Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

1*64. április 21. 2 Kedd Emberek és realitások JJarát és ellenség maga módján ■ hogy Magyarországon 1957 eleje óta, de különösen az utóbbi évek­ben: nagyszabású és előnyös vál­tozások mentek végbe. Mi úgy foglaljuk össze e változások lé­nyegét, hogy leraktuk a szocializ­mus alapjait és lendületesen foly­tatjuk az építőmunkát. A cél: tel­jesen felépíteni a szocializmust, hogy azután e nagyszerű bázisról tovább haladjunk — gazdaságilag, kulturálisan, életmód gazdagodás­ban — új magaslatok felé. Ezek tények. Tény azonban az is, hogy sokan keveslik a tempót és azt sze­retnék, hogy lényegesen gyorsab­ban törjünk előre. „Sajna” — mondják ugyanezek — „nem min­denkit lelkesítenek a gyönyö­rű távlatok, vannak emberek, és nem is kevesen, akik nem a mun­ka célját nézik, hanem saját köz­vetlen; napi érdekeiket. Ezek az emberek beérik családi ügyeikkel, magánéletükkel és a jelek szerint képtelenek kellő hőfokon törődni a vállalat és a még nagyobb kö­zösség: az ország érdekeivel. Már­pedig tettekre mozgósító lelkese­dés nélkül nehezebb előrehalad­ni.” Mi a teljesebb igazság? Fenséges dolog lenne, valóban, ha csupa ideálisan gondolkodó ember népesítené be az országot. Csakugyan: összehasonlíthatatla­nul gyorsabb lenne az országos méretű, általános fejlődés, ha ki­vétel nélkül minden dolgozó ma­gasabb szinten törődne a közjóiét problémáival; ha elmélyülten lee­res né a feleletet arra a kérdésre, mi előnyösebb a szövetkezetnek, a vállalatnak, az országnak! Ez eset­ben a szocializmus mesebeli ma­dárként lebbenne az egyik ered­mény-magaslatról a másikra. C zépek az álmok és néha nem is indokolatlanok. De a va­ló élet elsősorban és mindenek­előtt a realitásokból táplálkozik. Az ember — ember, ami a mi ese­tünkben különféle adottságokat jelent. Vannak közöttünk egészen kiválóak, akik már a megvalósult szocializmus erkölcsei szerint él­nek és cselekszenek. Vannak olya­nok, akik „csupán” a kötelességü­ket teljesítik: nem többet, de nem is kevesebbet. Es vannak — sajna — olyanok is, akik még nem felel­nek meg az emberiség íratlan kö­vetelményeinek. Minderről Kádár elvtárs egyik nyilatkozata plaszti­kus képet rajzolt számunkra. TV os, ha az emberek nem egy- ' formák, mire tanít bennün­ket a realitás? Kétségbe kell-e esnünk amiatt, hogy igen sokan a saját érdekeiket nézik el­sősorban? Nos, ha az embert és a társadalmat a maga egységében fogjuk fel, akkor észre kell ven­nünk: a mi társadalmi ren­dünkben az ember és a társada­lom érdekei egybeesnek. Nem két külön dolog az ember és a társa­ki-ki a dalom boldogulása, elismeri, Ha az egyén „anyagiassága” abban jelentke­zik, hogy a munkája révén jobb életet akar biztosítani magának, akkor ez a fajta „anyagiasság” voltaképpen hajtóerő. Éppen ezért nem túlzás azt mondani: a jó ve­zető megérti az ember vágyako­zását az anyagilag is tartalmasabb életre, s mozgósít minden lehető­séget arra, hogy munkája révén az ember mind jobban éljen. M indenki megfigyelheti: Ma az országvezetés módszereit a realitásokhoz igazítják. Csak olyan emberek építhetik a szocia­lizmust, amilyenek vannak. A lé­tező ember pedig nem a színes álomvilágból jött: a valóság szüli, ez formálja a tudatát, ha nem is a lökhajtásos gépek sebességével. Soha, egy percre sem szabad el­feledni, hogy a dolgozó ember — akár így, akár amúgy — együtt fejlődik alkotó munkájával. Az emberek tehát emberek és nem a „kommunista mennyor­szágból” közénk csöppent angya­lok. Mindez a világért sem azt je­lenti, hogy bármiféle restség, ha­nyagság, felelőtlenség vagy éppen a mások bőrére utazó pimasz anyagiasság felmentést kapjon tő­lünk. Aggályoskodás nélkül tu­domásul vehetjük azonban, hogy az emberek nagy sokasága jól akar keresni, szépen akar élni, kevesebb verejtékkel nagyobb eredményeket akar önmagának biztosítani. Erre a vágyra építeni lehet és kell is. Az ökos és tapin­tatos nevelés, s nem tolakodó példamutatás, a realitásokat szi­gorúan szemmeltartó anyagi ösz­tönzés — kiváló eszköz arra, hogy az egyes ember rájöjjön, meny­nyire egybefonódott az ő egyéni érdeke az ország érdekeivel. Czó sincs arról, hogy a kellő ^ időben elkerülhetetlenné Vált szigort örökre száműzzük a kollektíva életéből. A lógósok és az ingyenélők nálunk nem számít­hatnak semmiféle elnézésre. Eze­ket megfelelő eszközökkel móres- re kell tanítani. Velük szemben jogos az az elv, hogy minimális teljesítményekért minimális bér jár. De nálunk a szocializmus alapjait nem a lógósok rakták le, hanem a tisztességes emberek óriási nagy többsége. Emberek, akik az öntudatosság különböző fokán ugyan, de becsülettel dol­goznak. És ezt az alapvető Jellem­vonásukat nem homályosíthatja el — munkájukra alapozott „anyagi­asságuk”. ÍV! indenkor, minden egyes em- bér esetében az embe»- alapvető tulajdonságához ke visszatérni. Ez pedig nem egyéb, mint a munkaszeretet, az alkotás­vágy. Ha ezt egy történelmi sza­kaszban a személyi érdekeltség „törvényének” felismerésével és gyakorlati alkalmazásával segít­jük — semmiféle hátrány nem ér­te a szocialista morált. Sőt: új kapukat nyitunk előtte.s. Külföldi kaleidoszkóp MOSZKVA Urho Kekkemen finn köztársa­sági elnök kérésére Moszkvában tárgyalások folytak, megállapodás jött létre, amelynek értelmében Finnország az árucsere-egyezmé- nyenfelül további 11 000 tonna tej­port, 1500 tonna sajtot, 3000 ton­na vajat és 3500 tonna tojást szál­lít a Szovjetuniónak. Finnország ennek megfelelően növeli vásárlásait a Szovjetunió­tól.* SAIGON Rusk amerikai külügyminiszter hétfőn reggel hazautazott Saigon, bál. AP-jelentés közli, hogy Rusk és Khanh vasárnapi tanácskozá­sának időpontjában a dél-vietnami szabadságharcosok tüzérséggel tá_ mogatott merész támadást hajtot­tak végre a kormánycsapatok egyik őrállása ellen, közvetlenül Saigon déli határánáL BRASILIA Branco brazil államelnök Cor­reia de Meló tábornok helyébe rendeletileg Lanevener tábornokot nevezte ki légügyi miniszterré. A brazil külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában sajnálkozásának adott kifejezést amiatt, hogy Venezuela felfüg­gesztette a diplomáciai kapcsola­tokat Brazíliával. Mint ismeretes, a helyzet Laoszhan? Vientiane Ellentmondó tájékoztatásokat közölnek a nyugati hírügynöksé­gek a vasárnap hajnalban végre­hajtott laoszi jobboldali katonai államcsíny fejleményeiről. A La­osszal szomszédos országokban, ahol hallani lehet Vientiane rá­dióadójának műsorát, közölték, hogy a rádió még hétfőn reggel is a puccsisták közleményeit su­gározta. Ezt a hírt megelőzőleg viszont a nyugati hírügynökségek azt jelentették, hogy a központi koalíciós kormány ellen végre­hajtott zendülés összeomlott, az államcsíny szervezői „bocsánatot kértek”, Souvanna Phouma mi­niszterelnököt pedig szabadon- bocsátották. Ez utóbbi hírt amerikai diplo­máciai körók terjesztették Saigon­ban, később azonban kitűnt, hogy a jelentésnek aligha lehet hitelt adni. A miniszterelnök sorsa nem tisztázott. Párizsban tartózkodó felesége olyan üzenetet kapott, hogy megszüntették házi őrizetét. Később — hétfőn reggel — a UPI amerikai hírügynökség azt közölte, hogy a kormányfő Vien­tiane! házában tartózkodik mée, amelyet fegyveresek őriznek. A tudósítás szerint a koalíciós kor­, mány vezetője hétfőn reggel a venezuelai kormány meg Bétán- . >>kapcsolatba lépett sajtótudósí­court elnöksége idején meghirdet, te: nem létesít diplomáciai kap­csolatokat egyetlen olyan kor­mánnyal sem, amely államcsíny útján jutott hatalomra. LONDON Julian Amery angol légügyi mi­niszter meghívására két IL—18-as repülőgépen kéthetes tanulmány, útra Londonba érkezett a szov­jet repülőgépipari vezetők és konstruktőrök küldöttsége. A de­legáció veztője Pjotr Gyemen- tyev miniszter. BELGRAD Rijeka (Fiúmé) városában befe­jeződött kilenc horvát fasiszta bűnpere. A kilenc usztasát tavaly diverziós és terrorcselekmények elkövetésére szóló megbízatással illegálisan csempészték be Jugo­szláviába. A vádlottakat 14 évtől 6 évig terjedő börtönbüntetősre ítélték. DAMASZKUSZ A szíriai Hatna városában, ahol az elmúlt napokban zavargások voltak, hétfőn reggel feloldották a kijárási tilalmat. A szíriai tájé­koztatási minisztérium szóvivője közölte, hogy a lázadás szervezőit rögtönítélő bíróság elé állítják. (MTI) | tókkal, s a nemzetközi felügyelő bizottság indiai, lengyel és kana­dai megbízottjával. A találkozás furcsa körülmények között zajlott le. So-uvanna Phouma házának er­kélyéről szólt hozzájuk. Első sza­va az volt, hogy nyomatékosan cáfolta az „önkéntes lemondásá­ról” szóló puccsista híresztelést. Azután azt mondotta, hogy a nemzetközi bizottság tagjai csak a puccs főszervezőjének, Koupra- 'sith dandár-tábornoknak engedé­lyével kereshetik fel. A minisz­terelnököt a puccs óta most lát­ták először. A Reuter értesülése szerint Vi­entiane mellett, a kínai katonai táborban a koalíciós kormány szá­mos semleges miniszterét fogva tartják, Londonból érkezett diplomáciai hírek azt mondják, hogy a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság brit és szovjet társelnöke Vien- tianéban megkezdte tárgyalásait, hogy rendezze a veszélyes hely­zetet. Anglia és az Egyesült Ál­lamok kormánya már is felvette a közvetlen kapcsolatot a laoszi ügyben, Butler külügyminiszter pedig a szovjet kormányhoz is megkeresést intéz. Nagy az élénk­ség Washingtonban is, ahol John­son elnök vasárnap rendkívüli értekezleten beszélte meg a la­oszi teendőket Mcnamara had­ügyminiszterrel és Ball külügy­miniszterhelyettessel. (MTI) Hruscsov EAK-beli látogatásának programja Kairó Az A1 Ahram című kairói lap je- j lemtése szerint kidolgozták Hrus­csov májusi EAK-boli látogatásá­nak programját A pontos dátum még nem ismeretes, de csaknem bizonyos, hogy a szovjet kor­mányfő mintegy 20 napot fog a Nílus-parti országban tölteni. Hruscsov négy napig lesz Kai­róban és felszólal a nemzetgyű­lésben is. Négy napig tart majd a szovjet kormányfő látogatása Asz­szuánban: itt Nasszerrel együtt megtekinti, miként terelik új me­derbe a szovjet segítséggel épült gát mentén a Nílust. A szovjet vendég a továbbiakban az ország különböző részeit keresi fel, ez­után visszatér Kairóba, majd négy napra Alexandria kikötőjé­be utazik. Hruscsov látogatása során több ízben is hivatalos tárgyalásokat folytat Nasszerrel, az EAK elnö­kével. (MTI) A nyugat-berliniek pünkösdkor sem látogathatják meg az INDK-ban élő rokonaikat Nyugat-Berlin A nyugat-berlini polgárok pün­kösdkor sem kereshetik fel a NDK fővárosában élő rokonaikat. Ez világosan kitűnik Willy Brandt nyugat-berlini polgármester tele­víziós nyilatkozatából. Brandt er., ellfj V Nemcsak a főkönyvelők ügye Magyar küldöttség a ravensbrücki emlékünnepségeo Berlin Tizenöt európai országból érke­zett küldöttség arra az emlékün­nepségre, amelyet vasárnap tar­tottak az egykori ravensbrücki koncentrációs táborban, a tábor felszabadításának 19. évforduló­ján. Az ünnepségen magyar kül­döttség Is részt vett: az öttagú delegációt Halas Lajos, a Magyar Partizánszövetség országos vá­lasztmányának tagja vezette. A nagygyűlés tízezer résztvevője ke­gyelettel emlékezett meg arról a 290 ezer emberről, akit ebben a koncentrációs táborban gyilkoltak meg a hitleristák. A magyar küldöttség az ünnep­ség után koszorút helyezett el a tábor magyar áldozatainak em­lékfalánál, majd megtekintette a koncentrációs tábor emlékmúzeu­mát. (MTI) Gondoljuk el, hogy az iparban a termelési állóeszközök értéke mintegy 170 milliárd forint; ez az összeg meghaladja egy évi teljes nemzeti jövedelmünket. A nép­gazdaság szempontjából nem kö­zömbös, hogyan használják ki a vállalatok a nemzeti vagyonnak ezt a számottevő részét. Mint is­meretes, iparunkban az átlagos műszakszám - 1,4 műszak körül van és a különösen értékes be­rendezésekkel ellátott gépipar­ban — amely az egész ipar nettó termelésének mintegy harmadré­szét adja — csak 1,2 műszak. Ez arra utal, hogy iparunkban az esz­közök (gyárak, berendezések) ki­használása alacsony fokon áll, sok a kihasználatlan tartalék. Ezért hozta kormányunk azt gz intézkedést, amellyel 1964. január elsejével az ipar összes álló- és forgóeszközei, valamint az építő­ipar forgóeszközei után 5 száza­lékos eszközlekötési járulék beve­zetését írja elő. A használati díj bevezetése azt célozza, hogy ami ráfordítás (ti. a lekötött eszközök formájában jelentkező társadalmi munkará­fordítás) a népgazdaságnak, az költségenként jelentkezzék a vál­lalatok számára is, mert ez elő­mozdítja a helyes gazdasági dön­tések kialakítását. 1964. január elsejéig gazdálko­dási rendszerünkben az állóeszkö­zök értékcsökkenésének befizetési kötelezettsége és a forgóeszközök kamata ösztönözte csak a vállala­tokat, hogy a társadalom által rendelkezésükre bocsátott eszkö­zöket minél jobban kihasználják. Ez az ösztönzés azonban elégte­lennek bizonyult. A vállalatok az önköltség csökkentésében érdekel­lek, s az önköltség alakulásán álta­lában alig volt érezhető az amor­tizációs, illetve a kamatköltségek ugyanis bejelentette, hogy „idő­hiány miatt már nem lehet pün­kösdre megállapodást kötni”. A polgármester azonban hozzátette: „nem veszik le a napirendről a látogatási engedélyeik témáját”. (MTI) csökkenése, mivel mindkettő az önköltségnek csak kis hányada. Az értékcsökkenési leírás összege az egész ipar általában az önkölt­ségnek mintegy hat százaléka, a forgóeszközkamat pedig hozzáve­tőleg egy százaléka. A közgazdasági közvélemény úgyszólván egységes volt abban a tekintetben, hogy az amortizáció és a forgóé",zközkamat önköltség­alakító hatásának megsokszorozá­sára volna szükség. Lassan egy évtizedes az az elgondolás, hogy e célból a vállalat termelte tiszta jövedelem egy részét a lekötött eszközök használati díjaként kel­lene elvonni a vállalattól. Így a tiszta jövedelem egy részét nem a termeléssel együtt változó nyere­ségként kellene befizetni, hanem olyan befizetési kötelezettség há­rulna a vállalatra, amely csak a lekötött eszközök értékétől függ és a termeléstől nem. Ilyenfor­mán ez a használati díj, bár a tiszta jövedelem elvonásának módja lenne, a vállalati gazdálko­dásra mégis állandó költségként

Next

/
Thumbnails
Contents