Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

1964. április 24. 3 Péntek Befejezés előtt a tavaszi vetés a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Április 14-re a kukorica kivé­telével minden kora tavaszi ma­got elvetettek 1939 holdon a Fel- sőnyomósj Állami Gazdaságban. A kukorica vetéséhez április 12-én láttak hozzá és 18-áig 1600 holdon fejezték be. Vetés után kereszt irányban késedelem nélkül lezárják, a talajt, 13 hengeres kapcsolt kombinációval. .. A gazdaság földjeire két repülőgép szórja az alapműtrágyát. Hármas kapcsolású SZ—100-as traktor által vontatott kulti- vátor-kombináeióval készítik elő a magágyat, s naponta 14 ve­tőgép mintegy 300 holdat vet be. A képen feltöltik a repülőgép tartályát műtrágyával. A gazdaságban 2200 holdon vegyszere- zett területen termelik a kukoricát. A vegyszer egy részét az ősszel, a másik részét tavasszal vegyszerezték repülőgépről. Fotó: Szoó Tibor ÉRDEMES BABOT TERMELNI Kevés többletmunkával pénzt hoz a házhoz. Szerződés köthető a helyi földművesszövetkezettel az alábbi szerződéses árak mellett: spéciéi babok 650 Ft/q fehér szokványbab 550 Ft/q egyszínű színes és vegyes fürjbab 480 Ft/q Egyöntetű minőségben átadott, legalább 20 q mennyiség esetén további 20 Ft/q nagyüzemi felárat fizet a földművesszövet­kezet. 80252 Ahol hatezer csirkét nevelnek Nem mindennapi látvány a bé­késcsabai Május 1 Termelőszövet­kezet baromfitelepén a több ezer­nyi aranysárga-pihés naposcsibék nyüzsgése. Akad dolguk a telep dolgozóinak. Megyeri Sándorné és Szilágyi Ferencné baromfigondo­zók vállára nem kis felelősség hárul és sokat kell dolgozniuk azért, hogy mire szállításra kerül a sor, elérjék a megfelelő súly- gyarapodást a rájuk bízott álla­tok. A napokban, ellátogattunk a telepre. — Egy-egy rekeszben 300-as csoportokban helyeztük el a csi­béket — mondja Szilágyi Ferenc­né s hangjában érződik: szereti munkáját. — Harminckét Celsius fok hőmérséklet mellett neveljük, gondozzuk a ránk bízott csibéket. Az elhullási veszteséget hosszú szakmai gyakorlat után az öt szá­zalékról sikerült 2,5—3 százalék­ra leszorítanunk. Azt is sikerült elérni, hogy az öthetes téli ólas nevelés után a nyári ólakba ke­rülve továbbra is mi foglalkoz­zunk velük. Érdekes megfigyeléseik is vol­tak az elmúlt időkben a baromfi- gondozóknak. — Sokan azt tartják, hogy a csirkék buták, az emberekről is azt szokták mondani, hogyha va­lakinek az értelméről lekicsinylő nyilatkozatot, véleményt nyilvá­nítanak: tyúkeszű. Pedig a gya­korlatban nem is így van — foly­tatja Szilágyiné. Megfigyeltem az egyik fekete színű csibét, hogy ahová az első alkalommal lehe­lyeztem az etetővályúhoz, azóta is mindenkor oda jár enni. Most pe­dig a csengettyűvel kísérletezünk. — ? — Fokozatosan szoktatjuk erre a csirkéket — válaszol gyorsan a csodálkozó tekintetet látva — először az ólba csengetünk, és halkan, hogy ne ijedjenek meg. Az első alkalommal kissé össze­rezzennek, de mind odafigyelnek, azután emberi hanggal vegyítve mind sűrűbben és hangosabban folytatjuk a kísérletet, míg rá nem szoktatjuk ezzel őket arra, hogy a csengetés mindig jelent valamit. Amikor a csibék kike­rülnek a szabadba, és rossz idő vezetek ifjúsági termelési verse­nyeiről, a benevezett brigádokról és az egyénileg elért eredmények­ről beszélgetünk a gyomai járási KISZ-bizottságon. Jelentéseket nézegetünk, ezekből tárulnak elénk az eredmények. A munka­csapatok szervezése sem volt könnyű, mert olyan vélemények találkoztak, hogy céltalan a ver­seny olyan járásokkal, mint a mezőikovácsházi és az orosházi. Mégis 1963-ban a mezőgazdasági ifjúsági termelési versenybe a járásban 1026-an neveztek be. Az Ipari szocialista brigád cím elnyeréséért még 65 fiatal versen­gett A növénytermesztési munkacsa­patok közül a járási első helyezett 46 mázsa kukorica átlagtermesz­téssel az endrődi Béke Tsz-ben Gellai Béla munkacsapata lett. Eredményes, jó munkájuk jutal­közeledik, vagy vihar várható s esetleg másért össze akarjuk őket terelni — etetés, itatás stb. — csak csengetünk, s erre a hangra úgy jönnek elő, mint az iskolában a gyerekek. A békéscsabai Május 1 Terme­lőszövetkezet jelenleg hatezer csirkét nevel a telepen, melyet a közeljövőben négyezres szállít­mány követ. Az idei terv szerint év végéig húszezer csirkét adnak át az államnak. Surányi Sándor mául egy Mambó-magnót kapott a KISZ-szervezet. Második helye­zett Kmetykó Pál munkacsapata a gyomai Dózsa Tsz-bői, a harma. dik helyezett pedig Draganov Ve­ra munkacsapata lett a gyomai Űj Élet Tsz-ből. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok közül 124-en neveztek be a versenybe. A baromfitenyésztők versenyében 11 munkacsapat 66 tagja, a tehenészek egyéni verse­nyében 30, sertéstenyésztők egyéni versenyében pedig 28-an vettek részt. A baromfitenyésztők kö zül járási elsők lettek az endrődi Béke Tsz kiszistái, Lipták János vezetésével. Második helyezett a dévaványai Aranykalász Tsz Kozma Krisztina munkacsapata, a harmadik lett a gyomai Dózsa Tsz Rabi Teréz munkacsapata. A fejőgulyások versenyének el­ső helyezettje a hunyai Hunyadi Tsz-ben Homok Vince, a sertéste­nyésztők között pedig Bacsa Imre és Búza László ért el kiemelke­Az ifjúsági munkaverseny 46 mázsa kukorica-átlagtermést hozott Endrődön (Tudósítónktól) Az 1963-as évben a KlSZ-szer­ősszel kihelyezett osztállyal gimnázium létesül Kétegyházán (Tudósítónktól) A Gyulai Járási Tanács végrehajtó bizottsága pénteki, április 16-i ülésén tüzetesen tárgyalta a járásban levő iskolák félévi munkájának eredmé­nyét és ezzel kapcsolatban határozatot hozott. A Vb lépéseket tesz, hogy az autóbuszok menetrendjét az delei és a kétegyházi úton az eddigieknél job­ban igazítsák a tanítás kezdetének időpontjához.* (Sok diák jár innen Gyulára.) Kétegyházán «0 Jelentkező­vel esti tanítási időben őszre kihe­lyezett osztállyal gimnáziumot indíta­nak, M. Gy. dó eredményt. Az ifjú traktorosok brigádver­senyében hat brigád 86, az egyé­ni versenyben benevezettek szá­ma pedig 67 fő volt. Az elért eredményekről számot­tevők a versenyben részt vevő minden KISZ és KISZ-en kívüli fiatal és idősebb tag szorgalmas, becsületes munkája elismerést ér­demel, Dobi János a fejlődéssel Lépés — Nálunk mindenki tanul —• mondja Zöldi Lukács, az örmény­kúti Egyetértés Tsz elnöke. Érteni lehet ezt a család minden tagjára, az elnökre, a feleségére és a két iskolás gyerekre, de a tsz vezetői­re és tagjaira is, mert a további beszélgetésből ez derül ki. A példa ragadós Az Egyetértés Tsz elnöke első­sorban maga mutat példát. Né­hány évvel ezelőtt még Gödöllőn bújta a könyveket két évig a me­zőgazdasági akadémián. Aztán folytatta a mezőgazdasági techni­kumban, s ha betegsége nem lép közbe, ezt is elvégzi. A kényszerű pihenő után most már a Karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Techni­kum növénytermesztési szakán az első évfolyam levelező hallgatója. A példa ragadós. Mivel az apa és a két fiú — az egyik negyedi­kes, a másik ötödikes — is tanul, a feleség sem akart lemaradni. Bár otthon dolgozik, beiratkozott az általános iskola esti tagozatá­nak hetedik osztályába Nem Kö­telezte erre senki, maga akarta. — Ha este hazamegyünk, előke­rülnek a könyvek — mondja az elnök. — Mindenki talál magának helyet. Minden szobát és még a konyhát is elfoglaljuk, hogy ne za­varjuk egymást. A házi teendőket pedig együtt látjuk el, hogy a fe­leségem is nyugodtan tanulhasson. cadik osztályának esti tagozatára. A hét bérelszámolóból négy tanul, a brigádelszámolók közül pedig négyen technikumba, ketten a ké­pesített könyvelői tanfolyamra járnak. Rágyanszky Pál növénytermesz­tő — igazgatósági tag — a Szarva­si Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum öntözési szakán képezi ma­gát. Medvegy János állattenyésztő, szintén igazgatósági tag, negyed­éves mezőgazdasági technikumi tanuló. Sorolhatnánk tovább a ne­veket, vezetőkét és egyszerű tago­két, akik felismerték a tanulás fontosságát, s vállalva a nehézsé­geket, képezik magukat. Akik a jövőt látják Láz vagy felismerés? A családban akadt követője: a felesége. És a tsz-ben? Hogy ki volt az első, kinek a példája ösz­tönzött a tanulásra, ezt így nehéz lenne megállapítani. A tény, hogy egyik jelentkezést követte a má­sik. Egymást biztatgatva, segítve valóságos tanulási láz indult meg a tsz-ben. Láz-e? Inkább felismerés. Sokan — fő­leg a vezetők — belátták, hogy ha nem akarnak lemaradni — már­pedig ők nem akarnak — akkor tanulniuk kell. Gyors a fejlődés, s az ember csak tanulva tarthat vele lépést. Ezt látták meg jó néhányan. Szabó Vendel főagronómus a Deb­receni Agráregyetemen végzett, s terve, hogy szakmérnökké ké­pezi magát. Medvegy Pálné fő­könyvelő egyszerre két szakon is tanuL A kétéves mérlegképes könyvelői tanfolyamra jár, és a közgazdasági technikum levelező tagozatának másodéves hallgatója. A férje brigádvezető, s a Szarvasi Mezőgazdasági Technikumba jár. Az idén negyedéves. András And­rás párttitkár érettségi előtt áll. Az Orosházi Mezőgazdasági Tech­nikum hallgatója. A nyolc brigád­vezető közül öt technikumba jár, egy pedig az általános iskola nyol­A tsz tagjai között többen gon­dolkodnak úgy, mint Rágyanszky Pál, aki az öntözéses gazdálkodás­hoz szükséges szakismereteket akarja megszerezni. Bankó János növénytermesztési agronómus így vall erről: — Az öntözésnek jövője van ná­lunk is és a környéken, a Körös mentén. Hát természetes, hogy ezt a szakot választottuk többen. Bankó János egyike azoknak, akikben a tanulási vágy oly erős, hogy sokszor a szórakozásról, pi­henésről is lemondanak. Míg fe­lesége és kisfia a tv-t nézi vagy a moziba megy, ő előveszi a köny­vet, a jegyzetet. Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents