Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

1964. április 23. 4 Csütörtök A magyar munkások jó hírnevét viszi külföldre Tulajdonképpen az exportgyár­tást szeretném megismerni. Nem­csak a számok, hanem az embe­rek hozzáállása tükrében is. Mert az bizonyos, hogy a belföldre ke­rülő árut is jól kell elkészíteni, de az export mégis egy ranggal magasabb. Kritikusabb szemmel vizsgálják. A megrendelőknek nagyobb az összehasonlítási lehe­tőségük, hiszen nem egy ország kínálja portékáját. Van tehát vá­laszték bőven. És amelyik korsze­rűbb, jobban megfelel az igé­nyeknek, azt vásárolják meg. Természetesen a szállítási idő­pontok betartása sem közömbös dolog. Az üzleti élet nem tűr meg semmiféle mulasztást, ha­nyagságot. A Hajfómű- és Felvonógyár békéscsabai 5-ös számú gyáregy­ségének dolgozói az elektrosztati­kus festékszóróval „törtek be” a világpiacra. Kitűnő konstrukció, ami a pozitív és negatív töltés vonzásán alapul. Maga a festék is elektromossággal töltött. A pará­nyira porlasztott cseppeket szinte magához rántja az ellenkező töl­tésű fémtárgy, amit festenek. A teljes kézi festékszórót mu­tatja be először Űjréti Endre üzemvezető, hogy fogalmat al­kossak magamnak róla. Az egyik 1 műhelyrészben szépen sor­ba állítva több is van belőle, ami már elszállításra vár. Hármat azonban még vizsgálnak a műsze­részek. A kompresszort állítják be. Követelmény: 1,7—2,2 atmosz­féra üzemi nyomás. Meglepő, hogy csupa fiatalem­ber dolgozik a műhelyben. Maga Lázár László művezető, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiváló dolgozója sem látszik többnek 26—28 évesnél. Balázs László elektroműszerész készséggel tájé­koztat: — Csak tavaly kezdtem. Na­gyon megörültünk, amikor meg­tudtuk, hogy exportra dolgozunk. Minden gépet alaposan megvizs­gálunk, mielőtt kiadjuk a kezünk­ből. Becsületbeli kötelességnek tartjuk, hogy ne legyen reklamá­ció. Persze a tetszetős kivitelre is gondolunk™ Azt még a laikus is megálla­píthatja, hogy szépek ezek a ke­réken mozgatható kis alkotmá­nyok. Világoskékek, sötétebb sze­géllyel. Mi magunk terveztük így — mondja Űjréti Endre művezető és folytatja: — Az első darabokat zöldre festették. Van is belőlük néhány. Nézze csak meg, ezeket Budapestről kaptuk — mutat a fal mellett álló gépekre. Még a formájuk is más. Az újaikkal össze sem lehet hasonlí­tani, olyan primitívnek látszanak. Lázár László művezető mind­járt meg is jegyzi: — Még a saját vállalaton belül is van konkurrencia. Amikor az első darabok gyártására megkap­tuk az utasítást, az volt a kérdés: versenyképesek-e a békéscsabai­ak? Ez hamarosan eldőlt. Már csak mi készítünk festékszórót. Lényegében ennél nagyobb el­ismerésre nincs is szükség. Azt már csak egy kis többletként ír­hatjuk a gyáregység fizikai és műszaki dolgozóinak a javára, hogy a nemzetközi viszonylatban működő Minőségi Ellenőrző Rész­vénytársaság nemrég a köszöne­tét fejezte ki a jó munkáért. Szinte minden műhelyrész be­segít a festékszóró gyártásába. Az esztergályosok, a lakatosok, a mechanikusok, a festők féltő gonddal mind arra törekednek, hogy kifogástalan árut készítse­nek, hiszen exportra megy, a magyar munkás jó hírnevét viszi külföldre. Így beszél erről Ko­vács Pál művezető is, aki Csi- csely Mihállyal és Nyisztor Györggyel a szórópisztolyt, a