Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
1964. április 14. 2 Redd Fokozódik a hare a gyarmatosítás ellen — Egyre szorosabbá válik az afrikai népek egysége Magyar megfigyelő az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács ülésén Nemrégiben tartották az Afroázsiai Szolidaritási Tanács VI. ülését Algéria fővárosában. Kottái Ferencné, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság titkára, aki megfigyelőként részt vett a konferencián, a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát a tanácskozás tapasztalatairól. — Az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács kétévenként ülésezik — mondta. Mostani VI. ülése iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, 70 ország képviseltette magát az ötnapos tanácskozáson. A tanácsülésen az afrikai, illetőleg az ázsi. ai országok képviselőin, valamint a szocialista országok néhány megfigyelőin kívül a vendéglátó algériai kormány meghívására Magyarország is megfigyelővel képviseltette magát. Latin-Ameri- kából, Kuba és Brit-Guyana megfigyelői voltak jelen. — A vendéglátó Algéria népe nagy érdeklődéssel figyelte a tanácskozást. Ben Bella elnök is részit vett a megnyitón és beszédet is mondott. Beszédének alap- gondolata, hogy az afrikai egység és a felszabadító mozgalmak egyik legnagyobb ellensége a nemzeti önzés, szinte szállóigévé vált, a tanácskozás későbbi szakaszában is gyakran visszatértek rá a küldöttek. — Teljes volt az egység abban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniuk a még fel nem szabadított országok szabadságáért. Ezeknek az országoknak képviselői szenvedélyes hangon fejezték ki eltökéltségüket a gyarmati iga lerázására. A tanácsülés nagy rokonszenvvel és helyesléssel fogadta a portugál gyarmatok — Angola, Mozambique, Portugál-Guinea — képviselőinek bejelentését, hogy készek fegyverrel vívni ki szabadságukat és harcukat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem -mondanak elnyomó törekvéseikről. Nagy lelkesedés fogadta a Kongói Nem. zeti Felszabadítási Mozgalom megalakulásának bejelentését, valamint azt, hogy a mozgalom Lugítsök a dél-amerikai népek harcát. Sürgette a Kuba-ellenes gazdasági blokád felszámolását stb. A kínai küldöttség sajnálatos módon az értekezletet szovjetellenes propagandának akarta felhasználni. A kínaiak kirohanásai megdöbbenést keltettek a tanácskozás résztvevői körében, de nem tudták meggyengíteni az értekezhet egységes állásfoglalását a két világrész népeit érdeklő fő kérdésekben. — Kiviláglott ez a konferencia határozataiból is. összesen 36 határozatot fogadtak el. Többek között állást foglaltak a népek közöt. ti megértés és a békés egymás mellett élés, a különböző rendszerű államok együttműködése, a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása mellett. Elítélték és lépéseket sürgetnek a dél-afrikai fajüldözés ellen. — Kudarcot vallott a kínaiaknak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afro-ázsiai szolidaritási mozgalmat. Sőt éppen az algériai küldött javaslata alapján várható, hogy a mozgalmat Latin. [Amerikára is kiterjesztik és a legközelebbi tanácsülést már mint az afro-ázsiai, latin-amerikai népek szolidaritási tanácsának ülését hívják össze. ! — Az arab országok képviselői minden támogatást megígér. ! tek a szabadságukért küzdő né- , péknek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességét. — Az algériai sajtó még Sekou Touné guineai elnök látogatása mellett is jelentős helyet szentelt a konferencia tanácskozásainak. A lapok minden egyes küldött hozzászólását részletesen ismertették és elemezték, ezenkivül szinte minden alkalmat megragadtak, hogy aláhúzzák az afrikai és ázsiai népek összefogásának jelentőségét. Nincs helye a széthúzásnak — állapította meg ismételten — mert a szabadságukat elnyert vagy érte harcoló népek csak együttes erővel tudják szabadságukat, fejlődésüket biztosítani. 1 A lengyel párt- és kormányküldöttség Moszkvában Moszkva Gcmulka és Jozef Cyrankiewicz vezetésével hétfőn Moszkvába érkezett a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A delegáció az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A vendégeket a repülőtéren Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Anasz- tasz Mikojan és több más szovjet vezető fogadta. Hruscsov és Gomulka rövid beszédet mondott a repülőtéren. (MTI) TflSZSZ-kizleméfly a „Poliot-2” (elbocsátásáról Moszkva A világűr meghódításának programja szerint a Szovjetunió vasárnap felbocsátotta a második irányítható és manőverező kozmikus repülőtestet, a „Poljot —2”-t. A kozmikus kísértetnek az a célja, hogy tovább tökéletesítsék a minden irányban nagymérvű manőverezésre képes kozmikus repülőtesteket és kidolgozzák a kozmikus berendezéseik kö- zelhozásának és találkozásának feladatával kapcsolatos kérdéseket. A kozmikus manőverezések és az űrrepülés stabilizálása céljából a „Poljot—2”-t különleges vezérlőberendezéssel és hajtómű-rendszerrel szerelték fel. A kozmikus repülőtesten tudományos kutatókészüléket, rádiótelemetrikus rendszert és egy adót helyeztek el, amely 19,895 megaherz frekvencián dolgozik. A hordozó rakétáról történt leválasztás és a ballisztikus repülés után a „Poljot—2” kozmikus repülőtestet különleges hajtóműberendezés segitségével a kiinduló pályára vezérelték és a kozmikus repülőtest a megadott program értelmében több manőverezést végzett különböző irányba. . A manőverezés egész programjának végrehajtása után a „Poljot—2” végleges pályájának adatai a következők: az egyenlítő sílkjával bezárt szög 58,06 fok, apo- geum 500 kilométer, berigeum 310 kilométer, a kozmikus repülőtest ezen a pályán 92,4 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A „Poljot—2” a repülés időtartama alatt többször megfordult tengelye körül és betájolta magát a megadott program szerint. A kozmikus repülőtest állandó stabilizálása és manőverezése céljából többször bekapcsolták az erre szolgáló külön hajtóműveiket. A kozmikus repülőtestben elhe. lyezett készülék normálisan működik. A rádiótelemetrikus készülék végzi a kozmikus térség kutatásával összefüggő tudományos értesülések továbbítását. A „Poljot—2” útját a Szovjetunió területén elhelyezett földi irányitó és mérőállomások figyelik és ezek fogják fel a telemet- rikus adatokat is. A „Poljot—2” kozmikus repülőtest felbocsátásával a Szovjetunió további fontos lépést tett a manőverező kozmikus repülőtestek tökéletesítésében és a világűr meghódításában. Megjelent áprilisi A Pártélet áprilisi száma közli ,az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a Kínai Kommunista Párt vezetőinek újabb szakadár lépéseiről. Kiss Tibor a tizenöt éves KGST-ről írt cikket a folyóiratban. Figyelmet érdemlő írást olvashatunk az irodalom helyzetéről, a munkásvédelem tennivalóiról, a bürokrácia elleni harcról, - a párttagság ideológiai képzéséről, az eszmei offenzíva gyakorlati kérdéseiről, a mezőgazdasági Az U63. évi községfejlesztési alapból felállíttatott emlékművet hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján avatták fel. Az emlékművet övező park gondozását az I. sz. általános iskola úttörői vállalták. Munkásmozgalmi emlékművet avattak Gyomén a Pártélet száma párthatározat végrehajtásának rémlétkérdéséiről. A folyóirat két Békés megyei vonatkozású cikket is közöl. Bagyinka György, a megyei pártbizottság munkatársa a termelőszövetkezeti párttitkárok felkészültségéről, munkájuk tökéletesítéséről, a pártmunka színvonalának emeléséről írt cikket. Vészeiket György elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa az üzemi belső tartalékok- felhasználásával foglalkozik írásában. Tizen & ámii I látrci megtakarítás — Világszínvonalú alumíniumipart építünk — Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse a bauxit. Nemzetközi viszonylatban is számottevő bauxittermelésünk Európában — a Szovjetunió termelését nem tekintve — a második, a világtermelésben pedig a hetedik helyet foglaljuk ed. A jövő a magyar bauxitvagyon jelentősége túlnő az ország határain és néhány baráti ország alumínium- ipari bázisát képezi. Bauxitvagyonunk tetemes mumba szellemében kíván küzdeni az ország teljes felszabadításáért. Az ellenállás, illetőleg a fegyveres harc máris több tartományban megkezdődött. — Hasonlóképpen nagy tetszéssel fogadták a dél-afrikai nemzeti kongresszus küldöttsége vezetőjének, Robert Roshanak beszédét, amelyben megbélyegezte a fajüldöző dél-afrikai kormány elnyomó politikáját. — A tanácskozás résztvevői megelégedéssel és nagy tetszéssel fogadták a Szovjetunió képviselőjének, Gafurovnak beszédét, aki a szabadságukért küzdő népek határozott megsegítését sürgette és egész sor konkrét javaslatot tett, többek között a gyarmatosító és a faji megkülönböztetésen alapuló rendszerek felszámolására. Javasolta, hogy az afrikai és ázsiai államok támogassák a vitás határkérdések békés megoldását, se. Megyénkben is észlellek földlökéseket Tegnap délelőtt fél tíz óra tájban az ország déli és délkeleti részén kisebb- nagyobb földlökéseket észleltek. A földrengés a jugoszláviai Vajdaságból indult ki és észak—déli irányban, 160 kilométer szélességben terjedt. Pécsett több épület összerepedezett. Megyénkben Békéscsabán, Gyulán. Sarkadon és Medgyesegyházán tapasztaltak kisebb földmozgásokat. A jelentések szerint sem emberéletben, sem anyagiakban nem esett kár. szempontjából nagy jelentőségű, hogy hazánk bauxitvagyona kb 80 milliárd tonnára becsülhető, — ez a mennyiség több évtizedre fedezi a timföldgyártás tervezett mennyiségét. Az utóbbi években a bauxit- kincs hasznosításává} az alumíniumipar országos jelentőségűvé fejlődött. Szerepét az is mutatja, hogy a nemzeti jövedelemnek másfél százalékát termeli ki. Tekintélyes mennyiségű bauxit és timföld kerül exportra, de az alumíniumot és alumínium féükészárut is kedvezően exportáljuk. A magyar bauxit, timföld és alumínium vásár. j lói a Csehszlovák Szocialista Köz. I társaság, a Német Demokratikus I Köztársaság és a Lengyel Népköz- társaság, de exportálunk a Német j Szövetségi Köztársaságba és Ausz- 1 triába is. Ezekből is kitűnik, hogy Előnyös adottságaink vannak a Dauxitbányászat fejlesztéséhez, a timföldgyártás növeléséhez a lehetőségek figyelemre méltóak. En_ nek ellenére az alumíniumfelhasználás nem emelkedett kellő mértékben. Hazánk Dániával együtt az energiahordozók tekintetében az európai ranglistán az utolsók között foglal helyet. Eddig az ország energetikai adottságai nem engedték meg az alumíniumkohászat megtöbbszöröződését. Az alumíniumipar, különösen a félkész- és készárugyártás fejlesztése szempontjából nagy horderejű a magyar—szovjet timföld—alumíniumipari egyezmény, amellyel feloldódik hazánk bauxitgaz- dagsága és vülamosenergia- szegénysége közötti ellentmondás. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a világpiaci áron olyan fómmenynyiséghez jussunk, amelynek révén világviszonylatban is versenyképes alumínium-feldolgozó ipart fej tesztünk ki. Magyarország 1967-től 1980-ig fokozatosan növekvő mennyiségben, végül 330 000 tonna timföldet szállít a Szovjetunióba. Ebből az ottani rendkívül olcsó villamosenergia felhasználásával 165 000 tonna alumíniumot készítenek és ezt a mennyiséget tömb- alumínium formájában, teljes egészében visszaszállítják hazánkba. Felmerül a kérdés: gazdaságos- e ez a feldolgozási mód? A timföld kiszállítása a Szovjetunióba nagy szállítási kapacitást köt le, a szállítási út oda-vissza nagyon hosszú. Nem volna-e egyszerűbb az alumíniumgyártást idehaza vil- lamosenergia-importtal megoldani? Az összes érdekelt szervek beható vizsgálatokat végeztek és megállapítást nyert a gazdaságos- sági számításokból, hogy a vízi- szállítás oda-vissza lényegesen gazdaságosabb a villamosenergiaimportnál. A jelenleg Magyarországon gyártott és a jövőben a Szovjetunióban előállítandó alumínium önköltsége közötti különbség . többszörösen fedezi a szállítási költségeket. n nagy távolságú villamosenerg’a-vezeték A villamosenergia-importhoz kb 2500 kilométer hosszú távvezeték építése válna szükségessé. Ilyen nagy távolságú vezetéken az energia-szállítás műszakilag ma még nem lehetséges a hálózati veszteség miatt. Az útnak indított villamosenergia a nagy távolságú vezetéken útközben elveszne, már nem is jutna el a felhasználóhoz. Ha sűrűn, egymás közelében, a villamosenergia továbbítására transzformátor állomásokat létesítenének, ezek horribilis összegekbe kerülnének. Ilyen nagy távolságú vezeték, ilyen nagy meny. nyiségű villamosenergia szállítására még nem épült sehol a világon a mutatkozó műszaki nehézségek miatt. Felmerülhet az a javaslat is: nem lenne-e mód arra, hogy közelebbről hozzuk be a villamosenergiát. A 165 000 tonna alumínium előállításához hozzávetőlegesen hárommilliárd kilowattóra villamosenergia szükséges. Ez körülbelül egymillió-kétszázezer tonna egyezményes — hétezer kilokalória értékű — fűtőanyagnak felel meg Hárommilliárd kilowattóra energia — exportlehetőséggel — a Szovjetuniót kivéve — Európában egyetlen ország sem rendelkezik. Az alumíniumkohászat nagy mennyiségű villamosenergiát igények Az a villamosenergia, ame-
