Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
»64. április 14. 5 Kedd Tavaly őt, az idén huszonhat mezőgazdasági ifjúsági munkacsapat versenyez a sarkadi járásban Látogatáa Gerlán Nyolcvan helyett holdon termelnek cukorrépát Kevés a munkagép, hiányos a második műszak A KISZ Központi Bizottsága wszágoe versenyt hirdetett a me- Tógazdaságiban. A KISZ megyei bizottság járási, községi versenyeket szervezett meg a felhívásra, melynek célja: a fiatalok minél jobban sajátítsák él a modern technika alkalmazását. A felhívás eredményeképpen a sarkadi járásban 26 ifjúsági munkacsapatot szerveztek. Ezekben a munkálatokban a KlSZ-bizott- ság mellett működd parasztitj i- sági tanács a járási tanáccsal közösen dolgozta ki a verseny nrun- katervét. A sarkadi járásban a növénytermesztésen belül a kertészet a legfontosabb. Valameny- nyi termelőszövetkezet rendelkezik öntözőberendezéssel. Ezek kapacitásának 100 százalékos kihasználása fontos célja a versenynek. A járás tez-eiben — a sajátosságok figyelembevételével — helyi versenyeket is szerveznek. Például a sarkad keresztúri Hunyadi Termelőszövetkezetben a tejhozam növelését tűzték ki célul. Minden terven felüli liter tejért 10 fillért, minden terven Szívderítő látvány a hazánkban elsőnek alakúit sarkad-feketeéri Lenin Tsz határa. A buján fejlett, haragoszöld búzatáblák .mellett friss tavaszi vetéseket látni. Az ország legöregebb termelőszövetkezetében most folyik a huszadik közös tavaszi vetés. 18 különböző típusú gép és 25 pár lófogat dolgozik. A lánctalpasok éjjel-nappal, a könnyebb gépek és lófogatok pedig kora hajnaltól késő estig szorgoskodnak, mert három hét alatt be akarják fejezni 1674 holdon a tavaszi vetést. Ezenkívül a saját növényvédő brigád 1500 hold kalászost vegyszerez, sőt segít ebben a fontos munkában a szomszédos Dózsa és Kossuth Tsz-nek is. Tobai Sándor bácsi, a Lenin Tsz egyik alapító tagja, mint az ellenőrző bizottság tagja gyakran kimegy a földekre. Nagyon elégefelül születő borjúért 40 forintot fizetnek ki a munkacsapatoknak. Járási szinten törekednék arra is, hogy a baronvfielhullást három százalékra csökkentsék. Az ifjúsági munkacsapatoknak nem csupán kiszes fiatalok a tagjai, hanem az idősebb korosztály is képviselteti magát. A 26 csapat közül kiemelkedik a sarkadi Dózsa Tsz, amelyből négy csapat nevezett be. A mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság, s a méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezetből 3—3 csapat vesz részt a versenyen. A parasztifjúsági tanács vezetőcége fiatal agrárszakemberekből, tanácsi és KlSZ-vezetők- ből áll, az elnök pedig Juhász János agrármérnök. A KISZ-t Sinkó Ferenc elvtárs, a járási KISZ-bi- zottság agitációs propagandafelelőse, a járási tanácsot pedig Borbély Andor élvtárs, a Sarkadi Járási Tanács elnökhelyettese képviseli. A verseny eredményeit a gazdasági év befejezésével hozzák dett a traktorosok és fogatosok minőségi munkájával. Ilyenkor egy kicsit elbeszélget a fiatalokkal — jó részük már a szövetkezetben született — s elmondja hogyan történt az alakulás, milyen volt az első közös tavaszi vetés húsz évvel ezelőtt. Annakidején egy táblába kapták az egykori cselédek a földet s maguk kezdtek közösen a megmunkálásához. Mindössze egy pár fogatuk volt, az is egy bivalyból és egy szamárból állt. A huszadik közös tavaszi vetés már sokkal könnyebb és gyorsabb Sarkadon. Minden talpalatnyi földön őszi mélyszántásba, kertszerű en megmunkált talajba vetik a magot. A növényápolók is jól felkészültek a munkára, s így remény van arra, hogy ősszel a két évtized legjobb termésátlagát takarítják be. Az agronómus késve érkezett