Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
1964. április 8. 5 Seer At Megbeszélés a kulturális események, jubileumok színvonalasabb megünneplésének különböző lehetőségeiről' Községeinkben és városainkban a kulturális szempontból jelentős évfordulók, jubileumok megrendezésével általában a művelődési otthonok foglalkoznak. Az ilyen ünnepi műsorok összeállítása elsősorban megfelelő jártasságot igényel, ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy bizonyos irányelveket is kidolgozzanak, mélyek hatásos segítséget nyújthatnak a rendező szerveknek. Arra is lehet példát találni, hogy egy-egy megemlékezésre méltó eseményt,! évfordulót több intézmény külön- külön rendezett meg, holott, ha összefognak, méltóbb, szebb ünnepséget szervezhettek volna meg. Az ilyen problémák megoldását hívatott elősegíteni az a megyei értekezlet, melyet április 11- én, délelőtt 10 órára hívtak össze Békéscsabára, a megyei könyvtár olvasótermébe. Ezen a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának szervezésében megtartandó összejövetelen az 1064-es esztendő kulturális esemény-naptárát állítják össze, és vitatják meg a résztvevők a különböző jubileumok megünneplésének leghatásosabb, és színvonalasabb formáit. Mai képek a A világ rohamléptekkel változik. Alakul, fejlődik. De nemcsak a gépek lesznek napról napra modernebbek, nemcsak a szputnyi- kok szállnak egyre magasabbra a világmindenség megismeréséért. Az ember életmódja is változik. Igényei nőnek, szebbet, jobba* akarnak. Bebarangolhatjuk a Szovjetuniót, a világ leghatalmasabb országát keresztül kasul, Kamcsatkától Kijevig és Moszíkvától Ar* hangélszkig. Mindenütt, mint tavaszi zápor után a gombák, úgy fejlődik, növekszik minden, ami szép, minden, ami az emberért van. Grúzia fővárosában, Tbilisziben a hazáért elesett nagyszerű férfiak, asszonyok emlékét őrzi ez a kivitelezésében hipermodern, de Szovjetunióról modem formákat keresik. Alma- Ata központjában érdekes megoldású erkélysor a legújabb stílusban épült, ugyanakkor mintázata a legősibb kazah motívumokat eleveníti fel. A fiatalok, mint mindenhol a világon, ilyenkor tavasz tájban, mintha mógjobbam vonzódnának egymáshoz. A kijevi eszpresszóban vajon miről beszélgethet ez a fiatal pár? De utazhatnánk a szovjet városok utcáin tovább, mindenhol hatalmas építményeket, az ember magasbatörő alkotásait látnánk. A kongresszusi palotába például többször beleférne a budapesti Sportcsarnok. Korszerű stílusa, tökéletes technikai felszerelése a világ valamennyi ilyen jellegű Minden filmet megnéznek A füzesgyarmati November 7 filmszínház túlteljesítette első negyedévi tervét. A moziüzem vezetősége kiváló szervezőgárdát hozott létre. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy a bérletezések idején széksorok keltek el kisebb- nagyobb kollektívák elővételében. Egyre több és több család teszi magáévá a „Minden filmet megnézünk” jelszót. A vezetőség és a szervezők jó műsorpolitikájának, lelkes propagandamunkájának eredményeként az elmúlt három hátlap alatt a tervezettnél háromezerrel többen látogatták az előadásokat. Változatos program áprilisban is a TIT megyei klubjában A járási klubok élete is megélénkült A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei klubjában megélénkül az élet áprilisiban. Több rendezvény, összejövetel teszi változatossá a kitűnően berendezett klub tartalmi munkáját, több szakosztály is e napokban hívja össze plenáris üléseit, április 14- én például a műszaki szakosztály. A műszakiak plenáris ülése után szintén április 14-én, délután 4 óraikor rendezik meg a műszaki és a filozófiai szakosztály előadói konferenciáját, melyen a Technika és az ember címmel Molnár Sándor főiskolai tanár tart előadást. Másnap, április 15-én, a vállalati igazgatók akadémiája előadássorozat keretében ár. Szentkereszty László főorvos, a történelmi szakcsoport előadói konferenciáját hívják össze, Mezőhegyesen megyénk ipari fejlesztésének távlatait vitatják meg a műszaki szakcsoport tagjai. Szarvason pedig április 20-án Fancsomcs György tanár tart előadást a történelmi szakcsoport előadói konferenciáján Történet- írásunk mai legfontosabb kérdései címmel. munuunivalójában klasszikus em- óriási épületével méltán felveheti lékmű. a versenyt. Fordító- és sajtóirodái Őrzik az építészetben is a népi a legnagyobb igényeket is kieüégí- hagyományokat, de a mérnökök a tik. De az új lakótelepek, sőt új 150 évvel ezelőtti született Ybl Miklós, a kiváló műépítész KÖJÁL igazgatója beszél a vállalatok egészségügyi és munkavédelmi feladatairól, ezt követi még aznap délelőtt 10 órakor a vállalati főkönyvelők akadémiájának