Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-21 / 92. szám
1984. április 21. Kedd „Holdanként 160 kiló liicernamag átadását vállaljuk" A fűzesgyarmatí Vörös Csillag Tsz lucernamag- és szénatermesztési versenyre hívja a megye tsz-eít 160 kiló, 350 hold sűrűsoros lucernáról pedig átlag 120 kiló lu- cemamagot értékesít. Emellett kapáslucemából holdanként 20, sűrűsoros lucernából pedig holdanként 30 mázsa átlag szénatermést takarít be. A szövetkezet vállalja azt is, hogy ez év október 15-ig a megtermelt lucemamagot 94 százalékos alaptiszíaságban adja át a vetőmagtermeltető vállalatnak. Az állatállomány fehérje-takarmányának biztosítása és a termelőszövetkezetek jövedelmének növelése, valamint a hazai és export lucemamag-szükséglet biztosítása végett a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lucerna- mag- és szénatermesztési versenyre hívja megyénk valamennyi termelőszövetkezetét. A Vörös Csillag Tsz vállalja, hogy az idén 325 hold kapás lucematerületről átlag „A fenti eredmények elérése érdekében — írják a termelőszövetkezet vezetői a tagság nevében — az alábbiakat hajtjuk végre lucernás területeinken: 1. Az eredményes és biztonságos magfogás érdekében a magtermő terület 50 százalékán második növedékből, 50 százalékán pedig harmadik növedékből fogunk magot. 2. Az első növedék kaszálását a kapáslucerna táblákon május 3-ig, a sűrűsoros táblákon pedig május 5-ig végezzük el. 3. A második növedéket a kapáslucerna táblákon június 1-ig, a sűrűsoros táblákon peAig június 5-ig fejezzük be. 4. A tarlóról a lucernaszénát a kaszálás után öt nap alatt betakarítjuk, s azt részben Vámosi-féle szénaszárítón vagy állványos módszerrel kezeljük. 5. Kaszálások után lucernásainkon elvégezzük a szükséges ápolási és védekezési feladatokat. 6. A magfogásra szánt területeken a tápanyag-utánpótlás biztosítására kiszórjuk a szükséges műtrágya-adagot, s a magtermés növelése érdekében megfelelő időben és módon lombtrágyázást eszközlünk. 7. A megjelenő lomb- és magkártevők ellen azonnal, s a leghatásosabb vegyszerekkel védekezünk. Az arankát már a megjelenésétől kezdve minden lehető eszközzel irtjuk. 8. Lucernásainkon a megtermékenyülés érdekében holdanként egy méhcsaládot telepítünk a virágzás időszaka alatt. 9. A lucernamag aratását — 90 százalékos érési állapotban — idejében megkezdjük és egy hét alatt befejezzük. A cséplést a kaszálástól számított három nap múlva kezdjük, s a magot a csép- léssel párhuzamosan tisztítjuk. ílliilviiNiír Békésen Kövérebbnél kövéoébb tehene- bajlódnak borjúnevéléssél és frizket, üszőket, bikákat vezetitek Bé- lalással, hanem eladják, ö kifi- kesen az állomás felé vezető ut- ze tőnek tairtjá. Most is van any- cán. Ebből nem volt nehéz kita- nyi \pénz a ház körül, hogy ha a Kérjük megyénk termelőszövetkezeteit, fogadják ed feltételeinket, s a bőséges lucernamag- és szénatermés érdekében csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz. A verseny értékelésére a megyei tanács és a járási tanács mezőgazdasági osztályainak szakembereit, s a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megyei kirendeltségének szakembereit kérjük fel. Füzesgyarmat, Vörös Csillag Tsz tagsága és vezetősége.” Éjszaka is vetnek az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben Az újkígyósi Aranykalász Tsz is azok közé a kollektív gazdaságok közé tartozik, ahol későn szikkadt meg a talaj, sokáig csak lófogattal dolgozhattak, később lánctalpas gépekkel. A munka meggyorsítása érdekében a jól kivilágított lánctalpasokkal éjszaka is vetettek. Egy-egy erőgép három munkagépet vontatott: egy menetben kultivátoroztak, vetettek és magtakaróztak. Így érték el, hogy a kései kitavaszodás ellenére április közepére mintegy 1300 holdon befejezték a kora tavasziak vetését. A napokban hozzálátnak a kukorica vetéséhez is, még áprilisban földbe kerül e fontos abraktakarmány magja. A kertészetben sem tétlenked nek: ültetik a palántákat a szabad földbe és más időszerű munkával töltik kora reggeltől késő estig az időt ' Szabó Sámuel és Gátló András, lálni, hogy az állatfargalrrri vállalat kirendeltsége egyezett meg azokkal a szövetkezeti gazdákkal az átvételben, akik április közepére meghizlaltáik a leszerződött állatokat A legkönnyebb az volna, ha megszámolnánk, hány állatot hoztak a vasútállomáson lévő mázsaházhoz, s kiválasztanánk a leg* mutatósabb egyedeket fényképezés céljából. Minket azonban az is érdekelt, hogy a járás háztáji gazdaságaiban kik, hány szarvas- marhát, sertést hizlalnak, s menynyi baromfit nevelnek szerződésre. Miután elkattant a fényképezőgép, az egymás közelében álldogáló és beszélgető Szabó Sámueltől, a békési Vörös Csillag Tsz tagjától, és Galló Andrástól, a tarhosi Kossuth Tsz tagjától