Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-10 / 83. szám
1964. április 10, 3 Petitek II tavalyinál is Ösztönzőbben premizálnak a békési járás tsz-eí Az anyagi ösztönzés tavaly — a csapadékban szegény időjárás ellenére is — lényegese« növelte a békési járás termelőszövetkezeteiben a szövetkezeti . gazdák és családtagjai munkakedvét, felelősségtudatát. Természetesen sokat javult a munka minősége, s a növények többségének növekedett a terméshozama az aszály ellenére is. Kukoricából járási átlagban 17,7, cukorrépából pedig 170,9 mázsa termést takarítottak be. Az eredmények még jobbak lettek volna, ha valamennyi szövetkezetben sokkal nagyobb gonddal dolgozzák ki a premizálási feltételeket, mert a helytelen arányok, az indokolatlanul lényeges juttatási különbségek, helyenként nézeteltéréseket, zsörtölődéseket szültek a jó és gyors munkára való ösztönzés helyett. Az idén a tavalyinál jobb premizálási rendszereket alakítottak ki a békési járás termelőszövetkezetei, megszüntették az aránytalanságokat úgy, hogy mindenki érdeme, végzett munkája, az elért termés* eredmények, állattenyésztési hozamok szerint részesüljön a többletjövedelemből. A prémiumfeltételek teljesítésére, túlteljesítésére való törekvés máris érződik a szövetkezeti gazdák körében, példa erre, hogy amint lehet azonnal vetnek, dolgoznak a földeken, a kertészetben, s az állattenyésztők is igyekeznek növelni az állomány szaporulatát, súlygyarapodását, tejtermelését. Csókavadászok Gyulán Az idei tavaszon a szokásosnál nagyobb tömegben lepték meg a parkok fáit és a házak kéményeit a varjak és a csókák. Főleg az utóbbiak okoznak sok kellemetlenséget azzal, hogy gallyból készülő fészkeiket kéményekbe rakják. Az MHS gyulai járási elnöksége lövés2Mubjának tagjai vadászatot indítottak a kártékony madaraik ellen. Hajnalban, hogy ne zavarják a járókelőket, kispuslkás birgádok járják az utcákat, vadásszák a varjakat meg a csókákat. A békési járás négy termelő- j szövetkezete, a kamuti Béke, a| kairmti Kossuth, a mezőberényi I Aranykalász és a muronyi Lenin csakúgy, mint tavaly, most is az eredményességi jövedelemelosztás szerint termel. A többi szövetkezet azonban az adottságainak megfelelően többtermelési, premizálási módszert dolgozott ki. Egyikmásik szövetkezetben a termés néhány százalékával vagy annak pénzbeli értékével az üzemterv teljesítésére is ösztönöznek. A premizálásból nem maradtak ki a traktorosok, a segédüzemben dolgozók, de a függetlenített szövetkezeti vezetők sem. A kukoricából a természetbeni premizálás a termés 8—20 százaléka közt váltakozik. Többek között a bruttó termés 20 százalékát kapják prémiumként a kukoricát termelő' szövetkezeti gazdák a békési Vörös Csillag, a békési Október 6 és a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben. A tavalyinál is jobb cukorrépatermés elérésére való törekvés bizonyítja, hogy például a bélmegyeri Üj Barázda TSz minden megtermelt mázsa cukorrépáért fél kilogramm cukrot, a békési Kossuth Tsz pedig mázsánként öt forint készpénz prémiumot oszt. A csárdaszállási Ezüstkalász a tervezett mennyiség értékének 8 százalékát, a terven felüli mennyiség értékének pedig 20 százalékát adja jutalomba az egyelésfoen, kapálásA békéscsabai termelőszövetke- I zetek már az elmúlt évben igen | jelentős mennyiségű műtrágyát használtak fel. Volt olyan tsz is, mint a Május 1, ahol az egy holdra jutó műtrágyamennyisóg átlagosan 224 kilogrammot tett ld. Ennek ellenére mégsem volt teljesen kielégítő a város szövetkezeteiben a mű trágyái elhasználás. A Dózsa Tsz-ben mindössze 138 kilogrammot szórtak ki átlagosan egy hold szántóra, a Kulich Tsz-ben pedig ennél is kevesebbet, 120 kilogrammot. Az idén lóban és betakarításban résztvevőknek, s természetesen a vetésben és a szállításban résztvevőknek. Csak hélyeselni lehet, hogy a békési járás szövetkezetei a lucerna és a vöröshere szénaiermés növelésére is ösztönöznek. Tavaly lucernaszénából járási átlagban 17,4 mázsát takarítottak be. Az átlagot az szorította le, hogy például a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben csak 8,9, a köröstarcsai Búzakalászban pedig 8,1 mázsa széna termett. Néhány szövetkezetben — munkaegység-jóváírás nélkül — a szénatermés 25 százalékát kapják azok, akik a betakarításban résztvesznek. A békési Viharsarok Tsz a termés 10 százalékát, a köröstarcsai Petőfi Tsz pedig 20 százalékát adja munkaegység-jóváírás mellett. A bélmegyeri Űj Barázda Tsz-ben pedig úgy döntöttek, hogy akik a szénabetakarításban ledolgozzák a tízórás műszakot, 40 kiló szénát kapnak prémiumként A háztáji állatállomány takarmányellátása szempontjából is helyes ez. Éppen ezért elismerést érdemel a békési Október 6, a bélmegyeri Űj Barázda, a köröstarcsai Petőfi és a tarhosi Kossuth, amiért takarmányrépát is vetnek, s annak műveléséért a termés egyharmadát adják a szövetkezeti gazdiknak. K. I. nyeges változás történt Békéscsaba termelőszövetkezeteiben. A tsz-ek máir jóval a munka megkezdése előtt gondoskodtak megfelelő mennyiségű műtrágyáról Az 1964-re tervezett mennyiség 44 473 mázsa, a tavalyi 27 660 mázsával szemben. Csaknem minden termelőszövetkezetben már a tsz raktáraiban van a szükséges mennyiség. A legtöbb helyen a jó időt kihasználva, az idén folyamatosan fejtrágyázták a vetéséket. Több műtrágyát használnak fel az idén a csabai tsz-ek, mint tavaly A tavasz hírnökei Margó csak mosolyog t uzesgyarmait a tavaszi napme. leg langyos fürdőjében lubickol. A falu határában, a szeghalmi kö- vesúttól nem messze, zöldellő mező közepén sárgára meszelt, hosz- szú épületek hasalnak, az úgynevezett „Ihrányi telep” baromiine- veidéi. Vidám lányok fogadnak: — Kit tetszik? — Csordás Margitot keresem. Kacagnak: — Eltévedt! Margót nem itt, hanem amott, az országúton túl, a Szász-tanyán lelheti. Meg is lelem. A nevelde végében, a zsenge gyepen ül társnőjével. Kiss Ilonkával. Csipkét horgol. Így ismerős ő valóban nekem. Mikor őszön Békéscsabán, a kéthetes bameváli tanfolyamon volt, szabad órádban csipkét horgolt, így örökítette meg a fényképezőgép lencséje is. Itt nemcsak tudásával tűnt ki, hanem úgy is, hogy ő volt köztük a legfiatalabb, mindössze 14 esztendős. Akkor ígéretet kapott, hogy egyszer felkeressük munkahelyén, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben és megkérdezzük, hasznos volt-e a csabai tsz-akadémda? — Nos? Hasznos volt, Margitka? Bálint, hogy igen. A horgolás félretevödik és megindulunk a nevelde felé. Besétálunk, de csak az előtérbe, hiszen messziről jött ember ripötalpa a baromfiakra veszélyes baci lusok hordozója lehet Innen is látható annyi, amennyi kell, hiszen nem szakszemiéről van szó. 3870 darab, múlt év december 29-i keltetésű barna, Hampshire-i rántanivaló futkároz tágas, világos helyen; Margó, társnőjével, a már említett Kiss Ilonkával, aki egy évvel korábban ugyancsak elvégezte a csabai tsz-akadémiát, kedvvel legelteti szemét a tengernyi aprójószágon. Szinte él is feledkeznek jelenlétemről. — Szeretik őket? — kérdem. — Persze, hogy szeretjük! — hangzik a válasz. — De hiszen mindez csak „áru”, amiből csirkepaprikás lesz — mondom én. — Az igaz, de még a cipőjére is vigyáz az ember, azt is rendben tartja, mennyivel inkább ezeket az eleven, kényes jószágokat! Csak így nem éri őket vész, kevesebb is az elhullás és gyors a súlygyarapodás — hangzik a talpraesett válasz. Noha látszólag könnyű a dolguk, valójában a nap bizonyos időszakaiban, etetéskor, tisztába tevéskor, aztán a szállítások alkalmával akad tennivalójuk bőven. Most még nyolc óra a munkaidejük, ám ahogy naponta nő a világosság, előbb és élőbb keli kelniük, s mind később térhetne); nyugovóra. Kérdem, hogy szabad órákban miért nem olvasgatnak? Meglepetten hallom, hogy nem szabad tulajdonképpen még kézimunkázni sem. Brigádvezetőjük szerin olyankor aludjanak inkább, mert alvásból hamarabb felriadnak, kizökkennek, ha gondozottjaiknak hirtelen szükségük van rájuk, mintha horgolnak vagy olvasásba mélyülnek. Szerintem ez furcs«; „tilalom!” Margóék éreznék any- nyi felelősséget feladatuk iránt, hogy minden körülmények közöl gondozottjaiknál teremjenek, ha kell, viszont miért aludjanak, ha nincs hozzá kedvük és miért ne olvassanak, mikor az sokkal hasznosabb? Kezdetben rádió is volt, de akkoriban lett divatos tánc a twist. Azon a címen, hogy a lányok áttáncolják a munkaidőt, le. szerelték. Pedig mennyivel többet érne a változatos műsor sok szén és okos számait hallgatni a tétlenség időszakaiban, mint a süket csendet. Hány gazdaságban és üzemben szól rádió! Jó dolgozói ilyesmitől nem kell félteni... Van a lányok tarsolyában jelentősebb „panaszkodmivaló” is. Mikor jön a BARNEVÁL gépkocsija, hogy elszállítsa az árut, a lányoknak kell a nehéz ketreceket le- és felrakni. Margó megtudta a csabai tanfolyam résztvevőitől, hogy náluik, a tsz-ekben nem a lényeik, asszonyok munkája ez, hanem külön van rá ember. A másik baj, hogy nincs hullaégető ke. mencéjük, amiben az elhullott, tehát az egész állományt veszélyeztető baromfit megsemmisíthetnék. Egy-két elhullás esetében még orvosi vizsgálat sincs. Egyszerűen csak megmutatják a bri- gádvezetönek és elássák. Ha magasabb a százalék, akkor viszik be az állatorvoshoz. Ezt, a baromfiegészségügyi szempontból erősen kifogásolható módszert ők sem helyeslik. Hirtelen megkérdem Margót: — Mi akar lenni? — Óvónő. — És most csaknem négyezer pipi „óvónénije”! Mosolyog, hogy így is jó. Aztán mondani kezdi, hogy a csabai tanfolyamon tanultak még most is foglalkoztatják. Sok mindent hallott ott, például, hogyha rossz a táp, milyen betegségek veszélyez, tetik az állományt A rendszeres etetés előnyeiről, a szellőztetés és általában a tisztaság fontosságáról ott győződött meg még jobban. Érdekes volt számára a csirke- áru feldarabolása, csomagolása. — Láttam, hogy amivel itt olyan sokat vesződünk, miként lesz elérhető a fogyasztók részére. Megint csak mosolyog és könyv- címeket említ. Három szakkönyvről van szó, külön-külön pulyka-, tyúk- és általában a baromfi gondozásról. — Nagyon jó olvasnivalók — bizonygatja. — De hiszen maguknak „tilos” olvasni — mondom félig tréfásan. Közben arra gondolok, hogy lám mélyen visszájára fordul az efféle tilalom Mintha a fejlődéstől, a továbbtanulástól akarná őket elzárni a rövidlátás. Margó és Ilonka azonban egyre csak mosolyognak. H. K. Csomagolóanyag Fómedényzetek, (vashordó drömök), öblös üvegek, faláda, fahordó, nátronzsák felújításra szoruló, felesleges készletét átveszi, felújított állapotban raktárról szállít az egész országba: GÖNGYÖLEGFELÜJÍTÓ VÁLLALAT, Budapest, XIII., Dagály utca 3. Telei cm: 200—285, 200—380, 200—705 78
