Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
1964. április 22. 4 Szerda Új munkavédelmi konstrukció kísérleti A zajszűrős fülvédő — csontozó lánckesztyű Félszáz egyéni védőeszközzel kísérleteznek a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében (Tudósítónktól) Az elmúlt hónapokban s különösen a múlt év második felében számos olyan ipari és mezőgazda, sági eszköz alkalmazásáról számolt be a sajtó, amelyek egy-egy iparágban, vagy a mezőgazdaságban, mint hasznos munkavédelmi célokat szolgáló technikai szenzációk keltettek feltűnést. Az egészséget védő és balesetet megelőző eszközöket kikísérletező, illetve készítő intéz, ményben, a SZOT budapesti Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetében a jelenleg folyó kísérletekről érdeklődve sok új és részben már alkalmazott munkavédelmi eszközről, valamint több rendkívül érdekes kísérletről értesültünk. . ’ Az ipart és mezőgazdaságot védőeszközökkel ellátó kutató intézet öt különféle — a szellőzés technikai, gépészeti, elektrotechnikai, általános gépi, valamint egyéni védőeszközökkel foglalkozó osztálya közül jelenleg egyik legtöbbét ígérő részlege a dolgozók egyéni védőfelszereléseit tervező, kísérletező és kivitelező osztály. — Összesen egymillió forintot biztosít az utóbbi osztály kísérleteire évente az úgynevezett Országos Védőeszköz és Munkaruha Ellátó Bizottság, s ebből például az idén több mint ötven féle egyéni védőeszközökkel foglalkozó osztály vezetője. Elmondotta, hogy különösen a mezőgazdaságban gyakori balesetek megelőzésére többféle eszköz, illetve védőfelszerelés elkészítését is tér-; vezik. Az év új, sok szempontból nagy jelentőségű mezőgazdasági munkavédelmi érdekessége egy bosszú kísérletsorozat eredményeképp elkészült védőruhatípus lesz, amelyet a növényvédelemmel, főként a mérgező anyagokkal dolgozók hasznosíthatnak. Különlegessége a régi hasonló célokat szolgáló ismert védőruhákkal szemben, hogy igen könnyű, impregnált pamutanyagból készült, szellős és sokkal biztonságosabb öltözék, mint a régi ruha. Az új típusú védőruhákból kísérletként összesen 120-at próbáltak ki az ország növényvédő állomásain és a „hordási-viselési” próbák kitűnő eredményt hoztak. Ugyancsak a mezőgazdaságban is hasznosíthatók majd az olyan egyéni védőeszközök, mint az acélkaplis bakancs, amely a lábsérülésektől óv, a labirintszűrővel ellátott porvédőszemüveg, a porvédő ruha, amely az esetleges erős hősugárzásoktól a szikrát szóró gépeknél, olajosán dolgozó munkást pedig ruhagyulladástól, védi. A mezőgazdaságban használatos eszközök mellett több tucatig, a saválló védőruháktól a halászok impregnált védőruhájáig, úgyszólván a dolgozók minden igényét kielégítő készítmények és ezek újabb és újabb típusai hagyják el a tudományos kutató intézetet — Hogyan, milyen úton kerülnek ezek forgalomba és kik vagy milyen' intézmények gondoskodnak sorozatgyártásukról? — Résziben maga az intézet elégíti ki a megrendelőket, miután egy-egy eszközt, illetve konstrukciót többféle szempontból ellenőriznek a gyakorlatban, másrészt a kereskedelmen és az egyes üzemeken múlik, hogy mennyit rendel valamelyik üzem. — Túl a kísérleteken, s ezek eredményein, felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán kik rendelhetnek az új védőeszközökből az azokat készítő intézetben? — A válasz egyértelmű. Mindazokból, amelyeket az intézetben sorozatban is készítenek, bárki rendelhet, s amelyeknek csak prototípusait készítik itt el, azok a kereskedelemmel, illetve a munkavédelemmel és védőfelszerelésekkel általában foglalkozó intézményeknél rendelhetők meg. — S végül az utolsó kérdés, amely a nyilvánvaló okok mellett még más tényezőket kutat: Milyen szempontok játszanak közre a közvetlen rendeltetésen kívül a védőeszközök megtervezésénél? egyéni védőeszköz kikísérletezését végzik az intézet munkatársai — mondotta Radványi Vince, az A közforgalmú út nem játszótér! 1 Az édesapa gyengéden leemeli kerékpárjáról aprócska lányát az óvoda előtt. Megpuszilják egymást, a lányka megindul befelé, de v kapuban visszafordul és fut apukájához, hogy újra megcsókolhassa. Pedig nem őrökre, még csak napokig sem kell távol lenniük egymástól, hanem csupán délutánig, amikor apuka érte jön és hazaviszi. Hány és hány óvodás és iskolás búcsúzik reggelente szeretteitől csókkal, öleléssel vagy csak futó „kezcsókolom”-mal abban a biztos tudatban, hogy még aznap viszontláthatják egymást. A kis Liszkai Laci esetében, sajnos, nem így történt. Miként arról az újság is írt, hancúrozás közben, meggondolatlanul az úttestre ugrott, éppen egy motorkerékpár elé. Hiába volt a kétségbeesett fékezés, a vezető már képtelen volt elhárítani a szerencsétlenséget. A fiú súlyoson megsérült és a csabai kórházban meghalt. Esete igen-igen nagy áron, egy ember élete árán megfizetett kiáltó tanulság minden gyermeknek: — a mai forgalmas- országutak nem játszóterek! Sem hősködésből, sem a játék hevében ne rohangáljon közüle- tek senki az úttesten. Szegény Laci is élhetne, ha reggeli han- cúrozó kedvét az iskola tágas udvarán éli ki. Gyermeknek, felnőttnek, mindenkinek csak egyetlen élete van. Ez a legdrágább kincse. Vigyázzon rá mindenütt, mindig! —hr— nyi ipari védőeszközzel is kísérleteznek, sőt mondhatni a munkahelyeik változatosságával arányban a legkülönbözőbb rendeltetésű technikai konstrukción dolgoznak számos olyan szervtől, intézménytől támogatva, mint a szakszervezetek és minisztériumok. — Hogy csak néhányat említsünk az egyéni védőeszközök, s az intézet kutató-, kísérletező mühe. lyében még kísérleti stádiumban levő technikai munkavédelmi konstrukciók közül: — sorolta Radványi elvtárs — a zajszűrő fülvédőtől, a csontozó lánkesztyű— Talán kevesen gondolják, de sokszor az eszközök, védő- és munkaruhák külső, esztétikai összhatása, a formatervezés legalább annyi gondot okoz, mint maga a védelem biztosítása, amit az eszköz szolgál. A gyakorlatban gyakran éppen azon múlik valamely eszköz elterjedése és a dolgozók közt a népszerűsége, hogy mennyire mutatós kívülről. Nos, a jelen és jövő munkájában a munkavédelem problémáival foglalkozó kutatók ilyen nehézségekkel is számolnak és találják szembe magúkat naponta — mondotta Radványi elvtárs. Wegroszta Sándor Nyikolaj Toman: (|g# ) Uaí&za a UísUUl után — Minden. Jersov egyetlen szót se szólt többé, hanem megfordult és kiment az állomás előtti térre s megkérdezte egy idősebb asz- szonytól, hogyan jut el a Csapá- jev utcába. Az asszony aü . sün Kémregény Fordította: Sárközi Gyula megmagyarázta neki és 6 elindult a jelzett irányba. A Csapájev utca nem volt messze, de Jersov lassan bandukolt, hogy jól agyába vésse az utat s elolvashassa a keresztutcák neveit. A nap már élég magasan állott és könyörtelenül perzselt. Az alacsony házak alig adtak árnyékot, az itt-ott bóbiskoló fák levélzete túlságosan fonnyadt volt, a tübetejka pedig egyáltalán nem védett a tűző napsugaraiktól. Izzadtság csörgött az őrnagy arcán, de változatlan iramban folytatta útját, mutatva, hogy a délvidéki éghajlat megszokott dolog a számára. De végre elérte a Csapájev utcát A házak itt még alacsonyabbak és silányabbak voltak, egyrészt földszintesek. Tenyérnyi udvar tartozott hozzájuk, amelyekben a tárva-nyitva álló kiskapun át jól látszottak az alacsony növésű, satnya növények. Az ötvenhatos számú ház semTermelési tanácskozás a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban a múlt hét közepén került sor a tavalyi eredmények elemzésére és az idei feladatok ismertetésére — termelési tanácskozás keretében. Zelenyánszki György igazgató beszámolójából Kiderült, hogy a nehéz körülmények ellenére az előző évhez képest ezer vagon konzerwel termelt többet a gyár kollektívája, A dokumentált termelési értékterv 137 millió forintot tett ki, ezt 97,4 százalékra sikerült teljesíteni. A lemaradáshoz hozzájárult az alapanyaghiány, zavarólag hatott a termelésre az építkezés. A gyár igazgatója ismertette az idei terveket. A tervfeladat 2877 vagon konzerv elkészítése. Ez a mennyiség 31,4 százalékkal magasabb a tavalyi összes termelésnél. A Konzervipari Tröszt 3500 vagon teljesítését tűzte ki célfeladatnak, a gyár párt- és gazdasági vezetése 3100 vagon teljesítését látja lehetségesnek abban az esetben, ha a termeltetés és beruházás előirányzatait megfelelő mennyiségben és minőségben teljesíteni tudják. Az építőipari beruházásokra fordított összeg az idén 34 millió forint. A továbbiakban arra kérte a vállalat dolgozóit, hogy kollektív szellemben végezzék az idén is munkájukat, úgy dolgozzanak, ahogy egy nagy családban kell. A férfi dolgozóktól kérte: segítsenek az építkezésen, hogy a borsófeldolgozás kezdetére megfelelő utak álljanak rendelkezésre. Csényi János főművezető azt javasolta a tanácskozáson, hogy a munkaverseny pontjait bővítsék. Legyen az is szempont, hogy a műszakváltásck ne okozzanak zökkenőt a folyamatos termelésben, Prisztavok Mátyásné a gépek üzembiztos állapotának ellenőrzésével, biztosításával foglalkozott felszólalásában. Tavaly meglehetősen sok időkiesést okoztak a meghibásodások. Kaj- tor Sándor villanyszerelő a vízzel való takarékoskodásról beszélt és arra figyelmeztette a villanymotorok közelében dolgozókat, hogy vigyázzanak, mert a véletlenül motorba kerülő víz balesetet okozhat. Rusznók Mihály arra kérte férfi munkatársait, hogy csatlakozzanak a vállalat felhívásához, segítsék az utak mielőbbi megépítését. Egyesek vállalták, hogy a munkaidő után is segítenék egykét órát. Többen kérték a vállalat vezetőségért, hogy hasson oda: az autóbuszjárat időben álljon a vidéki dolgozók rendelkezésére, hogy azok ne késsék le vonaljukat. A dolgozók örömmel értesülték végül arról, hogy a szakszervezeti bizottság szakmai tanfolyamot indít felkészültségük tökéletesítése érdekében. Kocsis Lajosné tudósító Év végére tizennégy millió forintra növekszik a betétállomány megyénk takarékszövetkezeteiben Békés megye takarékszövetkezetei, a falusi bankok az elmúlt évben igen jelentős eredményeket érek ed, ennek tapasztalatai alapján az idén kétszeresére emelték a betétnövelési tervet. 1964- ben összesen 14 millió forint a takarékszövetkezetek betétnövelési 'terve. A takarékszövetkezetek csatlakoztak az egymálliárd forintos országos mozgalomhoz. A célkitűzések megvalósításéra az első félévben a MÉSZÖV betétnövelési versenyt hirdetett. A negyedévi munkát a napokban értékelték, s megyénk takarékszövetkezetei februárban országosan a harmadik helyezést érték el. A legtöbb takarékszövetkezet már az első negyedévben túlteljesítette félévi betétgyűjtési tervét. Tóth Sándor miben sem különbözött a többitől, csupán kiskapuja volt belülről bezárva kampóval vagy retesszel. Jersov néhányszor megrázta a kilincset, de miután észrevett oldalt egy vasgyűrűt, meghúzta. Rozsdás vas kellemetlenül nyikorgó hangja hallatszott, majd dühös kutyaugatás. Valaki rákiáltott a kutyára és az őrnagy súlyos léptek közeledését hallotta. Aztán kattant az elhúzott retesz. A kiskapu kinyílott, de éppen csak annyira, hogy az illető, aki kinyitotta, a nyíláson kidug, hassa fejét. Arca öreg és ráncos volt, egymástól távol ülő szemei pedig keskenyek. — Kit keres? — kérdezte erősen keleties kiejtéssel s gyanakodva méregette Jersovot. — Kilis Zsijenbajevet — felelte Jersov mosolyogva és meg. hajolt az öreg előtt. — Alma- Atából jövök a történeti múzeumból. A nevem: Muhtarov. — Muhtarov? — kérdezte az öreg s csodálkozva húzta fel rit. ka, ősz szemöldökét: összeráncolta homlokát, mintha valami nagyon savanyút nyelt volna le. — Igen, igen, Muhtarov! — ismételte sietve Jersov, s aggódva gondolt arra, vajon jó helyen jár-e. — Talasz Alekszandro- vics Muhtarov. — Ö, Talasz Alekszandrovics! — mosolyodott él erre örvendezve az öreg és szélesre tárta a kiskaput. — Lépj be. Bocsásd meg, hogy megvárakoztattalak. Erre gyere, mert a kutya letépi a nadrágodat. Nyughass, átkozott! — fenyegette meg a láncán veszettül ugráló kutyát. — Ej, te gonosz sátán! Erre, erre, kedves Talasz Alekszandrovics, csak a fejedet hajtsd le, kérlek. Az öreg bevezette Jersovot egy szép bútorral berendezett elég tágas szobába. Az őrnagy elcsodálkozott ezen, mert hát a házigazda bizony elég szegényesen volt öltözve. — Foglalj helyet, kérlek — tolt éléje egy széket, majd sárgás, ráncos kezét nyújtotta feléje. — A ház tulajdonosa vagyok, Habdullah Sandarbekov a nevem. — Hát Kilis merre van? — kérdezte Jersov ijedten. Habdullah nagyon óvatosnak tűnit neki s attól félt, hogy az öreg még mindig nem bízik benne. — Bocsásd meg, kérlek, de Kilis nincs idehaza — tárta szét karját Habdullah és kis szeme teljesen felolvadt tettetett mosolyában. — Elutazott Megkért, hogy egy levelet adjak át neked. Kilis tudományos munkát végez, különféle anyagokat gyűjt. (Folytatjuk)
