Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
1984. április 11. 3 Szombat Dollár a levegőben Mindig tudtam, hogy a hazai táj levegője drága, de hogy ennyire értékes, arra' gondolni sem mertem. Megyénk egyik vezető mezőgazdasági szaktekintélye éppen a múlt héten figyelmeztetett erre, amikor a mezőkovácsházi járás egyik lakújának füstölgő kéményére, és a rendben sorakozó cirokszár- kúpokra mutatott. Ez az a nagy kincs! Ez nem kevesebb, mint egymillió dollárt érő nemzett vagyon, az amit évente a mi megyénk lakossága — főként a cirok őshazájában — a kéményen kiereszt, vagy éppen a tábla végén felgyújt. Egymillió dollár sok pénz! Hirtelen nem is lehet számba venni, hogy mi mindent kaphatna a cirokszárból nyert cellulózéért az ország, ha gyáraink feldolgoznák. A túlzott rizskultusz világában, amikor a megyébe« 8—10 ezer holdem termett a hurkába- való, Szolnokon papírgyárat építették a rizsszalma feldolgozására. Ebben az évben rizsből alig termelnek 3—4 ezer holdat a megyében. Mégsem győzi az ipar a rizsszalma feldolgozását. Dunaújvárosban is készült szal- macellulóze gyár, s ezt az igazi jelentős létesítményt akkor emelte a népgazdaság, amikor szalmát ide csak visítva tud adni a mezőgazdaság. Több tsz állattenyésztésében — a háztáji gazdaságokról nem is beszélve — napjainkban alomgond van. Ugyanakkor az állategészségügyi szolgálat ma már princel! az embereket, s azt bizonygatja, hogy a tiszta alom milyen előnyös hatással van a tehenek közérzetére, a tejtermelésre, a malaoelhullás megakadályozására. A friss alomtól nagymértékben függ a naponta értékesítésre kerülő tej mennyisége és a sertéslétszám növelésére fordított erőfeszítés. Mindebből következik: annak ellenére, hogy a Dunaújvárosi Szalmacellulóze Gyár az ország szalmatermésének egy-két százalékát dolgozza csak fel, mégis választanunk kell a több tej és a karaj, valamint a szalmából nyerhető cellulózé értéke között. Mi természetesen a tej és a karaj mellett tesszük le a voksot azzal a kiegészítéssel, hogy a cellulóze- gyártást jelentékenyen lehetne növelni a cirokszár feldolgozásával. Tudomásunk szerint Csepelen értik ennek a módját, tehát még úttörőmunkára sincs szükség, csak a termelés színvonalán kellene finomítani, esetleg tovább adni, hogy a Békés megyében értéktelennek minősített cirokszárat az ipar dollárrá változtassa. Ne a levegőben érezzük az értéket, hanem — ezzel a tartalékkal — a nemzeti jövedelem alakniásán! Dupsi Károly Készenlét és számbavétel Battonya körzetében A Battanyai Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben már mindenhol hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A borsó 80 százalékát vetették eddig eL, a cukorrépa vetésével is jói haladnak. A következő héten már a kukoricát vetik. Április 8-án a gépállomáson az agronómusok részére megbeszélést tartottak az időszerű feladatokról. Még egyszer számba vették a teendőket, meghatározták azokat a munkákat, amelyeket az időjárás április második felére zsúfolt. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben és a gépállomáson jói felkészültek a tavaszi feladatok ellátására. Legtöbb szövetkezet az oda helyezett traktorok- második műszakját megszervezte. Szövetkezeti tagok ülnek a ©spállomási gépeken. Részletesen megvitatták a kukorica vetésével kapcsolatos tennivalókat és a vegyszeres gyomirtás elkezdését. öntözés fejlesztése jó ütemben halad. Bár a lucerna kiváló szárazságtűrő képességgel rendelkezik, amit egyébként az is bizonyít, hogy .a legnagyobb szárazságot is túléli és az első eső nyomán azonnal kihajt, a magas termés elérése céljából ott, ahol erre lehetőség van, öntözni kell. A lucerna öntözésekor arra kell vigyázni, hogy a talaj nehogy hosszabb ideig elvize- sedjen, mert így annak állapota egészségtelen lesz a lucernára nézve. Az öntözővizet úgy kell szabályozná, hogy azt a talaj' rövid időn belül el tudja nyelni. Némelyik gyakorlati és szakember úgy vélekedik! hogy a lucernának nincs olyan mértékben szüksége tápanyagra, — annak utánpótlására —, mint az egyéb növényeinknek. Határozottan ki kell mondani: a lucerna ugyanúgy megköveteli a jó táperőben lévő talajt és a műtrágyázást, mint a többi növényeink. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor nem várhatunk jó terméseredményt. Itt csak az a körülmény jöhet számításba, hogy a lucerna a többi növénynyel szemben a betakarítás után nagy mennyiségű olyan anyagot hagy a talajban, amit az utána következő növény felhasznál, és termését n-öveli. Az arankairtás módszerével már nagyon sokat foglalkoztak. Vannak jól bevált módszerek, csak éppen nagyon sok helyen esc egyszerűen nem használják. Az aranka irtásét közüggyé keli tenni, elérni azt, hogy minden tsz-bén egyidöben védekezzenek e növényi kártevő ellen. Igen sok határozat (minisztérium!, tanácsi) született, amely kötelezővé teszi az aranka irtását, nemcsak a lucerna-táblákon, hanem más területeken is. Ezek a határozatok jogot adnak államhatalmi szerveinknek az anan- kairtást elmulasztók anyagi felelősségre vonására. Ügy gondolom, hogy eljött az ideje, hogy ezeknek a határozatoknak az illetékesek érvényt szerezzenek, és még határozottabban tegyék „anyagilag érdekeltté” az irtás elmulasztóit. Ez az „anyagi érdekeltség” sókkal hathatósabb lesz, ha nem az adott nagyüzemet fogja érinteni, hanem konkrétan a mulasztókat. Lucernatemrnesztésünk egyik legfelelősségteljesebb mozzanata a betakarítás. Ebben igen fontos szerepet játszik a kaszálás idejének helyes megválasztása, hiszen ettől függ az, hogy milyen mennyiségű fehérjét tudunk betakarítani. Ezzel kapcsolatban a szarvasi ÖRKI sok évi kísérleteinek alapján megállapította, hogy a legjobb kaszálási idő az, amikor a lucerna a bimbózás kezdetén van. A korábban kaszált lucernák fehérjetartalma minden esetben alacsonyabb. A következő igen fontos mozzanat az időbeni betakarítás, mert, ha a lekaszált lucernát soMiként' fejlődnek a szovjet—magyar mezőgazdasági kapcsolatok? E kérdésre Borisz Bogdanov, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának szakértője a következőket felelte: — A fejlődés igen sikeres, mégpedig a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében. Széles körűek a kapcsolataink, ez nem kétséges. Átadjuk egymásnak a mezőgazdaság különböző kérdéséből készül t műszaki dokumentációkat. Eljuttatjuk egymáshoz a legújabb tudományos szakirodalmat. Vetőmagmintákat cserélünk, továbbá oltványokat és dugványokat. A szovjet intézetek delegációi és szakemberei szívesen utaznak Magyarországra. A fogadtatásuk minden esetben meghatóan baráti és őszinte. A szovjet és a magyar szakemberek nem titkolják eredményeiket Ez a kölcsönösség sok új és nagy siker szülője. — Például? — kérdezzük. —1 Nos, Magyarország olyan bú. zaiaj tá kát kapott tőlünk, mint a Bezosztája 1„ a Bezosztája 4., a Szkoraszpelka 3., a Risza-Uzrost és a Dubrovszkij 129. De csak jót lehet hallani a Vnámk 1646 és a Vflümfc 6540 napraforgó, valamint a Lorch-burgonya magyarországi szereplésétől is. Ezek a kultúrák Nagyobb kocalétszám A csorvósi Petőfi Termelőszövetkezetnek egyik legjobb jövedelemforrása a sertéstenyésztés, hiszen ennek az ágazatnak fejlesztését a helyi adottságok is lehetővé teszik. A közös gazdaság szakvezetői négy gondot fordítanák arra, hogy az évtől évre nö*. vekvő mennyiségű hízott sertés előállításán túl a kocalétszám is gyarapodjék, mert így saját tenyésztésiből előteremthetik a szükséges bízó alapanyagot. Az idén hetvenről kilencvenötre emelik a kocák számát. káig a területen hagyjuk, akkor fékezzük a következő termés fejlődését. Ott, ahol még nem jutottak odáig, feltétlenül tanulmányozniuk kell a lucerna hideglevegős szárítását. Ugyanis, ha a táblán renden várják meg, míg a lucerna úgy megszárad, hogy kazlazni lehessen, az összeszedés és behordás következtében a lucerna leveleinek nagy részét a területen hagyják, arra a mérések szerint 55—30 százalékos fehérjeveszteséget jelent. A fehérjeellátás döntő fontosságú az állattenyésztés további fejlődésében. Ahhoz, hogy több húst. tejet stíb. tudjunk adni a népgazdaságnak, és ahhoz, hogy a húsboltok előtt megszűnjön a sorbaállás,, arra van szükség, hogy mezőgazdasági üzemeink tovább fejlesszék állatállományukat, aminek legfontosabb feltétele az, hogy biztosítani tudják a szükséges fehérjemennyiséget. A fehérje biztosításának egyik feltétele a jó, magas termést biztosító lucerna. Ebben a kérdésben legfontosabb teendő — megjavítani a jelenlegi állományt —- és a következő telepítéseket is úgy végezni, hogy azok minél nagyobb termést tudjanak biztosi, tani. Szűcs Mihály mezőgazdasági tudományok kandidátusa, as MSZMP megyebizottságának előadója nem jelentéit télén mértékben terjedtek