Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

1964. április 22. 4 Szerda Új munkavédelmi konstrukció kísérleti A zajszűrős fülvédő — csontozó lánckesztyű Félszáz egyéni védőeszközzel kísérleteznek a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében (Tudósítónktól) Az elmúlt hónapokban s külö­nösen a múlt év második felében számos olyan ipari és mezőgazda, sági eszköz alkalmazásáról szá­molt be a sajtó, amelyek egy-egy iparágban, vagy a mezőgazdaság­ban, mint hasznos munkavédelmi célokat szolgáló technikai szen­zációk keltettek feltűnést. Az egészséget védő és bal­esetet megelőző eszközöket kikísérletező, illetve készítő intéz, ményben, a SZOT budapesti Mun­kavédelmi Tudományos Kutató Intézetében a jelenleg folyó kísér­letekről érdeklődve sok új és rész­ben már alkalmazott munkavé­delmi eszközről, valamint több rendkívül érdekes kísérletről ér­tesültünk. . ’ Az ipart és mezőgazdaságot vé­dőeszközökkel ellátó kutató inté­zet öt különféle — a szellőzés technikai, gépészeti, elektrotech­nikai, általános gépi, valamint egyéni védőeszközökkel foglalko­zó osztálya közül jelenleg egyik legtöbbét ígérő részlege a dolgo­zók egyéni védőfelszereléseit ter­vező, kísérletező és kivitelező osztály. — Összesen egymillió forintot biztosít az utóbbi osztály kísérle­teire évente az úgynevezett Or­szágos Védőeszköz és Munkaru­ha Ellátó Bizottság, s ebből pél­dául az idén több mint ötven féle egyéni védőeszközökkel foglalko­zó osztály vezetője. Elmondotta, hogy különösen a mezőgazdaság­ban gyakori balesetek megelőzé­sére többféle eszköz, illetve vé­dőfelszerelés elkészítését is tér-; vezik. Az év új, sok szempontból nagy jelentőségű mezőgazdasági munkavédelmi érdekessége egy bosszú kísérletsorozat eredmé­nyeképp elkészült védőruhatípus lesz, amelyet a növényvédelem­mel, főként a mérgező anyagok­kal dolgozók hasznosíthatnak. Különlegessége a régi hasonló cé­lokat szolgáló ismert védőruhák­kal szemben, hogy igen könnyű, impregnált pamutanyagból ké­szült, szellős és sokkal biztonsá­gosabb öltözék, mint a régi ruha. Az új típusú védőruhákból kí­sérletként összesen 120-at próbál­tak ki az ország növényvédő állo­másain és a „hordási-viselési” próbák kitűnő eredményt hoztak. Ugyancsak a mezőgazdaságban is hasznosíthatók majd az olyan egyéni védőeszközök, mint az acélkaplis bakancs, amely a láb­sérülésektől óv, a labirintszűrővel ellátott porvédőszemüveg, a por­védő ruha, amely az esetleges erős hősugárzásoktól a szikrát szóró gépeknél, olajosán dolgozó munkást pedig ruhagyulladástól, védi. A mezőgazdaságban használa­tos eszközök mellett több tucat­ig, a saválló védőruháktól a halá­szok impregnált védőruhájáig, úgyszólván a dolgozók minden igényét kielégítő készítmények és ezek újabb és újabb típusai hagy­ják el a tudományos kutató in­tézetet — Hogyan, milyen úton kerül­nek ezek forgalomba és kik vagy milyen' intézmények gondoskod­nak sorozatgyártásukról? — Résziben maga az intézet elé­gíti ki a megrendelőket, miután egy-egy eszközt, illetve konstruk­ciót többféle szempontból ellen­őriznek a gyakorlatban, másrészt a kereskedelmen és az egyes üze­meken múlik, hogy mennyit ren­del valamelyik üzem. — Túl a kí­sérleteken, s ezek eredményein, felvetődik