Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-30 / 100. szám
KM. április 3*. 3 Csötöi tők — Milyen gondokra utal Párkány elvtárs? Határszemle a békéscsabai tsz-ekben Gondok és feladatok az orosházi járás termelőszövetkezeti pártszervezeteiben Beszélgetés Párkány elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával Már hagyomány Békéscsabán, hogy a várom tanács mezőgazda- sági osztálya, és a mezőgazdasági állandó bizottság minden tavasz- szál szendét tart, melyre a termelőszövetkezetek vezetőit is meghívja. Ezúttal április 23-án és 24- én került sor erre. Tizenhatan indultak útnak a városi tanács autóbuszán, hogy sorra látogassák a város termelő- szövetkezeteit. A gabonaföldeket, a vetési munkákat, állattenyésztési telepeket, üzemegységeket és brigádokat látogatták meg. Először a Lenin Termelőszövetkezetben megnézték a palántanevelést. Igen szépen fejlődtek ebben a termelőszövetkezetben a paradicsom-, paprika- és karalábépalánták. A tsz vezetősége sok gondot fordított arra, hogy a kiültetéskor erős palánták kerüljenek a földbe. A határszemle alkalmával hatvanan dolgoztak a kertészetben, s a termelőszövetkezetek vezetői, az állandó bizottsági tagok elbeszélgettek a tsz-ta- gokkal. Azt állapították meg, hoey jól haladtak a tavaszi munkákkal, s a kukorica vetését néhány napon belül befejezik. A határszemle résztvevőinek útja a Petőfi Termelőszövetkezet sertéstelepe mellett vitt el, s néhány percre megálltak ott is. Megtudták többek között, hogy a tsz az idén 650 hízott sertés átadására kötött, szerződést. Elismerőleg nyilatkoztak a látottakról, többek közt a tisztaságról és az állatok helyes gondozásáról. Ezután a Lenin Tsz egyik üzemegységébe mentek, ahol a 100-as tehénistállót tekintették meg. Elbeszélgettek az állatgondozókkal, s több kérdést tettek fel a takarmányellátásról, mely biztosítva van ebben a szövetkezetben. A gabonatáblákat is megtekintették, s megállapították, hogy szépen fejlődnek a kalászosok. A Kossuth Tsz-ben a kukorica vetésénél találkoztak több tsz-tag- gal, s megtekintették a talajelőkészítési munkálatokat. A Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet földjein az őszi és tavaszi kalászosokat vizsgálták meg, hogyan fejlődnek. Pénteken ismét útnak indult a csoport. Ezúttal a Május 1 Termelőszövetkezetbe látogattak el. A Veszely-híd melletti kertészetben több mint 80 asszony és lány dolgozott, amikor kinn jártak. Ezen a telepen a palántanevelésben olyan jó eredményeket értek el, mint a Lenin Tsz-ben. A Május 1 Termelőszövetkezet az idén már salátát is, retket is szállított Budapestre. Megtekintették a mésziszappal javított földeken a gabonákat, s megállapították, hogy a szövetkezet jelentős eredményeket ért el a talajjavításiban és az ilyen földeken is szépen fejlődik a növény. A gazdaság másik kertészetében is serényen dolgoztak mintegy hetven-nyolcvanan. A határszemle résztvevői megdicsérték a 3-as számú brigád munkáját. Megtekintették a brigádszállást is, ahol idős Novák Mihály ügyel a rendre és tisztaságra és ebben példát mutat a többi brigádgazdának. A mezőgazdasági állandó bizottságnak többen már hosszú évek óta tagjai, s van közöttük olyan is, mint Bencsik Pál, az állandó bizottság titkára, aki kilenc éve segíti a városi tanács mezőgazda- sági osztályának munkáját. K. J. Az orosházi járási pártbizottság nemrég tárgyalta a járás termelőszövetkezeteinek helyzetét, s a KB februári, valamint a megyei párt- bizottság erre vonatkozó határozata alapján fontos intézkedéseket tett a tsz-pártszervezetek munkájának megjavítására. Erről beszélgettünk Párkány János elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával. Első kérdésünk a járási szövetkezetek átszervezés utáni fejlődésének ütemére irányult. Párkány elvtárs elmondotta, hogy 1960 óta gyökeres átalakuláson mentek át a járás községei is, s ez azzal kezdődött, hogy minden községben megalakultak a termelőszövetkezetek. Négy év nem hosszú idő egy járás történetében, mégis nagyon távolinak tűnnek már azok a gondok, amelyek akkor napirenden voltak. — Milyen gondokra utal Párkány elvtárs? — A kezdeti nehézségekre. A tsz-ek megalakultak mindenütt, de sok volt a tapasztalatlan vezető, tizenhét tsz-ben nem volt pártszervezet, s az emberek nagy része is még kifelé kacsintgatott. Mindezeken túljutottunk már. Kilencvennyolc párttagot tagjelöltség nélkül vettek fel a tsz-ekben, hogy megalakíthassák a párt- szervezeteket. Ez azonban helyesnek bizonyult, mert az új pártszervezetek is a gazdasági vezetés nagy segítségére voltak. — Hogyan lehetne legszem- léltetőbben jellemezni az elmúlt négy ével? — A gazdasági eredményekkel. 1961-ben még csak 252 millió forint volt a járás szövetkezeteinek összvagyona. 1962-ben 301 millióra növekedett, tavaly pedig már elérte a 375 millió forintot. A tagság részesedése is évről évre nőtt: 1961-től 1963-ig 101 millióról 127 millióra, s egy szövetkezeti gazda évi átlagos jövedelme járási szinten 11 891 forintról 14 386 forintra emelkedett. — Csak ezekből az adatokból az tűnik ki, hogy minden a legnagyobb rendben van. — Ezt nem mondhatjuk. Utaltam már rá, hogy új pártszervezeteink lettek, s 19 tsz-ben függetlenített titkáraink irányítják a pártmunkát. A követelmények azonban állandóan nőnek, s ez a pártszervezetek hozzánövését követeli a feladatokhoz. Még nem mindegyik pártszervezetünk tudja kritikamentesen ellátni a munkáját. — Hogyan értsük ezt? — Ami a pártmunkában javításra szorul, az elsősorban a gazdasági tevékenység fokozása. — Ügy tudtuk, inkább az a baj, hogy túlságosan is ezt csinálja a legtöbb pártvezetőség. — Van ilyen is. Előfordul egyikmásik helyen, hogy a párttitkár gazdasági feladatok megoldását vállalja, ami nem az ő feladata. Például háztáji területekkel kapcsolatos vitákat intéz, vagy beszerző munkát vállal. Esetleg gépeket irányít ide-oda. Ezért is bíráljuk. A gazdasági tevékenységet egészen másra értem. Arra, hogy az eddigieknél jobban tanulmányozzák a gazdasági mutatókat, kutassák, elemezzék a hibák okait, s ennek megfelelően javasoljanak megoldásokai a tsz-vezetőségnek. — Nem tudna Párkány elvtárs erre egy példát mondani? — Dehogynem... A járás termelőszövetkezeteiben általában javultak az állattartási, gondozási viszonyok, de változatlanul kisüzemi módon folyik az állattenyésztés. Alacsony a munka termelékenysége ebben az üzemágban, s ezért például a tejtermelés önköltsége igen magas. Igaz, egy év alatt 2106-ról 2158 literre növekedett az egy tehénre jutó tejhozam, de akad még ezer literen aluli tsz-ünk is, mint péládul a csorvási Petőfi. Mi az oka ennek, miért magas a ráfordítás, s alacsony a hozam? Hogyan lehetne ezen változtatni? — Ezeket kell kutatni a pártszervezeteknek, ez jelenti számukra a termelés pártellenőrzését. — Van sok jó tapasztalai is minden üzemági munkában a járás szövetkezeteiben. Ezek általánosítása hogyan halad? — Lassan. A pártszervezeteknek egyik feladata, hogy kezdeményezzék a tapasztalatcseréket, s maguk a vezetők is többet látó-, gassanak olyan helyekre, ahonnan jó példákat tudnak elhozni. Például Tótkomlósra a Viharsarok Tsz-be, ahol jónak mondható az állattenyésztés is. De járási szinten is szervezünk a jövőben tapasztalatcseréket. — A gazdasági munka pártellenőrzése összefonódik a napi feladatokra való mozgósítással. Ebben hogyan tevékenykednek a tsz-pártszervezetek? — Politikai munkájuknak nem kis része van abban, hogy négy- év alatt olyan szép eredményeket ért el szövetkezeti mozgalmunk. Járási szinten például kukoricában már meghaladtuk az ötéves terv célkitűzéseit, s most az a feladat, hogy ebben az évben minden főbb terményben elérjük azt. Igen. A gazdasági tevékenységhez tartozik, hogy a pártszervezetek mozgósítsanak mindenkit: megfelelő időben kezdjék el a munkát, a szükséges agrotechnikát alkalmazzák, s tartsák be mindenütt. Ez olyan követelményt állít a pártszervezetek elé, hogy az eddigieknél még jobbá kell tenni a politikai tevékenységet, részben a termelési feladatok megoldására való mozgósítása, részben pedig az egész tagság szocialista szellemben való nevelése végett. — Ez utóbbiban mik a járási tapasztalatok? — A szövetkezeti gazdák zöme ma már — mint említettem — túltette magát a régi kis parcellákhoz húzó