Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

»64. április 14. 5 Kedd Tavaly őt, az idén huszonhat mezőgazdasági ifjúsági munkacsapat versenyez a sarkadi járásban Látogatáa Gerlán Nyolcvan helyett holdon termelnek cukorrépát Kevés a munkagép, hiányos a második műszak A KISZ Központi Bizottsága wszágoe versenyt hirdetett a me- Tógazdaságiban. A KISZ megyei bizottság járási, községi versenye­ket szervezett meg a felhívásra, melynek célja: a fiatalok minél jobban sajátítsák él a modern technika alkalmazását. A felhívás eredményeképpen a sarkadi járásban 26 ifjúsági mun­kacsapatot szerveztek. Ezekben a munkálatokban a KlSZ-bizott- ság mellett működd parasztitj i- sági tanács a járási tanáccsal kö­zösen dolgozta ki a verseny nrun- katervét. A sarkadi járásban a növénytermesztésen belül a ker­tészet a legfontosabb. Valameny- nyi termelőszövetkezet rendelke­zik öntözőberendezéssel. Ezek kapacitásának 100 százalékos ki­használása fontos célja a ver­senynek. A járás tez-eiben — a sajátosságok figyelembevételével — helyi versenyeket is szervez­nek. Például a sarkad keresztúri Hunyadi Termelőszövetkezetben a tejhozam növelését tűzték ki célul. Minden terven felüli liter tejért 10 fillért, minden terven Szívderítő látvány a hazánkban elsőnek alakúit sarkad-feketeéri Lenin Tsz határa. A buján fejlett, haragoszöld búzatáblák .mellett friss tavaszi vetéseket látni. Az ország legöregebb termelőszövet­kezetében most folyik a huszadik közös tavaszi vetés. 18 különböző típusú gép és 25 pár lófogat dol­gozik. A lánctalpasok éjjel-nap­pal, a könnyebb gépek és lófoga­tok pedig kora hajnaltól késő es­tig szorgoskodnak, mert három hét alatt be akarják fejezni 1674 holdon a tavaszi vetést. Ezenkí­vül a saját növényvédő brigád 1500 hold kalászost vegyszerez, sőt segít ebben a fontos munká­ban a szomszédos Dózsa és Kos­suth Tsz-nek is. Tobai Sándor bácsi, a Lenin Tsz egyik alapító tagja, mint az ellenőrző bizottság tagja gyakran kimegy a földekre. Nagyon elége­felül születő borjúért 40 forintot fizetnek ki a munkacsapatoknak. Járási szinten törekednék arra is, hogy a baronvfielhullást három százalékra csökkentsék. Az ifjúsági munkacsapatoknak nem csupán kiszes fiatalok a tag­jai, hanem az idősebb korosztály is képviselteti magát. A 26 csapat közül kiemelkedik a sarkadi Dó­zsa Tsz, amelyből négy csapat ne­vezett be. A mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság, s a méhkeréki Balcescu Termelőszövetkezetből 3—3 csapat vesz részt a verse­nyen. A parasztifjúsági tanács vezetőcége fiatal agrárszakembe­rekből, tanácsi és KlSZ-vezetők- ből áll, az elnök pedig Juhász János agrármérnök. A KISZ-t Sinkó Ferenc elvtárs, a járási KISZ-bi- zottság agitációs propaganda­felelőse, a járási tanácsot pedig Borbély Andor élvtárs, a Sarkadi Járási Tanács elnökhelyettese képviseli. A verseny eredményeit a gaz­dasági év befejezésével hozzák dett a traktorosok és fogatosok minőségi munkájával. Ilyenkor egy kicsit elbeszélget a fiatalok­kal — jó részük már a szövetke­zetben született — s elmondja ho­gyan történt az alakulás, milyen volt az első közös tavaszi vetés húsz évvel ezelőtt. Annakidején egy táblába kapták az egykori cselédek a földet s maguk kezdtek közösen a megmunkálásához. Mindössze egy pár fogatuk volt, az is egy bivalyból és egy szamár­ból állt. A huszadik közös tavaszi vetés már sokkal könnyebb és gyorsabb Sarkadon. Minden talpalatnyi föl­dön őszi mélyszántásba, kertsze­rű en megmunkált talajba vetik a magot. A növényápolók is jól fel­készültek a munkára, s így re­mény van arra, hogy ősszel a két évtized legjobb termésátlagát ta­karítják be. Az agronómus késve érkezett az igazgatósági ülésre. A