Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

MM. májas H. 3 Csütörtök Harmincezer tojás terven felül dolgozó Komjáti Ilonának. A Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet méhkeréki felvásárlóinak 1964-ben, a terv szerint, 50 ezer tojást kellett át­adniuk a kereskedelmi szervek­nek. Ezzel szemben április 15-ig 80 ezret vásároltak fel. Jó eredményt értek el a napos- baromfi szerződések megkötésé­Szántóföldje negyven százalékán szerződéses árut termel a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet Mióta a község egész határát egyesítette, megyénk egyik leg­jobb árutermelő szövetkezeti gaz­daságai közé tartozik a hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet. Most is azért kerestük fel Kontra Illést, a szövetkezet elnökét, hogy megtudjuk miből mennyit és ho­gyan akarnak termelni. A legin­kább pattogó, de helyenként el­nyúló párbeszéd a veremből nem­rég kiszedett óburgonyát válogató tíz-tizenöt szövetkezeti gazda előtt hangzott el köztünk és az elnök között. Mondani sem kell, hogy szívesen fogadtuk hol helyeslő, hol rosszalló közbeszólásaikat. — Mi lesz a sorsa ennek az oburgonyának? — Mintegy 40 mázsányi ma­radt meg, s most Budapestre szál­lítjuk, ahol közös standunk van egy tatabányai termelőszövetke­zettel. Itt tönkremenne, Budapes­ten pedig szívesen megveszik 1,80 forintért kilóját. Annál is in­kább, mert az új burgonya késik majd. — Az idén is termelnek burgo­nyát? — Igen, ültettünk 40 holdat, a termés egy részét leszerződtettük, a többiből pedig kielégítjük a szövetkezeti gazdák igényét, amel­lett, hogy 100—100 négyszögöl te­rületet kaptak, s 70 mázsa Gül- baba-vetőmagot osztottunk ki kö­zöttük. — Milyen növényekre kötött termelési szerződést ez évben a szövetkezet? — Megpróbálom felsorolni, bár nem könnyű, hiszen szántóföl­dünk 40 százalékán szerződésre termelünk. Többek között 90 hol­don paradicsomot a Békéscsabai Konzervgyárnak, 20 holdon zöld­babot, 40 holdon zöldborsót, 25 holdon pedig uborkát a Kecske­méti Konzervgyárnak. A szerző­déses növényeink közé tartozik a 60 hoki magrépa, a 20 hold dug­ványrépa és a 170 hold cukorrépa. Ezt,az utóbbit a tervezettnél 20 holddal növeltük meg. Termelünk 60 holdon mákot, 50 holdon ken­dert és 15 holdon dohányt. — Ha már a dohánynál tartunk, akkor megkérdeznénk, hogy mi­ért olyan viharvert a község közepén álló hatalmas dohány­pajta? — Nincs annak gazdája, a falu csúfja az, — jegyezték meg a burgonyaválogatóik közül többen is. Az elnök elmondotta, hogy a pajta a dohánybeváltóé, s legin­kább csak akkor tataroztat rajta egy keveset, amikor a dohányle­velek szárítására kerül a sor. — A felsoroltakon kívül milyen növényeket termelnek még szerződésre? —> A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalattal 72 vagon búza szállításában állapodtunk meg. Tervünk 12,50 mázsa hoidankénti termés, de ennél 2—3 mázsával többet várunk. Ugyanis vetéseink 70 százaléka intenzív fajta, vala­mennyi jól telelt és jól fejlett. Mind az 1378 holdra szórtunk holdanként egy mázsa műtrágyát most a tél folyamán, s a vegysze­res gyomirtást is elvégeztük 920 holdon. Szerződtünk öt vagon sörárpára is. Annak a fejtrágyá­zására és szükség esetén a vegy­szeres gyomirtásra ezután kerül sor. — Mivel nemcsak kenyérrel él i az ember, szeretnénk hallani az állathizlalásról és értékesítésről is. — Hízott sertésből 1400 darabra kötöttünk szerződést, 200-zal többre, mint tavaly. Csák ennyi­re vagyunk képesek, mert na­gyon korszerűtlenek a férőhelyek, s takarmányhiányunk is van. Any- nyira, hogy eddig hét vagonnal vásároltunk, de még vásárolnunk kell vagy három vagonnal. Annál is inkább, mert 170 hízómarhára és 200 mázsa baromfira is kötöt­tünk szerződést. Ha minden jól megy, baromifiiból 40—50 mázsá­val többet tudunk szállítani, mint amennyire szerződtünk. Annál is inkább, mert bár az évből még csak négy hónap telt el, de a fél évre tervezett 138 ezer forint ér­ték helyett máris 158 ezer forint értékű baromfit értékesítettünk. Az ütemezés szerint átadtunk már 310 hízott sertést, is, s minden fel­tétel megvan ahhoz, hogy az ál­latforgalmival történt megállapo­dás szerinti ütemben adjuk át egész évben a többi hízott sertést is. K. I. Békés megyei szövetkezetek sikere az OKISZ újtermék pályázatán Április 20-tól május 8-ig tartot­ta nyitva kapuit Budapesten az OKISZ által rendezett új-termék pályázati kiállítás. Erre a kiállí­tásra a Békés megyei kisipari szö­vetkezetek is elküldték legújabb gyártmányaikat. Többek között a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz ízléses, újvonalú viszkóza műraf- fiából készült papucsokat és fal­védőket küldött a kiállításra. Mindkét cikk igen megnyerte a kiállításon résztvevő szakemberek, valamint a zsűri tetszését és a ke­reskedelem képviselői a falvédők­ből minden mennyiséget megren­delnének. Ezek előnye, hogy könnyem kezelhetők és lemosha­tok. A ktsz — amennyiben ele­gendő anyag áll majd rendelke­zésére és a kapacitása megengedi — rövidesen nagyobb mennyiség­ben szállít ezekből. A Gyulai Fa-, Fém- és Bútor Ktsz modernvonalú cső- és favá­zas székeket küldött a kiállításra. Ízléses formájú, kényelmes termé­kei ugyancsak megnyerték a zsűri tagjainak tetszését. Ez a ktsz össz­termékeivel országosan a máso­dik díjat nyerte el a hasonló cik­keket gyártó ktsz-ek közül. Újszerű és szép kivitelű játé­kokkal, valamint műanyag tás­kákkal mutatkozott be a kiállítá­sokon a Szarvasi Dobozkészítő Ktsz is. Bemutatott termékeivel országosan szintén a második he­lyezést érte el és díjat kapott. As új termékek készítésében részt vevők és a tervezők rövidesen megkapják a zsűri által adomá­nyozott pénzjutalmakat . K. M. Szorgos kezek 1 \ Tótkomlós! Háziipari Ter­melő Szövetkezetben Vitár End­réié hímzett baby ruhát varr. 2. Lóczi Andrásné hat éve dolgo­zik mint gomblyukazó. 3. A népművészeti részlegben a szövőszéken falvédőket készíte­nek, naponta hatot-hetet. Ma- tejdesz Mihályné a szedett csíkok „előállítását” magya­rázza a néhány hónapja itt ben is. A községibeliek eddig 3244 csirke, 140 kacsa, 2802 liba és 210 pulyka átadására kötötték szerző­dést. Ezenkívül az idén a méhke­rékiek vállalták, hogy 2500 kilo­gramm babot is adnak át a felvá­sárlóknak. B. I. felhúzott munkásszállók, a távol­ban pedig az új, négyszázezer la­kosra tervezett Asszuán körvona­lai. A városnak egyeteme lesz, korszerű szállodái már tető alatt vannak, s az egykori rabszolga­piac helyén nemzetközi repülőte­ret létesítenek. A munka középpontja azonban a nagy gát. Ha felépül, egyszerre megkettőzi majd Egyiptom nem­zeti jövedelmét. Ez a gát ugyan­is „mindentudó”, nem lesz a gaz­daságnak olyan ága, amelyre ne hatna ki. A három és fél kilomé­ter hosszú, 111 méter magas épít­mény között kialakul majd a Győzelem tava. Többé nem függ­nek majd a Nílus szeszélyétől, s öntözéssel termővé tehetnek csak­nem kétmillió holdat. Ezzel egy- harmadávai növekszik majd a művelt terület, majd félmillió pa­rasztcsaládot juttatnak földhöz. Gabona, rizs, narancsültetvények, ott, ahol nemrég még a sivatag volt az úr — lehet-e ennél szeb­bet alkotni? Ez azonban még mindig csak egyik oldala az asszuáni műnek. A folyamot hat alagútba vezetik az új medernél, s egész vízierőműkomplexum épül. Két és félszer annyi áramot fog adni, mint ma az összes egyip­tomi erőművek együttvéve. Elké­szült a magasfeszültségű távveze­ték terve is, az energiát Észak- Egyiptom iparvidékére továbbít­ják, a vegyipar új létesítményei már ezzel fognak dolgozni. A sza­bályozás más haszonnal is jár: lé­nyegében megszűnik majd az ár­vízveszély a Níluson, megjavul­nak a hajózási viszonyok. Ezért számolják úgy, hogy noha nem kis összegbe kerül felépítése, két év alatt meg fog térülni. Asszuán azonban nemcsak tech­nikai bravúr, hanem az egyiptomi munkások nagy iskolája, a szov­jet—arab barátság kifejező jelké­pe. A családtagokkal együtt im­már nyolcezer szovjet ember dol­gozik vállvetve a harmincezemél több egyiptomival. Az arabok büszkék rá, hogy elsajátították a háromezer szovjet munkagép ke­zelését. Sokan megtanultak oro­szul, a legtöbben közülük esti is­kolát végeznek, továbbképezik magukat. Közmondásossá vált an­nak a volt fellahnak kijelentése, aki a robbantások után elkérte védősisakját: „Hadd lássák még az unokáim unokái is, hogy én az asszuáni nagy gátat építettem?” Azt mondták Egyiptomról, hogy a Nílus ajándéka. Szűk és bő esz­tendők váltakoztak — a folyam szeszélye szerint. A nagy gáttal többé nem szorulnak ajándékra, a Nílus az embert szolgálja majd, j annak akarata és számításai sze­rint. Ezért csodálatosabb a Sadd él Aali, nemcsak méreteiben, a pi­ramisoknál. ... Pénteken, az első nagy ha­tárkőhöz érkezik a gátépítés. Hruscsov és Nasszer jelenlétében új mederbe terelik a Nílust. A fo­lyam vize áthalad az új csatorná­kon és alagutakon, a Győzelem tava lassan telni kezd. Üj meder­be léphet a folyam, mert új me­derbe lépett az élet... Réti Ervin A TÓTKOMLÓST HALAD AS TERMELŐSZÖVETKEZETBEN nagy mennyiségű nád eladó! Érdeklődni a termelőszövetkezet központi irodájában, Tótkomlóson, telefon: 40. X

Next

/
Thumbnails
Contents