Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-06 / 104. szám
'' 5964. máj«» 6. 3 Szerda További jó munkát! Szinte „hajrá magyarok!” kiáltás kívánkozik ki az emberből — akár egy izgalmas mérkőzésen —! szövetkezeti parasztságunk lendületes munkája láttán. Idejében, teljes erővel láttak hozzá a kikelt, s a gondos talaj- 0 leké szí lésről, szakszerű vetésről árutkodő növények sarabolásá- hoz. A megye bármely községében jár az ember,'nem tapasztat „ráérünk még” hangulatot. Alig kelt ki a borsó, a cukorrépa, alig látszanak még a sorok, s máris ötvenen és százan szálltak meg egy-eg-y táblát, s mindenfelé kora reggeltől sötétedésig harsog a kapa. Pedig a legtöbb borsó-, répa- és hagyma- tőid még nem, vagy csak alig gyomos. Hosszú út vezetett el odáig,s amíg ilyen magasra gerjedt dolgozó parasztságunkban a munkakedv, amíg megértették, hogy nem akkor kell a kapálást kezdeni, amikor a földet ellepte a gyom, s a növények sárgulva „kapkodnak” a levegő, a napfény, az éltető nedvesség és a tápanyag után. Hány meg hány évben vámolta meg alaposan a termést közös gazdaságainkban az elkésett, s az üsd, ahol éred, a tőállományt túlzottan megritkító kapálás. Most minden jel arra vall, hogy ez — legalábbis szövetkezeteink többségében — nem ismétlődik meg. Nem, mert úgy látszik, mintha megszaporodott volna a szövetkezeti gazdák dolgos hada és sok helyütt jut erő a sarabolással párhuzamosan a lucerna kaszálására is. A valóságban most kevesebb a szövetkezeti gazdák száma, mint egy-két évvel ezelőtt volt. A munkakedvet, a mindenhez korán, idejében való hozzákezdést azonban felgerjesztette a megnövekedett jövedelem, a jó anyagi ösztönzés. A jó termés megalapozásához nagyon kedvez az időjárás, mert ha nem is mindenütt egyformán, de elég gyakran hull az aranyat érő májusi eső. S egy kicsit ez is ösztönözze szövetkezeti parasztságunkat minden kapálásra alkalmas perc kihasználására, mert nem tudni, hogy milyen csapadékos lesz a május, s menynyire engedi kapáltatni magát a föld. Az ez évi jó termés sikeréért indított csata első ütközetét: az idejében történő sarabolást a jelek szerint különösebb akadály nélkül nyerjük meg. Következik a második és a többi ütközet: a cukorrépa-kártevők elleni harc, az egyelés, a második, és a többi kapálás. Ezeket mondani is fe- j tározott, hogy a mezőgazdasági lesleges, a figyelmeztetés azon- «beruházásokat az eredeti előirány. ban nem árt: ügyeljenek szövet- i zatokhoz képest mintegy 30 szá- kezeteinkben arra, hogy ne c^ap- j zfeléklkal megemeli, panjon a mostani munkakedv a **yen módon a mezőgazdaság Közös erőfeszítéssel két-három év alatt pótolható az elmaradt mezőgazdasági járulékos beruházás A mezőgazdasági beruházásokra 1 évről évre a tervezettnél jóval nagyobb összegeket fordítunk. Ez azt a felismerést tükrözi, hogy a belterjes gazdálkodás beruházásigényességét a második ötéves terv kidolgozása során alábecsül-, tűk. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány úgy hakésőbbi hetekben, a nagyon pe-" pecselő, sok időt igénylő, s az j ember minden porcikáját meg- ! fá jdító répaegyelés, de a répa és ! a kukorica második és további ] kapálása idején sem. S nem árt részesedése az összberuházá- sokban a tervezett 17—19 százalékkal szemben 1961—1965 átlagában mintegy 23 százalékra növekszik. j E pozitív és nagyjelentőségű té- . ínyek mellett a mezőgazdasági toe- felhívni a figyelmet, ki tudja j !ruházások területén próblematihanyadszorra, hogy minden sző - t;USj a termelés fejlődését hátrál- vetkezeti gazda ügyeljen a répa : )-a^ jelenségek is tapasztalhatók, egyelésekor, a kukorica