soron következő előadása A döntőbizottsági eljárások keletkezése és hatása a vállalatok gazdasági életére címmel. E témakör előadója dr. Várnai Péter lesz. A változatos klubélet érdekes színfoltja még az április 27-i klubest, melyet az egészségügyi szakosztály rendez meg. A TIT járási klubjaiban is megélénkült az élet. Gyulán, április 15-re, a közgazdasági és a Gyógyszertári vezetők találkozója Békéscsabán Április 11-én és 12-én, a megyei gyógyszertári vezetők kétnapos találkozót tartanak Békéscsabán, vállalatuk központjában. Tizenegyedikén, szombaton, az egybegyűltek meghallgatják dr. Südy Ernő megyei főgyógyszerész előadását: „A gyógyszerész szerepe az egészségügyi felvilágosításban”. Ezután a tavalyi év értékelésére s az idei esztendő munkatervének tárgyalására, a kiváló dolgozók jutalmazására kerül sor. A rendezőség délután érdekes — a tv Ki miben tudós? versenyéhez hasonló — szakmai vetélkedőt rendez a gyógyszerészek között. AZ 1867-ben létrejött kiegyezés után Magyar- országon is rohamos fejlődésnek indult a kapitalizmus. A honi és külföldi tőke nagyarányú vállalkozásokba kezdett, nagyszabású építkezési tevékenység indult meg, hatalmas tervek készültek Budapest világvárossá alakítására, s az egyre növekvő építkezési kedv nagyobb vidéki városainkat is teljesen átalakította. Ybl Miklós (1814. április 6—1891. január 22) munkássága szinte kivétel a kiegyezés utáni idők építészetében. Felbecsülhetetlen érdeme, hegy ebben az építészeti szempontból vérszegény korban is maradandó értékű alkotásokat hozott létre. Stílusa pályája során állandóan fejlődött, s új és új elemekkel gazdagodott. Legkorábbi munkái még klasszicizálóak, ha a romantika itt-ott előtör is bennük. Mint kortársai közül legtöbben, Ybl is az olasz reneszánsz páratlanul gazdag formakincseinek tárházából merített, de nem másolt, hanem újat alkotott. Ybl Miklós stíluselemeit a reneszánsz architektúra szegeméből válogatva, egyéni tehetségével korán kialakította saját neoreneszánsz stílusát. Alkotásaira a kitűnő arányérzék, az ökonomikus térkihasználás, a szerkezet biztonsága, s az átgondolt tömegcsoportosítás jellemző. Művészetét már a maga korában is nagyra becsülték. Példamutató alkotókészsége és munkaszeretete, tiszteletre méltó szerénysége pedig már pályatársait is arra késztette, hogy kéretlenül is vezetőjüknek ismerjék el. Rendkívül sokat és sokfélét alkotott. Mindent egyforma gonddal, lelkiismeretességgel oldott meg, legyen az akár a legjelentősebb, akár a legeldugottabb helyen lévő apró feladat Külön csoportba tartoznak .alkotásai között korai vidéki kastélyai, melyek között Békés megyeieket is találhatunk. Ezek nagy része romantikus korszakból származik. A dobozi Weinckhedm-birtok számára kétezer is dolgozott. A kastélyhoz nem nyúlt, azt Weinck- heim Dénes később óhajtotta újjáépíteni, de a lóistállót a kocsiszínnel 1854-ben és a magtárt 1863-ban ő építette. A kígyósi Weánckheínv-kastél y szintén az ő alkotása, mely inkább a hivalkodó gazdagság, mint a mértéktartó előkelőség kifejezője. A tőle megszokott, egyszerűbb megoldás úgy látszik nem elégítette ki megbízóit. A hátsó homlokzat, egyszerűbb, éppen ezért előkelőbb a mellsőnél. Itt hajtottak fel a kocsik a kastélyt a hátsó gazdasági épülettel összekötő középső iv alá. A gazdasági épület is olaszosabb a kastélynál, külseje zártabb, villa kevésbé villaszerű. A kastélyhoz épített kupolás, olasz-reneszánsz kápolna azonban már Ybl későbbi törekvéseit példázza. Harmadik korai kastélya a gerlai Weinckhedm- kastély, mely a 60-as évek végén épülhetett, s ugyanerre az időre tehető a kétegyházi Almásy- kastély átépítése, valamint a Czigler Antal által 1844-ben Kígyóson, mesterséges dombra épített, s Ybl terved alapján kibővített kripta és kápolna is. Munkásságát egész sor vidéki műemlék dicséri, rendkívüli tehetsége és hallatlan munkakészsége mégis a fővárosban talált elsősorban nagy feladatokat. Érett építőművészi alkotómunkájának remeke az Operaház, a Vámiház, a mai Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Károlyi-, a Festetics-palota, a Bazilika, melyet Hild József megkezdett építményéből formált át nagyszabású reneszánsz alkotássá. Utolsó munkájához, a volt királyi palota átépítéséhez is elkészítette terveit, ezek azonban csak részben és átalakítva kerültek megvalósításra. Születésének 150. évfordulójára emlékezve, fontos feladatunkká tehetjük megyénk területén fellelhető alkotásainak megőrzését és ismertetését. Upták Pál a Megyei Könyvtár Igazgatója, a TIT Művészed Szakosztályának vezetőségi tagja városok mindenütt a szebb életet, a modem megoldásokat, az újat hordozzák magukban!