az igazgatósági ülésre. A határból jött. Kinn száz ágra süt a nap, igazi tavasz van. Az emberek és a gépek kora hajnaltól késő estig járják a mezőt A cukorrépát és a zabot vetik. A mindössze néhány napja vetett árpa máris csírázásnak indult Budai László, a Il-es brigád vezetője is tavaszi hírt hoz. — Már másfél centire nyúlt a hagymamag csírája mind a 10 holdon. Egy-két nap és gyomlálhatunk. Az elnök megszólal: — A cigarettaszünet lejárt, aki elszívta, jöjjön befelé, mert van bőven vitatkozni valónk. Akinek a cigarettája csak félig égett el, eltapossa és sietve lépked az elnök után. (Vita közben senki sem gyújt rá. Még a szenvedélyes cigarettázók is kivárják az újabb szünetet) Ahogy körülülik a nagy tölgyfaasztalt az elnök rögvest az ag- ronómusnak adja meg a szót — Az időszerű munkákkal megfelelően haladunk. Befejeztük a tavaszi árpa vetését 40 holdon. Készen vagyunk a borsóval is. A mai nappal — április 10-én —12 holdon a cukorrépa is földben lesz. Vetjük a napraforgót, a jövő héttől kezdve pedig a kukoricát. Áprilisban még húsz nap van — hétköznap, vasárnap —■, nekünk most teljesen mindegy, hogy piros vagy kék betűt mutat a naptár. Amíg nem vetünk el, szinte megállás nélkül dolgoznunk kell! Sok a munkánk. Nyalcvannyolc hold cukorrépa, 60 hold napraforgó, 380 hold kukorica vetése, több száz holdon a lucerna és a vöröshere örökítése van még hátra. Ezekhez a munkákhoz kérem az igazgatóság hathatós segítségét. Az asztalt körülülők nagy figyelemmel hallgatják Dézsi agro- nómust, aki arról is beszámol, hogy a kései kitavaszodás miatt a vetési sorrend felborult. Egyes növényeket nem abba a táblába vetettek, mint amelyikbe tervezték. Ügyeltek azonban a jó és gyors munkára. A gépekről is szó esett. Két lánctalpas traktor éjjel-nappal jár. Simítókat és fogasokat vontatnak a megpirkadt őszi szántáson. A fürge, 30-as Zetor ezek előtt ekével fut fel s alá, az öles barázdákat szántja befelé. (Erre a múlt év őszén itt nem jutott idő.) A három MTZ közül egy műtrágyát szór a cukorrépa alá, a másik vetőgépet vontat, a harmadik pedig, még új gép, teljes terheléssel nem akarják járatni, fél teherrel furikáz a major körül és a vetőgépet, valamint a mű- trágyaszóröt szolgálja ki. A 25-ös Zetor az őszi vetéseket hengerezi, a G—35-össel fogasolják a lucernát, a Maulwurf pedig a legelőre szórja a műtrágyát. Gerlán nappal minden géppel dolgoznak. Éjszaka azonban a G —35-ös, a két Zetor és a Maulwurf pihenőt tart. Kevés a traktoros. Meg az az igazság, hogy az univerzális traktorok vezetői a második műszakra nem szívesen adják át a volánt. Inkább nyújtott műszakot tartanak, 12—14 órát dolgoznak, csak a gépre ne üljön más, mert elrontja és akkor nappalra sem lesz traktor. A hármas brigád vezetője és még több igazgatósági tag egyetért ezzel annak ellenére, hogy a vetéssel késve vannak. Nemigen szorgalmazzák a könnyű univerzális gépek második műszakját. Munka éppen lenne, de... Gerlán ma ez a gyakorlat. S ez nem az idei tavaszon született. Egy évtized alatt forrt ki, s bizony nagyon fel kell kötni a fehérneműjét annak, aki ebben az alig gyökeret eresztett faluban a helyi szokások ellen tör pálcát A vitában azután rendeződnek a sorok. Az igazgatóság tagjai érzik, hogy ez a szokás útjában áll a tavaszi nagy hajrának. De mit is lehetne csinálni — vetődött fel. Mindenekelőtt a traktorosokkal kellene megértetni, hogy mennyire sürgős a tavaszi munka. A traktor két műszakos kihasználásához a jelenlegi gépkezelők válasszák meg társukat. Máshol L így csinálják. A traktorosok becsületből nem hagyják egymás cserben. A gerlai Magvető Tsz-ben a gépeknek a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetése vari még hát ra. Lényegében a jelenlegi munkaszervezéssel, 12—14 munkára alkalmas nap elegendő a vetés befejezéséhez, de ha ide számítjuk a többi feladatot: az ősziek ápolását, és az egész kenyérgabona vetésterület vegyszeres gyomirtását, akkor bizony áprilisban sok még a tennivaló. A munkákat gátolja az is, hogy Gerlán nincs kellő számú munka gép. A gépállomáson kell gazsu- lálmi disztillerért és vetőgépéri I Néhány napja sajnos ez történt. A gépállomásiak mindent elkövettek, hogy a munkagép vontató sához a gerlaiak traktort is béreljenek. Az alkudozás talán még a munka rovására is ment. S meri a tsz hajthatatlan maradt, meg egyeztek. Kaptak egy vetőgépet Most egy disztillerért folyik a küzdelem .;. ilyen az élet. A tsz vezetői azonban nemcsak a gépállomással vannak vitában Üzemen belül is sok'a gond. Ere deti tervük szerint 80 hold cukorrépát akartak vetni. Figyelembe vették a népgazdaság igényét és 20 holdat a közös célkitűzésbő' még elvállaltak. Kilencvenöt holt! cukorrépát sikerült a családi mű velés alapján megnyugtató módon biztos kezekbe adni, de öt holdnak még nem akadt gazdája. — Ne vessük el! — hangzottá de erre nyomban rátromfoltak. — A cukorrépa vetése állami tervfeladat! — Vessük el — hallatszott határozottan —, mert a kávét itt Gerlán is cukorral szeretik. Vannak még nekünk tartalékaink! És ebben sok igazság van. Mert a tsz-ben vannak olyan asszonyok főként a mesteremberek és a traknyilváno6ságra. Huszadik közös tavaszi vetés a sarkadi Lenin Tsz-ben lyet hazánkban 1600—2600 kaló- ria/kg, tehát viszonylag alacsony fűtőértékű lignitre vagy barnaszénre telepített hőerőműből nyernek, önköltség tekintetében nem veheti fel a versenyt a magas fűtőértékű, olcsó szénből vagy még inkább víziúton előállított villamosenergiával. Hazánkban az alumínium önköltségéből 43 százalékot tesz ki az energiaköltség. Más országokban ennek csak a felét, míg a Szovjetunióban az olcsó vízienergiával termelt alumínium önköltségéből csak 15—20 százalékot. Már ezekből is kitűnik, hogy a magyar—szovjet egyezmény mindkét fél számára kedvező. A szovjet vízíerőművekben előállított villamosenergia önköltsége jóval alacsonyabb, mint a világpiaci alumíniumárban számításba vett energia ára. Az egyezmény alapján mi a timföldet világpiaci áron szállítjuk a Szovjetuniónak. A Szovjetunió az alumíniumot szintén világpiaci áron szállítja vissza. Az alacsony önköltséggel, a világpiaci árnál olcsóbban előállított villamosenergia tehát alumíniumba „építve” jut vissza hazánkba. Az egymástól víziúton 3500 kilométerre levő magyar timföldgyárak és a volgográdi vízierőmű mellett létesített alumíni- umkohó között jön létre termelési együttműködés. A magyar timföld víziúton, a Dunán, a Feketetengeren, a Volga—Don csatornán jut el a szovjet kohóba. A víziút azért is kedvező, gazdaságos, mert a szovjet vasércet K rívó jrogból Dunaújvárosba hozó szovjet uszályok visszafelé timföldet vihetnek. A nemzetközi hajózásban nem egyedülálló az ilyen hosszú és még hosszabb szállítású út. Az Egyesült Államok, amely 1,9 millió tonna alumíniumterrne- lésével a tőkés világ termelésének 50 százalékát adja, a világ bauxit- vagyonának mindössze 0,7—0,8 százalékával rendelkezik és a szükséges bauxitot a Karib-tenger térségéből szerzi be. Kanada, a tőkés világ második „alumíniumállama” nem rendelkezik bauxit- tal és Dél-Amerikai országaiból szállítja a Panama-csatorna érintésével 9—10 ezer kilométeres ha- jóúton. Norvégia kanadai, nyugatnémet, angol, amerikai timföldet dolgoz fel olcsó vízienergiájával. niumíniumiparunk távlatai A magyar alumíniumipar előtt kirajzolódtak a