Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-03 / 78. szám
3 Péntek 1964. április 3. Villanyoszlopon Ezekben a napokban a DÁV orosházi üzemvezetőségének dolgozói közül néhányan Gyopáros belterületén a vezetékeket feszítik és bővítik. Képünkön Józsa Béla, aki 1949-től — kisebb megszakítással — a vállalat dolgozója, egy villanyoszlop csúcsára igyekszik. Tíz százalékkal több munkadíj a szakmunkásoknak A szarvasi járás két vezető tesiNemrégen a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz-ben 15 szövetkezeti gazda, közöttük három brigádvezető és a tsz-elnök, szakmunkásvizsgát tett szántóföldi növénytermesztésből. Az Egyetértés Tsz-ben az igazgatóság és a közgyűlés segíti azokat, akik munkakörük jobb ellátására az estéket tanulással töltik. A szakmunkásképző tanfolyamra járó szövetkezeti gazdáknak a foglalkozások minden egyes óráEgyesölt Államok között keletkezett úgynevezett „csárkeháború- hoz” is. A nyugatnémetek 1962- ben már évi 100 millió kilogramm olcsó, tengerentúli fagyasztott csirkét vásároltak. A franciák, hogy drága baromfival be tudjanak tömi a nyugatnémet piacra, a Közös Piac hatóságnál kikényszerítették az amerikai csirke vámjának emelését, amivel sikerült is megakadályozni a további amerikai behozatal nagy részét. Az Egyesült Államok azonnal megüzente a vámháborút, s jónér hány iparcikk vámtarifáját felemelte. Mindezek ellenére a francia mezőgazdaságban semmi jel sem mutat arra, hegy a helyzet javulására lehetne számítani. Sőt, köz. beszólt a kezdődő infláció. A kormány stabilizációs tervének egyik fő pontja éppen a mezőgazdasági árak rögzítése. Most január végén több mint félmillió paraszt tüntetett Franciaországban az árrögzítések ellen. Olaszország autarkiára berendezett, eléggé korszerűtlen mezőgaz. daságát a Közös Piachoz való csat> lakozása annak idején teljesen fel. készületlenül érte. A konkurren- ciaképes mezőgazdaságra való át. térés a termelés teljes gépesítését jára 0,1 munkaegységet írtak jóvá. A földművelésügyi miniszter rendeletét, amelyben azt javasolja, hogy a termelőszövetkezetek a szakmunkásoknak 10 százalékkal magasabb munkabért 'fizessenek, mint a szakmunkásvizsga nélkül dolgozóknak, a szövetkezetben magukévá tették, és a jövőben — amennyiben a szakmunkások a tanult szakmában dolgoznak — a 10 százalékkal magasabb munkadíjat elszámolják. parasztság (felesbériők, kistoérlők). A helyzet a föld elhagyására készteti ezt a réteget, mert az ipar jobb lehetőségekkel, nagyobb bérrel csábítja őket. 1951—1962 között az olasz mezőgazdaságban a dolgozók száma 8 millióról 5 millióra apadt le. 1962—63-ban évente 300—400 ezer paraszt vándorolt el a falvakból. Egymillió hektár föld hever parlagon ez idő szerint, s „fordított földreform” kezdődött. A tőkeerős nagybirtokosok vásárolják a földeket alacsony árakon a parasztoktól. Nyugat-Németország hosszú évek óta kísérletezik. Sok milliárd márka célsegélyt injekcióztak a mezőgazdaságba, mégsem sikerült e szektor helyzetén változtatni. 1963. évi nyugatnémet statisztikai adatok szerint a mezőgazdaságban egy dolgozó átlagkeresete 50 százalékkal kevesebb, mint az iparban. 