a kérdés, hogy egyál­talán kik rendelhetnek az új vé­dőeszközökből az azokat készítő intézetben? — A válasz egyértelmű. Mind­azokból, amelyeket az intézetben sorozatban is készítenek, bárki rendelhet, s amelyeknek csak pro­totípusait készítik itt el, azok a kereskedelemmel, illetve a mun­kavédelemmel és védőfelszerelé­sekkel általában foglalkozó intéz­ményeknél rendelhetők meg. — S végül az utolsó kérdés, amely a nyilvánvaló okok mellett még más tényezőket kutat: Mi­lyen szempontok játszanak köz­re a közvetlen rendeltetésen kívül a védőeszközök megtervezésénél? egyéni védőeszköz kikísérletezését végzik az intézet munkatársai — mondotta Radványi Vince, az A közforgalmú út nem játszótér! 1 Az édesapa gyengéden le­emeli kerékpárjáról aprócska lányát az óvoda előtt. Megpuszil­ják egymást, a lányka megindul befelé, de v kapuban visszafor­dul és fut apukájához, hogy újra megcsókolhassa. Pedig nem őrökre, még csak napokig sem kell távol lenniük egymástól, hanem csupán délutánig, amikor apuka érte jön és hazaviszi. Hány és hány óvodás és isko­lás búcsúzik reggelente szeret­teitől csókkal, öleléssel vagy csak futó „kezcsókolom”-mal abban a biztos tudatban, hogy még az­nap viszontláthatják egymást. A kis Liszkai Laci esetében, saj­nos, nem így történt. Miként ar­ról az újság is írt, hancúrozás közben, meggondolatlanul az úttestre ugrott, éppen egy mo­torkerékpár elé. Hiába volt a kétségbeesett fékezés, a vezető már képtelen volt elhárítani a szerencsétlenséget. A fiú súlyo­son megsérült és a csabai kór­házban meghalt. Esete igen-igen nagy áron, egy ember élete árán megfize­tett kiáltó tanulság minden gyermeknek: — a mai forgal­mas- országutak nem játszóterek! Sem hősködésből, sem a játék hevében ne rohangáljon közüle- tek senki az úttesten. Szegény Laci is élhetne, ha reggeli han- cúrozó kedvét az iskola tágas udvarán éli ki. Gyermeknek, felnőttnek, min­denkinek csak egyetlen éle­te van. Ez a legdrágább kincse. Vigyázzon rá mindenütt, min­dig! —hr— nyi ipari védőeszközzel is kísérle­teznek, sőt mondhatni a munka­helyeik változatosságával arány­ban a legkülönbözőbb rendelteté­sű technikai konstrukción dolgoznak számos olyan szervtől, intézménytől támogatva, mint a szakszervezetek és minisztériu­mok. — Hogy csak néhányat említ­sünk az egyéni védőeszközök, s az intézet kutató-, kísérletező mühe. lyében még kísérleti stádiumban levő technikai munkavédelmi konstrukciók közül: — sorolta Radványi elvtárs — a zajszűrő fülvédőtől, a csontozó lánkesztyű­— Talán kevesen gondolják, de sokszor az eszközök, védő- és munkaruhák külső, esztétikai összhatása, a formatervezés leg­alább annyi gondot okoz, mint maga a védelem biztosítása, amit az eszköz szolgál. A gyakorlatban gyakran éppen azon múlik vala­mely eszköz elterjedése és a dol­gozók közt a népszerűsége, hogy mennyire mutatós kívülről. Nos, a jelen és jövő munkájában a munkavédelem problémáival fog­lalkozó kutatók ilyen nehézsé­gekkel is számolnak és találják szembe magúkat naponta — mon­dotta Radványi elvtárs. Wegroszta Sándor Nyikolaj Toman: (|g# ) Uaí&za a UísUUl után — Minden. Jersov egyetlen szót se szólt többé, hanem megfordult és kiment az állomás előtti térre s megkérdezte egy idősebb asz- szonytól, hogyan