Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-04 / 102. szám
W64 május 4. Héff* Országos I. helyezést ért el a békéscsabai sertéshizlalda Az elmúlt évi jó munka elismerése szinte záporozik megyénk állami gazdaságaira, gépállomásaira, termelőszövetkezeteire és különböző mezőgazdasági vállalataira. Az értékelésből kitűnt, hogy első helyezést ért «1 az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai telepe is. A vállalat főigazgatósága az elismerését 32 ezer forint pénzjutalommal is megtoldotta, s azt ünnepélyes keretek között, április 29-ési osztatta ki Hagymási Károly, a telep vezetője. Sok elismeréssel beszélt a telep dolgozóinak múlt évi munkájáról, de legtöbb elismerő szót Bánfi Imre öttagú sertés- gondozó brigádja kapta abból az alkalomból, hogy teljesítette a Szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. E büszke címhez nemcsak sok gratulációt, hanem 6200 forint pénzjutalmat is kapott a brigád. A cukorrépa 65, a borsó 44 százalékát sarabolták meg a gyulai járásban A termelőszövetkezetek május elsejére befejezték a kukorica vetését — néhány holddal már csak egynémelyik egyéni gazdaságiban vannak hátra a gyulai járásban. A szövetkezetekben a kukorica vetésével egyidőben hozzáláttak a cukorrépa és a borsó sarabolásáboz. A tegnap, május 3-án érkezett jelentések szerint a cukorrépa 66, a borsó- vetésnek pedig 44 százalékát sarabolták meg. A Kiváló Termelőszövetkezet címmel kitüntetett kaszaperi Lenin Tsz-ben az elmúlt hót folyamán megsarabolták a 40 hold étkezési borsót, a 20 hold magíhagy- mát és az étkezési hagyma nagy részét is. A szövetkezeti gazdák többsége tegnap és ma hozzálátott a 280 hold cukorrépa sarabo- iásához, amelyből az idén átlagosan legalább 180 mázsát akarnak betakarítani. Bucsai építkezés — gondokkal Sokáig kerestük, s gyalogoltunk, míg végre megtaláltuk a bucsai Űj Alkotmány Tsz építkezését. A látottakban örömet találtunk, a hallottakban viszont egyáltalán nem. Elöljáróban azt mondjuk el, hogy ez év márciusában Gyarmati Lajos vezetésével egy 25 tagú építőbrigád alakult a bucsai Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben, azzal a céllal, hogy nemcsak ennek, hanem a környékbeli szövetkezeteiknek is és a szövetkezeti gazdáknak is építkezik. Építe- nivailó van bőven. Amint lehetett, hozzá is láttak. Az Üj Alkotmány Tsz-ben két 120 férőhelyes sertéshizlaldát és egy 23 férőhelyes fiaztató építését kezdték meg. A munka azonban lassan, kínosan halad. Mikor ott jártunk, akkor is csak úgy tudták az egyik 120 férőhelyes fiaztató vasbeton-oszlopait készíteni, hogy valahonnan kölcsönkértek hozzá sódert. — Sok minden hiányzik, többek között homok, nádpalió, bitufa, S BJ Nem tanulta külön szakmaként a tartóvas szerelését Nagy József, csupán megmutatták neki néhányszor ez év márciusa óta, s most már fürgén, kifogástalanul csinálja. kifutót, de nincs miből. Ügy látvas- és faanyag. A hizlaldára már szabni kellene a tetőt, készíteni a Árasztásos öntözés a sarkadi járásban A sarkadi járási vízügyi társulat és a járási tanács ön- költségcsökkentéses öntözéses rendszert tervezett járási szinten. Gérencséri Imre elv- táns, a járási tanács mezőgazI TIT könyvalakban kiadta a Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok előadásait és a hozzászólásokat Békéscsabán, 1963. november 14 —16 között tartott Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok, melyeken Békés megye legfontosabb mező- gazdasági kérdéseiről volt szó, a program tartalmi részének változatossága, közérdekűsége és amiatt