Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG 1964. Április 8., szerda Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM lükét Ü szerkesztőségben | Újítók lottója | Együttes felelősség | Mai képek a Szovjetunióról | Sport | HŰVÖS idő A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása Martonvásáron 1t. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a de­legáció több tagja kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudo­mányos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt saltan köszöntötték N. Sz. Hrmcsovot és a többi kedves vendéget. zosztája 1-esnek új vetélyíársa is Rövidesen befejezik a borsó és a tavaszi árpa vetését a sarkadi és a gyulai járásban A vendégek gépkoesioszdopa há­lom negyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Senikár István, a járási pártbizott­ság titkára, Gonda István, a já­rási tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Márton János, a köz­ségi pártszervezet titkára, Lukács János, a Martonvásári Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a ku­tatóintézet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fo­gadta a vendégeket. Az üdvözlések után dr. Rajki Sándor részletes tájékoztatót adott az intézet tevékenységéről, kutatási programjáról, eredmé­nyeiről. Ezekben az eredmények­ben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, ame­lyeket szovjet kutatókkal, intéze­tekkel építettek ki. Csaknem va­lamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézménnyel állandó összeköttetésben állnak, rendsze­res gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos doku­mentumok, sőt a nemesitési alap­anyagok cseréje is. A közvetlen es szaros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonváséri kutatóintézet va­lamennyi tudományos munkatár­sa hossza bb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban tanulmányúton, s természetesen jó néhány szov­jet kollégát Martonvásáron lát­táik vendégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a búza fagyáUóságának fokozásában, ne­mesítésében, valamint a kukorica hibridizációban. így Lukjanyen- ko akadémikus, a kra&znodari ku­tatóintézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcso­latot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosztája 1, és 4, valamint Szko- i-oszpelka 3, és 3/b fajtákat. Ezután Szalui Dezső intézeti párttitkár a% pártszervezet tevét- kemységérői számolt he. A tájékoztatók után csakhamar kötetlen, baráti hangú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül forgott. Nyi- kita Hruscsov számos kérdést tett í'eL A beszélgetés során az intézet munkatársadnak figyelmébe aján­lotta, hogy a hazánkban elterjedt támadt a Mironovka 808-as elne­vezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghaj­lat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovká- ban ezzel a búzaíajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter­mázsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmények között csak 21 má­zsás átlagot adott Természetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyösebb a Miro- novkámál. Szóba kerültek a lucerna ter­mesztésében .elért martonvásári eredmények is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hallgatta a tájékoz­tatást: az intézetben előállított lucémamagvak a nemzetközi pia­con is keresettek. Tréfásan meg­jegyezte: a m ar tón vásári ak ne na­gyon bízzák el magúkat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölbe tett kézzel a szakemberek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucernatermesztés­ben. A tapasztalatcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriak- nak és az Üzbegisztán jakinak egya­ránt. Amikor a kukorica- és búzater­mesztés aktuális tudományos kérdéseire terelődött a szó, Nyi­kita Szergejevics sok megszívle­lendő észrevételt fűzött a szak­emberek ismertetődhez. Megje­gyezte például, vannak vidékét, mint a Szovjetunióban a Kubány- vidéfc és a krasznodari körzet, ahol kukoricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Ter­mészetes, hogy az ilyen helyeken inkább a búza termelését kell előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet javaslatára hazánkban a búza tavaszi fejtrágyázása helyett a téli, télvégi fejtrágyázásra tértek át. Hruscsov megerősítette ennek helyességét. Lukjanyenko akadé­mikusra, a Krasznodári Kutató Intézetben dolgozó híres tudósra hivatkozott, aki kutatási eredmé­nyei alapján a martoovásárialk- hoz hasonlóan, szintén a téli fej- trágyázás mellett foglalt állást. A továbbiakban N. Sz. Hrus­csov azokról az elgondolásokról beszélt, amelyek alapján a Szov­jetunióban tovább akarják tökéle­tesíteni a mezőgazdaság szerve­zetét, irányítását. A központi gon­dolat a termelés specializálása, szakosítása, mert ez teszi lehető­vé a nagyüzem nyújtotta lehető­ségek teljes kihasználását. Ter­mészetesen megfelelő közga2dasá. előnyeinek kihasználásával, tudo­mányos alapon folytatott termelő munkával lehet igazán nagy ered­ményeket elérni. A Szovjetunió­ban ma ezer tojást száz—száz­húsz rubel önköltséggel termel­nék. A specializált szovhozokban a termelési költség máris felére, 50—54 rubelra csökkent, pedig még korántsem használnak ki minden lehetőséget. Utalt arra is, hogy a mezőgazdasági termelés átállítása jelentős beruházásokat igényel, de ezek kifizetődők, mert a számítások szerint körülbelül két év alatt megtérülnek. A csaknem másfél órás beszél­getés végén dr. Rajki Sándor igazgató N. Sz. Hruscsovnak, Ká­dár Jánosnak és a szovjet kül­döttség tagjainak a híres marton­vásári hibrid kukoricák csöveiből összeállított mintakollekciókat, az intézet életéről, munkájáról ké­szült albumokat, ismertető -füze­teket nyújtott át. Hruscsov a szov­jet párt- és kormányküldöttség nevében ajándékokkal viszonozta a figyelmességet. Ezután a vendégek megtekin­tették a kutatóintézet parkjában lévő, Beethoven emlékét őrző átig szigetet A parkban összegyűlt dolgozók a séta közben hosszam tartó tapssal, meleg barátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormánykül­döttséget. A vendégek a séta vé­gén búcsút vettek a házigazdák­tól, s gépkocsin visszautaztak a fővárosba. (MTI) Megyénk termelőszövetkeze­teiben a legsürgősebb feladat most a tavasziak vetése. Össze­sen több mint 300 ezer hold tavaszi árpát és egyéb terményt kell elvetni április 30-ig. A me­gye minden járásában az el­múlt napokban megkezdték a munkát, bár az utóbbi napok­ban az esőzés gátolta a tavaszi­ak vetését. Különösen sok gon­dot okoz ez azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol szikes a talaj. A szeghalmi és gyomai járásban nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy kihasznál­ják a jó időt és a lehetőségeket. Április 4-én egész nap dolgoz­tak a földeken. Ügy szervezték meg a munkát, hogy ahol lehe­tőség nyílik, azonnal rámehes­senek a gépekkel az előkészített talajra. A sarkadi és a gyulai járás­ban jól előrehaladtak a munká­szer forrt ki a szarvasi járásban. A járás vezetői minden héten rendszeresen eljutottak valameny. nyi községbe, s itt a községi ta­nács elnökével, titkárával, ter­melőszövetkezeti vezetőkkel és a pártbizottság képviselőjével közö­val, a tavaszi árpából a gyulai járásban 530 holdat, borsóból pedig 705 holdat kell elvetni. A sarkadi járásban 722 holdon vetnek borsót és 2000 holdon tavaszi árpát. A gépek kapaci­tásának teljes kihasználását biztosították, s ezzel lehetővé tették azt, hogy két-három na­pon belül — amennyiben az időjárás kedvez — befejezik a borsó és a tavaszi árpa vetését. Jól halad a fejtrágyázás me­gyénkben. Tavály az év hason­ló időszakáig összesen 148 ezer holdon fej trágyázták a vetést, s az idén jelenleg 170 ezer hold fejtrágyázását fejezték be. Az elmúlt évben sok gondot oko­zott a szövetkezeteknek, hogy nem volt elegendő műtrágya a tavaszi fejtrágyázáshoz. Az idén már jó előre gondoskod­tak ennek biztosításáról, így nem volt fennakadás. sen beszélték meg a munkában elért eredményeket, feladatokat. A járás vezetői most ismét ta­lálkoznak a szövetkezetek és a községek választott szerveinek képviselőivel a tavaszi munkáik­kal kapcsolatos feladatok meg­beszélésére, a vetés gyorsítására. és nagyon jól bevált szovjet Be- f gi számítások után, a gépesítés WWWV\AA/W^SAAA/VW\A/V\/W\AÍWWWWWWWW\A/V\/WWWW WWVWVWVS A cél: 18 mázsa tavaszi ámatermés A békési Üj Elet Tsz-ben évek óta 17—18 m izsa átlagtermést er.icK ei tavaszi árpából a holdan­ként! 75 kiló vetőmagadaggal. Az elvetett ma s mennyiségének ellenőrzésén most részt vett Aradi György, a békési járási tanács mezőgazda sá?‘ osztályának munkatársa is. Varga Mihály agronómussal, Pocsai Mihály brigádvezetővel és 1 Imrével, a tsz pártszervezetének titkárá­val. A szarvasi járásban rendszeresen megbeszélik a tavaszi feladatokat A múlt év őszén jó munkamőd-

Next

/
Thumbnails
Contents