Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

1964. május 10. Vasárnap VETÉS UTÁN írta: Papp István, a Békés megyei Tanács V. B.-elnöke Békés megye termelőszövetke­zetei és állami gazdaságai május ■ első napjaiban csaknem kivétel nélkül befejezték a vetést. Pedig a tavasz későn jött, s a munkákra a szokásos 40—45 nap helyett csak 25—30 „állt rendelkezésre”. Ezalatt nem kevesebb, mint 225 ezer hold őszi gabonavetés tava­szi ápolását és mintegy 350 ezer hold tavaszi vetést kellett befe­jezni. Szerencsénkre a szükséges vetőmagvak és más anyagok idő­ben ott voltak a közös gazdasá­gokban. E tekintetben a helyzet sokkal kedvezőbb volt, mint a ko­rábbi években. A munka minősége jónak mondható, az alapvető agrotech­nikai minimumokat általában mindenütt megtartották, s a ve­téssel megteremtették az idei jó termés elsődleges feltételeit összetorlódott a növényápo­lás A késői tavasz következményed a következő napokban is érzéke­nyen érintik a mezőgazdaságot. A vetéssel ugyan lényegében végez­tünk, de a gyors munka után most egyszerre kelnek a növé­nyek, s egy időben követeli csak­nem minden tábla a növényápo­lást. Ennek megfelelően kell a továbbiakban módosítani a gépi, kézi és fogaterő felhasználását. Azok a közös gazdaságok jártak el helyesen, amelyek felismerték ezt a helyzetet, s ennek megfe­lelően cselekedtek is. A munkák torlódása miatt nagy a jelentősé­ge a helyes munkaszervezésnek. Több szövetkezetünk táblánként határozta meg a növényápolás idejét, sorrendjét és a használan­dó eszközt. Követendő ez a mód­szer, hiszen a gyomosodás táblán­ként — a vetés idejétől és az el­vetett növénytől függetlenül — más és más. Ilyen módon a ren­delkezésre álló erők azt a munkát végezhetik, amely a gazdaságban valóban a legfontosabb és a leg­sürgősebb, a gépek, fogatok telje­sítőképességét a lehető legjobban ki tudják használni. A növényápolás sokkal több munkát kíván, mint a vetés. A talajelőkészítést és a vetést aránylag kevés ember elvégez­hette, hiszen a munkák zöme a nagyobb teljesítményű gépekre várt Most pedig a gépek és foga­tok mellett rengeteg kézi munka adódik — főleg a kapásnövények tábláin. Igyekeztünk mennél na. gyobb területen vegyszerrel irta­ni a gyomot. Törekszünk a nö­vényápolásban a gépek mind fo­kozottabb alkalmazására is. En­nék ellenére — akár kukorica ka­pálásról, akár a cukorrépa egye- léséről van is szó — jól tudjuk, hogy csak a szövetkezeti tagok és a családtagok rendszeres mun­kájával végezhetünk idejében. Cukorrépából például kereken ezer holddal több vetésünk van, mint az elmúlt év tavaszán. Több répát csak akkor termelhetünk a nagyobb vetésterületen, ha az egyelés időben megtörténik. Vég­ső soron az időben végzett nö­vényápolás adja a gazdagabb ter­mést. Megvan a szükséges, munka­erő, de megfelelően ösztö­nözni kell Megyénkben a májusban ese­dékes növényápolást kereken egy. millió 200 ezer kézierő-munka- pappaí lehet elvégezni. Munka­erőmérlegünk szerint ez az erő megvan. Egyik-másik szövetkeze­ti gazdaságban azonban kevesebb a dolgozó tag és családtag, mint amennyit az összetorlódott mun­kák követelnek. Az össztermés­ből való premizálás, a kapásnö­vények területének családokra történő felosztása sokat enyhít­het a gondokon. Az úgynevezett csúcsidőszakban azonban csak akkor tudják a feladatot megol­dani, a munkaerőhiányt leküzde­ni, ha a szövetkezetek vezetői idejekorán felosztják, kimérik a területeket, s még több családta­got, szövetkezeti nyugdíjast kér­nék fél, vonnak be a növényápo­lásba. Ott, ahol nehézségek mu­tatkoznak vagy várhatók, már most kell a helyi tanácsoknak, a megyei tanács és a járási taná­csok mezőgazdasági osztályainak segíteni, a helyi vezetőkkel együtt a szükséges intézkedéseket meg­tenni. A növényápolás mellett jelent­kezik 60 ezer kát. hold lucerna és vöröshere termésének betaka­rítása. A lucerna első kaszálását a megyében jó pár termelőszö­vetkezet megkezdte. Egyre több közös gazdaság ismeri fel a kor­szerű szénakészítési módok jelen­tőségét. Az idén további 35 hi­deglevegős lucemaszárítót helyez, nek üzembe termelőszövetkezete­ink. Helyeseljük és támogatjuk megyénkben azt a törekvést, hogy korán kezdjék az első kaszálást. A lucerna első kaszálásának előbbre hozásával jobb minőségű takarmányt nyerünk. így a nép- gazdaságilag igen fontos lucerna­mag termése is nagyobb lehet, a kártevők elleni védekezést idejé­ben elvégezhetjük. Ugyanakkor a második kaszálásra korábban sor kerülhet, s a termést a nagy ara­tási munkák előtt betakaríthat­juk. Már most fel kell készülni a betakarításra A tavaszi növényápolás és a szénabetakarítás sok munkát ad. Ennek ellenére, a mezőgazdaság irányítóinak, az üzemek veze­tőinek a nyári feladatok előké­szítése is fontos feladata. Ter­melőszövetkezeteinkben 245 ezer kát. hold őszi, tavaszi kalászost kell learatni és elcsépelni, vagyis 20 ezer kát. hold termésével töb­bet, mint az előző évben. Az ara­tás mintegy 90—92 százalékát géppel végezzük, ha az egész év­re tervezett kombájnok az idény­re leérkeznék. A rendelkezésre álló 537 darab kombájnból 304, a 499 aratógép­ből 240 már kijavítva várja az aratást. A tavalyi év tapasztalatai min­den szövetkezetünkben igazolták a helyes premizálási módszerek nagy fontosságát. Az idén vala­mennyi szövetkezetünkben már a tervjóváhagyás során rögzítették az alkalmazandó premizálási for­mákat. Tavaly cukorrépából 40 mázsával, kukoricából 2 mázsá­val, kenderből 6 mázsával töb­bet takarítottak be szövetkezeti (gazdaságaink, mint az előző év­iben. Ez nemcsak a jobb talaj­élőkészítésnek, a gépesítésnek, a korszerűbb agrotechnikának, ha­nem az anyagi ösztönzésnek is köszönhető. Bízunk abban, hogy a helyesen kialakított ösztönző rendszerek az idén tovább ser­kentik a munkát, a hozamok nö­velését. (Megjelent a Népszabadság 1964. má- ■ jus 8-i számában). 3 Látogatás a „Kiváló Termelőszövetkezet” cím birtokosainál Tudták a kaszaperi Lenin Tér- i dik össze. Legfőképpen természe- melőszövetkezet vezetői és tagjai, tesen abból, hogy a szövetkezet- hogy jól dolgoztak az elmúlt év- ] nek nagyon szorgalmas tagjai Varga József elnök, Boer Ernő főkönyvelő és Puskás Ferenc, az új föagronómus elégedetten olvassák az újságból kitüntetett szövetkezetük névét. ben. Az elért nagyszerű termés­eredmények bizonyították ezt. A szárazság ellenére búzából átlag 11,8, kukoricából 26 mázsa sze­mes, cukorrépából pedig 204 má­zsát termeltek holdanként. Kima­gasló volt az egy munkaegységre jutó jövedelem is: 51,87 forint.; A dolgozó tagok egyenkénti évi' jövedelme a tavalyelőtti 13 ezer fo­rintról 20 800 forintra növekedett. Ezek és még sok fel nem sorolt eredmény tudatában is meglepőd- i tek a szövetkezet tagjai és veze­tői, amikor az április 30-i lapok­ból megtudták, hogy az 1500—3000 j holdas közös gazdaságok kategó- ; riájában országos III. helyezést értek el és Kiváló Termelőszövet- j kezet címmel tüntették ki őket. Mondani sem kell, milyen nagy volt az öröm. Mint ilyenkor szokás, mi is az elért eredmények titkát kutattuk látogatásunk alkalmával. Ezt azonban nem könnyű meghatá­rozni, hiszen sok mindenből tevő­Közületek munkaerőigénye A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) hálózati villanyszere­lőt keres. Jelentkezés a gazdaság fő­mérnökénél. x A Békési Községi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága pálj'ázatot hirdet a bé­kési fürdőnél 1964. június 1-ével meg­üresedő fürdővezetői állásra. Fizetés 2261-es kulcsszám szerint. Csak meg­felelő szakképesítéssel rendelkezők pályázatát kérjük. S2436 vannak, s jó a vezető garnitúrája is. A tagok szorgalmára jellemző, hogy Varga József, a szövetkezet elnöke alig tudott megnevezni közülük néhányat, mert, amint mondotta, szinte mindenki egy­forma lelkesedéssel dolgozott az elmúlt évben. Hosszas töprengés után említette Kárnyánszki Gábor i tehenész, Agócs Ferenc és Kovács Béla növénytermesztő nevét. Utóbbi kettő harmad-negyedma- gával dolgozott a kiosztott terü­leten, s cukorrépából 230, kukori­cából pedig 40 mázsa csövest ta­karított be holdanként. A szövetkezet vezetését nem kell különösebben dicsérni. Varga Józsefet három évre helyezték ki elnöknek, s a három év letelte után újra megválasztották. A ta­valyi három szakembernek, s köz­tük Major Miklós agronómusnak sok segítséget adtak a 4—5 éve vagy ennél hosszabb ideje válasz­tott brigádvezetők; Csontos And­rás, Balázs István és Szendrei Zsigmond. Sokat számított az is, hogy az elmúlt évig 26-an szerez­tek a szövetkezeti tagok közül szakmunkás-bizonyítványt, meg hogy a szövetkezeti gazdák zöme rendszeresen olvasgatja a szakfo­lyóiratokat, s így nem idegenked­nek, hanem örömmel kapcsolnak rá azokra az új termelési módsze­rekre, amelyekkel növelni lehet az eredményeket. Az év elején a Lenin Tsz-be ol­vadt a Rákóczi Tsz, s most már 4700 holdon igyekeznek a tavalyi­hoz hasonló vagy még jobb ered­ményeket elérni. Megnövekedett a szakemberek száma, s újabb 36-an igyekeznek szaiímunkás-bi- zonyítványt szerezni. A szorga­lom, a lendület töretlen. Április 25-ig befejezték az összes tavaszi vetést, s most már gyors ütemben sarabolják, ápolják a növényeket. Búzából legalább 14 mázsa, kuko­ricából és cukorrépából pedig a tavalyihoz hasonló átlagtermést akarnak elérni. K. I. Répaegyelok közt az endrődi határban A brigádvezetőknek Széli Sándor, a termelőszövetkezet párttit­kára gratulál a tavalyi eredményekhez. Hajtó és rakodómunkásokat (elvesz az ÉPFU, Békéscsaba, Szerdahelyi ut­ca. 804)1 Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Válla­lat azonnal (elvesz budapesti munka­helyekre — jó kereseti lehetőséggel — kőműves szakmunkásokat, férd segéd­munkásokat, EM-vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, női segédmun­kásokat kőművesek mellé (18 éven (e- lül) és kubikosokat. Munkásszállást, napi kétszeri étkezést és munkaruhát biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazo­lás, szakmunkásoknak szerszám szük­séges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—IS, (öldszint. 112 Asztalost ■ alkalmaz a Békéscsabai Földművesszövetkezet. Jelentkezni te­het Békéscsaba, Szabadság tér 23. 80511 A Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára (Pamutszövő) szövőátképzőső- ket keres azonnali belépéssel. Bővebb felvilágosítás az üzem munkaügyi osztályán. 1436 A legelsők között, még április 22-én fejezte be a tavaszi vetést az endrődi Búzakalász Termelő- szövetkezet. Nem csoda tehát, hogy a cukorrépa 3—4 nappal ez­előtt már negyedik-ötödik levelé­be nőtt és hozzáláttak az egyelés- hez. Meglátogattuk a szövetkezet peresi üzemegységében egyelőket. Először Ugrin Miklóssal és felesé­gével váltottunk néhány szót, akik éppen egy kis pihenőt tartot­tak. Ez megbocsátható, hiszen az egyelés sok hajladozást, térdelést igényel. Ugrin Miklósra 790 négy­szögöl répa egyelése vár, s a fe­lesége csak egy napra jött ki se­gíteni, de így is időben befejezik. Tőlük nem messze hárman is egyelik a cukorrépát: Hanyecz Já- nosné, Gilicz Lajosné és utóbbi tízéves fia, Lajcsi. Rövid beszél­getés után megtudtuk, hogy Gi- liczné Hanyecz Jánosnénak a lá­nya, s mindkettőjüknek külön te­rületük van. Gilicznének, akinek férje a szövetkezet darálómalmá­ban dolgozik, 486 négyszögöl, Ha­nyecz Jánosnénak pedig 774 négy­szögöl. Összefogtak, mert kettes­ben, beszélgetés közben nem olyan unalmas az egyelés. Ha­nyecz János nem egyelhet, mert a jó erőben levő többi szövetkezeti gazdával együtt ő is a lucernát kaszálja már napok óta. Giliczné­nek két családja van; Lajcsi és Marika. Mivel 'egyikőjük délelőtt, másik délután jár iskolába, így felváltva segítenek az egyelésben. ök is hozzájárultak ahhoz, hogy a nagyobbik területet, a 774 négy­szögölet május 8-án, a kora dél» utáni órákban befejezték.

Next

/
Thumbnails
Contents