1949 óta Nyugat-Németor- szágban is felszámoltak 300 ezer parasztgazdaságot és a kormányzati célkitűzések közé tartozik további félmillió gazdaság megszüntetésének a terve. Szándékosan le akarják nyomni — messze a lehetőségek alá — az agrár termelést, mert úgy gondolják, ha betülete, a párt járási bizottsága és a járási tanács, a mezőgazdasági termelés múlt évi eredményeit vette számba. Ezekből kiindulva határozták meg azokat a feladatokat, amelyeket 1964-ben az árutermelés növelésére meg akarnak valósítani. A két testület együttes ülésén a pártbizottság és a tanács tagjai elmondották, hogyan és miként látják a szövetkezetek fejlődését, az áruértékesítés helyzetét, s milyen intézkedéseket javasolnak a háztáji gazdaságok áru- termelési színvonalának növelésére és így tovább. Lehették vagy húszán, de lehet, hogy harmincán is voltak, akik felszólaltak. A vitából kicsendült, hogy a szarvasi járásban az ötéves terv időarányos részének teljesítésében a szövetkezeti gazdaságok számot, tevő eredményeket értek el. A nö. vénytermesztés hozama 16 millió forinttal, az. állattenyésztésé pedig 7 millió forinttal haladta meg az 1962. évit. A szövetkezeti gazdák jövedelme — egy dolgozó tagra számítva — 11655 forint, csaknem ezer forinttal több a tervezettnél. Ugyanakkor a háztáji és egyéni gazdaságok árutermelésében bizonyos értelemben az egy helyben topogás, a sertéstartásban pedig visszaesés következett be. A szarvasi járás termelése kedvezőbben is alakulhatott volna, ha meglévő adottságaikat jobban kihasználják. A 17 mázsa szemes kukoricatermés a szarvasi járásban alacsony. Összességében ez a járás is rendelkezik olyan kuko- ricatermesztésd adottsággal, mint az orosházi. Hasonló a helyzet a lucernaszéna-hozam alakulásában is. Viszont nem véletlen, hogy a cukorrépa járási átlaga 176,2 mázsa. A tsz-ek vezetői néhány év alatt igen jól megtanulták, hogy a cukorrépa termesztése biztos pénz. Piac országai közül Nyugat-Né. metországban a legmagasabbak a mezőgazdasági árak. Egy tonna búza az NSZK-ban 475 Dm-be, Belgiumban 418, Franciaországban pedig 397 Dm-be kerül. Ezért nem sikerült mindeddig megegyezni a Közös Piac egységes gabonaára í ban. Ezekből a tényekből, ha az okok és a kényszerítő körülmények az egyes országokban más-más formában is jelennek meg, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Nyugat-Európa mezőgazdasági fejlődése az ipartól lemaradt és az átállás a korszerű nagyüzemi termelésre a parasztság érdekeinek, sorsának kíméletlen figyelembevétele nélkül folyik. Ahelyett, hogy a parasztok vennék kézbe szövetkezés formájában a termelés korszerűsítésének ügyét, ez a réteg modern népvándorlásra kényszerül, hogy az iparban találjon szakismereteket nem igénylő munkaalkalmakat. A parasztok a szóban levő országokban a legutóbbi időben demonstratíve tudtára adták kormányaiknak, hogy tisztában vannak kilátástalan helyzetükkel. Abban a pillanatban pedig, amikor a földekről elvándorlók nem találnak majd munkáit az iparban — s ez bármikor bekövetkezhet — a mezőgazdasági probléma szinte megoldhatatlan helyzet elé állíthatja Nyugat-Európa gazdaságait. Pozsgai József forrása a közösnek. Ezért is fordítottak nagyobb gondot a talaj minőségére, a vetésire, az egyelésre, a növényápolásra és a betakarítás, ra. A cukorrépa terméshozamáért kifejtett erőt fokozatosan át kellene vinni a többi kiemelt növényekre, a búzára, a kukoricára, a napraforgóra és a lucernára, hogy a 300 vagonos járási takarmány- hiányt felszámolják. Csakis így juthat az eddigieknél is több lucerna és szemes abrak a közösnek is és a háztáji gazdaságnak is. Keressük az okát, hogy miért csökkent a házitájiban az állattartás. Van a járásiban olyan szövetkezet, amelyik az 1963. évi munkaegységre járó lucemalisz. tét még mindig nem adta ki. Az együttes ülésen nem nevezték meg ezt a szövetkezetét, nem említették név szerint a tsz vezetőit. Pedig nyíltan meg kellett volna mondani, hogy a járásban melyik tsz élén áll olyan vezető, aki csak papíron igyekszik a tetszetős ered. menyek mutatására. A fogyatékosságok ellen így is lehet küzdeni. Az önkéntes gazdálkodás szervezésében a szarvasi járás lehetőségei igen jók. Vannak szövetkezetek, mint a békésszen tandrási Rákóczi is, ahol a termelés színvonalának növeléséért öntöznek. Kevés szó esett arról, hogy négyezer holdon — a rizs kivételével — általános-e ez a járás területén? Vajon az esőztető berendezések üzemóra teljesítménye és az öntözés hatékonysága miért jobb az egyik és ináért gyengébb a másik tsz-ben? Mit ke®l csinálni, hogy az öntözéses gazdálkodás kedvezőbb eredményt hozzon? Van ezen a területen jócsikán mit tenni. Hogy csak egy villanást vessünk a feladatira: itt van példának a legelőöntözés. A járásban a múlt esztendőben 284 hold legelőt öntöztek. De mi lett a sorsa a 66 hold legelőnek, amelyet nagy költséggel öntözésre alkalmassá tették, de valamilyen oknál fogva nem üzemeltettek? Ki ezért a felelős? Az együttes ülésen meg kellett volna nevezni azt a tsz-vezetőt, aki a közös gazdaság rendelkezésére bocsátott, jórészt állami beruházás kihasználását elhanyagolta. A szarvasi járásban azonbru nemcsak a növénytermesztés hozamaira szükséges nagyobb gondot fordítani. A szarvasmarha-állomány tervszerűen fejlődik. Viszont a sertéstenyésztés nem. A kocaállomány 1963-ban 900-al csökkent az 1962. évinél. 1963-ban a járás minden száz hold szántó jára tervezett 8 koca helyett 5,9 él zárták az évet. Kétséges, hog\ az 1964. évi 22 500-as hízó serié értékesítési tervet miiként teljesíti a járás. Bár a tsz-ekben számot tevően növekedett a kocaállomány, ez a növekedés * azonban nem pótolja a háztáji gazdaságokban beállt nagyobb mérvű csökkenést. Elhangzott a békésszent- andrásd Rákóczi Tsz kezdeményezése: a háztáji kocaállomány növelésére süldőket adnak a tagoknak. De ez csak egy fecske volt az ülésteremben. A felszólalók egy része bírálta a sertésfélvásárlási árpolitikát. Azt mondták, hogy 400 forintos kukoricával nem gazdaságos hiz látni. Ki az, aki 400 forintot ad a szarvasi járásban egy mázsa kukoricáért? Vajon a szövetkezet a munkaegységre kiosztott kukori - cát 400 forinttal számolta? Jelenleg azért kevés a kukorica a szarvasi járásban, mert annak idején egynémely ik szövetkezet teherautót és vontatót adott azoknak, akik a Duna-Tisza közére vitték eladni a termést. Ez a könnyebb oldala a dolognak. Nehezebb a háztáji árutermelés szervezése, különösen most, hogy az áruértékesítési kedvezményt eüitö. röliték. A fáradozás mégis meghozza a maga hasznát, különösen akikor, ha a háztáji hizlaláshoz és a süldőneveléshez a kukorica mellett zöldlucemát és egyéb abrakot, esetleg keverék takarm ány t is juttat a szövetkezet. A szarvasi járásban a pártbizottság és a tanács első negyedévi ülésén elhangzottak lényeges feladatokat jelöltek meg az árutermelés növelésére. Most már a tetteken a sor. A pártbizottság és a tanács tagjain múlik, hogy milyen időn belül beszélnek választóikkal a járás problémáiról. és új kultúrák meghonosítását igényelte, amire csak a nagybirtoknak volt meg a lehetősége. Sorsukra maradtak tehát a kisparaszti gazdaságok itt is, de még engedik a kétség kívül olcsóbb tengeren túli, sőt francia élelmiszert, ezzel kaput nyitnak az ipari export további növelésének ezekre a területekre. Ugyanis a Közös Dupsi Károly inkább a nagy tömegű földnélküli
