Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-30 / 100. szám
2 Csütörtök április 30. Nagy József né könnyűipari miniszter nyilatkozata lapunk munkatársának kedves közvetlenséggel nyilatkozott. — Mi m véleménye miniszter elvtársnőnek a Békési Nyomda törekvéseiről, munkájáról, továbbfejlődésének lehetőségéről? — A látogatás alkalmával meggyőződtem arról, hogy a nyomda vezetői és dolgozói igényes munkát végeznek. A hazai csomagolástechnika továbbfejlesztése szívügyük, termékeikkel külföldön sem vallanak szégyent. Maga az a tény, hogy az 1963-as évben 30 százalékkal növelték termelésüket a tavalyelőtti évhez viszonyítva, fényes bizonyítók arra, hogy a 27 millió forintos beruházást, amit kaptak, megérdemelték. Most már megvan a feltétele annak, hogy jó körülmények között évről- évre többet és szebbet nyújtsanak. Az az érzésem, hogy az adott lehetőségeket a vezetők és a dolgozók jól kihasználják ezután is. Ha tanácsolhatok valamit, akkor azt mondom, hogy a minőségi munkát még inkább tartsák szem előtt. Ami a továbbféjlesztést illeti: lehetőség van rá. Az az elgondolásunk, hogy a harmadik ötéves tervben nagyarányú, több mint 100 millió forintos beruházást eszközünk a békéscsabai és a gyomai üzemben ... — Még a nyomdával kapcsolatban: vezetői azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a szakember- utánpótlás biztosítása érdekében a békéscsabai gimnáziumiban érdemes lenne 4+2-es nyomdászszakközépiskolai osztályt vagy osztályokat indítani. Nagy élv- társnő szerint helyes-e az elgondolás? — Feltétlenül egyetértők vele. A békési nyomdaipar jövője szempontjából nem lehet közömbös az, hogy milyen művelt, hozzáértő az utánpótlás. Ha a fiatalok a humán műveltség mellé az alapfokú szakmai ismereteket is megszerzik, előnnyel folytathatják nyomdaipari tanulmányaikat vagy munkájukat a nyomdában az érettségi után. Ha a város vezetői előteremtik az oktatás feltételeit, s már az új tanévben megkezdődik a 4+2-es tanítás, azzal büszkélkedhetnek, hogy az országban csak itt van nyomdászszakközépiskola Az elismert hazai nyomdászok bizonyára szívesen vállalják a szakoktatást... — Bár kevés ideje volt Nagy elvtársnőnek, meggyőződhetett a békéscsabai pamutszövő szűkös körülmény étről űzetni sétája során. Valami biztatót szeretnénk hallani a gyár rekonstrukciójáról. — Pribojszki élvtársék elsősorban a hármas szövőcsamokot mutatták meg. Ez néz ki a legrosz- szabban. Itt tisztességes tető-rekonstrukcióra van szükség. Az anyagi lehetőségeikhez mérten még a harmadik ötéves terv kezdése előtt segíteni szándékozunk. A gyár rekonstrukciójára, új szövőcsarnok építésére csak a harmadik ötéves tervben kerülhet sor. — A megye textilipara biztatóan fejlődik. A Békéscsabai Kötöttárugyár konfekciós üzemében hamarosan megkezdik a termelést. Milyen kilátások vannak a többi textiles üzem fejlesztésére? — A harmadik ötéves tervben erőteljesen fejlesztjük a megye textiliparát. Fix beruházása adatokat még nem tudok mondaná, mert terveink nincsenék jóváhagyva, de azt elmondhatom, hogy tovább bővítjük a Gyulai Harisnyagyárat, a bútoripari vállalatot, a csabai ruhagyárat, a pamutszövőt és a kötöttárugyárat is. Ha terveinket valóra tudjuk váltani, akkor 1970-ig csaknem kétezer fővel emelkedik a megye textiliparában dolgozók száma. Tudjuk, hogy itt tradíciói vannak a textiliparnak, tehetséges a műszaki gárda, ide érdemes beruházni. A megye vezetőivel egyetértésben fejlesztjük tovább a könnyűipart. Ismétlem, az adottságok, le- letőségek megvannak, s ezt nem hagyjuk figyelmen kívül. — Az élüzemavató ünnepségen meghívták Nagy elvtársnőt a jövő évi élüzemavatásra. Gondolom, a figyelmesség jólesett... — Igen. Nagyon szívesen eljövök jövőre is a nyomdászok ünnepségére, ha elnyerik a címet. De azért még sokat kell dolgozni. Különben szívesen jövök mindig Békésbe, mert jól érzem itt magam, kedvesek az emberek. — Köszönöm a beszélgetést. — Nagyon szívesen. Ballag Róbert A Béke-világtanács elnöksége budapesti ülésszakának határozatai A Béke-világtanács elnökségének budapesti ülésszakán több határozatot hoztak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a béke-világmozgalom soron következő tennivalóiról. A Világméretű békemozgalom címmel elfogadott dokumentum többek között hangsúlyozza: — A népeknek, a béke erőinek továbbra is ébernek kell maradniuk. A béke-világmozgalomnak fokoznia kell erőfeszítéseit a hidegháború megszüntetéséért, a nukleáris fegyverek elterjedésének megelőzéséért, a katonai költségvetések csökkentéséért, az atomkísérletek minden fajtájának megszüntetésé, ért, az atomfegyvereket szállító eszközök megsemmisítéséért, a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, atomfegyvem+ntes övezetek megteremtéséért, a területi vitáiknak tárgyalások útján történő rendezéséért, a gyarmatosítás valamennyi formájának megszüntetéséért. vatolásáról, biztosítsák a nép jogát saját jövőjének meghatározására. Az elnökség felemelte szavát a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikája éllen. A budapesti ülésszakon elhatározták, hogy 1965 nyarára hívják össze a béke-világmozgalom kongresszusát. A pontos időpontot és a tanácskozások helyét ■ hamarosan nyilvánosságra hozzák. A kongresszus előkészítésére bizottságot alakítottak. Végül az elnökség a béke-világ. mozgalom 15. évfordulója alkalmából több személyiséget — a bé- ke-világmozgalomban szerzett érdemeiért — a Joliot Curie aranyéremmel tüntetett ki. Ezek: Ferdinande Targetti, az olasz képviselőház volt alelnöke, Walter Friedrich, a Berlini Német Tudományos Akadémia alelnöke, az NDK Béketanácsának elnöke, Otto Weber nyugatnémet szakszervezeti vezető, Wilhelm Elfes volt polgár- mester (NSZK), Hewlett Johnson nyugalmazott canterbury-i érseki helynök, Stanislav Kulczynski, a Lengyel Államtanács elnökhelyettese, a Lengyel Országos Békebizottság elnöke, John Potami- tisz ciprusi ügyvéd, parlamenti képviselő, Alberto T. Casella, az Argentin Béketanács elnöke, Jósé Rafael Gabaldon, a venezuelai „országos bizottság a leszerelésért és a békéért” elnöke és Jean Boulier, a béke-világmozgalom egyik francia alapítója. Haláluk után kapták a béke-vi- légmozgalom magas kitüntetését: Tevfik Munir, az iraki békemozgalom mártírhalált halt volt titkára, Julian Grimau, a spanyol nép hőse, akit a Franco-rendszer 1963 áprilisában Madridban meggyilkolt és Ali Bumendzsel, a Béke-világtanács volt tagja, akit az algériai háború idején halálra kínoztak. (MTI) Agas-bogas tennivalói miatt rit- : kán juthat el megyénkbe a nép■ szerű miniszterasszony: Nagy Jó- : zsefné elvtársnő. Látogatása min- ; dig jelentős eseménynek számít. ; A megye vezetői, könnyűipari • üzemek vezetői és dolgozói szere■ tettel várják-fogadják, igyekeznek ■ hű képet adni iparkodásukról, el■ újságolják friss örömüket, elpana■ szólják átmeneti gondjaikat. Ez ■ utóbbit annak a reményében te■ szik, hogy a segítség nem várat ■ sokáig magára. 5 Mostani látogatása szűkén mér■ ten kétnapos volt. Szombaton dél• után a megye és a város vezetői• nek társaságában megtekintette a ■ Békési Nyomdát, a Pamuttextil■ művek békéscsabai gyárát, meg- ; beszéléseket folytatott a megye ; könnyűiparának jövőjéről, este : részt vett a nyomda élüzemavató 5 ünnepségén, vasárnap délelőtt pe- ; dig Gyula nevezetességeivel, fej- : lődésének örömeivel, gondjaival S ismerkedett. ! Az eléggé zsúfolt program telje- ! sítése után lapunk munkatársa : arra kérte a miniszterasszonyt, ; hogy válaszoljon néhány kérdésé- S re. Nagy elvtársnő, a reá jellemző Készülődés május elsejére. Békés megye könnyűipara erőteljesen fejlődik Büntetlenséget a gyilkosoknak? — A világ békés erőinek gyorsan, kitartóan és egységesen kell fellépniük, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra, a genfi leszerelési értekezlet részvevőire, minden országra, amelynek módjában áll napjaink aggódó világának átalakítása, a jólét, a boldogság megteremtése. A Béke-világtanács elnöksége a dél-vietnami helyzetről hozott határozatában többek között így foglalt állást: — Dél-Vietnam népe kilenc hosszú éve szenved a háborútól és az amerikai beavatkozástól. Minél tovább tart a kegyetlen harc, annál inkább nő kiterjedésének veszélye is. Ezért minden lelkiismeretes férfit és asszonyt állásfoglalásra szólítunk a világ szégyenét jelentő dél-vietnami háború ellen. Legyen a demonstrációk gyújtópontja a július 21-ét, a genfi egyezmények aláírásának 10. évfordulóját magában foglaló hét. Követeljük a második genfi értekezlet összehívását! Tűzszünetet! Szüntessék meg a katonai beavatkozást! Tárgyaljanak Dél-Vietnam semlegességének, teljes függetlenségének szaA nyugatnémet igazságügyminiszter a közelmúltban bejelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban 1965 májusában elévülnek a volt náci bűncselekmények. Ez a jogi kifejezés azt jelenti, hogy Nyugat-Németor- szágban a fenti időponttól kezdve már nem „szerecsenmosda- tással”, a legsúlyosabb bűnök és bűnösök leleplezésével, sőt magas állami funkciókba helyezésével vonják ki a volt hitlerista hóhérokat az igazságszolgáltatás alól, hanem „törvényesen” megszüntetik a náci és háborús bűnösök felelősségrevonását. A múltra tehát éppen abban az országban akarnak fátyolt borítani, ahol a legjobban kisért a múlt szelleme. Ott mondják a náci bűnösöknek, hogy megbocsátunk, ahol ezek az emberek ismét megbocsáthatatlan bűncselekményre, agresszióra, revans. ra, háborúra készülnek az emberiség ellen. Azok a nyugatnémet politikusok akarnak már véget vetni a történelmi igazságtevésnek, akik két évtized alatt még semmit sem tettek a súlyos bűn. tettek felderítésére, megtorlására, sőt — mivel egynémelyi- küknek is ott lenne a helye az ítélőszék előtt — minden erővel akadályozták az igazságszolgáltatást. Ezek után érthető, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának szóbanforgó bejelentése nagy nyugtalanságot és élénk felháborodást keltett világszerte. A tervezett nyugatnémet intézkedés ellen tiltakozott a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Nácizmus Üldözöttéinek Szövetsége, az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége és — mivel Ausztriában jövőre szintén ki akarják mondani a náci bűntettek elévülését — több osztrák haladó szervezet is. Ezekben a napokban a Lengyel Népköztársaság országgyűlése tárgyalja a kérdést, annak az országnak a vezető szerve, amely talán a legilletékesebb, hogy kimondja: az emberiség ellen elkövetett legvandálabb bűntettekért a gyilkosoknak felelniük kell. A lengyel nép nem bosszúért kiált, de nem feledheti hatmillió ártatlanul legyilkolt lengyel állampolgár emlékét, s éppen ezért nem mondhat le a bűnösök üldözéséről sem. A népi Lengyelország szabadságának első napjaiban, 1944 augusztusában rendeletet hozott a háborús bűnösök felelősségre- vonásáról és most is az elsők között emeli fel szavát a hitlerista bűntettek elévülése ellen. Az országgyűlés törvénybe iktatja, hogy Lengyelországban a nép ellen elkövetett súlyos bűntettek nem évülnek el, nem merülnek feledésbe. Ennek alapján a lengyel igazságügyi szervek tovább folytatják vizsgálataikat, amelyek eddig már mintegy 12 ezer háborús bűnös ügyét dolgozták fel. A törvény kimondja, hogy a volt nácikat a népirtás, a polgári lakosság és a hadifoglyok ellen elkövetett súlyos bűncselekmények vádolják, amelyek alól az idő nem adhat felmentést. Hivatkozik arra, hogy a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények ügyében a nemzetközi jog egyetemes büntetőjogi eljárást ír elő, ami nem ismeri majd el a nyugatnémet „amnesztiát”. A bonni elképzelések tarthatatlanságát mindennél szembetűnőbben bizonyltja az egykori auschwitzi hóhérok majna-frank- furti pere, amelyben újabb és újabb súlyos bűntettekre derül fény. A lengyel közvélemény, s vele együtt minden becsületes ember követeli, sehol a világon ne biztosítsanak büntetlenséget a náci bűnösöknek, az NSZK összes közhivatalaiból haladéktalanul távolítsák el a súlyos vádakkal terhelt személyeket, tiltsák be a revansvágyó neofasiszta szervezeteket, és végül: a bonni kormány ne próbáljon szabadabb kezet adni a hitleri birodalom gyászvitézeánek.