fes­tékszóró egyik alkatrészét szereli össze. Csak azt kifogásolja, hogy az anyag néha nem érkezik meg időben a budapesti gyáregységek­től. Nem lenne jó a késedelmes szállítás miatt elveszteni ezt a kitűnő lehetőséget. — Egy hónap az elcsúszás a programozáshoz képest. Ötven ko­csi az adósságunk — veti közbe Űjréti elvtárs, ami miatt bizony ő is bosszankodik. A gyáregység, amely két éve került a Hajtómű- és Felvonó­gyárhoz, igen nagy fejlődésen ment keresztül. Termékei ma már eljutnak a világ különböző országaiba. Felvonó vasszerkezeti részeket, biztonsági berendezéseket készít, együttműködve a budapesti gyár­egységekkel, melyeket főként a Szovjetunióba, Bulgáriába, Jugo­szláviába, Szíriába és Kubába szállítják. Elektrosztatikus festék­szórót csak Békéscsabán gyárta­nak. Itt szerelik össze teljesen. Az első negyedévben két nagy festékszóró-berendezést már el­küldték a Szovjetunióba, kézi fes­tékszóróból pedig havonta 50— 60-at indítanak útnak Jugoszláviá­ba, Romániába, Csehszlovákiába és más országokba. Ezeknek az értékéről a gyáregységben nem tudnak tájékoztatást adni, de sok millió forintról van szó. Azt pedig bárki megállapít­hatja, hogy az exportgyártás nem­csak a termelési értéket növeli, hanem a dolgozók munkakedvét, felelősségét is. És ezt az ered­ményt ugyancsak a gyáregység javára írhatjuk. Pásztor Béla — A kompresszor... a festéktar- jtály... a nyomáskapcsoló... a biz­tosító szelep... a szűrőegység — lmutatja sorban a belső berende­lést — Mióta foglalkozik ezzel? — (kérdezem. Szülők találkozója a mezőmegyer-nagyállási iskolában A mezőmegyer-nagyállási iskola szü­lői munkaközössége és a Hazafias Népfront tanyai vezetőségi tagjai me­leg hangulatú találkozót rendeztek va­sárnap délután a tanyai iskolában. Az ünnepi beszédet Gyöngyösi Károly ta­nár tartotta. Az iskola tanulói, úttö­rői színes műsorszámokkal, jelenetek­kel és szavalatokkal, énekkari szá­mokkal tették hangulatossá a találko­zót. Szép élményt jelentett a vendég Gyöngyösi Teréz szavalata, aki Tóth Árpád: Palace című versét adta elő. A találkozót a szülői munkaközös­ség által rendezett sördélután fejezte be, amely az esti órákig tartott. FIGYELEM! FIGYELEM! A nagyszénás! fürdő ÚJRA . ÜZEMEL. Szeretettel vár­juk a közönséget. Fürdő vezető­sége. 89727 Nyikolaj Toman: ( 10. ) H&isza a UUítid után Az öreg most a komód felső fiókjában kezdett kajtatni, de közben egy pillanatra sem vet­te le gyanakvó tekintetéit az őr­nagyról. Végre megtalálta a le­pecsételt borítékot és még min­dig képmutatóan mosolyogva Jersovnak nyújtotta. — Nesze, kérlek. A borítékon ez állt nagy be­Kémregény Fordította: Sárközi Gyula tűkkel: „Talasz Aleikszandrovics Muhtarovnak”. Jersov felnyitotta a borítékot és elolvasta a Muhtarovnak címzett levelet: „Kedves Talasz Alékszandro- vics! Elnézést, hogy nem vár­tam meg. Sürgősein el kellett utaznom a régészeti ásatások színhelyére. Űjabb érdekes le­letekre bukkantak, amelyek ezeknek az ősi helyeknek a tör­ténetéről tanúskodnak, ön ter­mészetesen tudja, hogy Aksza- kalszk városát 1824-ben alapí­tották és a Közép-Ázsiából Nyu- gat-Szibóriába vezető karaván- útón feküdt. A környékén meg­kezdett régészeti ásatások sok érdekes anyagot nyújtanak ne­künk, történészeknek. Főleg olyasmit, ami a XIX. század vé­gére vonatkozik. Ha találkozni óhajt vélem addig is, míg visz- szatérek Akszakalszkba, ami 26—28-adikánál nem lesz élőbb, jöjjön ki a Fehér tóhoz. Nincs messze, mindössze 30—35 kilo­méterre van Akszakalszktól. Keresse fel a régészek ottani telepét és érdeklődjék irántam. Egy fontos rendelet Régebben nem volt egyértelmű­en szabályozva, hogy ha a dolgo­zót baleset éri, a vállalat milyen kártérítési felelősséggel tartozik. Ezért gyakran sok keserves huza­vona és körülményes bírósági el­járás kéllett ahhoz, hogy a dolgo­zó valamilyen kártalanítást kap­hasson. Ezt a kérdést rendezte most a munkaügyi miniszter 2/ 1964. (IV. 3.) Mü. M. sz. (megje­lent a Magyar Közlöny 21. szá­mában) rendeleté, melyet az Igaz. ságügymdnisztériummal és a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben hozott. A rendelet kimondja: a vállalat a balesetet szenvedett dolgozó, vagy halála esetén a hozzátarto­zók kárát megtéríteni tartozik. Kár alatt az elmaradt jövedelmet és a ruházatban, használati tár­gyakban ért rongálódások ellenér­tékét, valamint a felmerült költ­ségeket s kiadásokat kell érteni. Elmaradt jövedelem általában az az összeg, amely betegség esetén a táppénz és a korábbi kereset, végleges munkaképtelenség vagy munkaképességcsökkenés esetén a rokkantsági járadék és a baleset előtti jövedelem között mutatko­zik. Kiszámításánál az elmaradt munkabért és a baleset előtt ka­pott egyéb rendszeres juttatásokat veszik figyelembe. Amennyiben azonban a dolgozónak a munka­béren kívül egyéb rendszeres jö­vedelme is volt, a vállalatnak ezt is meg kél térítenie. Tehát számításba vesznek a béralapból kapott minden juttatást, valamint a nyereségrészesedést, továbbá a munkabéren felül adott minden rendszeres pénz vagy egyéb ter­mészetbeni szolgáltatást. Viszont nem kell megtéríteni azokat a juttatásokat, amelyek csak mun­kavégzés esetén járnak, mint pél­dául munkaruha, védőétel és ital. A munkabér összegének megálla­pításánál számításba jön az eset­leg időközben bekövetkezett alap­bér-változás, sőt a jövőbeli ilyen változás is, amellyel teljes bizo­nyossággal számolni lehet. A kártérítési összegből többek közt levonják a társadalombizto­A mihamarább! viszontlátásig, kedves Talasz Alekszandrovics! Kilis Zsijenibajev” Jersov még egyszer végigol­vasta a levelet. Közben megfi­gyelte, hogy egy számtankönyv­ből kitépett lapra van írva. Egyik oldala tiszta volt, másik oldalán pedig néhány számtan- példa volt. Jersov, miután rá­eszmélt, hogy ez nem véletlen, figyelmesen megvizsgálta a szá­mokat. Nyomban észrevette, hogy egyes számok fölött a pa­pír kissé ki volt lyukasztva, amit az okozott, hogy a levél írásakor a tollat néhány betű­nél jobban rányomták. Világos­ság elé tartva, ezek az átlyu­kasztott helyek jól látszották. Az őrnagy most már világosan tudta, hogy ezekkel az alig ész­revehető lyukakkal voltak meg­jelölve a rejtjélírás számai. Ahhoz azonban, hogy elolvas­sa ezt a rejtjelírást, előtte kelle­ne lennie Goethe Halottak tán­ca szövegének. A vers ugyan fel volt jegyezve noteszébe, de Habdullah jelenlétében nem ve­hette elő. Nem volt más hátra, mint zsebrevágni a levelet. — Bocsánat a zavarásért — fordult Jersov udvarias hangon az öreghez. — Zsijenbajev azt írja, hogy utazzam hozzá a Fe­hér tóhoz. Így is cselekszem. Jersov elbúcsúzott