Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
WW. május 17. 4 Vasárnap Verseny után A közelmúltban zajlott le az ipari tanulók országos szakmai vetélkedője a Szakma Legjobb Ipari Tanulója címért. A versenyen nagy volt a tét, hiszen a győztesek kül- és belföldi ju- 9 talomüdültetésben részesülnek, s mellé szakmunkás-bizonyítványt is kaptak. Nagy volt a tét azért is, mert nemcsak az első helyezettek válhattak szakmunkásokká, hanem mindazok a résztvevők, kik az elméleti tudás és a gyakorlati tudás terén bebizonyították, elérték a szakmunkás szintet, megfeleltek azon követelményeknek, melyek a szakmunkás vizsga során rájuk hárulnak. Megyénk ipari tanuló fiataljai igen szép számmal vettek részt a versenyek elődöntőiben, jóval többen, mint tavaly. Amíg az előző évben 103 fő versengett, a megye legjobbja címért, addig az idén 130 fő vett részt 14 szakmában. Legnépesebb szakmák voltak a géplakatos, a női szabó, az asztalos, kőműves, villanyszerelő és esztergályos szakmák. A megyei versenyen első helyezett tanulók mérkőzhettek meg az ország más megyéinek fiataljaival Budapesten, Diósgyőrött és még más helyeken, ahol döntőket tartottak. Megyénket közel húsz fiatal képviselte sikerrel. Az országos döntőn résztvevő tanulók valamennyien szakmunkásként tért haza, közöttük többen „jól megfelelt” eredménnyel. Örvendetes tény ez a tanárok, s szakoktatók szempontjából, hiszen ezeken a versenyeken igazolódik, jó úton járnak, s a tanulók megkapják mindazon ismereteket, melyekre a kezdő szakmunkásoknak szüksége van. Az a tény, hogy a megyéből elküldött valamennyi ipari tanuló elérte e szintet, azt igazolja, nem vagyunk lemaradva a más megyékben folyó szakmunkásképzéstől, .s hogy a tanulóink az igen erős mezőnyben, ahol némely szakmában 80—100 tanuló versengett, jól megáll- ták helyüket, azt bizonyítja: jó úton haladunk, ez az út járható. Ha ugyan küldötteink első vagy második helyezést nem is értek el, értékes eredménynek könyvelhetjük el a szakmunkás-bizonyítványok megszerzését is. A tapasztalatokat nyilván leszűrik a tanárok, a szakoktatók, hogy a jövőben tovább tudják fokozni a felkészítést a versenyekre, s akkor talán az eredmény még jobb lesz, s talán tanulóink legjobbjai között néhányat ott láthatunk az első helyezettek között. H. F. Megkezdték a síküveg próbagyártását Az Orosházi Üveggyár hengerelt síküveg hutájában április 30- án Csehszlovákiától vásárolt gépeken megkezdődött a próbaüzemelés, amely — esetleges meghosszabbítással — május végéig tart. Jelenleg a hűtőszalag hőfokának beállítása van soron, amely- lyel biztosítják az üveg feszültségmentességét. \ Május 14-én — kísérletképpen — a nyolcezer kalória értékű gázról áttértek az Orosháza környékén nagy mennyiségben előforduló 2900 kalória tartalmú gáz felhasználására. A kísérlet ideje alatt megállapítják a gázégők számának, a , gáznyomás mérvének, a levegőadagolás meny- nyiségének szükségességét. Ha beválik, ugyanezt alkalmazzák majd a még épülő III-as és IV-es öblös- üveg-hutában. A már üzemelő I- esben és a II-esben erre akkor nyílik lehetőség, ha felújításra kerül sor és a kemence lehűl. Ez az első ilyen kísérlet Magyarországon, amely kedvező eredmény esetén igen gazdaságossá teszi az üveggyár termelését. A III-as öblös-hutában a próba- üzemelést 5-ös PVM—12 típusú szovjet konzervgyártó automatagépen október elsején kezdik meg. Nem divatos mesterség már a fazekasság. Mind kevesebb ember tart igényt cserépedényekre, hiszen bőven lehet kapni fémből vagy üvegből. Unyatinszki Pál békéscsabai kisiparos még űzi ezt az egyszerű, évezredekkel ezelőtt keletkezett mesterséget. Leginkább csibeitató-edényeket, tányérokat készít, de még van keletje a korsónak, a köcsögnek s az úgyneveerős legyen a szilke, a korsó, hanem az is, hogy mutasson, megnyerje a vevők tetszését. Ez az igyekezet a művészet határáig fejlesztette Unyatinszki Pál forma készségét, színérzékét s ecsete nyomán megkapó szépségben virítanak a motívumok a rendelésre készült vázákon. Az újabbkori fazekas-mesterség egy becses darabját nyolc évvel zcli lekváros szilkének is. A békéscsabai piacra leginkább csak ő szállít egyedül ilyesmit. Van még ugyan Csabán egy fazekas kisiparos, de az csak virágcserepeket készít. Munka közben látogattuk mega lakása melletti műhelyben. Miközben 'ő lábbal forgatja a korongot, s formálja a gyúrt anyagot, a háztartási munka mellett felesége festegeti az égetésre váró edényeket. Mert nemcsak az a