Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

1964. április 11, 2 Szombat Ünnepélyes búcsúztatás a Keleti pályaudvaron (Folytatás az 1. oldalról.) hosszan zúgott a taps, az egybe­gyűltek melegen ünnepelték a szovjet kormányfőt, éltették a szovjet és a magyar nép barátsá­gát. Ezután Kádár János búcsúzott népünk szeretett vendégeitől Most, amikor búcsút veszünk egymástól, pártunk, kormányunk és az egész magyar nép nevében szeretném még egyszer megkö­szönni, hogy meghívásunkat elfo­gadva ellátogattak hozzánk. Ma­gyarországi tartózkodásuk öröm és megtiszteltetés volt számunkra. Találkozásaink során ismételten kifejezésre jutott, hogy a szocializ. mus és a kommunizmus nemes eszméi éltetik barátságunkat és kapcsolataink a szocialista inter­nacionalizmus szellemében fejlőd­nek. Egyöntetűen megállapítottuk, hogy összefogásunk közös céljaink mielőbbi megvalósítására már ed­dig is nagyon gyümölcsöző volt. Immár húsz esztendő óta világos és egyértelmű célok érdekében egyesíti erőfeszítéseit a Szovjet­unió, Magyarország, valamennyi szocialista ország, a béke és a ha. ladás világméretű mozgalma: szebb és gazdagabb életet akarunk népeinknek, békét az emberiség­nek. Tárgyalásaink eredményeiként újabb lépést tettünk előre együtt­működésünk útján. Nagyon örülünk, hogy szovjet barátaink személyesen is tapasz­talhatták azt a szeretetet, amelyet mi, magyarok a szovjet nép iránt érzünk. Ez a mély rokonszenv a történelmi feladat megvalósításán munkálkodó szovjet dolgozóknak, a kommunizmus építőinek szói, akik munkájukkal nemcsak a Szovjetuniót gazdagítják, hanem erősítenek bennünket, a szocializ, must építő népeket, a szabadsá­gért és a társadalmi haladásért küzdő erőket is. Számunkra a magyar—szovjet barátság hűséget jelent Marx és Lenin eszméihez, a kommunizmus zászlajához, a magyar nép leg­szentebb érdekeihez. A szocialista társadalom teljes felépítését szol­gáló munkánkban a siker fontos biztosítéka népeink, pártjaink és kormányaink barátságának továb. hi erősítése — mondotta. A búcsú nálunk nem elválást jelent, hiszen közös eszméink, a marxizmus—leninizmus tanításai, nak útmutatása szerint továbbra is együtt, egymás mellett, egya­zon úton járunk. Remélem, hogy magyarországi látogatásuk kelle­mes emléket hagyott önökben. Mi, a magunk részéről elmondhatjuk, hogy sokáig emlékezetes, jó napo­kat töltöttünk együtt és közös ügyünk szempontjából nagyon hasznos megbeszéléseket tartot­tunk. Kérjük Önöket, kedves Hruscsov elvtárs, a küldöttség tisztelt tag- • jai hazatérve a Szovjetunióba, vi_ i gyek el pártunk, kormányunk, a magyar munkásosztály, a magyar I dolgozók testvéri, forró üdvözle- i tét, legjobb kívánságait a szovjet • népnek. Kísérje siker a kommu- \ nizmus felépítéséért, az egész em­beriség békéjéért, boldogulásáért végzett munkájukat. Éljen és virágozzék népeink testvéri barátsága! Éljen és győzedelmeskedjék a szocializmus, a kommunizmus és a béke! Jó egészséget, szerencsés utat, a viszontlátásra kedves barátaink! (nagy taps) — fejezte be beszédét Kádár János. A búcsúztatásra egybegyűltek lelkes ünneplése közben Nyikita Szergejevics Hruscsov és Kádár János hosszan, melegen kezet szo­rított. Nyikita Szergejevics szívé­lyesen üdvözölte a dolgozókat, mo­solyogva viszonozta az üdvözlése­ket A díszőrség látványos díszmene- te következett KISZ-fiatalok és úttörők virágcsokrokkal kedves­kedtek a szovjet delegáció tagjai­nak és Nyina Petnovnának. Szere­tett vendégeink mégegyszer bú­csút intettek az egybegyűlteknek, majd fiatalok sorfala között be­mentek a pályaudvar csarnokába. N. Sz. Hruscsov és Kádár János ismét baráti búcsút vett egymás­tól, Kádár Jánosné pedig virág­csokorral kedveskedett Nyina Hruscsovának. Brazíliai helyzetkép Rio de Janeiro Mazzili ügyvezető köztársasági elnök a Goulart elnökségét meg­döntő puccs katonai szervezőivel és a kongresszus jobboldali érzel, mű tagjaival csütörtökön jóváha­gyott egy „alaptörvény-terveze­tet”, amelyet jóváhagyás végett megküldték a Brasáláában ülésező kongresszusnak. Nyugati hírügy­nökségek szerint a kongresszus a tervezetet nem hagyta jóvá. A puccsisták, akik a Goulart-ellenes megmozdulások során szívesen ne­vezték magukat „alkotmányvé­dőknek”, erre az alkotmányosság utolsó látszatát is felrúgták. A brazil fegyveres erők három fegy­vernemének minisztered csütörtö­kön a késő esti órákban a hadügy­minisztérium épületében proktla­mációban jelentették be, hogy a kongresszus által visszautasított törvénytervezetet az ország „alap­törvényének” tekintik. A kiált­vány leszögezi: „a forradalom — ez alatt az államcsínnyel hatalom, ra került jobboldali katonai veze. tőket és politikusokat érti — nem törekszik arra, hogy a kongresszus útján tegye törvényessé tevé­kenységét.” (MTlf A brazíliai események térképe Df 1-Amerikán ak terüle­tileg legnagyobb, ' legtöbb lakosú és gazdaságilag vi­szonylag legfejlettebb álla­miban, Brazíliában — mint ez a sajtóközleményekből ismeretes — a közelmúlt­ban reakciós katonai fel­kelés robbant ki. A lázadás központja a Minas Gerais államban fekvő Jniz de Fora városa volt, melyet a jobboldali puccsista egységek ideigle­nesen Brazília (hivatalos és teljes nevén: Brazillal Egyesült Államok) szövet­ségi fővárosává nyilvánítot­tak. A Iji millió négyzet- ...... .. .. , 1 kilométer nagyságú Brazi­Vendegemk ezután felszálltak a It, ugyanis szövetségi ál­lam, mely 21 államot és I területet (lásd mellékelt térképünket) egyesit magá­ban. Az. egyes szövetségi államok nagyfokú belpoli­különvonatra. A szovjet párt- és kormányküldöttséget a különvo- naton a határig elkísérte Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Péter János külügy­miniszter, Púja Frigyes, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztályá­nak vezetője, és Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokoll osz­tályának vezetője, továbbá G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A küldöttséggel együtt utazott vissza a szovjet fővárosba Szipka József hazánk moszkvai nagykö­vete. A különvonat fél 11 után né­hány perccel a Rákóczi-induló hangjai mellett gördült ki a Ke­leti pályaudvar csarnokából, (MTI) tikai önállósággal rendel­keznek. A jobboldali államcsíny során a lázadó katonai egységeknek is csupán Glas, Guanabara, Ma to Grosso, Minas Geriais, Pa­rana, Sao Paulo és Santa Catarina ssövetségl államok polgári kormányzati szerveinek hathatós se­gítségével sikerült a törvényes köz­ponti kormányt megdönteni. Az itt felsorolt államoknak, különö­sön pedig SaO Paulo és Minas Ge­rais államoknak — a világhírű bra­zíliai kávé-, valamint gyapot- és cu­kornádtermelés fő központjainak — uralkodó körei voltak elsősorban ér­dekeltek abban, hogy a központi kor­mánynak a brazillal agrárreformmal kapcsolatos terveit keresztülhúzzák. A sikeres államcsínnyel megakadá­lyozták ugyanis a földosztást, mely a nagybirtok béklyóiban szenvedő brazil mezőgazdasági dolgozóknak a válságból kivezető egyetlen útja le­hetett volna. . Brazília lakóinak ugyanis kereken kétharmadát foglal­koztatja a mezőgazdaság. Az ország területén a lakosság beleértve a me­zőgazdasági népesség földrajzi elosz­lása azonban nem egyenletes. Brazí. lia négy államában (Amazonas, Ma- ranhao, Mato Grosso és Pará) továb­bá négy szövetségi területén (Acre, Amapa, Rondonia és Roraima), me­lyek az ország összterületének hat ti­zedét alkotják, még az őserdő ural­kodik; s itt az ország összlakosságá­nak (77,5 millió főnek) csupán nyolc százaléka él. A lakosság több mint-kilenctizedé a partmenti álla­mokra, különösen Piául, Cio Grande del Norte, Paraiba és Pernambuco, sokszor súlyos aszályok sújtotta te­rületeire illetőleg a központi kor­mányellenes lázadásban aktívan részt vevő már az előzőkben felsorolt ál­lamok területére összpontosul. A győzelmes jobboldali államcsíny Brazília társadalmi és természeti vi­szonyaiból származó mezőgazdasági problémáit elmélyíti. Használjuk ki jobban lucernatermesztési adottságainkat Békés megye hazánk legna­gyobb lucematermő vidéke. A Békés megyei lucernáiknak kül­földön is igen nagy híre és te­kintélye van. Sajnos az utóbbi időben lucernatertneszitésünik leromlott, a termésátlagok igen alacsonyak. Ha összehasonlítjuk, hogy mi­lyen eredményeket érték él egy­ugyanazon éghajlatú és megkö­zelítően egyenlő talajadottsá­gokkal rendelkező járások, ak­kor azt látjuk, hogy a szeghalmi járás a gyomai járással szemben 5,5 mázsa/kh szénával többet termelt. Az időjárás és talaj­adottságok nem indokolják éri a terméskülönbséget. De ha megnézzük a talajadottságokban élesen különböző két járást, a sarkadi és orosházi járásokat, azt látjuk, hogy az orosházi já­rás a lucematermesztésben csak olyan eredményt tudott elérni, amilyet a gyenge talajadottsá­gokkal rendelkező sarkadi já­rás. Természetesen az orosházi járás terméseredménye a sar­kadi járáséval szemben nem el­fogadható. A gyenge lucemater­mő járások vezető szakemberei­nek felül kél! vizsgálniuk és megjavítaniuk a viszonyokat ehhez, a takarmányellátás szem- pántjából fontos növényhez. Elgondolkoztató képet ka­punk, ha a járásokon bélül egyes tsz-eket vizsgálunk meg. A csárdaszállási Ezüst kalász Termelőszövetkezet 24 mázsa holdahkénti termésátlagával szemben az ugyanezen község­ben lévő Petőfi Termelőszövet­kezet 8,9 mázsa szénatermést takarított be. Hasonló az eset a körös tárcsái két termelőszövet­kezetben is: a Petőfi 28 mázsa/ kh szénát takarított be, a Bú­zakalász viszont csak 8,1 má­zsát. Az ország legjobb talajával rendelkező mezőkovácsházi já­rásban is igen sok azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek in­dokolatlanul alacsony szénater- mést takarítottak be. Például a magyarbánhegyesi Béke 10 má- zsa/kh, a Dózsa pedig 27,9 má­zsa/kh szénatermést ért eL Ugyanez a helyzet a kaszaperi Lenin és Rákóczi Tsz-ekben is, ahol az előbbi 12,6 mázsát, az utóbbi pedig 39,1 mázsa/kh szé­natermést takarított be. Jólle­het, hogy a Rákóczi Termelő- szövetkezet egy részét öntözte a területnek, de még akkor sem elfogadható a Lenin Tsz 12,6 mázsás termésátlaga. Mivel in­dokolják a medgyesegyházi szakemberek és vezetők például azt, hogy a községükben lévő tsz-ek 13—14 mázsa szénát tud­nak termelni az olyan kitűnő földön, mint amilyennel ők ren­delkeznek, hiszen a sarkadi já­rásban nem egy termelőszövet­kezet elérte a 20, és annál ma­gasabb holdanként! termésátla­got. A mezőkovácsházi járásnak megvannak a feltételei ahhoz, hogy a 30—32 mázsa/kh széna­termést elérjék, az adottságo­kat kihasználva, a termelőszö­vetkezetek nagy része már el­érte, hogy megközelítette ezt a szintet. A jó luoematermesztés felté­teleinek biztosítását már a te­lepítéskor el kell kezdeni. A lu­cernát tavasszal olyan talajba kell tenni, amelyet ősszel mé­lyen felszántottak és tavasszal jól el tudtak munkálni. A lu­cerna agrotechnikájával nem kívánok részletesen foglalkozni, hiszen ez már közismert. Az utóbbi években megyénkben is igen sokat beszélünk a talajok mélyműveléséről. A lucerna te­lepítésekor igen nagy jelentő­sége van a mélyművelésnek. Tudvalévő az, hogy a mélymű­veléssel nagy vízmennyiséget tudunk a talajba tárolni, amit a növény a vegetáció alatt foko­zatosan fel tud használni. De ennek van egy másik pozitív ol­dala is — ami az előbbivel ösz- szefügg —, de lucematermés esetén figyelembe kell vennünk, ez pedig az, hogy a mélyműve­léssel hathatós mély lecsapolá- sn körülményeket tudunk bizto­sítani. Erre különösen a lucer­násaink öntözésénél van nagy szükség. Ugyanis, ha az öntözés következtében, különösen a nem kielégítő módon megmun­kált agyagos talajokon, a rövid idő alatt kiadagolt nagy meny- nyiségű öntözővíz tócsákat al­kot, vagy a felső réteget túlned­vesíti. Ez a jelenség igen ked­vezőtlen és ártalmas a lucerná­ra. A lucernások kiritkulásának, a rossz sarjadásnak, a vegetáció elhúzódásának — ami végül is alacsony termésátlagot idéz elő — egyik oka a talaj nem kielé­gítő vízgazdálkodása. A talaj vízgazdálkodásának javítását elő tudja segíteni megyénkben is az elterjedésben lévő mély­művelés. De lehetne úgyis mon­dani, hogy csak a mélyművelés eszközeivel lehetséges elkerül­ni az élőbb felsorolt körülmé­nyeket, amelyek a lucernás élet­tartamát és termelékenységét annyira veszélyeztetik. A szakszerű lucematelepítés csak az egyik feltétele a jó ter­més elérésének. Megyénkben az

Next

/
Thumbnails
Contents