ei Magyarországon. — És mit hasznosít a szovjet mezőgazdaság? — Például a nagyszerű magyar őszi árpát, a Béta 40-et, továbbá a Pannónia elnevezésű őszi bükkönyt. Ez utóbbit jelenleg a Balti-tenger mellékén, Ukrajnában, Belorussziában, a sztavropoli területen és a Kárpátom-túl vetik. Kiválóan terem a Martonvásári hibrid kukorica. Sikeres kísérletezések folynak a Kisvárdai rozs- fajtával és a Hegari cirokkal. — Mi a véleménye a magyar agrokémiáról? — Nálunk, a Szovjetunióban, igein nagyra becsülik a magyar tudósok agrokémiai eredményeit. Nagyon hasznos az az eljárás, amelyet a mész és a gipsz együttes felhasználásával dolgoztak ki a szikes talajok feljavítására. Egerszegi Sándor módszere a laza, homokos talajok termőerejének növelésére kitűnő. Csak teljes elismeréssel szólhatunk azokról a gyomirtószerekről és eljárásokról, amelyek révén biztosítják a kukorica egészséges fejlődését. És jó eredményt értek el az állattenyésztésben is azzal, hogy az állatok fejadagjához ásványi, vitaminos és antibiotikumos tápanyagokat kevernek. Borisz Bogdanov így fejezte be nyilatkozatét: —- Kapcsolataink teljességét bizonyítja az is, hogy kicseréljük tenyészállatainkat s az állatorvosi eszközök cseréje is állandó. Mindkét állam mezőgazdasági tudománya és termelési tapasztalata drága kincs. Ezeknek kölcsönös felhasználása — hatalmas hozzájárulás mindkét ország további gyors ütemű mezőgazdasági fejlődéséhez. — APN — A kitüntetett íőmolnái A békéscsabai István-malom- ban hengerszékek, síksziták jellegzetes malmi zöreje fogad, őrlik a búzát. A garaton gyorsan ömlik a zsákokba a hófehér liszt, amely miután „elfoglalta helyét” méltóságteljesen megpihen. A hengerszékek működését egy 40 év körüli, középmagas férfi ellenőrzi. Ö a főmolnár már nyolc éve. Szarvas György csendes, szűkszavú ember. Nem szeret magáról beszélni. Munkájának él, s éppúgy dolgozik most is, mint a kitüntetése előtt. Hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján a Munka Érdemérem bronzfokozatát kapta. — Váratlanul ért, amikor meghallottam a hírt. Nem számítottam rá. De annál jobban esett, amikor Dobi elvtárs a Parlamentben átadta a kormánykitüntetést Amikor befejezi az ellenőrzést, az irodájába invitál. A szűk helyiségben egy asztal és két szék. Leülünk. Naplójába az elmúlt napi eredményeket beírja, miután ezzel is végzett, folytatja a beszélgetést. — Ne haragudjon, de annyi a munkám, hogy télegzeni is alig tudok. — Szeretnénk megismerni önt. Mondjon valamit magáról. — Nem vagyok én híres ember — s elmosolyodik. — De ha any- nyira érdekli az elmúlt huszonöt év, akkor írja.., Szarvas György nem akart molnár lenni. Csak a kényszerűség vitte a Braun-féle gőzmalomba. Otthon kellittt a kenyér, s itt fizetségül a tanulóidő alatt búzát kapott. 1949-tól dolgozik jelenlegi munkahelyén, a szakmában pedig már negyedévszázada. 1961 szeptemberéig az István- malom gőzzel működött, s a nagyobb teljesítmények eléréséért villamosították. Igein, részt vettem a munkában én is — válaszolja. — Én dolgoztam ki az új őrlési technológiát, ami azt jelenti, hogy huszonnyolc hengerszékkel ugyanannyit őriünk, mint negyven- nyolccal. — Mpst is egy újításon dolgozom. Növeljük a szitafclületet és a segédberendezéseket. így lehetővé válik, hogy a malom napi teljesítménye két vagonnal nö. Június elsejéig elkészülünk az átalakítási munkákkal, s a teljesítményünk ekkor már napi 24 vagon lesz. Szarvas elvtársnak nem ez az első kitüntetése. Többszörös újító és több ízben kapta meg a Kiváló Dolgozó címet, valamint miniszteri kitüntetésben is részesült. Amíg beszélgettünk, az ajtó jó néhányszor kinyílt. Ha valamelyik dolgozónak erre vezetett az útja, akkor okvetlenül beszólt: „Gratulálunk Gyurikám!” S neki ez a félmondat mindannyiszor nagyon jól esett. A becsületesen és hallatlan szorgalommal dolgozó főmolnár megérdemelte a kitüntetést. S ha nem is mondja és mutatja, de belül' jóleső büszkeség fogja el, amikor elválunk. Az Országos Gabonatröszt összes dolgozói között csak egyedül kapott ilyen elismerést. , Gratulálunk, s további eredményes munkát kívánunk az István- malom főmolnárának. • Dékány Sándor Gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező vizsgázott autódaru-kezelőt 6 tonnás autódarura, azonnal felvesz békéscsabai vállalat „JOGOSÍTVÁNY 66829” jeligére, Magyar Hirdető, Békéscsaba. 66829
