Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

1994. április 8. 4 Szerda ÚJÍTÓK LOTTÓJA Együttes felelősség Példás kezdeményezés a Békéscsabai Kötöttárugyárban A nagyarányú rekonstrukció alatt lévő textilipari üzemben az újító mozgalomnak tradicionális múltja van. A rejtett tartaléko­kat feltárni, a termelés gazdasá­gosságát elősegíteni hivatott, fon­tos mozgalom hiányosságai az elmúlt években inkább abban nyilvánultak meg, hogy a gyár­ban, a nagylétszámú munkás- és műszaki kollektíváiból aránylag kevesen foglalkoztak újításokkal. A múlt év már e téren is alap­vető változásokat hozott a gyár életében. Az üzem gazdasági és műszaki vezetői, felismerve az e téren kiaknázható lehetőségeket, az eddiginél sokkal erőteljeseb­ben, hatékonyabban láttak hozzá az újító mozgalom felkarolásához. Hinnék egyik megnyilvánulása egy évvel ezelőtt az volt, hogy az éves műszaki intézkedések tervé­ben s e terv végrehajtása során az újító mozgalom felkarolása je­lentőségének megfelelő szerepet kapott. Meggyorsult az újítások elbírálása, biztosították a kikísér­letezések műszaki előfeltételeit, újítói ankétokat rendeztek, szak­értő közreműködők bevonásával segítették elő a gyors megvalósu­lást A sokirányú intézkedésnek nem is maradt el az eredménye. A tavaly benyújtott 79 újításból negyvennyolcat fogadtak el s 38 újítást már megvalósítottak. Számos olyan újítással találko­zunk ezek között, amelyek az elő­re meghatározott évi újítási fel­adatterv egy-egy pontjaként va­lósultak meg. Komoly jelentősé­gű például az ún. Rimoldi-pánt- tal kikészített atléta-ingek hul­ladékának csökkentése, a lánckö­tőgépeken előállítható hurkos plüss-kelmegyártás, valamint a dupla paraffinozó apparát készí­tése. Jelentőségűikre mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy a tavaly megvalósult újítások egy évre előkalkulált gazdasági eredménye 317 ezer forint, ami jelentősen hozzájárult a mű- szintterv közel kétmillió forintos gazdasági célkitűzésének megva- lósitásához, illetve jelentős túl­teljesítéséhez. Nem érdektelen, hogy a múlt évben a gyár együttesen 54 ezer forint újítói díjat fizetett ki. Az elért gazdasági eredményhez vi­szonyítva meglehetősen magas összeg onnan adódik, hogy abban találmányi díj, eszmei díj és fel­adattervi külön jutalom is szere­pei. Az idei műszaki intézkedési terv még szélesebb lehetőségeket biztosít az újítóknak. Az újítási feladatterv tavalyi kilenc prog­rampontjával szemben az idei már 19-re terebélyesedett s abban sze­repet kap a balesetelhárítás is. A feladattervi külön jutalmazás rendszerét továbbra is fenntart­ják s csupán e célra csaknem 20 ezer forint céliutalmat biztosítottak. Maga a feladatterv is már olyan célkitűzéseket jelöl meg, amelyek nagymértékben meg­könnyítik az újítók munkáját. Csupán egyetlen szemelvény a számos programpontból: automa­legi gyakorlat szerint ugyanis a kelmeszélesség egyenletes tartása a dolgozók szakmai színvonalán, lelkiismeretességén, munkafegyel­mén múlik elsősorban. A feladat: olyan automata-megoldás konst­ruálása, amely a dolgozó ez irá­nyú közreműködését a minimális­ra csökkenti. A megvalósítás cél- jutalma kétezer forint. A nagy körültekintéssel készí­tett feladatterv megvalósítására irányuló intenzív törekvés most új színfolttal gazdagodott. Ápri­lis 1-1 hatállyal bevezették az újítók lottóiét, amely arra hivatott, hogy még- inkább elősegítse az újító moz­galom további szélesítését. Ennek a „lottó-játéknak” a lényege az, hogy minden olyan újítási javas­lat, amely április 1 és október 1 között kerül benyújtásra és elfo­gadásra, még külön jutalomsor­soláson vesz részt, amelyet no­vember 7-én ünnepélyes keretek között bonyolítanak majd le. Ezen a húzáson többek között centrifugát, karórát, autoszifomt, aktatáskákat, villanyvasalót, ciga­rettatárcát, öngyújtót, Unipressr kávéfőzőt, bőröndöt, villanyborot­vát, töltőtollakat és más értékes nyereménytárgyakat sorsolnak. Az „új játék” iránt máris nagy az érdeklődés, hiszen szerte a gyárban transzparensek hirdetik, április 8-án pedig nagyszabású újítóankétoo vitatják meg a teendőket. Szinte kínálkozik az újszerű kezdemé­nyezés jelmondata: „Újíts többet, a jól megérdemelt újítási díjon és külön jutalmon kívül többet is nyerhetsz!” Kazár Mátyás ta szélesség tartó készítése a lánc- i kötő üzemrész számára. A jelen­Nagyobb j--------------­g ondossággal j Nyikolaí Tomcmi © Békés megye 125. művelődési otthonát avatták április 4-én Szarvason. Ennyit mond a szűk­szavú hír, azonban a jelenté­sek, jegyzőkönyvek többet tar­talmaznak. Sajnos, mert az épü­let elkészítési határideje több hónapja lejárt, avatására csak felszabadulásunk ünnepén ke- eült sor. A közelmúltban tartották meg fa épület üzembehelyez esi szem­léjét. Eredménye egy hétolda­las jegyzőkönyv, melyben 63 Üzemeltetést gátló és egyéb hiányosságról esik szó, így az előcsarnokban levő radiátorok­ról, valamint a beépített II. szá­mú kazánról, melyek megre­pedtek, s az erkély feletti be­ázott mennyezetről is. Rögzí­ti még a szemlén írt jegyzőkönyv, bogy a régebben megállapított tűzrendészeti hibák nagyrészét nem javították ki az újabb ha­táridőre. Hatszáz ülőhelyes a kultúr- kombinát, eddig mintegy 9 millió forintot költöttek rá. Ez­reknek nyújt majd művelődési és szórakozási lehetőséget. Szarvas, valamint környéke la­kóinak, akik régen várták már elkészülését, de nem így, hanem a több mint hatvan kisebb-na- gyobb hiba nélkül. ' Természetesen a hiányosságok pótolhatók, a hibák kijavítha­tok. Nem lett volna egyszerűbb a sok költség, huza-vona és kel­lemetlenségek mellőzésével rög­tön így elkészíteni? (i- o.) Hai$za a UísfaUl után letette Oszipov asztalára Goethe válogatott verseinek kötetét. Oszipov, aki azt gondolta, hogy a rejtjeles írás titkát a Muhta- rov bőröndjében talált kis kö­tet segített megfejteni, csodál­kozva emelte tekintetét Filinre. Az alezredes hallgatott egy sort, mintha élvezné Oszipov elké­pedését, aztán rejtélyes mosoly kíséretében felnyitotta a köny­vet a száztizenkilencedik oldalon s ujjával a Halottak tánca című versre mutatott — Ebből való a Muh- tarov lázálmában ismételt új strófa, ezredes elvtársi Ennek kiderítése végett egy tapasztalt irodalmár segítségét kellett igénybe vennem. Kiderült, hogy Goethe Halottak tánca című Kémregény Fordította: Sárközi Gyula í ■ * Alig lépett be dolgozószobá- ; jába, amikor valaki halkan, de : erélyesen bekopogott ajtaján. ■ Fiiin alezredes toppant be ■ nagy sietve. i „Irigyled az embert — gon- | dolta az ezredes. — Pedig bi- i zonyára te sem hunytad le a : szemed egész éjszaka, csak nem ■ árulod el... Úgy látszik, azért ■ mégsem volt ébren hiába...” ■ ■ — Nos, mivel akar megör­■ vendeztetni? — kérdezte Oszi­pov tettetett hanyagsággal. • — Nagyszerű versekkel! — 1 szólalt meg vidáman Fiiin és verse a rejtjeles írás kulcsa... Nem tűnt fel ezredes elvtársnak, hogy a rejtjeles írás számai cso­portokra vannak osztva és soro­kat képeznek? Én ezt nem talál­tam véletlennek és az a gondo­latom támadt, hogy a szöveg megfejtésére használhatták fel a verseket. És nem tévedtem. A következő rendszert kapjuk: az első sor egy háromjegyű szám­mal kezdődik, amely előtt nulla áll. A nulla után következő szám mutatja, hányadik vers­szakról van szó. A kulcscsoport harmadik számjegye a strófa so­rát jelzi, ahonnan folytatólago­san kell az elrejtett mondatot a Hétfőn tanácsülést tartottak Békéscsabán és a tudósítás he­lyett most inkább néhány olyan dologról szeretnék beszámolni, amely úgy lassan, szinte észre­vétlenül alakult ki az állam­igazgatós munkájában. Figyel­jük és tudósításainkban hírt adunk minden létesítmény szü­letéséről és esetenként beszá­molunk arról, hogy így vagy úgy határozott egy városi vagy községi tanácsülés. Ritkán esik szó arról, hogy a tanácsülés for­maságai mellett milyen vitákban és milyen szellemben fogantak a határozatok, hogy beszéltek ott a városról vagy éppen a községről. Talán azzal kellene kezdeni, hogy elsősorban új az, ahogy a tanácstagok hozzászólnak egyes kérdésekhez. A felelősségről és a hozzáértésről már sokszor szóltunk. Arról sokkal keveseb­bet, hogy a tanácstagok ma már belülről vizsgálnak kérdéseket, nem választják szét a tanács munkáját hivatalosra és társa­dalmira. Mire gondolok? Arra elsősorban, ahogy az egyik tanácstag kezdte: — Fel kell szólítani a végre­hajtó bizottságot, hogy járjon el az autóközlekedési vállalatnál a város közlekedésének megjaví­tása ügyében... Ugye, hogy új? Régen, gondo­lok itt 5—6 évvel ezelőttre, még legtöbb esetben a végrehajtó bi­zottságok vagy éppen egy-egy osztály javaslatát vitatták meg és kevésbé érvényesült a tanács­tagságnak mint kollektív testü­letnek a véleménye. Ma pedig csak úgy kapásból lehetne so­rolni. hogy ezen az egyetlen ta­nácsülésen tíz közérdekű javas­lat hangzott el a tanácstagok ré­szé mokkái jelzett betűkből ösz- szerakni. Vegyük csak például az álta­lunk elfogott rejtjeles távirat el­ső sorát: „031, 3, 6, 28, 17, 4, 15, 50, 62, 25, 30, 43, 9, 5, 8, 42, 7, 71, 1, 11, 77, 13, 46, 23, 79...” Kulcscsoportja: a 031 a rejtjeles írás első sorának kezdetét je­lenti, vagyis a harmadik strófát s annak első sorát. A „Halottak tánca”-ban ez a versszak így szól: „Most lendül a láb s vil­iózva remeg., otromba csípőjük hintáz, és mintha pereg száraz fa-kerep, úgy zörren-csörren a csontváz. — Csak kuncog az őr, már majd kifakad; stb.” A har­madik betű az „s”, a hatodik az „e”, a huszonnyolcadik a „g”, a tizenhetedik az „i”, a negyedik a „i", a tizenötödik az „s”, az ötvenedik az „é”, a hatvanket­tedik a „g”, a huszonötödik az „e”, a harmincadik a „t”, a negyvenharmadik a ,k”, a ki­lencedik az „ü”, az ötödik az „1”, a nyolcadik a „d”, a negy­venkettedik az „ü”, a hetedik az „n”, a hetvenegyedik a „k”, az első az ,m”, a tizenegyedik az „a”, a hetvenhetedig a „g”, a tizenharmadik az „á”, a negy­venhatodik az „n”, a huszon- harmadik az „a”, a hetvenki- lencediik a „k”. Ezekből a betűk­ből a következő szavakat kap­juk: „Segítséget küldünk magá­nak...” Fiiin alezredes nagyon elége­dett volt saját magával s nem kételkedett abban, hogy ez al­kalommal az érzéseit visszafoj­tó Oszipov ezredes feltétlenül megdicséri. Ám az ezredes előbb maga is végigolvasta az egész rejtjeles írást, ami elég sokáig tartott. Csak ezután állt fel és széről, amely bizonyára segíti a város vezetőinek és szakigazga­tási szerveinek munkáját. Ki tudná letagadni Békéscsabán, hogy a szakigazgatási szervek feladatán túl társadalmi feladat is a város tisztasága. És meny­nyivel jobban hangzik az, ha egy tanácstag hívja fel arra a figyelmet, hogy többet törőd­jünk a város tisztaságával és a tanácstagok is legyenek gazdái körzetüknek. Vagy például; nemcsak békéscsabai, hanem községi és városi probléma is a parkosítás ügye. Az eddig szer­vezett társadalmi munkák bizo­nyítják, hogy erre mindig van ereje a lakosságnak, segít. De azt is meg kell mondani, hogy a kis fák elültetése után már csak szakigazgatási feladat maradt a parkok s az új fák gondozása. A tanácsülésen pedig már nem­csak egy, de több hozzászóló is úgy beszélt róla, hogy ne csak a szakigazgatási szervek, hanem a tanácstagok és a város minden egyes lakója törődjön ezzel. So­rolhatnám a közérdekű felszó­lalásokat, hiszen majd egy óra hosszát vett igénybe a békéscsa­bai tanácsülésen az erre fordí­tott idő. És a tanácstagok azzal az érzéssel állhatták fel, hogy amit elmondtak, az ma már nemcsak jegyzőkönyvben lesz megörökítve, hanem a szakigaz­gatás szervei, a végrehajtó bi­zottság feladatának tartja azok megoldását. És a tanácstagok tudják, hogy ha valami nem va­lósul meg, azt joggal kérhetik ma már számon. A kollektív munkavállalás, az együttes fe­lelősséggel együtt így is segíthe­ti az államigazgatás munkájá­ban való igazi részvételt. (Dóczi) keményen kezet szorított az iz­galomtól erősen izzadó FilinneL — Köszönöm, Borisz Ivano- vics! — mondta kissé melegeb­ben a szokottnál, majd rövid szünet után megkérdezte; — Hát a Muhtarovnál talált kötet mi célt szolgálhat? — Az egyelőre még rejtély! — tárta szét karját Fiiin. — Bizonyára van valami köze Muhtarov titkos küldetéséhez — jelentette ki az ezredes meggyő­ző hangon és elbocsátotta Fi­iin t. Szabiin tábornok, Oszipov fő­nöke, egész délelőtt valami ha­laszthatatlan dologgal volt el­foglalva, pedig az ezredes már nagyon szerette volna jelenteni neki az elvégzett munka ered­ményét. „Ügyes ötlet: titkos beszélge­téseket folytatni versek segítsé­gével — gondolta Oszipov, dolgo­zószobájában sétálgatva. — Ez feleslegessé teszi számukra, hogy bonyolult rejt jelkulcs-táb­lázatokat, könyveket és füzeteket használjanak, amelyeket a titkos ügynökök oly gyakran szoktak alkalmazni a rejtjeles írások megfejtéséhez. Csak annyi szük­séges, hogy jól emlékezetébe vés­sen egy verset s máris kétségte­len, hogy a vers által rejtjelzett szöveg egyetlen sorát sem olvas­sa el senki a beavatatlanok kö­zül. A Muhtarov bőröndjében talált verskötet biztosan játszik valamilyen szerepet titkos adá­saikban. Jóllehet nincs közvetle­nül kapcsolalban a már megfej­tett rejtjeles írással, de alkalma­sint a jövőben fel akarták hasz­nálni valamiféle különleges adás­ban.” (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents