Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
KÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A mezőgazdasági tanuló- és szakmunkásképzés, a mezőgazdasági ismeretterjesztés eredményei, problémái a sarkadi járásban Ha/dik Antal: Munkában (tusrajz) A Sartradl Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén többéit között a mezőgazdasági tanuló- és szakmunkásképzés, a mezőgazdasági ismeretterjesztés eredményeivel, problémáival foglalkozott. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével rohamosan növekvő igény — de hozzátehetjük, hogy ennek megfelelően egyre nagyobb és szélesebb körű lehetősig is — nyilt meg a mező- gazdasági szakmunkásképzésre. Országosan az ötéves terv végére közel 20« ezer szakmunkást kell kiképezni. A sarkadi járásiban — bár magasabb lenne az optimális igény — mintegy 500 szakmunkást tudunk az ötéves terv végére biztosítani. A mezőgazdasági tanulóképzést az 1/1861. FM—Mü. M. számú együttes rendelet szabályozza. Ennek alapján a sarkadi járásban 1961-ben kezdődött meg a mezőgazdasági tanulóképzés, amelynek eddig csak nagyon szerény, kezdeti eredményei vannak. A mezőgazdasági tanulóképzés ideje három év. Jelenleg a termelőszövetkezetekben 25 első, 22 másod- és 11 harmadéves mezőgazdasági tanulót foglalkoztatnak, összesen tehát 58 a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatal mezőgazdasági tanulók száma. Éz a szám nagyon kevés! Reméljük, hogy ebben az évben már jobb lesz a beiskolázás, és a különböző mezőgazdasági szakmákban legalább 40 tanulót szerződtetnek. Az eredmények rohamosabb növekedését gátolja, hogy eddig több termelőszövetkezetben nem tulajdonítottak kellő jelentőséget ‘a fiatalok szakképzésének, nem biztosították részükre a jogszabály által előirt kedvezményeket, sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesítették őket; így nem csoda, hogy az 1961/62. évben leszerződött mezőgazda- sági tanulók több mint 50 százaléka lemorzsolódott. A tanulókkal rosszul foglalkozó termelőszövetkezetek példát vehetnének a sarkadke- resztúri Hunyadi és a zsadányi Szabadság termelőszövetkezetek vezetőségeitől, akik mindenben segítik leszerződött tanulóikat, figyelemmel kisérik és megfelelően elismerik, értékelik munkájukat. Nem lehet elégszer mondani: menynyire fontos, hogy a termelő- szövetkezetek vezetői, az idősebb generáció megértse: a fiatalokkal meg kell szerettetni a mezőgazdaság szépségeit, kedvet, ambíciót kell ébreszteni bennük a mezőgazdasági munkához! A járási tanács végrehajtó bizottsága e gondolatok jegyében hozott olyan határozatot, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlésein, küldöttgyűlésein, vezetőségi ülésein is foglalkozzanak a mezőgazdasági tanulóképzés, mezőgazdasági szakmunkásképzés helyzetével, időnként értékeljék az előmenetelt és a lehetőség szerint jutalmazzák is az elért jő tanulmányi eredményeket. ▲ végrehajtó bizottság határozatikig hívta fel a mezőgazdasági osztály és a termelőszövetkezetek szakembereit, hogy az általános iskolák vn„ Vili. osztályait évenként osztályfőnöki órákon keressék fel, beszélgessenek a tanulókkal a mezőgazdasági szakma szépségeiről, és kérjék azokat, akik középiskolában nem szándékoznak tovább tanulni, hogy mezőgazdasági tanulónak szerződjenek. A mezőgazdasági szakmunkásképzés másik formája a felnőtt szakmunkásképzés. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy pillanatnyilag még az előbbinél is sürgősebb feladat a már Jelenleg is a mezőgazdaság különböző, fontos területein dolgozó gyakorlati emberek fel vérté zése szakmai, elméleti ismeretekkel. Nem véletlen az a törekvés, hogy a felnőtt szakmunkásképzés idejét a lehetőség szerint lerövidítsék. Eddig három télen át egy-egy hónapig tartó tanfolyam elvégzése után kapták meg a hallgatók a szakmunkás- bizonyítványt. Most azt tervezik, hogy az első évet sikeresen elvégzők részére a következő télen egyfolytában két hőnapon át adják le a 2. és 3. év anyagát, hogy így hamarabb jussanak szakmunkás- bizonyítványhoz. Legutóbb a sarkadi Haladás Tsz-ben szerveztünk öntözéses szakmun- kásképző-tanfolyamot, amelyre a Járás termelőszövetkezetei összesen 50 termelőszövetkezeti gazdát küldtek eL A továbbiakban az a óéi, hogy több speciális jellegű mezőgazdasági szakmunkásképző- tanfolyamat szervezzünk, elsősorban az állattenyésztés ágazataiban (mint például sertéstenyésztő, tehenész, baromfitenyésztő stb. szakma), mert ezeken a területeken van jelenleg a legnagyobb szakmunkáshiány. Az 1963—64. évi téli oktatás keretében a termelőszövetkezetek szakmunkás-szükségletének enyhítésére összesen 11 szakmunkáskép ző-tanfolyamot szerveztünk a sarkadi járásban, 431 részvevővel. Hat első, két másod- és három harmadéves tanfolyam indult. A harmadéves szántóföldi növénytermesztő szakmunkásképző- tanfolyam hallgatói Kötegyán- ban 23-an. Méhkeréken 21-en és Sarka dk eresz-túron 17-er. a napokban vizsgáztak igen jó eredménnyel. A szakmunkásképzés továbbfejlesztése érdekében az 1964/ 85. évben újabb tíz első éves felnőtt szakmunkásképző-tan- folyamot szervezünk, tanfolyamonként átlag 25—30 résztvevővel. Elgondolásunk az, hogy a speciális szakmunkásképző- tanfolyamot — az eddigi legjobban bevált módszer szerint — kint a helyszínen, a községekben, termelőszövetkezetekben szervezzük meg, mivel így több résztvevőre lehet számítani és nyilvánvalóan később lesz a lemorzsolódás is. A végrehajtó bizottság megállapítása szerint a termelőszövetkezeti akadémiák, tudományos ismeretterjesztő előadások is igen hasznosak, mert egyrészt előmozdítják a termelésben dolgozók szakmai és általános ismereteinek bővítését, másrészt sokakban kedvet ébresztenek a szakmunkásképzésbe való bekapcsolódásra. Az elmúlt évben a tsz-akadé- miák keretében megrendezésre került 49 előadáson összesen 1790-en vettek részt; a Sarkadon, Kötegyánban, Méhkeréken és trjszalontán külön megszervezett mezőgazdasági jellegű, 17 előadásból álló előadássorozaton pedig 752-en. -"zenkivül m agrártudományokat érintő TTT-előadás hangzott el a sarkadi járásban, amelyet összesen 3347-en hallgattak meg. A végrehajtó bizottság ösz- szegezve a problémákat, kifejezte azt az igényt, hogy a jövőben még nagyobb céltudatossággal és szervezettséggel kell foglalkozni a mezőgazda- sági tanuló- és szakmunkásképzés, a tsz-akadémiák, ismeretterjesztő előadások szervezésével és ebben a munkában a tanácsszervek még szorosabb kapcsolatot és együttműködést kell, hogy teremtsenek a különböző társadalmi szervekkel, a siker érdekében. Dr. Bertalan Ferenc a Sarkadi Járási Tanács V. B. titkára Ébli Katalin: Szerelme* aees, Kezemben tartok egy poharat, ujjaim nyoma egy percig ott marad. Egy szivárvány fölöttem ívei. Dacolhatnék-e nélküled az egyedüllét törvényeivel? Szememben hordom az eget: tágítani, növelni nem lehet. A végtelenség , bennem már halmazállapot. Lekaszálok az égről egy rend csillagot. A mezőn boglyákban áll a csend; sötét zászló az éj, csak néha leng. fi&l lumq^ea Kezemben tartok egy poharat, benne, a vízben, mint parányi halak: őszök, nyarak, telek. Minden tó a tenyeremben van, tükrükben téged kerestelek. Tükörré válik minden: látom az arcod is innen... Túl vagy te a távoli évszakokon s a hullámzó hegyeken; feléd fordul a homlokom, feléd terelem a lépéseket, míg messziről egyre integet és csalogat a szerelem. Kegyvenöt esztendővel ezelőtt dördült el a Veszely-hidi gyilkos sortűz* Újabb adatok Dundler Károly és mártírtársainak kivégzéséről Ami 1919. április 25-e után történt Gyulán, az a román bojár csapatok és a belső árulók hóhérmunkája és az emberi jogok leg- szégyen teljesebb megsértése volt. A megye urai vad hajszát indítottak a kommunisták és mindazok ellen, akik a Tanácsköztársaság napjaiban a népért dolgoztak. Bemondásaik alapján a román térparancsnok összefogatta azokat a hazafiakat,, akiknek a forradalom alatt vezető szerepük volt, továbbá azokat is akik a Vörös Hadseregnek tagjai voltak. Dundler Károly elfogatá- sát a szemtanú, Gergely Mária, Gergely Jenő szabómester nővére (Dundler Károly út 19.) így beszélte el: — Április 25-én, estefelé jöttek be a román földesurak és burzsoák csapatai. Hozzánk is beszállásotok, mi Dundlerékkal szemben laktunk. Másnap, 26-án délben Dundler bácsi (én akkor 14 éves voltam)’ ebédhez ült éppen, amikor négy szuronyos katona jött érte. Nagy sírás, kiabálás —k • Részlet a szerző Az ember hiába nem él című, a Békés megyei tanács gondozásában megjelent könyvéből. volt bent a házban, kihallatszott az utcára, mi, gyerekek valamennyien kitódultunk. Láttam, amint kivágódott a ház ajtaja, és a szuronyos katonák kíséretében Dundler Károly kilépett azon. Sírva követte a felesége. Dundler bácsi a mellényzsebéből az óráját vissza akarta nyújtani neki, mire az egyik katona puskatussal oldalba verte. A Dob utcán kísérték végig, a Kossuth tér felé. Állandóan szidták és puskatussal verték, taszították előre. Mi tovább nem mertünk menni, később hallottuk csak, hogy Karcsi (Dundlerék fia), aki akkor 10 éves volt, utánuk ment, és távolról követte őket. Sokára jött vissza sírva, ő hozta a hírt, hogy édesapját kivégezték. Nem tudom, hogy valóban a Veszely-hídig ment-e velük, de az bizonyos, hogy megtudta, mi történt az apjával. Azután sokáig senki sem mert Dundlerékhoz menni és Dundler néni sfm jött ki a házból. Mindez április 26-án történt. A kutatások során Dundler Károly és három másik mártírtársa kivégzésének eddig ismert körülményei gyökeresen megváltoztak. Míg dr. Scherer 1938-ban megjelent Gyula város története című könyvében, majd a felszabadulás után Gyulán és máshol megjelent tanulmányokban is 1919. április 27 délutánjára teszik a szégyenteljes kivégzés időpontját, addig a békéscsabai rendőrség 1919. április 28-án felvett jegyzőkönyve — melyet a gyilkosság helyszínén állítottak össze — bizonyítja most először, hogy a kivégzés nem április 27-én, hanem egy nappal előbb, április 26-án volt. Ezt Gergely Mária is határozottan állítja: „Munkanap voltM amikor Dundler Károlyt elfogták, mégpedig szombat, április 26-a, és még aznap délután agyonlőtték három társával együtt.” Perdöntő ebben a kérdésben a csabai anyakönyvi kerület 1921-es halotti anyakönyve, melynek 846- os sorszáma alatt található Dundler Károly neve. Az anyakönyv szerint az elhalálozás ideje 1919. április 26, helye: Békéscsaba, felsővégi tehénlegelő (az Élővíz-csatorna főszomszédságában), a halál oka: gyilkosság. A jegyzőkönyvből az is félreérthetetlenül kiderül, hogy a gyilkosság helyét is pontatlanul ismertük eddig, és az kb. fél kilométerrel a Veszely-hídnál felállított emlékműtől nyugatra van. Az igazság kedvéért rögzíteni kell azt is, hogy téves, és szájhagyomány által kiszínezett megállapítás, miszerint a katonák sírt ásat- tak Dundler Károllyal és társaival, majd ők temették el a meggyilkoltakat. Az is téves, hogy azt közölték volna velük, hogy hazamehetnek, és amikor ők mit sein sejtve Gyula felé indultak, mint szökevényeket lelőtték a négy embert. Ezt az cáfolja meg, hogy a jegyzőkönyvet készítő rendőrségi alkalmazottak mind a négy holttestet alsóruhában és temetetlenül találták; tehát a ki végző katonák a gyilkosság előtt még meg is szégyenítették a négy elgyötört férfit. Az, hogy a román bojár katonai parancsnokságon kihallgatták-e őket április 26-án kora délután vagy sem — nem bizonyítható, adataink erre nincsenek. Tény, hogy a letartóztatottak közül Dundler Károlyt, Grünfeld Jakabot, Belez- nai Sándort és Oláh1 Tódort (alki a Tanácsköztársaság időszakában sehol sem töltött be vezető szerepet, nem is hallatott magáról, más, még ki nem derített okok miatt került a kivégzendők közé) a megyeházáról kísérte három szuronyos katona a csabai út felé. Szűcs Jánosné, Szűcs János volt vöröskatona felesége délután 4 óra tájban éppen a Komló előtt sétált, amikor feltűnt a négy férfi és az