Sandarbe- kovtól és a kijárat felé indult. Habdullah kikísérte a kiskapuig és megkérte, adja át üdvözletét Zsijenbajevnek. sítási szolgáltatást és azt a jöve­delmet, amelyet a dolgozó meg­maradt munkaerejével elérhet. Amennyiben a dolgozó egy hó­napnál rövidebb időt töltött a vál­lalatnál, az átlagkereset kiszámí­tásánál a véle azonos munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú, ha ilyen nincs, a hasonló beosztású dolgozó átlagkeresetét veszik ala­pul. A vállalat a dolgozó minden olyan indokolt költségeit is köte­les megtérítem, amelyek a baleset következményeinek elhárításához szükségesek, mint pl. a feljavított élelmezési költség, az otthoni ápo­lással járó kiadási többlet, beteg- szállítás, a vele közös háztartás­ban élők beteglátogatási költsége stb. A balesetet szenvedett dolgozó halála esetén hozzátartozód igény­nyel léphetnek fel, akiknek eltar­tásáról az elhunyt gondoskodott A vállalat a hozzátartozóknak az el­vesztett tartás erejéig kártérítést köteles fizetni, ezenkívül minden egyéb jogos kiadást, mint pl. te­metkezési költség, megtéríteni. Természetesen a kártérítés össze­ge a hozzátartozók ráutaltságának mértékétől függ s havi járadék­ban is megállapítható. A vállalat a balesetet szenve­dettet köteles felhívni, hogy kár­igényét jelentse be és ettől számí­tott harminc napon belül a kár­térítési összeget kifizetni. Ugyan­ez az eset áll fenn halálos baleset esetén a hozzátartozókkal szem­ben. Amennyiben a vállalat a dol­gozó kárigényével nem ért egyet, harminc napon belül tudomására kell hoznia. Ha a kárösszegben megegyezni nem tudnak, a dolgo­zó, illetve halála esetén hozzátar­tozója, panaszával a munkaügyi viták intézésére vonatkozó szabá­lyok szerint járhat el (Vállalati Egyeztető Bizottság, Területi Egyeztető Bizottság, bíróság). A rendeletét visszamenőleg az 1961. április elseje után bekövet­kezett esetekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a bíróság időközben jogerős határozatot hozott. Dr. Hajdú Endre Jersov miután elhagyta San- darbekov házát, kis ideig az ál­lomás irányába haladt, de mi­után meggyőződött, hogy senki sem követi, a város központja félé fordult. Megkereste az ál­lambiztonsági osztályt és bemu­tatkozó látogatást tett Ibrahi- mov ezredesnél, akit már élőre értesítettek az ő küldetéséről. — Utasítást kaptam Moszk­vából, hogy legyek segítségére — jelentette ki Ibrahimov. — Mi­vel lehetek a szolgálatára? — Mit tud a Sandarbekovnál lakó Zsijenbajevről? — kérdez­te Jersov és csodálkozva néze­gette Ibrahimov kövér alakját és jámbor ábrázatát. Hihetetlen­nek tartotta erről az emberiről azt az értesülést, hogy igen eré­lyes,' erős akaratú parancsnok. Hát igen. Különben volt alkal­ma olyan emberekkel is talál­kozni, akik külsőleg igen eré­lyeseknek látszottak, de valójá­ban erélytelenek voltak. — Egyelőre csupán annyit tu­dunk — felélte Ibrahimov —, hogy Zsijenbajev csak ideigle­nesen van ott bejelentve és a Kazah Tudományos Akadémia régészeti expedíciójának tagja. Az expedíció több mint egy hó­napja dolgozik. Megnéztük tag­jainak névsorát. Zsijenbajev ne­ve is szerepéi benne. Sokkal részletesebb adatokait akartunk szerezni róla, de utasítást kap­tunk Moszkvából, hogy egyelőre hagyjuk békén. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents