Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

S964. április 29, 3 Szerda Befejezték a kukorica vetését és a kenyérgabona vegyszerezését a kondoros! Dolgozék Tsz-ben Április második felében Kon­doros határában is az emberek kora hajnaltól késő estig talpon voltak, gépekkel és fogatokkal minden erejüket latba vetették, hogy a tavaszi vetést április vé­gére a soron lévő egyéb mun­kákkal együtt befejezhessék. Hétfőn, április 27-én 2200 hol­don befejezték a kukorica ve­tését. (Ebből 1050 hold háztáji.) A szövetkezet négy géppel, a tervezett 1800 holdon levegy- szerezte a kenyérgabonát és az őszi árpát. Májusban még 200 hold tavaszi árpát és 50 hold borsót gyomtalanítanak majd vegyszerrel. A növénytermesztési brigád tagjai sarabolják a cukorrépát. A 440 hold vetés a múlt heti esőzés után igen szépen kikelt. Miért forgalmaz kevesebbet Bőr- és Cipőkellék Ellátó Vállalat megyei elosztója? Üj vegyszer a kombájnaratás szolgálatában Kísérletek a gabonaszár szilárdságának fokozására Jó néhány panasz hangzott el már arról, hogy cipészipari ktsz- einknek, s a bőrrel dolgozó kis­iparosainknak anyaggal való el­látása nem mentes a zavaroktól. Ezért kerestük fel a Bőr- és Cipő­kellék Ellátó Vállalat megyei el­osztójának vezetőjét, Valuseh András elvtársat, tájékoztasson bennünket a helyzetről. — Vállalatunk feladatai között első helyen áll, hogy a megyénk területén működő ktsz-eket lás­suk el bőrrel, cipőkellékkel. A talpellátásban kevés a gondunk, folyamatosan tudjuk szállítani a megrendelt mennyiséget A felső­bőröket azonban általában csak a negyedévek második felében tud­juk szétosztani a bélésanyaggal együtt — Az elmúlt évek forgalmához viszonyítva mi várható az idén? s— Jóval kisebb forgalmunk fo­rint-összege, mint az elmúlt években volt. — Oka? .— Ott kezdem, hogy néhány év­vel ezelőtt a ktsz-eknek és a ma­gánkisiparosoknak szállított áru­féleségeinkkel kétmillió forintot is forgalmaztunk havonta. Most pedig 1 millió 300 ezer forintot Mindjárt megmondom az okát is: megyénk ktsz-ei egyre kevesebb új lábbélit készítenek, lassan a ja­vításszolgáltatás lesz a fő felada­ket, mert a magfogás, de a szé­natermés is csak így eredményes, s különben is ezt a földművelés­ügyi miniszter rendelete is előírja. A rovarkártevők elleni legjobb védekezés a korai és gyors széna- betakarítás. Fontos az, hogy a szé­na lehord ása után a tarlót azon­nal porozzuk le 10—15 kilogramm HCH+DDT 1:1 arányú keverék­kel vagy Hungária DL—5-teü, s ezt fogasolással, kapálással dol­gozzuk bele a talajba, hogy az ott meghúzódó kártevők is elpusz­tuljanak. A magkártevők ellen egyrészt zöldbimbós, másrészt zöldcsigás állapotban eredményes a védekezés. Ajánlatos figyéLem- mel kísérni a kártevők megjelené­sét, s szükség esetén a védekezést többször is megismételni. Leg­jobb a megelőző védekezés, vagyis az, ha a porozást a kártevők meg­jelenése időszakában végezzük el, mivel sok esetben nehéz felismer­ni a kártevők jelenlétét, A védekezés módszereivel nem kívánok különösebben foglalkoz­ni, hiszen a termelőszövetkezeti mezőgazdasági szakemberek is­merik, másrészt pedig a növény­védő állomás és a vetőmagkiren­deltség járási felügyelői kötele­zően tájékoztatást és segítséget adnak. A magtermesztés egyik legfon­tosabb előfeltétele az, ha mező- gazdasági üzemeinkben a máso­dik vagy a harmadik növedékből fogják a magot. Ez mindig az tűk. A másik ok, hogy Békés me­gye legnagyobb cipőipari ktsz-e az endrődi, újabban nem tőlünk, ha­nem a központi ellátó vállalattól kapja az anyagot. A lábbeli-ipar­ban is a gyárak veszik át a veze­tő szerepet. Olcsóbban tudnak ter­melni, s a divatot is jobban tud­ják irányítani, mint a ktsz-ek. Eb­ből adódik, hogy az új lábbelikhez szükséges anyagokat inkább a gyárakba irányítják. — Tehát akkor kevesebbet szál­lítanak ktsz-einknek? ■— Nem. Csupán az anyag jelle­ge más: kevesebbet szállítunk új lábbelik készítéséhez, többet a ja­vításokhoz; mennyiségi változás azonban nincs az anyagszállítás­ban. — A Békés megyei kisiparosok anyagigényeit ki tudják-e elé­gíteni? — A kisiparosok sajátossága, hogy náluk hullámzó a lábbeli- rendelés. A véletlenen múlik a kereslet. Ezt az fmsz-boltoktól tu­dom, mert ők tartanak közvetlen kapcsolatot a magánkisiparosok­kal. Bizony előfordul, hogy egy- egy kisiparos kifogásolja az anyagellátást, pedig az ő számuk­ra kiutalt anyagnak sem mennyi­sége, sem pedig jellege nem vál­tozott meg. Annyit és olyant kap­nak, mint eddig — fejezte be nyi­latkozatát Valuseh elvtárs. adott tábla állapotától, tápanyag- ellátottságától és vetési idejétől függ. Feltétlen fontos, hogy a magfogásra kijelölt tábla fő vi­rágzása a leghosszabb nappalok­ra, vagyis június végére, július elejére essen. Éppen ezért a sike­res magfogás érdekében ajánla­tos, hogy magfogásra a lucerna 60 százalékán a második, 40 százalé­kán pedig a harmadik növedéket hagyjuk. Második növedékből történő magfogás esetén az első kaszálást május 10-ig, a harma­dik növedék esetében az első ka­szálást április 25 és 30, második kaszálását pedig június 1—5 kö­zött eszközöljük. A lucernamag-termesztés eddi­gi eredménytelensége egyrészt abból adódik, hogy helytelen szemlélet következtében mezőgaz­dasági üzemeink jó része csak a harmadik növedékből kísérelte meg a magfogást. A kísérlet csak ritkán sikerült vagy egyáltalán nem, mert a tápanyagban sze­gény talajban a gyengén fejlett növényállomány harmadik növe- déke nem tudott magfogásra ki­fejlődni. A lucernamag-termesztés másik legfontosabb feltétele az, hogy az aratást 90 százalékos érési álla­potban kezdjük meg. A gépesítés mai fejlettsége lehetővé teszi a lucemamag komplex gépi beta­karítását. Az aratást elvégez­hetjük rendrevágó aratógéppel, a cséplést pedig jói átalakított Munkásvédelmi ankét Gyulán A Textilipari Dolgozók Békés megyei Bizottsága május 12-én Gyulán munkásvédelmi ankétot rendez. Sor kerül az egészségügyi komplexterv értékelésére. A részt­vevők számot adnak arról, hogyan valósították meg az üzemekben a munkavédelmi intézkedéseket, és milyen téren találhatók még hiá­nyosságok. Javaslatokat tesznek a felmerült problémák kijavítására is. A megye legkiválóbb szakem­berei ezután üzemlátogatáson vesznek részt a Gyulai Harisnya­gyárban. A szakszervezet május 22-én Gyulán tartja meg a megyei tex­tiles szavaló verseny döntőjét. A Békéscsabai Kötöttárugyár, a bé­késcsabai és a Mezőberényi Pa­mutszövő, a mezőhegyesi és a Sar­kad! Kendergyár, valamint a Gyulai Harisnyagyár szavalod kö­zül a legjobbak kerülnek — ösz- szesen húsz fő — a megyei dön­tőbe. Kötelező egy Petőfi-költe- mény és egy mai költő versét elő­adni. A győztesek értékes tárgy- jutalomban részesülnék, A textiles szakszervezet május végén Mezőberényben nyugdíjas találkozót rendez, melyre kétszáz idős volt munkatársat várnak. Az öregek itt ismerkednek meg a Békés megyei Textilszakszervezet történetével 1917-től napjainkig, majd közös uzsonnán és baráti be­szélgetésen vesznek részt a szak- szervezet vezetőivel. Népújság-napok megyénkben Megyénkben tovább folytatódik az elmúlt hónapban elkezdett