is, hogy az előadások tartói szinte kivétel nélkül mindnyájan mezőgazdaságunk elismert szakte. kintélyei voltak, a megye határán messze túlérő érdeklődést váltottak ki. A mezőgazdasági napok során minden előadás és hozzászólás után a hallgatóság szinte egy emberként hangoztatta, hogy milyen jó lenne mindezt betűhíven megőrizni, később is tanulmányozni' és az életben, a munkában hasznosítani. Ennek a — nyugodtan mondhatni, közkívánalomnak — tett eleget a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete most azzal, hogy a beszédeket és a hozzászólásokat híven rögzítő magnófelvételek és gyorsírási jegyzetek alapján, illetve az előadók esetében, beszódkéziratuk alapján mindezt kinyomtatta és kiadta „A Körös-vidéki Mezőgazdasági Napok előadásai” címen. A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai üzemének gondozásában, búzasárga és sarjúzöld színű fedőlappal megjelent 160 oldalas könyv dr. Krupa Andrásnak, a TIT megyei titkárának az olvasó figyelmét felhívó közvetlen hangú bevezetőjének a kivételével, elejétől végig a mezőgazdasági napok előadás- és vitaanyagul .tartalmazza. dasági osztályának agronómusa és Habóczky Sándor, a vízügyi társulat munkatársa feladatul tűzték ki a minél olcsóbb öntözési rendszer bevezetését. Szintezési munkálataikban 40 kataszt- rális hold rétet, 100 katasztrális hold kukoricát és 50 katasztrális hold vörösherét használnak fel kísérleti célból az árasztásos öntözésben. Számításaik szerint — például a tengeri termelésben — holdanként tíz métermázsával több kukoricatermést érnek el. A legelő árasztásos öntözésében a forgórendszert alkalmazzák: a legelő egy része mindig pihen. Négy lány is dolgozik az építkezésen. Ladányi Erzsébet és Berényi Ilona férfi módjára hordják a maltert. Eredetileg hatan voltak, de két lány, apjával együtt már eltávozott a brigádból. A korszerű munka anyagi, ösztönzése Sok példa volt már rá, hogy külkereskedelmi szerveink többet rendeltek volna egyik vagy másik népgazdasági szinten gazdaságos exporttermékünkből, de a vállalat azt kapacitás hiányában nem vállalta. Ha a terv kötelezte erre az üzemet, utólag mindig valamilyen „objektív nehézség” meghiúsította a terv teljesítését. Olyan termékek gyártását, amelyek a vállalat szempontjából nem gazdaságosak, s csökkentik a nyereségrészesedést — a népgazdaság számára fontosak és hasznosak — végül mindig valami lehetetlenné tette. Tavaly kísérletképpen bevezették az ilyen, népgazdasági szempontból fontos, de a vállalatoknak rosszul fizető termékek gyártásában az eredményt javító árkiegészítés rendszerét. Tavaly 55 vállalat 106 termékre összesen 117 millió forint árkiegészítést kapott. Így e rossz nyereséghányadú cikkek az átlagnál is jobban jövedelmező termékekké váltak. Kide- írüilt, hogy nincs kapacitáshiány, kooperációs probléma, sőt, néha ténylegesen objektív akadályokat, így például az anyaghiányt vagy késedelmes kooperációs szállítást az anyagi érdek teremtette lendülettel elsöpörték a vállalatok az útból. Az imént említett 106 fontos termék gyártása egy esztendő alatt több mint fél- milliárd forinttal — az előző évinek csaknem kétszeresére — növekedett. íme a példa, hogy az objektív nehézségek is lehetnek viszonylagosak. Az idén még szélesebb körben alkalmazzák az • álkiegészítés rendszerét. Előreláthatólag a tavalyi összegnek háromszorosát fordítják az exportot növelő, az importot csökkentő, illetve a belföldön nagyon keresett termékek gyártására. Ebben az évben további újabb feladatok ösztönzésére is használják az árkiegészítést. Egyebek között ezzel is érdekeltté kívánják tenni a vállalatokat az új gyártmányok bevezetésének meggyorsítására. A régi „belőtt” termékek gyártásához képest számtalan többletköltség jelentkezik ugyanis az új, ismeretlen feladatoknál. A kísérleti költségeket — az idei évtől már a 0-széria költségeit is — a műszaki fejlesztési alapból fedezhetik az üzemek. Ezenkívül az új gyártás meghonosítása kellő begyakorlást is igényéi, munkásnál is, vezetőnél is egyaránt. Köztudott, hogy az új gyártmány nagyobb munka- és anyagráfordítást igényel, több selejttel jár az első időben, mint két-hároméves termelési tapasztalatok után. Ezt az ellentmondást segít feloldani a begyakorlási árkiegészítés. Az újfajta vállalati anyagi ösz- , tönzés idén bevezetésre kerülő harmadik formája az úgynevezett minőségi árkiegészítés. A műszaki fejlesztés szerves része a meglévő termékek minőségének szüntelen javítása. Előfordulhat, hogy a minőség javítása számottevő költségnövekedéssel jár a vállalatnál. Nyilvánvalóan nem lenne célszerű például az árat emelni, ha mondjuk a mosógépbe vagy a hűtő- szekrénybe egy új, korszerű, de az eddiginél valamivel drágább anyag, illetve alkatrész kerül. Az új árkiegészítési formával megtérítik a vállalatoknak a minőségjavítással (a korszerűbb csomagolással) járó ténylegesen indokolt és tételesen kimutatható költségeket. Arra persze lesz majd gondja pénzügyi szerveinknek, hogy ne kerüljön sor minőségrontó újításokra, ne fizessenek árkiegészítést az ilyen „visszaújításokért”. Az eredményt javító árkiegészítés különböző formáinak alkalmazására és elosztására a vállalatokat közvetlenül irányító minisztériumok az illetékesek. Érdemes a vállalati és népgazdasági érdek nagyobb összhangjának megteremtésére hivatott árkiegészítési rendszerrel mindenütt, ahol csak arra mód és lehetőség nyílik, bátrabban élni. A gazdasági építőmunkánk jelenlegi kulcskérdése: a műszaki fejlesztés meggyorsítása ezen is múlik. Keváce József szik hiába szeretnénk mi a fiaz- tatót is, s a hizlaldát is májusban befejezni. Az anyaghiány és a sok ácsorgás miatt már bomlásnak indul a brigád. A hat szakmunkás közül eddig három meni el, s a segédmunkások száma is lecsappant. Azt mondták: azért léptek be az építőbrigádba, s hagyták ott korábbi, távolban levő munkahelyeiket, mert úgy látták, hogy itthon is megkeresnek annyit, s nem kell különélni a családtól. De hát hogyan keressenek, ha nincs anyag, ha nem tudnak dolgozni? A brigád még meglévő tagjai ide-oda „kapkodnak”, az ez évi építési programból ehhez is, ahhoz is hozzálátnak, amihez éppen anyag van. Többek között egy két szoba, fürdő- és előszobás házat is építettek Nyíri Kálmánnak, a bucsai Kossuth Tsz tagjának. A brigádra vár a Béke Tsz-ben egy nagyobb fiaztató építése, más szövetkezetben egy lóistálló és egy borjú, istái Ki átalakítása és még sok kisebb-nagyobb munka. Azt, hogy befejezik-e mindezt, nem meri állítani Berényi András, mert attól tart, hogy az eltávozottakat többen is követik a brigádból. Ha ez így lgnne, akkor annak az építkezni akaró termelőszövetkezetek látnák kárát. Éppen Berényi András munkacsapat- vezető egyformán ért az ács- és a kőművesmunkához. (Fotó: Kocziszky László) ezért tegyenek meg mindent a hiányzó építkezési anyagok mielőbbi beszerzésére, hogy visszatérjen a brigád munkakedve, s nemcsak az idén, hanem évekig együtt maradjon, s egymás utón készítse azokat az épületeket, amelyekre a bucsai és a környékbeli termelőszövetkezetekben égetően szükség van az állatállomány növeléséhei.