kérdezősködni kezdtünk. Szabó Sámuel elmondta, hogy most az ötödik hízott bikát hozta átadásra. A véletlen folytán ugyanis minden évben bikát ellett a tehene. Most megtört ez a sorozat, mert jövőre egy hízott üszőt ad át, ha ugyan nem továbbtenyósz- tésre veszi át a vállalat. Galló András két üszőt hozott. Az egyiket saját tehenétől nevelte, a másikat pedig hathetes korában vásárolta. Azt mondja; mindig vannak a faluban, akik valamilyen oknál fogva nem a felvezetett állatokkal. második lánya is férjhez akarna menni, akkor sem okozna gondot a bútor-, és a staíérunghasonlóan, az ő udvarukról is több csibe és tojás is kerül eladásra. A sok kiváló egyed között’ Is feltűnt az a hízott bika, amit őri Ferenc, a bélmegyeri Üj Barázda l^z tagja szállított Békésre. Azt mondja, négy éve lépett szövetkezetbe, s most először próbálkozott bikahizlalással. Szerencsének tartja, hogy ez az első is extrém minőségűre sikerült. Eddig leginkább sertéshizlalással és bá- romfineveléssel foglalkozták, s természetesen most is hizlalnak és nevelnek, őri Ferencnek 9458 forintot számolt le Farkas István, a felvásárló. Megkérdeztük tőle, mire költi a kapott pénzt? Azt mondta: egyelőre takarékba teszi, s majd, ha összegyűlik, akkor házat vásárol vagy épít egyet. Gallé Andrásék a két üsző árának egy részén újabb két üszőborjút vásárodnak, s megkötik rá a szerződést a jövő évi átadásra. Ok azok közé tartoznak, akik nemcsak a jövedelem miatt nevelnek és hizlalnak, hanem azért is, mert tudják, hogy az ő és mindenki háztáji gazdaságának Németh István Farkas Sándor felvásárlóval beszélget. vásárlás, annál is inkább, mert három hízott sertésre is szerződött, aztán meg csirkét is jócskán nevelnek. Németh István, a békési Egyetértés Tsz tagja immár a nyolcadik hízott marhát adja át, mióta a szövetkezetbe lépett. S nem is akármilyen, hanem extrém mihatna, mint a termelés alakulásától független befizetési kötelezettség. Tehát nem a jövedelemelvoSőt, ha termelése — azonos eszközlekötés mellett — emelkedik, úgy a termelési többlet után többnás összege, hanem annak forrná- letnyereség illeti a vállalatot akja változik. A vállalatok nem a nyereségen felül fizetik a járulékot, hanem a nyereség egy részét fordítják erre. A vállalatot nem éri anyagi megterhelés, mert 1964. évi nyereségbefizetési kötelezettsége éppen annyival csökken, amennyit 1963-ban eszközlekötési járulék címén be kellett volna fizetnie. a) Termelési érték b) Váll. tiszta jövedelem c) Eszközlekötési járulék kor is, ha költségszintje egyik évről a másikra nem csökken. Például legyen egy vállalat termelési értéke 1963-ban 90, 1964-ben 130, az eszközök értéke mindkét esztendőben 120, a nyereségszint 20 százalék. Lássuk, hogyan alakul a vállalat többletnyeresége, az eszközlekötési járulék figyelembevételével: Bázis év 90 18 120,5 Tárgy év 130 26 6 100 d) Nyereségbefizetési kötelezettség százalékban 20 14,6x e) abszolút összegben — 18,9 f) Marad többletnyereség b — (c-j-e) — 1.1 Ez a nyereségtöbblet kizárólag ta. Ugyanez lesz az eredmény ak- annak következtében . jött létre, kor is, ha azonos nagyságú terme- hogy a vállalat a rendelkezésre lést kevesebb eszközzel valósít álló eszközöket jobban kihasznál- meg a vállalat x (Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a 6 eszközlekötési járulékot a bázisévben is kifizette a vállalat. Ez a bázisévi termelési érték 5,4 százaléka, tehát 20—5,4= 14,6 százalék.) Szó sincs tehát arról, hogy a vállalatokra újabb „tehertételt” hárítottak. Arról van szó, hogy az eszközlekötési járuléknak olyan hatása van, mint minden állandó | költségnek: fokozza a vállalat ér- j dekeltségét a lekötött eszközök minél jobb kihasználásában, illetve abban, hogy a vállalat ne tartson lekötve a termeléshez nem okvetlenül szükséges eszközöket és ne is igényeljen ilyeneket. Az eszközlekötési járulék akkor lesz hatékony, ösztönző, ha nem reked meg a főkönyvelők szintjén, hanem behatol a vállalati életbe. A járulék hatását ezért elsősorban az üzemszervezés színvonalának emelkedésében, az ésszerűbb termelésszervezési formák kialakításában mérhetjük le. Dr. Varga György nŐ6égű hízott marháit Arra a kérdésre, hogy mire költi a pénzt, elmondta, hogy családja is van, a felesége nem dolgozik, meg aztán házat vásárolt és abba a mai igényeknek megfelelő bútort. Négy hízott sertést is szerződött, amit júniusban kellene átadni, de ő már május elején átadja, mivel egyre-mósra 120—140 kilogramm súly közt váltakoznak máris. Mi sem természetesebb, mint az, hegy ; más rendes háztáji gazdasághoz őri Ferenc a kapott pénz számolása közben. árutermelésére számít a népgazK. I. Kőműves és ács ipari tanulókat, valamint segédmunkásokat félvesz az Építőipari Ktsz Békéscsaba, Kinizsi u. 12. /
