Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

1964. április 4. 7 Szombat Vess a lábnyomodba magot, löttyints rá egy csepp vizet... Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Turkmenia napfényes vidék: Területe csaknem akkora, mint Franciaországé. Futóhomok, kese­lyűk, tevék és nomádok világa volt ez. De a nagy sivatagot csak a szélein művelték. Több százezer hektár föld hevert itt parlagon, pedig erről a vidékről a türkmé- nek azt mondják: „Vess a lábnyo­modba magot, löttyints rá egy csepp vizet, gazdag termést taka­rítasz be...” Vizet? De honnét? Nos, az em­beri akarat a Kalakum felé fordí­totta az Amu-Darja vad és sze­szélyes vizét, amely sok milliárd köbméteres mennyiségben az Arai tóba ömlött. És lám, százmillió köbméter homok kiemelése révén elkészült a Karakum-csatorna el­ső 400 kilométeres szakasza. Ez tízezer hektár újonnan öntözött főidet tett termékennyé. A sivata­műszafcoklban. Megállás nélkül, így aztán a Karakum-csa torna harmadik szakasza magát a türk- mén fővárost, Ashabadot vehette célba. És a mesterséges folyó ke­reken 800 kilométeres út után megérkezett Ashabadba, ahol egyetlen hatalmas tóvá terebélye­sedett. A munka folyik tovább. Az új folyó (harmadik képünk) tovább iparkodik nyugatra, Kraszno. vodszk felé. A Káspi-tenger mel­lékének több millió hektáros vég. télen síksága kap majd éltető vi­zet. Nincs messze az az idő, ami­kor a Karakum folyó vízszintje számottevően emelkedik s az ara­nyat érő nedvesség több mint négymillió hektár sivatagi legelőt táplál majd. Türkméniában eddig csupán a nagyobb gyapottermésért folyt a Az SZKP Központi Bizottságának 1964. február ISA határozata gi országúton (első képünk) a te­vekaravánok mellett megjelent a kultúra nagykövete: az autó. 1960 végén újabb' 140 kilomé­ter sivatagot szelt át az épülő csa­torna. A talajt felforgató és a táj jellegét átalakító munkagépek (második képünk) szakadatlanul dolgoztak. Éjjel és nappal. Váltott harc. Most a még nagyobb gabo­natermés is a cél. Már az idén, az öntözött földekről hét és fél­szer több gabonát takarítanak be, mint tavaly. És ez á termés im­már független lesz az időjárás szeszélyeitől. Az egykori sivatag így alakul át a gyapot, a szőlő, a gyümölcs és a konyhakerti vete- mények dús paradicsomává... Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága, miután meghallgata és megvitat­ta M. A. Szusz!óvnak, az elnök­ség tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának Az SZKP harca a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért című jelenté­sét, kifejezi súlyos aggodalmát a Kínai Kommunista Párt vezető­ségének szakadár cselekményei miatt, amelyek hatalmas kárt okoznak a szocialista közösség­nek, az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja átérezve a kommunista mozgalom egységének és egybe- forrottságának történelmi fontos­ságát, az utóbbi időben újabb lé­péséket tett, hogy kiküszöbölje vagy egyelőre legalább leszűkítse a KKP vezetőségének az SZKP- val és a többi testvérpárttal fenn­álló nézeteltéréseit, megszilárdít­sa a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság gazdasági és politi­kai együttműködését. Más mar­xista—leninista pártok is tettek kísérleteket, hogy feltartóztassák a nézeteltérések kiéleződésének fo­lyamatát. Az SZKP Központi Bizottságá­nak teljes ülése sajnálattal álla­pítja meg, hogy a KKP vezetősé­ge nem reagált erre a kezdemé­nyezésre, nem válaszolt az SZKP Központi Bizottságának levelére és nem hagyott fel a nyílt polé­miával, sőt, fokozta kampányát a kommunista mozgalomnak az 1957. és 1960. évi értekezleteken megszabott általános irányvonala ellen. A Kínai Kommunista Párt ve­zetői — á marxizmus—leninizmus iránti hűségről szóló frázisok lep­le alatt, a marxista—leninista pártok vélt revizionizmusa el­leni harc zászlajával — támadást indítottak a kommunista mozga­lom jelenlegi vezérfonalát alkotó alapvető elméleti és politikai té­telék ellen. A kínai vezetők eltorzítják a testvérpártok közös erőfeszítésé­vel a marxi—lenini élvek korunk viszonyaira való alkotó alkalmazásának alapján kidolgo­zott új értékeléseket és következ­tetéseket, így azokat, amelyek a kommunista világrendszer szere­péről, a szocializmus és a kommu­nizmus építésének útjairól, a vi­lágháború elhárításának lehetősé­géről, a különböző társadalmi ndszerű országok békés együtt­éléséről, a személyi kultusz ideo­lógiája és gyakorlata elleni harc szükségességéről, a fejlett tőkés államokban és a gyarmati iga alól felszabadult országokban a szocializmushoz való átmenet for­máiról szólnak. A kínai vezetők, akik a stra­tégia, a taktika valamennyi alap­kérdésében eltérnek a kommu­nista világmozgalom lenini irány­vonalától, meghirdették saját irányvonalukat, amelyben kispol­gári kalandorság nagyhatalmi so­vinizmussal párosul. A kínad ve­zetők sok kérdésben lényegileg trockistá álláspontra helyezked­nek, trockista harci módszereket alkalmaznak marxista—leninista pártok ellen, különböző országok­ban frakciós kis csoportokba tö­mörítik híveiket. A KKP vezető­sége megpróbálja ráerőszakolni saját külön eszmei álláspontját az egész szocialista táborra, a kom­munista világmozgalomra, a nem­zetközi demokratikus szerveze­tekre. A kínai vezetők irányt véttek a szovjet—kínai államközi kap­csolatok megrontására, a szovjet és a kínai nép barátságának alá- aknázására, s miután visszauta­sították az SZKP Központi Bi­zottságának a szovjet—kínai kap­csolatok normalizálására vonat­kozó minden javaslatát, fokozták a Kínai Népköztársaságon belül a szovjetellenes propagandát, dur­ván beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy a szocialista világ- rendszer, a kommunista mozga­lom alapvető érdekei, a marxiz­mus—leninizmus tisztaságának védelme megköveteli a KKP ve­zetői antileninista álláspontjának eszmei leleplezését, szakadár cse­lekményeik határozott visszauta­sítását. Az SZKP Központi Bizottságá­nak ülése teljesen és egyöntetűen jóváhagyja a Központi Bizottság elnöksége és az első titkár, N. Sz. Hruscsov elvtárs politikai és gyakorlati tevékenységét, amely­nek célja a kommunista társa­dalom felépítése a Szovjetunió­ban, a béke, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség és a szocializ­mus győzelmének biztosítása, a marxista—leninista pártok egysé­gének megszilárdítása. A Köz­ponti Bizottság megbízza az el­nökséget, hogy a továbbiakban is szilárdan védelmezze a kommu­nista világmozgalom általános irányvonalát, törekedjék a jelen­kor összes forradalmi erői egysé­gének megszilárdítására. Pártunk — mint eddig is — ez­után is a kipróbált lenini úton fog haladni, és soha senki sem térít­heti le az SZKP-t erről az útról, a XX. és a XXII. kongresszus út­járól. Noha, a kínai vezetők igen messzire jutottak szakadár cse­lekményeikben, az SZKP Köz­ponti Bizottsága, amely mindenek fölé helyezi a kommunista világ- mozgalom egységének érdekeit, kifejezi azt a készségét, hogy to­vábbra is hajlandó erőfeszítést ten­ni az SZKP és a KKP kapcsola­tainak megjavítására. Ha a KKP vezetői még nem veszítették el végleg az internacionalista fele­lősség érzését, meg kell végre ér­teniük, hogy cselekményeikkel elvonják a kommunista és mun­káspártok erejét és figyelmét a szocialista építőmunka időszerű feladatainak megoldásától, meg­nehezítik az imperializmus ellen folyó küzdelmet, kárt akoznak az egész imperialista-ellenes arcvo­nalnak. Az SZKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződé­sét, hogy a kommunista világmoz­galom leküzdi a mostani nehézsé­geket, még szorosabban tömörül Marx—Engels—Lenin zászlaja alatt, újabb sikereket ér el a munkásosztály nagy ügyéért, a népek békéjéért és biztonságáért, a kommunizmus győzelméért vívott harcban. Brazíliai helyzetkép Rio de Janeiro Az Egyesült Államok vezető köreinek támogatását élvező bra­zil reakció elűzte az országból Joao Goulart köztársasági elnö­köt. Goulart hollétéről hivatalos nyilatkozat még nincs. Csütörtö­kön este Porto Alegre rádiója kö­zölte, hogy az elnök elhagyta utolsó menedékét. Rio Grande do Sul állam volt az, amely legto­vább védelmezte az ország vá­lasztott vezetőjét, az ott állomá­sozó 3. hadsereg azonban csatla­kozott a lázadókhoz és most az egész államot ellenőrzés alatt tartja. Csütörtökön este Goulart elnö­köt számos magasrangú személyi, ség várta az uruguayi Montevi­deo repülőterén, minthogy elter­jedt a hír, hogy Goulart Portó Alegnéből repülőgépen oda in­dult. Az elnök nem érkezett meg. Ekkor már három latin-amerikai főváros repülőterének radarjai fürkészték a brazil elnök gépét, mert Argentína és Paraguay le­hetősége is felmerült. Pénteken reggel jelentették, hogy Sao Pa- ulóban a lázadó 2. hadsereg fő­hadiszállásán kiadták a közle­ményt: Goulart az argentin ha­társzélen lévő birtokáról gépko­csin argentin felségterületre ér­kezett. Buenos Aires felé tart. A szóvivői nyilatkozat értelmében az elnököt családja is elkísérte. Egyes hírek szerint vele tart Brizola képviselő, Rio Grande do Sul állam haladó szellemű volt kormányzója. Figyelemre méltó, hogy az argentin hadügyminisz­térium egy előbb nyilvánosságra hozott közleménye szerint a Gou- lart-birtokra katonatiszteket küldtek azzal a paranccsal, hogy tartóztassák le Goulart elnököt, ha még brazil területen találják. A Sao Pauló-i repülőtéren le­tartóztatták Amaury Silva mun­kaügyi, Wilson Fabul egészség- ügyi és Oswaldo Lima Filho föld­művelésügyi minisztert. Mindhár­man a fővárosba, Brasíliába ké­szültek. Ugyancsak Sao Paulóban börtönözték be Oswaldo Pa- checo-t, a Brazil Általános Mun­kásszövetség vezetőségi tagját. Buenos Airesben 12 baloldali po­litikust vettek őrizetbe. Rio de Janeiróban a Goulart elnök intézkedéseit mindig is el­lenző jobboldali szervezetek „díszfelvonulást” szerveztek, hogy megünnepeljék az államcsínyt. (MTI) A brazíliai államcsíny amerikai visszhangja Washingtonból jelentik: Johnson elnök csütörtökön hosz- szú telefonbeszélgetést folytatott Rusk külügy- és Mcnamara had­ügyminiszterrel, majd a nemzet- biztonsági tanács ülésén elnökölt. Hivatalos közleményt, nem ad­tak ki. Az AFP szerint alighanem a brazil változásról volt szó. Johnson elnök — mint a Reuter, iroda megfogalmazza — szokatla­nul barátságos hangú levelet kül­dött csütörtökön Mazzdldnek, akit mint ismeretes, Goulart elnök ideiglenes utódjának kiáltottak ki. Johnson a katonai államcsíny si­keréért „a legmelegebb jókíván­ságait” tolmácsolta levélben. Azt írta, nagyon örül, hogy — idézzük szavait — „az alkotmányos de­mokrácia keretében a brazilok határozottan megoldották nézet- eltéréseiket”. Leszögezte, hogy az amerikai kormány támogatja az ,új rendszert. Mint a Reuter írja, Johnson levele csak azt tette nyil­vánvalóvá, ami Washingtonban napok óta nyílt tótok volt. (AP, Reuter, UPI) \

Next

/
Thumbnails
Contents