lényeges, hogy egyenletes, repedés mentes, ezelőtt készítette el egy kici.t azért, hogy kipróbálja tudását s egy kicsit azért, hogy a hatalmas vázával kedveskedjen a feleségének. A jól sikerült szép darabot sokan megcsodálták s a múzeum megakarta vásárolni. Akkor nem adták. Most már érik bennük az elhatározás, #hogy felajánlják a múzeumnak, mert ott biztosan megőrzik. S nemcsak a vázát, hanem Unyatinszki Pál nevét is. Egyenlőre ugyanis nerp reménykedik abban, hogy fia megtanulja Nyikolaj Toman: ( gg ) Uafcza a UUiiict után Telt-múlt az idő és Jersov készüléke még mindig hallgatott. Az őrnagyot a feszült figyelés rendkívül elfárasztotta. A két fülhallgatót összekapcsoló vékony lemez, mint valami acélabroncs szorította fejét. Fülében kitartóan zúgott valami s egész idő Kémregény Fordította: Sárközi Gyula alatt úgy rémlett neki, mintha nagyon messze, alig hallhatóan vinnyognának a morzejelek. Az őrnagy felhangosította a készüléket s hol jobbra, hol balra csavarta a keresőt a skálán, de a morzejelek ettől csak nyomtalanul eltűntek... Jersov addig vadászott a megfoghatatlan morzejelek után, míg rá nem eszmélt, hogy csak hallucinál a fáradság és túlfeszített idegállapota miatt. Kikapcsolta hát a készüléket. Ma tehát nem jött létre a kapcsolat közte és a Kísértet között. Egyáltalán létrejön-e valamikor? És ha Zsijenbajev felfedte őt és elrejtőzött? Az, hogy kitűzte neki az éjjeli adás-vételeket és megadta a hívójeleket, megtévesztés is lehetett, hogy időt nyerjen és minél messzebbre kerüljön az üldözőktől. E komor gondolatokba merülve, majdnem elfelejtette, hogy Malinovkinnal is akart beszélni. Gyorsan órájára pillantott s újra bekapcsolta a készülékét. Nyomban meghallotta Malinovkin hívőjelét. Mielőtt azonban válaszolt volna, óvatosan kilépett a bokorból és jól körülnézett. Csak ezután küldte az éterbe saját hívójelót. Közleményét és a hadnagy számára szóló utasítását már előre rejtjelezte s amint Malinovkin jelentkezett, nyomban lekopogta neki a rejtjeles rádiógramot. Rövidesen közölte Dmitrijjel találkozását Zsijenbajewel, aztán utasította a hadnagyot, hogy lehetőleg igen pontos híreket szerezzen az új vasútvonal építésének menetéről és a vasúffő- nökség címére érkező .szállítmányokról. ^Vlalinovkinnak önállóan kellett eldönteni, szükséges-e kiutaznia az építkezési munkálatok színhelyére. Abban az esetben, ha szükséges, felhívta a figyelmét a helységre: járható-e az út motorkerékpár számára? Másnap Jersov reggel hat órakor ébredt fel, amikor Aszkár csörömpölni kezdett az edényekkel a konyhában. Ezek szerint rövidesen munkába megy. Te- mirbek is indulni készült vele. Az őrnagy megvárta, míg elmennek, aztán felkelt a heverő- ről és kinézett az utcára. Mali- novikin ablaka nyitva volt. Jersov feszülten figyelt és a kissé széjjelhúzott függöny mögött megpillantotta Dmitrijt. Kis asztalka mellett ült és egy üvegből kefir-félét ivott. A hadnagy befejezte reggelijét. levette a szék támlájáról zakóját, vállára vette és kisétált al § teára. Még az éj folyamán kidolgozott tervnek megfelelően nyomban az állomás felé vette útját, amely nem volt messze a Przse- valszkij utcától. Hamar odaért. Azelőtt már többször járt itt, de most, ebben a kora reggeli napfényben más megvilágításban látta maga előtt az állomást. Kiderült, hogy több itt a fa, mint azelőtt volt, s nem is poros az épület. A sínek úgy csillogtak a napfényben, mintha drága l fémből öntötték volna őket. Még a fehérre meszelt víztoronynak is szinte vakított a színe. A mozdony pedig, amely csak az imént állt rá a túlsúlyos szerelvényre, olyan fehér, kék és szürke árnyalatú gőzfelhőt eregetett magából, amilyen csak a festők vásznain látható. „Lám, mit jelent a derűs, napfényes reggel és a jó hangulat — villant át akaratlanul Mali- novkin agyán. — Mindent más szemmel néz az ember.” Hirtelen nagy kedve támadt, hogy mielőbb elinduljon az épülő vasútvonal legfontosabb szakaszára, az előhegység körzetébe, ahol a legnagyobb munkák csak most kezdődnek. Itt, az állomáson kár is kérdezősködni, okvetlenül saját szemével kell látnia mindent. (Folytatjuk)-s tovább folytatja a szakmát. Néha ugyan oda ül a korong mol- .é, de legkedvesebb szórakozása mégis a különböző vegyszer s az :z erős elhatározása, hogy vegyész ász. Nincs tehát utánpótlása a mesterségnek, úgy látszik, végérvényesen kimegy a divatból. Kár volna érte. Hiszen szép a művészet határán mozgó foglalkozás. K. I. Fotó: Kocziszky László 11 \