határból jött. Kinn száz ágra süt a nap, igazi tavasz van. Az emberek és a gépek kora hajnaltól késő estig járják a mezőt A cukorrépát és a zabot vetik. A mindössze né­hány napja vetett árpa máris csí­rázásnak indult Budai László, a Il-es brigád vezetője is tavaszi hírt hoz. — Már másfél centire nyúlt a hagymamag csírája mind a 10 holdon. Egy-két nap és gyomlál­hatunk. Az elnök megszólal: — A cigarettaszünet lejárt, aki elszívta, jöjjön befelé, mert van bőven vitatkozni valónk. Akinek a cigarettája csak félig égett el, eltapossa és sietve lép­ked az elnök után. (Vita közben senki sem gyújt rá. Még a szen­vedélyes cigarettázók is kivárják az újabb szünetet) Ahogy körülülik a nagy tölgy­faasztalt az elnök rögvest az ag- ronómusnak adja meg a szót — Az időszerű munkákkal meg­felelően haladunk. Befejeztük a tavaszi árpa vetését 40 holdon. Készen vagyunk a borsóval is. A mai nappal — április 10-én —12 holdon a cukorrépa is földben lesz. Vetjük a napraforgót, a jö­vő héttől kezdve pedig a kukori­cát. Áprilisban még húsz nap van — hétköznap, vasárnap —■, ne­künk most teljesen mindegy, hogy piros vagy kék betűt mutat a naptár. Amíg nem vetünk el, szinte megállás nélkül dolgoz­nunk kell! Sok a munkánk. Nyalcvannyolc hold cukorrépa, 60 hold napraforgó, 380 hold kuko­rica vetése, több száz holdon a lucerna és a vöröshere örökítése van még hátra. Ezekhez a mun­kákhoz kérem az igazgatóság hat­hatós segítségét. Az asztalt körülülők nagy fi­gyelemmel hallgatják Dézsi agro- nómust, aki arról is beszámol, hogy a kései kitavaszodás miatt a vetési sorrend felborult. Egyes növényeket nem abba a táblába vetettek, mint amelyikbe tervez­ték. Ügyeltek azonban a jó és gyors munkára. A gépekről is szó esett. Két lánctalpas traktor éjjel-nappal jár. Simítókat és fogasokat von­tatnak a megpirkadt őszi szántá­son. A fürge, 30-as Zetor ezek előtt ekével fut fel s alá, az öles barázdákat szántja befelé. (Erre a múlt év őszén itt nem jutott idő.) A három MTZ közül egy mű­trágyát szór a cukorrépa alá, a másik vetőgépet vontat, a har­madik pedig, még új gép, teljes terheléssel nem akarják járatni, fél teherrel furikáz a major kö­rül és a vetőgépet, valamint a mű- trágyaszóröt szolgálja ki. A 25-ös Zetor az őszi vetéseket hengerezi, a G—35-össel fogasolják a lucer­nát, a Maulwurf pedig a legelőre szórja a műtrágyát. Gerlán nappal minden géppel dolgoznak. Éjszaka azonban a G —35-ös, a két Zetor és a Maul­wurf pihenőt tart. Kevés a trak­toros. Meg az az igazság, hogy az univerzális traktorok vezetői a második műszakra nem szívesen adják át a volánt. Inkább nyújtott műszakot tartanak, 12—14 órát dolgoznak, csak a gépre ne üljön más, mert elrontja és akkor nap­palra sem lesz traktor. A hármas brigád vezetője és még több igazgatósági tag egyet­ért ezzel annak ellenére, hogy a vetéssel késve vannak. Nemigen szorgalmazzák a könnyű univer­zális gépek második műszakját. Munka éppen lenne, de... Ger­lán ma ez a gyakorlat. S ez nem az idei tavaszon született. Egy évtized alatt forrt ki, s bizony na­gyon fel kell kötni a fehérnemű­jét annak, aki ebben az alig gyö­keret eresztett faluban a helyi szokások ellen tör pálcát A vitá­ban azután rendeződnek a sorok. Az igazgatóság tagjai érzik, hogy ez a szokás útjában áll a tavaszi nagy hajrának. De mit is lehetne csinálni — vetődött fel. Mindenekelőtt a traktorosokkal kellene megértetni, hogy mennyi­re sürgős a tavaszi munka. A traktor két műszakos kihasználá­sához a jelenlegi gépkezelők vá­lasszák meg társukat. Máshol L így csinálják. A traktorosok be­csületből nem hagyják egymás cserben. A gerlai Magvető Tsz-ben a gé­peknek a cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetése vari még hát ra. Lényegében a jelenlegi mun­kaszervezéssel, 12—14 munkára alkalmas nap elegendő a vetés befejezéséhez, de ha ide számít­juk a többi feladatot: az ősziek ápolását, és az egész kenyérgabona vetésterület vegyszeres gyomirtá­sát, akkor bizony áprilisban sok még a tennivaló. A munkákat gátolja az is, hogy Gerlán nincs kellő számú munka gép. A gépállomáson kell gazsu- lálmi disztillerért és vetőgépéri I Néhány napja sajnos ez történt. A gépállomásiak mindent elkövet­tek, hogy a munkagép vontató sához a gerlaiak traktort is bérel­jenek. Az alkudozás talán még a munka rovására is ment. S meri a tsz hajthatatlan maradt, meg egyeztek. Kaptak egy vetőgépet Most egy disztillerért folyik a küz­delem .;. ilyen az élet. A tsz vezetői azonban nemcsak a gépállomással vannak vitában Üzemen belül is sok'a gond. Ere deti tervük szerint 80 hold cukor­répát akartak vetni. Figyelembe vették a népgazdaság igényét és 20 holdat a közös célkitűzésbő' még elvállaltak. Kilencvenöt holt! cukorrépát sikerült a családi mű velés alapján megnyugtató módon biztos kezekbe adni, de öt hold­nak még nem akadt gazdája. — Ne vessük el! — hangzottá de erre nyomban rátromfoltak. — A cukorrépa vetése állami tervfeladat! — Vessük el — hallatszott ha­tározottan —, mert a kávét itt Gerlán is cukorral szeretik. Van­nak még nekünk tartalékaink! És ebben sok igazság van. Mert a tsz-ben vannak olyan asszonyok főként a mesteremberek és a trak­nyilváno6ságra. Huszadik közös tavaszi vetés a sarkadi Lenin Tsz-ben lyet hazánkban 1600—2600 kaló- ria/kg, tehát viszonylag alacsony fűtőértékű lignitre vagy barna­szénre telepített hőerőműből nyer­nek, önköltség tekintetében nem veheti fel a versenyt a magas fűtőértékű, olcsó szénből vagy még inkább víziúton előállított villamosenergiával. Hazánkban az alumínium önköltségéből 43 szá­zalékot tesz ki az energiaköltség. Más országokban ennek csak a fe­lét, míg a Szovjetunióban az olcsó vízienergiával termelt alumínium önköltségéből csak 15—20 százalé­kot. Már ezekből is kitűnik, hogy a magyar—szovjet egyezmény mindkét fél számára kedvező. A szovjet vízíerőművekben előállí­tott villamosenergia önköltsége jóval alacsonyabb, mint a világ­piaci alumíniumárban számításba vett energia ára. Az egyezmény alapján mi a timföldet világpiaci áron szállítjuk a Szovjetuniónak. A Szovjetunió az alumíniumot szintén világpiaci áron szállítja vissza. Az alacsony önköltséggel, a világpiaci árnál olcsóbban elő­állított villamosenergia tehát alu­míniumba „építve” jut vissza ha­zánkba. Az egymástól víziúton 3500 kilométerre levő magyar timföldgyárak és a volgográdi ví­zierőmű mellett létesített alumíni- umkohó között jön létre termelési együttműködés. A magyar tim­föld víziúton, a Dunán, a Fekete­tengeren, a Volga—Don csator­nán jut el a szovjet kohóba. A víziút azért is kedvező, gazdasá­gos, mert a szovjet vasércet K rí­vó jrogból Dunaújvárosba hozó szovjet uszályok visszafelé timföl­det vihetnek. A nemzetközi hajó­zásban nem egyedülálló az ilyen hosszú és még hosszabb szállítású út. Az Egyesült Államok, amely 1,9 millió tonna alumíniumterrne- lésével a tőkés világ termelésének 50 százalékát adja, a világ bauxit- vagyonának mindössze 0,7—0,8 százalékával rendelkezik és a szükséges bauxitot a Karib-tenger térségéből szerzi be. Kanada, a tőkés világ második „alumínium­állama” nem rendelkezik bauxit- tal és Dél-Amerikai országaiból szállítja a Panama-csatorna érin­tésével 9—10 ezer kilométeres ha- jóúton. Norvégia kanadai, nyugat­német, angol, amerikai timföldet dolgoz fel olcsó vízienergiájával. niumíniumiparunk távlatai A magyar alumíniumipar előtt kirajzolódtak a távlatok. Beruhá­zásokkal, rekonstrukciókkal, bőví­tésekkel készülnek a feladatok­ra. A 165 000 tonna alumínium előállításához öt—hat Inota nagy­ságrendű kohót kellene építe­nünk, szükség lenne egyéb beru­házásokra is. Ezek együttes költ­sége 15 milliárd forintot tenne ki. Összehasonlításul említjük, hogy az 1964. évi teljes népgazda­sági beruházási összeg 45 milliard forint. Ha a 15 milliárdos beru­házást nekünk kellene megvaló­sítanunk, kevesebb lakás építé­sére kerülhetne sor, a mezőgaz­daság, az ipar fejlesztésére, egyéb fontoß célra nem jutna olyan nagy összeg, mint tervezték. A magyar —szovjet egyezmény értelmében nekünk csak a bauxitbányászat fejlesztésére, a meglévő timföld- gyári kapacitás bővítésére, egy nagy, új timföldgyár építésére, valamint a visszaszállított alumí­nium feldolgozására szükséges művek építésére kell beruházá­sokat eszközölnünk. 1980-ban a Szovjetunióból visz- szaszállított, a magyar kohókban előállított alumíniumból több jut a járműiparnak, az építőiparnak, valamint kábeliparnak, a csoma­golóiparnak, az élelmiszeripar­nak. Az építőipar jelenlegi alu­mínium-felhasználása ötvenszere­sére, a kábeliparé nyolcszorosára, a jármű—közlekedés-ipáré ötszö­rösére, az élelmiszer-csoma­golóiparé tízszeresére, az edény- és tömegcikkiparé pedig kilenc­szeresére emelkedik 1980-ban. Hogy a 165 000 tonna alumíni­um milyen nagy mennyiség, mu­tatják a tájékoztató számok. Az autóbuszipar, a vasúti kocsigyár­tás, az építőipar egyre jelentősebb mennyiségű alumíniumot alkal­maz. Ha a 166 ezer tonna alumí­niumot teljes egészében megkap­ná az au tóbusz ipar évente 120 ezer autóbusz alumínium meny- nyiségét tudnák biztosítani. Ma már az építőipar szívesen alkalmazza az alumínium ablak­kereteket és ha a teljes 165 000 tonna alumíniumot erre a célra fordítanák, három és fél millió ablakkeret telne ki. Alumíniumiparunk fejlődését más adat is érzékelteti, 1962-ben a 4 kiló 31 dekás aluiftynium fel- haszpálasi fejkvóta lényegesen elmaradt a feiletl nyugati országok adatai mögött. Az Egyesült Álla­mokban az egy főre jutó alumí­nium felhasználása 1965-ben 20 kilóra emelkedik. 1980-ban a szovjet kohókban előállított, vala­mint a hazai üzemekben nyert alumínium-mennyiséggel, csaknem 300 000 tonnával, az egy személy­re jutó alumínium-felhasználás kb 25 kilóra emelkedik. A ma­gyar—szovjet timföld—alumíni­umipari egyezmény fontos határ­kő hazánk ipari fejlődésében. 1980-ban Magyarország alumíni­um-felhasználása már meghalad­ja az Egyesült Államok vagy Franciaország, vagy a Német Szö­vetségi Köztársaság jelenlegi alu­mínium-felhasználását. Víg István toros-feleségek között, akik szé­gyellik, hogy férjeik mellett nekik is kapálni kell. A munka pedig nem szégyen. Gerlán tanult embe­rek is kapát fognak. Hasznot visznek a házhoz, aminek legha- marább az asszonyaik örülnek. — Még egy próbát teszünk — hallik. Az elnök az igazgatóság szándé­kát a népgazdaság céljainak tá­mogatására határozattá formálja és jegyzőkönyvbe diktálja. Dupsi Károly Tanfolyamon vesznek részt a kozmetikusok és fodrászok A Békés megyei Szolgáltató Ktsz még januárban hathónapos tanfolyamot indított a kozmetiku­sok számára, akik elméleti és gya­korlati továbbképzést kapnak. Havonta egy alkalommal jó nevű pesti kozmetikusok tartanak ré­szükre előadást, kéthetenként pe­dig tanuló körben fejlesztik to­vább szakmai ismereteiket. A napokban háromhónapos férfi- és női fodrásztanfolyam kezdődött, amelyen a szakma leg­jobb dolgozói tartanak előadáso­kat és gyakorlati bemutatókat. A tanfolyam befejezése után vizsgát tesznek a fodrászok, majd megyei versenyt rendez a szövetkezet. A vizsga eredményét a bérmegálla­pításnál is figyelembe veszik.

Next

/
Thumbnails
Contents