Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
1964. április *. 2 Szerda Nyina Hruscsova ismerkedik a fővárossal • í* r 1i ^^ ^ H. Sz. Hruscsov beszédeivel megjelent magyar nyelven az SZKP februári plénumának teljes anyaga Rekordidő alatt fordították le és jelentették meg könyvalakban hazánkban a Szovjetunió Kommunista Pártja februári plénumának teljes anyagát. A 360 oldalas kötet tartalmazza I. P. Volovcsenkonak, a Szovjetunió mező- gazdasági miniszterének előadói beszédét, a plénuimon elhangzott 16 korreferátum és 26 hozzászólás teljes szövegét, továbbá N. sz. Hruscsov záróbeszédét és a piénuim határozatát. Megjelent a könyvben N. Sz. Hruscsov- nak az a beszéde is, amelyet a határozat végrehajtásáról tartott a pórt-, tanács- és mezőgazdasági szervek vezető funkcionáriusainak február 28-i értekezletén. (MTI) A kupavnai munkások levele Kádár Jánosnak Kupavna Mint a TASZSZ jelenti, Kádár János miniszterelnök köszönetét nyilvánította a Moszkva melletti Kupavnai Textilgyár munkásainak, a szovjet—magyar barátság erősítésében kifejtett tevékenységükért. Az üzem dolgozói most levélben válaszoltak s köszönetét mondtak Kádár János elismerő szavaiért, szívélyes üdvözletüket küldtek hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából é6 új sikereket kívántak a szocializmus építésében. — Tudjuk — hangzik a levél —, hogy népeink megbán thatatlan barátsága és a szocialista közösség országainak szoros összefor- rottsága ezerszeresen megsokszorozza erőnket és közös eredményeinket (MTI) A KGST-küIdittség vezetőjének felszólalása a genfi világkereskedelmi értekezleten Genf Az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezletének hétfői ülésén felszólalt Nyikolaj Fag<gye_ jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa küldöttségének vezetője. Faggyejev beszámolt e nemzetközi gazdasági szerv tevékenységéről. Elmondotta, hogy a KGST tagországainak gazdasági együttműködése a teljes egyenjogúságon, a szuverenitás és a nemzeti érdekek tiszteletén, a kölcsönös előny és egymás segítésének elvén alapul, az ENSZ alapokmányában lefektetett célok elérését szolgálják. Miután ismertette a KGST-nek a tagországok gazdasági fejlődésére tett jótékony hatását, Faggyejev kijelentette, hogy 1963-ban a KGST-államok a világ ipari termelésének 31 százalékát adták, ami hatalmas fejlődés az 1950. évi 18 százalékhoz képest. Rámutatott, hogy a KGST nyílt jellegű gazdasági szervezet, tagállamai nem veszik körül magukat közös vámtarifával vagy bármilyen más korláttal, nem folytatnak káros megkülönböztető politikát a tanácshoz nem tartozó államokkal szemben. Valamennyi tagállam — mint teljesen szuverén ország — önállóan folytatja külkereskedelmét. A KGST-államok különösen gyorsan fejlesztik kereskedelmüket a fiatal ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, a velük lebonyolított áruforgalom volumene 1955-től 1962-ig csaknem megháromszorozódott. Faggyejev kijelentette, hogy az értekezlet sikere nagymértékben függ valamennyi érdekelt állam tevékeny részvételétől és ezért követelte, hogy minden szocialista ország, így a KGST-államok közül az iparilag igen fejlett Német Demokratikus Köztársaság is egyenlő jogokkal részt vehessen a konferencia tanácskozásain. (MTI) Ma a berlini tárgyalások harmadik szakasza Pinczési Pál, az MTI berlini tudósítója írja: E héten szerdán, több hetes szünet után ismét találkozik egymással Erich Wendt NDK államtitkár és Horst Korber nyugatberlini szenátusi tanácsos, s kezdetét veszi a tárgyalások harmadik szakasza. A bonni kormánykörök minden nyomása és erőszakos beavatkozása ellenére a nyugat-berlini Április 2-án neves szakemberek, pártmunkások és tsz-elnökök részvételével az MSZMP Központi Bizottsága februári határozatának megvalósításáról, s a legfontosabb tavaszi mezőgazdasági teendőkről megbeszélést tartottunk szerkesztőségünkben. A meghívottak véleményt mondtak azokról a feladatokról, amelyeket a párthatározat 1964-ben elérendő óéiként említ a kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények termesztésében. A beszélgetés elején Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa elmondotta: lényegében minden tavaszi munkával megkéstünk. Áprilisban már csak 22 munkanap áll a szövetkezetek rendelkezésére. Az időjárás most is folyton esőre jár. Kimondott jó idő, mezei munkára alkalmas nap — ezidőtájt — április első nyolc napjából mindössze kettő akadt. Zsúfolódnak a tavaszi feladatok, a vetési határidők, amelyeket a gondos tervezés során valamennyi szövetkezetben felállítottak, eltolódnak. Lényegében még egyetlen növény vetését sem fejezték be a tsz-ek. A borsó, az árpa, a cukorrépa, a kukorica, a cirok vetése, és több kertészeti növény palántázása hátra van. összegezve: a tavaszi vetési feladatok megközelítik a három- százezer holdat. Ez nem kis feladat. A termelőszövetkezetek többségében jól felkészültek a tavaszra. A gépek műszaki állapota jobb az egy évvel ezelőttinél. A brigádok is jobban ismerik feladatukat, mint a múlt év azonos időszakában. Ez az alapos felkészülés biztos tudatot ad ahhoz, hogy az időjárás viszontagságai miatt ne kerekedjen felül sehol sem a kapkodás. Április 15-ig, 20-ig mihelyt lehet, minden koratavaszi növényt el kell vetni, legyen árpáról vagy éppen borsóról szó! Az állatállománynak takarmányra van szüksége, s a fehérjeigényt sem kukoricából, sem pedig csak lucernából nem tudiák egyetlen tsz-ben sem kielégíteni. Gyakorlati megfigyelések igazolják, hogy Szoros a tavasz — A cukorrépa vetésével is megkéstünk — Sok munka vár a szövetkezetekre Ankét a szerkesztőségben az április első felében vetett tavaszi árpa és borsó kellően előkészített talajban jó termést hoz. A cukorrépa vetésével i6 megkéstünk. Ebinek ellenére a tervezett terület minden négyszögölét ezzel az igen értékes növénnyel hasznosítják a tsz-ek. A cukor országunknak ebben az évben is jó exportcikke. Cukorért különböző ipari nyersanyagot, gépet, műtrágyát, vegyszert kapunk a kapitalista országokból. A földművelés- ügyi kormányzat tulajdonképpen mindössze néhány ezer hold a gyenge fejlettségű. Ez is viszonylagos, mert az idei tavaszon a gyenge minőségű búzák lényegesen fejlettebbek, beállöttabbak, mint a korábbi években. A tavaszi munkákban többek között az a feladat, hogy az őszi eredményeket tegyék tartóssá. Védjék, óvják a tsz-ekben a kalászos táblákat. Bőven van feladat. A szakemberek hangoztatták: a búzák fejlettsége ma már olyan, hogy a vegyszeres gyomirtást bárezért is sürgeti a cu korrépa tér- ] ntely táblán dl lehet kezdeni. A 110 ezer hóid vegyszerezésre kijelölt terület nagy, az idő viszont rövid. A szövetkezeteknek megfelelő permetezőgép-kapacitás áll rendelkezésére, most már a szervező munkán a sor. A holdanként! egykét mázsa termésnövdkedés megéri azt az erőfeszítést, atm€iyet a tsz-ekben a kenyérgabona vegyszerezésére kifejtenek^, a 110 ezer hald vegyszerezésévé jgOO—2500 vagon termés többleté. no—120 ezer ember évi kenyérszükségletét tudjuk előteremteni. Ezért sürgős a vegyszer ezf'jgi mesztés kiterjesztését. A párt és a megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért is kérte a szövetkezeteket a vetésterület növelésére és a jó minőségű munkára. Nagy József, a békésszen tan d rási Rákóczi Tsz elnöke a cukorrépával kapcsolatban találóan jegyezte meg: „A népgazdaság fölösleges dolgok termesztését nem sürgeti”. Ez így is van. Amit a szövetkezetektől kér, azt elsősorban azért kéri, mert a lakosság élet- színvonalának tartásához, továbbfejlesztéséhez szükségesek. Sajnos, néhány tsz-ben az államérdek teljesítését nem tenkintik fontos feladatnak. Elsősorban saját maguk boldogulásával akarnak törődni, noha ez is fontos, lényeges, de ne tévesszék szem elől a társadalmi érdekeket, az egyéni boldogulás tulajdonképpeni alapját. Megyénknek minden a^ot'^äga megvan ahhoz, hogy az ötéves terv időarányos részét t Leljesítee. vembe rek, ,«a szemeskukorica terem, ott 1', búzát meg lehet térr£,™S| év őszen a búza v. kifejtett ere - most ■ már látezik _ meghozta az ere dmé A tava_ Azt hogy mondják ahol 18—20 szav má ott U", szí határszemlél hogy a 184 ez azt tanúsították, ler hold búzából Sok szó esett a kenyérgabonavetések • tavaszi ápolásánál a fo- gasolás’rái és a henger ezésröl. Van egy igen találó közmondás: f3*3 fogasol, ne nézzen hátra. Sok masáig van ebben. Most amikor 'vegyszerből megfelelő mennyiség áld a szövetkezetek rendelkezésére, a szakemberek mindenekelőtt a vegyszerezést és a hengerezést ajánlják. A fogas gyakran kipusztítja a növényállomány 10—15 százalékát. Ez a veszteség számottevő, mert holdanként 1,5—2 mázsa terméscsökkenéssel jár. Annak ellenére, hogy a szövetkezeti táblákon a búzáik igen fejlettek, ne használjanak fogast egyetlen tsz-ben sem, mert a henger biztos eszköze a cserepesedés megszüntetésének. A vegyszerezés mihamarabbi elkezdésének van azonban egy lényeges feltétele: a víz. A 110 ezer hold vegyszerezéséhez legkevesebb 22 millió liter vízre van szükség. Mivel a Rapidtox gépekhez külön vízszállító ciszternákat nem adtak, így a tanyákon levő kutak vizét kell erre a célra használni. Ahol nincs megfelelő kút, oda a községi tűzoltó felszerelések egy részének kölcsönkérésére (térítés mellett) lehetőség van. A vegyszer összekeverése könnyen megvalósítható egy földbe ásott árokban, amelyet fóliával bélelnek. Áprilisban sok munka vár a szövetkezetekre. Mintegy fél millió holdat kell bejárni géppel és gyalog, hogy az őszi gabonák tavaszi ápolása megvalósuljon, ugyanakkor a vetési feladatok is teljesítést nyerjenek. A jó felkészülés mellett, most jó szervezésre van szükség. Azt a nagy erőbevetést, amelyre a múlt év őszén került sor — a munkák szoros határidejének lehető tartására —, most meg kell ismételni. A járási tanácsok végrehajtó bizottságai mérlegelik a helyzetet. Mezőko- vácsházán az őszi szervező gépezetet már üzembe is állították. A szarvasi járásban minden héten, minden községben a szövetkezeti elnökök, a tanács és a pártvezetők együttesen beszélik meg a soron- következő legfontosabb teendőket, olymódon, hogy ki, milyen segítséget tud adni a másiknak, hogy időben földbe kerüljön a mag. A termelőszövetkezeti elnökök, pártmunkások és szakemberek amellett foglaltak állást a szerkesztőségi ankéton, hogy a megye két vezetőtestülete — a párt és a tanács — küldjön szervezőket a tavaszi munkák anyagi, technikai feltételeinek jobb kiaknázására, ugyanúgy, mint a múlt év őszén, a búzavetés időszakában, mert a tavaszi munkák időbeni elvégzése legalább olyan fontos, mint a kenyérgabona hazai termésből való biztosítása. Dupsi Károly szenátus és a bonni kormány álláspontja számos lényegbevágó kérdésben ellentétes egymással E kérdésék a következők: 1. Bonn igyekezett a húsvéti kudarcért a felelősséget az NDK kormányára hárítani. Ezzel szemben felelős nyugat-berlini politikusók — legutóbb az FDP vezetői (az EDP kormányzópárl Nyugát-Berlinben) — egyértel- műleg kijelentették, hogy a tárgyalások sikerét elsősorban a CDU—CSU, azon belül is névsze- rínt különösképpen Amrehn, Lemmer, Barzel és Guttesnberg akadályozta és akadályozza. 2. Bonn szerin t a decemberi megállapodás több kárral járt, mint haszonnal, Nyugat-Berlin szerint viszont az egyezmény a nyugati fél számára is pozitívnak mutatkozott. 3. Bonni vélemény szerint a decemberi megállapodást semmiképpen sem szabad hasonló formában megismételni. Nyugatberlini vezetők viszont több ízben kifejtették, hogy szerintük a decemberi egyezmény minta lehet újabb megállapodások megkötésére, beleértve azt a pontot is, hogy NDK-beli postások továbbra is közreműködjenek nyugat-berlini területen. (Ismeretes, hogy az ultrák legutóbb éppen ezt támadták a legélesebben.) 4. Bonn szerint a tárgyalások vezetését ki kell venni a nyugat- berlini szenátus kezéből, s az NDK kormánya és a bonni kormány között évek óta fennálló kereskedelmi jellegű érintkezés, az úgynevezett Treuhandstelle hatáskörébe kell utalni. Nyugat- Berliniben viszont hangsúlyozzák, hogy ez egyértelmű a tárgyalások biztos kudarcra ítélésével, nyilvánvaló ugyanis, hogy az NDK sohasem tartatta és a jövőben sem tartja illetékesnek a nyugatnémet kormány megbízottját arra, hogy Nyugat-Berlin és az NDK kapcsolatainak rendezéséről tárgyaljon. Ezen mit sem változtat az az átlátszó bonni fogás sem, hogy Korber szenátusi tanácsos maradjon ugyan a nyugati tárgyaló partner, de nem mint a szenátus, hanem mint a Treuhandstelle megbízottja. Ezek tehát Bonn és Nyugat- Berlin legfőbb ellentétei a tárgyalások harmadik szakaszának kezdetekor. (MTI)