Népújság-napok akció. Szarvason például 30 pártalapszervezet tit­kára beszélte meg a közös felada­tokat. A megbeszélés után mint­egy 70—80 új előfizetőre számíta­nak. Békéscsabán hasonlóan meg­beszélést tartottak az alapszerve­zetekben és most már a megye- székhelyen is megkezdődött a Népújság előfizetőinek gyűjtése. Eddig Békéscsabán mintegy 26 alapszervezetben teljesítették a vállalt feladatod. SZK—4-es kombájnnal. Termé­szetesen vigyázni kell airra, hogy a gép ne törje és ne szórja a ma­got. Ajánlatos is és szükséges is, hogy a kombájnokat pelyvafogó­val lássuk el, mert így sok mag­kártevőt, főleg magdarázst vihe­tünk le a lucematáfoláfcról, amit a pelyvával együtt megsemmisít­hetünk. A cséplést lehetőleg — az időjá­rástól függően — az aratástól számított hét-három napon belül kezdjük meg és igyekezzünk mi­nél előbb befejezni. A cséplés után azonnal tisztítsuk a magot a rendelkezésre álló gépekkel, hogy a termést megvédjük a romlástól. Számos termelőszövetkezet pél­dája igazolja, hogy ahol körülte­kintően, szakmai hozzáértéssel és lelkiismeretességgel foglalkoznak a lueÄTiamag-termesztéssel, ott komoly eredményeket érnek el és jelentősen növekszik a jövedel­mük. Éppen ezért, tegyenek meg mindent mezőgazdasági üzemeink vezetői és szakemberei a magfo­gás ez évi sikeréért, mert ezzel nemcsak saját gazdaságuk jöve­delmét növelik, hanem jelentősen elősegítik a vetőmagbázis megte­remtését, a népgazdaság KGST- kötelezettsógeinek teljesítését és azt, hogy a kapitalista országok piacain minél több luoemamagot értékesíthessünk. Schmidt János a vetőmag és ellátó vállalat megyei kirendeltségének vezetője Mezőgazdasági gépállományun k növekedése az idei nyáron már lehetővé teszi gabonatermésünk több mint 90 százalékának gépi betakarítását. A kombájnaratást azonban sok helyen akadályozza, hogy a búzák egy része, főleg a fél-intenzrv Fertődá—234-es, a na­gyobb adagé műtrágya hatására, illetve a nehezebb kalászok sú­lya alatt megdől. Több kutató in­tézet irányításával most érdekes kísérletek kezdődtek a gabona­szár szilárdságának mesterséges fokozására. Néhány állami gazdaságban®és termelőszövetkezetben az őszi búzatáblák egyes parcelláira a gyomokat irtó, már általánosan ellferjedit Diconirttal együtt egy CCC nevű vegyszert is permetez­nek. Ez bizonyos szempon tból a műtrágya „nem kívánatos” hatá­sát ellensúlyozza. A nitrogéntől ugyanis a növény egyes sejtjeinek Tulajdonképpen dohányosok. A dobozi Petőfi Termelőszövet­kezet dohánytermelő női mun­kacsapata, ez a hivatalos nevük. Ám nem olyan asszonyok, akik megelégednek csupán a dohány- termeléssel járó munkával. Vál­laltak már fok-hagymadugdosást, burgonya- és zöldségválogatást, uborka- meg zöldbabszedést. Ha bármikor sürgősen szállítani kellett valamilyen termést, a brigádvezető felült a kerékpár­jára, s elment Mariska nénihez, s annak egyetlen szánjára már össze is verődött a csapot. Soha nem csalatkozott bennük a tsz vezetősége, rájuk minden sürgős munkánál számíthatott. Ezért. ülik az univerzális mun­kacsapat elnevezés özvegy Kár- nyáczki Sándomé — asszonyok­ból álló — kollektívájára Kárnyáczkiné nemrég a Par­lamentben járt. Kormánykitün­tetést kapott, melyet személye­sen Dobi István nyújtott át az egyszerű fairisi asszonynak. A sok vihart átélt asszony úgy em­lékezik vissza erre, mint élete legszebb napjára, • • A kicsiny, faluszéli házban csen­des beszélgetés során alakul ki a kép egy küzdelmes életről, s egy szívós, erős asszonyról, aki nem tört meg az évtizedek során a mindennapi gondok nehéz súlya alatt. Élettörténete olyan, mint más középkorú asszonyé, akit az élet vihara megtépett Férje a második világháború áldozata lett. Egye­dül maradt három kisgyermeké­vel. — Ha visszagondolok az elmúlt évtizedekre, magam sem értem, hogyan bírtam egyedül, minden támasz nélkül — vallja, s elme­reng a múlt felett. A legnagyobb gyerek alig volt tízéves, amikor jött a hír: férje elesett. Harmincévesen egyedül maradt. A gond, a három gyerek eltartása, teljes súllyal a vállaira szakadt. — öt hold juttatott földdel bir­kóztam. Az állam adta — folytat­ja. — Dolgoztam látástól vakulá- sig, ahogyan csak erőmből tellett. A két nagyobb gyereket, a fiúkat is befogtam. Minden munkát vál­laltam; csirkét neveltem, disznót hizlaltam, üszőt vettem, azt is felneveltem és eladtam. Egyszer az a gondolatom támadt, jó lenne megnyúlása révén növekszik, s éppen ezért lesz hajlamos a meg­dőlésre. A CCC hatására a növekedés más úton következik be: fokozó­dik a sejtképződés, de az egyes sejtek zömökebbek lesznek s így a szár is rövidebb marad. Ezen­kívül a CCC kifejleszt a sejtek­ben egy olyan anyagot, amely ké­miailag is fokozza a szár szilárd­ságát A kísérletekhez Nyugat-Néme. - országból és Ausztriából vásárol­ták a vegyszert. Az eljárás gazda­ságossága nyilvánvaló, hiszen a kémiai gyomirtással egy munka­menetben megoldható, s egy hold­ra mindössze 3—4 liter vegyszer kell. Ha agrotechnikai szempont­ból is beválik, jelentős területe­ken könnyíti majd meg a gabo­na betakarításának legkorsze­rűbb, koanbájnos módszeré-. (MTI) saját házban lakni. — Addig ta­karításért laktunk egy gazdánál. — Nagyon vágytam arra, hogy há­zunk legyen. A miénk, a gyerme­keimé. Apránként összekuporgatott fo­rintokból néhány év múlva össze­gyűlt a ház ára, meg is vette a faluszélen. — Aztán nem maradt semmink — mondja s egy pillanatra csüg­gedő kifejezés nehezedik a nap­sütötte barna arcra, mintha átélné ma is az akkori reménytelen helyzetet. A gyerekek azonban ekkor mát: többet tudtak segíteni. — Nem baj, édesanyám, majd dolgozunk mi is — vigasztalt Sa­nyi, a legidősebb. Az édesanya pedig mindig újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodva vitte előre a kis csa­lád szekerét. Amikor pedig a tsz megalakult, a fiai és lánya már kirepültek a kis fészekből. Ismét egyedül maradt. A belépésre nem kellett agitál­ni, a megpróbáltatásoktól edzett- asszonyra a tsz-ben is hamar felfi­gyeltek. így esett rá a választás, amikor a dohányosokhoz munka­csapatvezető kellett. Nem érdem­telenül szavaztak rá a többiek. Csapatának minden tagja be­csületes, dolgos asszony. Együtt maradtak a nehéz időkben is. Két éve, egy alkalommal az elnök ki­jelentette: A tsz nem tud előleget fizetni, a tagokra bízza, dolgoz­nak-e, vállalják-e a nehézségeket. Kárnyáczkiné munkacsapata vál­lalta, pedig volt, aki nevette is őket. — Minek dolgoztak ingyen? Rosszul teszitek! — mondották. — Bántott minket a dolog, de hát ott volt a dohány, nem hagy-- hattuk kárba veszni — mondja Kárnyáczkiné s így vélekedtek a többiek is. — Ne féljen Mariska néni, nem hagyjuk cserben. Dolgozunk mi mások helyett is — vigasztalták a csapat tagjai. Érdemes volt? Igen! Tavaly már 28 forintot fi­zetett a tsz egy munkaegységre. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata ott csillog a díszes, doboz piros selyemmel bélelt dobozban, hirdetve: az olyan munkásokat, mint özvegy Kárnyáczki Sándor- nét a megbecsülés fénye övezi. Kasnyik Judit Az univerzális munkacsapat Mariska nénije

Next

/
Thumbnails
Contents