jut el a Csapá- jev utcába. Az asszony aü . sün Kémregény Fordította: Sárközi Gyula megmagyarázta neki és 6 elin­dult a jelzett irányba. A Csapájev utca nem volt messze, de Jersov lassan bandu­kolt, hogy jól agyába vésse az utat s elolvashassa a keresztut­cák neveit. A nap már élég magasan állott és könyörtelenül perzselt. Az alacsony házak alig adtak árnyékot, az itt-ott bóbis­koló fák levélzete túlságosan fonnyadt volt, a tübetejka pe­dig egyáltalán nem védett a tű­ző napsugaraiktól. Izzadtság csör­gött az őrnagy arcán, de válto­zatlan iramban folytatta útját, mutatva, hogy a délvidéki ég­hajlat megszokott dolog a szá­mára. De végre elérte a Csapájev ut­cát A házak itt még alacso­nyabbak és silányabbak voltak, egyrészt földszintesek. Tenyér­nyi udvar tartozott hozzájuk, amelyekben a tárva-nyitva álló kiskapun át jól látszottak az alacsony növésű, satnya növé­nyek. Az ötvenhatos számú ház sem­Termelési tanácskozás a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban a múlt hét közepén került sor a tavalyi eredmények elemzésére és az idei feladatok ismertetésére — termelési tanácskozás kereté­ben. Zelenyánszki György igazgató beszámolójából Kiderült, hogy a nehéz körülmények ellenére az előző évhez képest ezer vagon konzerwel termelt többet a gyár kollektívája, A dokumentált ter­melési értékterv 137 millió forin­tot tett ki, ezt 97,4 százalékra si­került teljesíteni. A lemaradás­hoz hozzájárult az alapanyaghi­ány, zavarólag hatott a termelés­re az építkezés. A gyár igazgatója ismertette az idei terveket. A tervfeladat 2877 vagon konzerv elkészítése. Ez a mennyiség 31,4 százalékkal maga­sabb a tavalyi összes termelésnél. A Konzervipari Tröszt 3500 va­gon teljesítését tűzte ki célfel­adatnak, a gyár párt- és gazdasági vezetése 3100 vagon teljesítését látja lehetségesnek abban az eset­ben, ha a termeltetés és beruházás előirányzatait megfelelő mennyi­ségben és minőségben teljesíteni tudják. Az építőipari beruházá­sokra fordított összeg az idén 34 millió forint. A továbbiakban arra kérte a vállalat dolgozóit, hogy kollektív szellemben végezzék az idén is munkájukat, úgy dolgozzanak, ahogy egy nagy családban kell. A férfi dolgozóktól kérte: segít­senek az építkezésen, hogy a bor­sófeldolgozás kezdetére megfele­lő utak álljanak rendelkezésre. Csényi János főművezető azt ja­vasolta a tanácskozáson, hogy a munkaverseny pontjait bővítsék. Legyen az is szempont, hogy a műszakváltásck ne okozzanak zökkenőt a folyamatos termelés­ben, Prisztavok Mátyásné a gé­pek üzembiztos állapotának el­lenőrzésével, biztosításával fog­lalkozott felszólalásában. Tavaly meglehetősen sok időkiesést okoztak a meghibásodások. Kaj- tor Sándor villanyszerelő a vízzel való takarékoskodásról beszélt és arra figyelmeztette a villanymo­torok közelében dolgozókat, hogy vigyázzanak, mert a véletlenül motorba kerülő víz balesetet okoz­hat. Rusznók Mihály arra kérte férfi munkatársait, hogy csatla­kozzanak a vállalat felhívásához, segítsék az utak mielőbbi meg­építését. Egyesek vállalták, hogy a munkaidő után is segítenék egy­két órát. Többen kérték a válla­lat vezetőségért, hogy hasson oda: az autóbuszjárat időben álljon a vidéki dolgozók rendelkezésére, hogy azok ne késsék le vonalju­kat. A dolgozók örömmel értesülték végül arról, hogy a szakszerve­zeti bizottság szakmai tanfolya­mot indít felkészültségük tökéle­tesítése érdekében. Kocsis Lajosné tudósító Év végére tizennégy millió forintra növekszik a betétállomány megyénk takarékszövetkezeteiben Békés megye takarékszövetke­zetei, a falusi bankok az elmúlt évben igen jelentős eredménye­ket érek ed, ennek tapasztalatai alapján az idén kétszeresére emel­ték a betétnövelési tervet. 1964- ben összesen 14 millió forint a ta­karékszövetkezetek betétnövelési 'terve. A takarékszövetkezetek csatlakoztak az egymálliárd fo­rintos országos mozgalomhoz. A célkitűzések megvalósításéra az első félévben a MÉSZÖV be­tétnövelési versenyt hirdetett. A negyedévi munkát a napokban értékelték, s megyénk takarék­szövetkezetei februárban orszá­gosan a harmadik helyezést ér­ték el. A legtöbb takarékszövet­kezet már az első negyedévben túlteljesítette félévi betétgyűjtési tervét. Tóth Sándor miben sem különbözött a többi­től, csupán kiskapuja volt be­lülről bezárva kampóval vagy retesszel. Jersov néhányszor megrázta a kilincset, de miután észrevett oldalt egy vasgyűrűt, meghúzta. Rozsdás vas kelle­metlenül nyikorgó hangja hal­latszott, majd dühös kutyauga­tás. Valaki rákiáltott a kutyára és az őrnagy súlyos léptek közele­dését hallotta. Aztán kattant az elhúzott retesz. A kiskapu kinyílott, de éppen csak annyira, hogy az illető, aki kinyitotta, a nyíláson kidug, hassa fejét. Arca öreg és rán­cos volt, egymástól távol ülő szemei pedig keskenyek. — Kit keres? — kérdezte erő­sen keleties kiejtéssel s gyana­kodva méregette Jersovot. — Kilis Zsijenbajevet — fe­lelte Jersov mosolyogva és meg. hajolt az öreg előtt. — Alma- Atából jövök a történeti múze­umból. A nevem: Muhtarov. — Muhtarov? — kérdezte az öreg s csodálkozva húzta fel rit. ka, ősz szemöldökét: összerán­colta homlokát, mintha valami nagyon savanyút nyelt volna le. — Igen, igen, Muhtarov! — ismételte sietve Jersov, s aggód­va gondolt arra, vajon jó helyen jár-e. — Talasz Alekszandro- vics Muhtarov. — Ö, Talasz Alekszandrovics! — mosolyodott él erre örven­dezve az öreg és szélesre tárta a kiskaput. — Lépj be. Bocsásd meg, hogy megvárakoztattalak. Erre gyere, mert a kutya leté­pi a nadrágodat. Nyughass, át­kozott! — fenyegette meg a láncán veszettül ugráló kutyát. — Ej, te gonosz sátán! Erre, er­re, kedves Talasz Alekszandro­vics, csak a fejedet hajtsd le, kérlek. Az öreg bevezette Jersovot egy szép bútorral berendezett elég tágas szobába. Az őrnagy elcsodálkozott ezen, mert hát a házigazda bizony elég szegénye­sen volt öltözve. — Foglalj helyet, kérlek — tolt éléje egy széket, majd sár­gás, ráncos kezét nyújtotta fe­léje. — A ház tulajdonosa va­gyok, Habdullah Sandarbekov a nevem. — Hát Kilis merre van? — kérdezte Jersov ijedten. Hab­dullah nagyon óvatosnak tűnit neki s attól félt, hogy az öreg még mindig nem bízik benne. — Bocsásd meg, kérlek, de Kilis nincs idehaza — tárta szét karját Habdullah és kis szeme teljesen felolvadt tettetett moso­lyában. — Elutazott Megkért, hogy egy levelet adjak át ne­ked. Kilis tudományos munkát végez, különféle anyagokat gyűjt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents