági mun­kák dandárjában a kukoricák leg­jobb terméseredményét segíti elő. Erről a kérdésről a vita igen hosz. szú ideje folyik és még napja­inkban is tart termelőszövetkeze­teinkben. A kukoricák terméseredményé­nek legfontosabb feltétele, hogy milyen viszonyok között fejlődik. Ezt legjobban a kapálások minő­sége és száma, illetve a vegysze­res gyomirtás — egyszóval, a gyom- talan talaj biztosítja a kukorica számára. A kétegyházi Béke Termelőszö­vetkezetben az 1963-as gazdasági évben csaknem 80 hibrid, illetve hi|pridjelölttel és egyszeres ke­resztezésekkel végeztünk összeha­sonlító kísérleteiket. A vetés ide­jére vonatkozó megfigyeléseink nem minden esetben eggyezőek Fepó Pálnak, a Gyulai Állami Gazdaság főagronómusának 1964. február 21-én közölt cikkében fog­laltakkal. Az igaz, hogy a vetés­idők eltolásával az érés nem egy- időben történik, de a vetés ide­jének megválasztásánál legfonto­sabb tényező a talaj hőmérsékle­te. Szükséges azt az időt meg­várni a kukoricák vetésével, ami­kor a talaj hőmérséklete eléri a plusz 10—12 fokot! Az elmúlt évi összehasonlító ki. sérleteinknél a vetés idejét április 24-ben állapítottuk meg, mert a térségeinek népeit a szocialista országok népeivel, s a szocia­lista világközösségnek másod­rendű szerepet tulajdonítanak az 6 felfogásuk szerint döntő jelentőségű forradalmi erőt kép­viselő volt gyarmati országok vagy a gyarmati elnyomás el­len küzdő népek antiimperia­lista harcával szemben. Ezzel meghamisítják a nemzetközi világforradalmi folyamat össze- tevőinék a valóságos dialektiká­ját és minden forradalmi frázis ellenére is kárt ökoznak a for­radalmi erőknek. A szocialista világrendszer egységéért, marxista—leninista alapokon küzd* minden öntuda­tos forradalmár. A nemzetközi forradalmi folyamatban sok áramlat olvad össze. Az impe­rializmus ellen, a nemzeti füg­getlenségért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért és béké­ért küzdő erők, amelyeknek köz­pontjában a szocialista világ- rendszer áll, gyarapodnak, elő­rehaladásuk feltartóztathatat­lan, új és új országok népeinek nyitnak utat a szocializmus vi­lágrendszerébe, míg uralkodó­vá nem teszik azt az egész föl­dön. Molnár Endre talaj hőmérséklete élérte a plusz 12 fokot. Az elmúlt év ben négyszeri kapálással értük el a parcellák gyommentességét. A kukoricák vegyszeres gyom­irtásának, illetve a hatékonysá­gának és eredményességének fon­tos meghatározója a talaj adottsá­ga is. Az 1959—1960-as években Szeged környékén és Bánkú tan végzett kísérletek azt mutatták, hogy nincs lényeges eltérés a ka­pált és a vegyszeresen gyomirtott táblák terméseredményei között. Bár kötöttebb talajon a kapálás hatása a gyomirtáson kívül ked­vezően befolyásolta a talaj életót és így élénkebb baktériumtevé­kenység következtében valamivel több az N03 mennyisége, mint a vegyszerezett talajon. (Dr. Förge­teg Sándor, Dél-Alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet igazgató. fának kísérletei 1959—60.) Állami gazdaságunkban a kúko. ricák gyomtalanítása vegyszere­zés útján megoldott kérdés. Más a helyzet a termelőszövetkezetek­nél. A termelőszövetkezeti pa­rasztság előtt be kell bizonyítani ennek szükségességét. A gyulai járás két termelőszö­vetkezetében a kísérletek az el­múlt években bebizonyították pél­dául a hibridkukoricák tőszámá­nak növelését 17—18 ezerre. (Elek, Lenin Tsz, Radványi György kö­zépiskolai szakfelügyelő, Két egy­háza, Béke Tsz, Zielbauer György iskolaigazgató.) Ezek a kísérletek ellenvóle­A pusztaföldvári Aranykalász Termelőszövetkezetben négy mun­kacsapat sarabolja a cukorrépát. A 131 holdnyiból már 50 holdon végeztek a munkával. Befejezték 20 holdon a dughagyma sarabo- lását és a burgonya hengerezését is. A 381 holdnyi kukoricát most fogasolják. A szövetkezetiek há­rom erőgéppel és 10 fogattal Jól haladnak a tavaszi növény­ápolási és egyéb munkákkal a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban. A búza vegyszeres gyomirtá­sát eddig 2186 holdon végezték el, s ezenkívül 433 hold borsót vegyszereztek. Ezt a munkát má­jus 14-én befejezik. A kukorica vegyszerezését 776 holdon az ősszel, 1496 holdon pe­dig a tavasszal végezték el. A növényápolási munkák közül a mónyt is bebizonyítottak Pépé Pá ! Gyulai Állami Gazdaság föagro nómus cikkével szemben a faji; kérdését illetően. Az igaz, hogy a Mv 1-es hibrid megbízhatóan jó terméseredn t nyékét mutat minden évben, d ennél a fajtánál más fajták sok kai jobb eredményt mutatnak töb, évi kísérletek alapján. (Eleki Le­nin Tsz, Radványi 4 év, Kétegy- háza, Béke Tsz Zielbauer 1 év.) Az Mv 1-es hibrid-apa, illetve anyatörzsei, valamint az alaptól’- zsek más egyszeres keresztezései mint például WF9xM 14-es, a WF9x014-es, a C5x014-es és a C5xWF9-es fajták az Mv 1-néi jobb eredményeket értek el. Az 1963-as aszályos évben például a WF9xM 14-es fajta 14 százalékos víztartalommal májusi morzsol ban 45 mázsa termést adott. Igen jó még az Mv 53-as hib­rid is (ebben az évben kerül ál­lami elismerésre), mert május; morzsol tban 39 mázsa termés' adott. Az Mv 53-as hibrid fonto­sabb jellemzői: középkései érési:, amely jól csövezik. Igen jó az el­lenálló képessége. A szárazság-; igen jól tűri. Élelmes, a talajjal szemben nem igényes, példái: Bodorfán és Kecskeméten 40 má­zsa feletti termést adott. Igen jói bírja a tő&zámnövelést. Intenzí vebb termelés között a tőszám; 21 ezerig emelhető. Zielbauer György főisk. levelező hallgató Kétegytháza hordják szarvasba az istállótrá­gyát, naponként 1200 mázsái összesen 25 ez«- mázsát kell ki­szállítani. Az első negyedévben a Békés megyei Állatforgalmi Vállalatnak 121 hízott sertést, a Gyulai Tej­ipari Vállalatnak pedig 38 445 liter tejet adtak át. cukorrépa egy elését április 13-áft befejezték. Az idén összesen 350 holdon termelnek cukorrépát eb­ben a gazdaságban. Néhány nappal ezelőtt meg­kezdték a lucerna első kaszálását is, s eddig 1971 holdon takarítot­ták be, ami az összterület 70 szá­zalékát jelenti, összesen nyolc gépi kaszáló és hat rendsodró dol­gozik. A kukoricát 493 holdon kapálták meg eddig géppel. Autósok! Kirándulók, turisták figyelem! Ha Budapestről Békéscsabáira vagy Békéscsabáról Budapestre utazik, vagy kirándulás alkalmából FELTÉTLEN KERESSE FEL A SZARVASI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET CSABAI ÜTI ARANYKALÁSZ FALA­TOZÓJÁT (örménykút és Szarvas között), ahol frissensültek, hideg-meleg ételek, jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-külön­legességek, valamint presszókávé minden időben kapható! VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁN A SZARVASIFMSZ VEZETŐSÉGE x Befejezték a dughagyma sarabolását a pusztaföldvári Aranykalász Tsz-ben Rövidesen befejezik a lucerna első kaszálását Felsőnyomáson

Next

/
Thumbnails
Contents