és az a legszembetűnőbb: a járulékos egyéb növények ritkításakor az | beruházások hiánya, illetve lernaelegendő tőszám meghagyására. Ez természetesen elsősorban azoknak szól, akik tavaly is alaposan inegritkították a növényt, egyrészt régi hagyományoktól vezérelve, másrészt azért, mert könnyebb voltii kivágni a répát vagy a kukoricát, mint lehajolni és kihúzni mellőle a gyomot. További jó munkát! Ez egyrészt elismerése is annak, hogy megyénk szövetkezeti parasztsága jól és lelkiismeretesen kapcsolt a kívánt sebességre ez év tavaszán a talajelőkészítéskor, a vetéskor és a növény ápolásakor. Másrészt a további jó munka az ez évi jó termés biztosításának követelménye is. Legyen ütemes és nagyon gondos a répaegyelés, s tegyenek meg mindent szövetkezeteink azért, hogy a rendelkezésükre álló emberi radása. A járulékos termelőszövetkezeti beruházások — vízellátás, villamosítás, szén nyvízlevezetós, bekötőút, stíb. — hiánya korántsem mulasztások, hanem a mezőgazdasági beruházáspolitika tudatos következménye. A mezőgazdasági beruházásoknak az elmúlt esztendőkben — főiként 1959—1962 között — egyidejűleg kellett szolgalmuk a szocialista termelési viszonyok létrejöttét, valamint a termelés fejlesztését. Ilyen körülmények között beruházási előirányzatok elsősorban az alaplétesítményeket — például átiatférőíhelyek — teremtették meg, sőt ezek egy részét is ideiglenes — szerfás — megoldással, ami eleve lehetetlenné tette a járulékos beruházások elvégzését. Jelenleg a mintegy hétezer majorból 28—38 százalék rendelkezik vízvezetékkel, 20 százalék bckötőúttal s körülbelül 42—43 százalékuk van villamosítva. A járulékos beruházások hiánya — miként a hétezer major gazdálkodási tapasztalatai mutatják — csökkenti a termelés produktivitását. A jelentős összegű gazdasági Megyei mezőgazdasági híradó jelenik meg rövidesen Az elmúlt évben Békés megyében az előző évekhez képest jelentősen fejlődött a mezőgazdasági munikaverseny-mozgalom. Az országos versenybe megyénkből 138 termelőszövetkezet nevezett, be, s ezek közül nyolc bejutott az országos döntőbe is. Mint már lapunkban közöltük, a kaszaperi Lenin Tsz a harmadik területi kategóriában országosan a harmadik helyre került A döntőben részt vevő nyolc tsz vezetői és „ . 5s tagjai közül pedig öten a Munkaerővel annyiszor kapálják meg érdemrend ezüst, tizenheten a az idén a növényeket, ahányszor | bronzfokozatát kapták meg. Negy- arra szükség van, ahányszor azt j venheten részesülték miniszteri a termelés eddigi tapasztalatai kitüntetésben, feltétlenül megkívánják. j ^ célfeladatok eléréséért négy Kukk Imre | termelőszövetkezet kapott jutalWWWWWIAIVVAA/WVWWWWWVWWVWWWWWWAWVMAAAM Nőnek a kislibák mat ae elmúlt évben. A baromfitenyésztési versenyben 64 tsz vett részt. A versenymozgalom további szélesítését segíti elő többek között a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya által rövidesen kiadásra kerülő mezőgazdasági híradó, melyben rendszeresen értékelik a különböző versenyekben részt vevők eredményeit is. kár elhárítására már az idei él ben megkezdődik az elmaradt járulékos beruházások tervszeri pótlása. A termelőszövetkezete idén 5,2 milliárdot kapnak beruházásra; ebből az összegből mint egy 800 millió forint jut a korábban elmaradt járulékos beruházó sokra — villamosításra, vízellátásra, út és tároló-építésre. A járulékos beruházások pótlásánál a fontossági sorrend: kút és vízve- zetéképítés, villamosítás. A termelőszövetkezetek járulékos beruházásai során 1964- ben körülbelül 906 kilométer hosszú villanyvezetéket és 180 kilométer hosszú bekötőutat építenek. Ebből megyénk szövetkezetei 117,2 kilométer távvezetéket és 16,7 kilométer bekötőutat kapnak. Az elmúlt esztendőkhöz képest az is fejlődést jelent, hogy az új tsz-létesítmények már kompletten, a járulékos beruházásokkal együtt épülnek. Az elmúlt esztendőkben az állami gazdaságokban sem volt összhangban az alap- és a járulékos beruházás. Elsősorban a gyümölcs és szőlőtelepítéseknél maradt el sok járulékos beruházás, amelyet részben az idei évben pótolnak. Ugyancsak az elmaradt beruházások pótlását szolgálja 5800 vagon kapacitású tsz- és állami gazdasági magtár, valamint több ezer hold termésének tárolására alkalmas dohánypajta építése. A mezőgazdasági járulékos beruházásaink pótlása tehát mind a termelőszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban megkezdődött; a hiányok teljes megszüntetése azonban még 2—3 esztendőt vesz igénybe. Ne legyen meglepetés többé Nem egy diák szájaiból hallottuk már, hogy érettségi után szeretne mezőgazdasági főiskolán, agráregyetemen tovább tanulni, mint társadalmi ösztöndíjas, azonban akad olyan szövetkezet, ahol úgy fogadják, mintha nem is tud- ! náík, hogy ilyesmi is létezik a vi'lá. gon. Kíváncsian nyitottunk a kondoros! Dolgozók Tsz irodáján Lad- nyik Mihály elnökre, vajon ha náluk jelentkezne ösztöndíj kérelemmel diák, műként bánnának i vele? — Tisztáiban vagyunk a társadalmi ösztöndíj jelentőségével és lebonyolítási módjával — kezdte. — Egy hónappal ezelőtt három helybeli fiatal adott be kérvényt, i Az egyiknek az édesapja vasutas, a | másiké tűzoltó, a harmadiké meg a földművesszövetkezetnól dolgozik. A Gödöllői Agráregyetemre szeretnének kerülni. Amennyiben a felvételin megfelelnek, a tsz vezetősége nyomban foglalkozik ügyükkel. Kérdésünkre, hogy eddig miért ' nem jelentkezett egy sem a tagok i gyermekei közül, az elnök, talán mert határozott választ nem is tudna hirtelenjében adni, hangoz, tatni kezdi, hogy náluk egyébként mennyire gondot fordítanak a me. zőgazdasági szakosítás népszerűsíalatti munkából kiesés a halig» • tóiknak ne okozzon veszteséget, a szövetkezet legutóbb 19 ezer forintot fordított az eredményesen vizisgázók órabérpótlásőra. Mindezt Dadnyik Mihály elnök egyben válasznak is szánja arra, hogy miért nem volt eddig ösztöndíjasuk. — A szakmunkásképzésben meg a technikumi tanulásban részt vevők elindítása kötötte le eddig az oktatásra szánt anyagi erőinket. — Tehát nem valamiféle hú- zódzkodás? — Nem — erősíti az elnök —, hiszen a vezetőség nem egy tagja jár felsőfokú mezőgazdasági technikumba, azonkívül négy egyetemet végzett van a szövetkezetünkben, jómagam pedig második éve tanulok Zsámbékon üzemgazdaságot. — És lent, a szakképzés első lépcsőfokán, mi a helyzet? — Eddig 24 leszerződött mező- gazdasági tanulónk van, és az i idén újabb tizenötöt szerződtetünk — hangzik határozottan és bdzta- i tón. I Ügy látszik, ebben a tsz-ben nincs veszélyben a mezőgazdasági szakképzés semmilyen szinten. Tudjuk, vannak szövetkezetek, ahol még messzebb tartanak, de még jobb volna, ha már egyetlen tésére. Mint mondja, ennek kö- olyanra sem bukkannánk a rneCsepregi Györgyné szeghalmi háziasszony 20 tojőlúdtól mintegy 300 kislibát keltet ez év tavaszán. Hizlalásra és tollértékesítcsre is szerződést kötött a földművesszövetkezeltel. Csepreginé tavaly is 100 hízott libát adott át szerződésre. szűnhető, hogy jelenleg hatvanén járnak tsz-beliek mezőgazdasági szakmunkásképzésre, ami 3 évfogyében, ahol az ösztöndíj-lehetőségek után érdeklődő fiatalt még ma is meglepődött tekintetek folyatná. A hatvan közül 40 első és gadják. í 20 már másodéves. Hogy a tanulás J Huszár Rezső