vágyakon. Lelkiismeretesen dolgoznak a közösben, mert felismerték igazi érdeküket. Ez persze nem azt jelenti, hogy most már minden rendben van nálunk, hogy már megteremtettük az egységes paraszti osztályt járásunkban. Sajnos, vannak termelőszövetkezetek, ahoi még a kommunisták is „aggályoskodnak” az osztályharcot illetően. A gádorosi Petőfiben, de a komlósi tsz-ekben is találkozhatunk ilyen problémákkal. — Mikben nyilvánulnak meg ezek? — Olyan dolgokban, hogy helyes-e a volt nagygazdák, középparasztok vezetésbe való bevonáI- Hogyan lehetne legszem/éltetőbben jellemezni az elmük négy évet? sa, s egyéb bizalmatlanságban az ő irányukban. Ez azonban má csak kis mértékben fordul elő. D a helytelen nézetekhez sorolnáii’ a közös tulajdon védelmének fe nem ismerését, más szóval az; hogy még a párttagok között is találkozunk olyanokkal, akii egyéni érdeküket előtérbe helye zik, nem látják, hogy ha a köze gyarapszik, az ő egyéni boldoguld suk is jobb. — Ezt sokszor még a vezetők is elfelejtik néhány helyen. — Akad ilyen is. Előfordul, hogy elnökökkel szükséges vitáznunk, akik háttérbe tolják a nép - gazdasági érdekeket. Nemrég például különböző ipari növényeket kellett volna még elvetni, s akadtak olyan elnökök, mint a gádorosi Petőfi, csanádapácai Uj Barázda vezetői, akik nem vállalták a cukorrépa pótlólagos vetését. Ezeken a helyeken többet várunk pártszervezetektől is a politika; munkában. Azt szeretnénk meg értetni a párttitkárokkal, hogy ne legyenek közömbösek az ilyen dolgok iránt, elsősorban mint kommunisták érezzenek felelősséget ;■ népgazdasági feladatok végrehajtásáért. — Mif tart Párkány elvtár jelenleg a pártszervezetek legfontosabb feladatúnak? — Van közvetlen feladat és van távlati. A járásban most az a legfontosabb, hogy pártszervezetein! mindent megtegyenek az ötéves terv célkitűzéseinek idei teljesít« séért. Hogyan? Javítsák a pártmunka színvonalát, munkastílusát és igyekezzenek a pártéletet felpezsdíteni. Azért mondom ezt. mert sajnos, ami az utóbbit illeti, a párttagság egy része közömbös a közös dolgok iránt. Nem járnak taggyűlésre, nem veszik ki részüket a határozatok végrehajtásából, nem vállalnak pártmunkát. — Ez a vezetőségen is múlik... — Igen. Ezért a vezetés színvonalát kell javítani elsősorban. Szükséges rendszeresíteni a tagság tájékoztatását, feladatokkal való ellátását és beszámoltatását. Megértetni azt, hogy a párthatározatok megvalósítása mindenkire egyformán kötelező. Mindehhez azonban hozzá kell segíteni a tagságot, hogy marxista műveltséget szerezzen, ami nem megy máról holnapra, ez távlati feladat... — Az a tapasztalatunk a járás termelőszövetkezeteit látogatva, hogy a gazdák nem rosszindulatú- ak a párttal, rendszerünkkel szemben, csak sokszor helytelenül látnak bizonyos dolgokat Amikor kellően megmagyarázzuk, hogy mit miért kell tenni, megértik és meg is teszik. Nos, ezeket a helytelen nézeteket, rossz értelmezéseket kell a pártmunkának tisztázni mindenütt. Ezért gondoskodni kell párttitkárainknak arról, hogy jobban támaszkodjanak a pártcsoportokra, amelyek az élet sűrűjében (dolgoznak, ott élnek a dolgozók között, ahol elhangzanak a téves nézetek is. Ha jól tájékoztatják a pártcsoportokat, ezek nagy segítséget tudnak adni a vitás nézetek tisztázásában, és jól tudnak arra is hatni, hogy egységesebbé váljon a szövetkezeti gazdák gondolkodása. FIGYELEM! FIGYELEM! Kedvező feltételekkel folytatjuk az 1964. évi vemhes üsző nevelési akcióban a szerződéskötést. SZERZŐDÉS KÖTHETŐ NEM TÖRZSKÖNYVEZETT TEHÉNTŐL SZÁRMAZÓ 2—18 HÓNAPOS KORÜ ÜSZŐRE, MELYET LEGALÁBB 7 HÓNAPOS VEMHES ÁLLAPOTBAN KELL ÁTADNI. Háztáji és egyéni gazdaságok részére a szerződéskötésit követően 400,— Ft és 2 mázsa abraktakarmány, a vemhesség igazolása után további 1100,— Ft, és újabb 2 mázsa takarmány kerül kiutalásra. Az átvételre kerülő vemhes- üszőért a vállalat az alábbi vételárat fizeti: ,A” minőségű vemhes üsző ára 82 küllemi ponttal 9560,—» Ft „B” minőségű vemhes üsző ára 78 küllemi ponttal 8500,— Ft Részletes felvilágosítást az állatforgalmi vállalat felvásárlói adnak. BÉKÉS MEGYEI Állatforgalmi vállalat x / Varga Dezső