távlatok. Beruházásokkal, rekonstrukciókkal, bővítésekkel készülnek a feladatokra. A 165 000 tonna alumínium előállításához öt—hat Inota nagyságrendű kohót kellene építenünk, szükség lenne egyéb beruházásokra is. Ezek együttes költsége 15 milliárd forintot tenne ki. Összehasonlításul említjük, hogy az 1964. évi teljes népgazdasági beruházási összeg 45 milliard forint. Ha a 15 milliárdos beruházást nekünk kellene megvalósítanunk, kevesebb lakás építésére kerülhetne sor, a mezőgazdaság, az ipar fejlesztésére, egyéb fontoß célra nem jutna olyan nagy összeg, mint tervezték. A magyar —szovjet egyezmény értelmében nekünk csak a bauxitbányászat fejlesztésére, a meglévő timföld- gyári kapacitás bővítésére, egy nagy, új timföldgyár építésére, valamint a visszaszállított alumínium feldolgozására szükséges művek építésére kell beruházásokat eszközölnünk. 1980-ban a Szovjetunióból visz- szaszállított, a magyar kohókban előállított alumíniumból több jut a járműiparnak, az építőiparnak, valamint kábeliparnak, a csomagolóiparnak, az élelmiszeriparnak. Az építőipar jelenlegi alumínium-felhasználása ötvenszeresére, a kábeliparé nyolcszorosára, a jármű—közlekedés-ipáré ötszörösére, az élelmiszer-csomagolóiparé tízszeresére, az edény- és tömegcikkiparé pedig kilencszeresére emelkedik 1980-ban. Hogy a 165 000 tonna alumínium milyen nagy mennyiség, mutatják a tájékoztató számok. Az autóbuszipar, a vasúti kocsigyártás, az építőipar egyre jelentősebb mennyiségű alumíniumot alkalmaz. Ha a 166 ezer tonna alumíniumot teljes egészében megkapná az au tóbusz ipar évente 120 ezer autóbusz alumínium meny- nyiségét tudnák biztosítani. Ma már az építőipar szívesen alkalmazza az alumínium ablakkereteket és ha a teljes 165 000 tonna alumíniumot erre a célra fordítanák, három és fél millió ablakkeret telne ki. Alumíniumiparunk fejlődését más adat is érzékelteti, 1962-ben a 4 kiló 31 dekás aluiftynium fel- haszpálasi fejkvóta lényegesen elmaradt a feiletl nyugati országok adatai mögött. Az Egyesült Államokban az egy főre jutó alumínium felhasználása 1965-ben 20 kilóra emelkedik. 1980-ban a szovjet kohókban előállított, valamint a hazai üzemekben nyert alumínium-mennyiséggel, csaknem 300 000 tonnával, az egy személyre jutó alumínium-felhasználás kb 25 kilóra emelkedik. A magyar—szovjet timföld—alumíniumipari egyezmény fontos határkő hazánk ipari fejlődésében. 1980-ban Magyarország alumínium-felhasználása már meghaladja az Egyesült Államok vagy Franciaország, vagy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi alumínium-felhasználását. Víg István toros-feleségek között, akik szégyellik, hogy férjeik mellett nekik is kapálni kell. A munka pedig nem szégyen. Gerlán tanult emberek is kapát fognak. Hasznot visznek a házhoz, aminek legha- marább az asszonyaik örülnek. — Még egy próbát teszünk — hallik. Az elnök az igazgatóság szándékát a népgazdaság céljainak támogatására határozattá formálja és jegyzőkönyvbe diktálja. Dupsi Károly Tanfolyamon vesznek részt a kozmetikusok és fodrászok A Békés megyei Szolgáltató Ktsz még januárban hathónapos tanfolyamot indított a kozmetikusok számára, akik elméleti és gyakorlati továbbképzést kapnak. Havonta egy alkalommal jó nevű pesti kozmetikusok tartanak részükre előadást, kéthetenként pedig tanuló körben fejlesztik tovább szakmai ismereteiket. A napokban háromhónapos férfi- és női fodrásztanfolyam kezdődött, amelyen a szakma legjobb dolgozói tartanak előadásokat és gyakorlati bemutatókat. A tanfolyam befejezése után vizsgát tesznek a fodrászok, majd megyei versenyt rendez a szövetkezet. A vizsga eredményét a bérmegállapításnál is figyelembe veszik.
